Petőfi Népe, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-21 / 223. szám

1972. szeptember 21. csütörtök S. oldal Országos közoktatás-politikai aktíva a Parlamentben Körúton a ruházati üzletekben Beszélgetések, sok tanulsággal (Folytatás az 1. oldalról) nem teljesíthetjük úgy, hogy megkísérlünk min­dent tételesen megtanítani, amire 25—30 év múlva szükségük lesz napjaink fiataljainak. Ez lehetetlen. Lehetetlen mindenekelőtt azért, mert nem tudjuk pontosan, mire lesz szüksé­gük, s lehetetlen azért is, mert nem csupán a jövőre kell felkészülniük, hanem a mára is. Nem dolgozunk eredményesen, ha valakit előkészítünk a jövő techni­kájára, de az iskolából ki­lépve a maival kell dolgoz­nia. — Ezért mondja a hatá­rozat, hogy mindenben — az oktatásban éppúgy, mint a nevelésben — az alapokat kell adnunk az is­kolában és gondolkodni kell megtanítanunk, a tovább­képzésre kell felkészíte­nünk. — Nem csupán a humán és reál tudományok helyes arányait kell biztosítani, hanem esztétikai műveltsé­get, magasfokú testkultúrát és mindenek felett a szo­cialista eszmékhez való po­zitív viszonyt. Nem csupán ismeretekre van szükség, hanem — azok jól szelek­tált körén túl — az egész személyiség, a világnézet, az erkölcsi tudat és a ké­pességek magas színvonalú kiművelésére is. Ennek is akadálya az a maximaliz- mus és lexikaiizmus, amely elsősorban a kedvezőtle­nebb helyzetben levő gyer­mekeket sújtja, akiknek ké. pességei nem rosszabbak, esetleg még jobbak is tár­saiknál. de a szülői házban kevesebb művelődési anya­got ismerhetnek meg. Az iskolai demokratizmus fejlesztéséért — Vita folyik az iskolá­ban nyújtandó egységes műveltség és differenciálás problémáiról. Van olyan nézet, amely szerint az ala­pozó, általános iskolában nyújtandó egységes mű­veltség nem tűri a diffe­renciálást. Mi úgy véljük, hogy bizonyos standard is­meretkörökön túl — ame­lyek alapot szolgáltatnak a szakismeretek. vagy az egyes tudományágak irá­nyában — tekintettel kell lenni az egyéni hajlamok, képességek kibontakozására is. A szocialista forrada­lom megnyitotta az utat a teljes, a sokoldalúan fej­lett ember nevelése felé. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a műveltség min­den területén mindenkinek ugyanazt kell tudnia. Ahogy Makarenko írja: „Korunkhoz méltó szerve­zési feladat csak olyan módszer megalkotása lehet, amely egyfelől általános és egységes, másfelől minden egyénnek megadja a lehe­tőséget. hogy kifejlessze ké­pességeit, megőrizze egyé­niségét, s hajlamainak megfelelően előre halad­jon”. Nem egyoldalú mű­veltséget akarunk adni, csu­pán arról van szó, hogy a mindenki számára kötelező alapismereteken túl a je­lenleginél nagyobb szerepet kapjon az egyéni hajlam és képesség. Az előadó a továbbiak­ban beszélt az osztályozás kérdéséről, maid az iskolai kísérletekről. A referátum nagy teret szentelt az isko­lák belső életének, a tan- testületi demokratizmusnak: — Biztosítani kell, hogy a pedagógusok beleszólhassa­nak az iskola egészét érintő kérdésekbe. Demokratiz­musra csak az a pedagógus képes nevelni, aki maga is gyakorolta. Nevelésünk nem lehet eredményes olyan oktatási intézmény­ben, ahol maguk a pedagó­gusok sem élhetnek demok­ratikus jogokkal, ahol nem érzik, hogy közük van mindahhoz, ami az iskolá­ban történik. — Abból kel­lene kiindulni, hogy az em­bereket nem lehet és nem szabad kiskorúnak minősí­teni. Nem véletlen, hogy éppen azokban az iskolák­ban hagy sok kívánnivalót maga mögött a tanár— diák viszony, ahol a peda­gógusok és a tantestüle­tek vezetői között sem mondható kedvezőnek a kapcsolat. Nyíltnak kell lennie az iskolavezetésnek. Az iskola egészét érintő döntéseknek a tantestület nyilvánossága előtt kell megszületniök. Aczél György részletesen beszélt a határozat végre­hajtásának az iskolákban megvalósítandó időszerű feladatairól. Kiemelte a túlterhelés csökkentésének követelményét, a bukások­kal összefüggő problémákat, majd így folytatta: — Ha a gyerekekben fel­ébresztjük az érdeklődést a tudás iránt, akkor életük végéig érdeklődő emberek lesznek, olyanok, akik fo­gékonyak az új iránt. Ak­kor képesek lesznek arra, hogy a nehezebb tananya­got is megtanulják. Aki pe­dig az iskolában megszok­ja a tanulást, a munkát, dolgos ember lesz felnőtt korában is. S ez az egyik legfontosabb cél: a munka­szeretetre való nevelés. Az, hogy a tanuló már az isko­lában megérezze a becsüle­tesen elvégzett munka szép­ségét, jó ízét, megértse azt, hogy az élet legnagyobb örömét, az értelmes élet legfőbb biztosítékát csak a jól elvégzett munka adhat­ja meg. — De ugyanakkor nem szabad túlzásba vinni, ab­szolutizálni az érdeklődés­felkeltés helyes elvét sem. Nyilvánvaló, ugyanis, hogy mint az életben mindenütt, sok „nemszeretem munkát” kell elvégezni az iskolában is. Éppen ezért kötelesség­teljesítésre, fegyelmezett­ségre, dolgozni tudásra kell nevelni tanítványainkat. — Az ifjúságnak az is­meretekkel együtt azt is meg kell tanulnia, hogy munkájával nemcsak a sa­ját, de a társadalom érde­keit is szolgálja. Számítunk a kommunisták kezdeményezésére Az iskolai nevelés fel­adatait vázolva, Aczél György megjegyezte: — Felelősséggel élő, kö­telességtudó, közösségi em­bereket akarunk nevelni. Ilyeneket nevelni azonban csak közösségben leket. Olyan közösségben, amely­nek legfőbb szervezője ma­ga a pedagógus. A közös­ségi nevelés legkitűnőbb terepe pedig az ifjúsági szervezet. A Központi Bizottság titkára a pártszervek és szervezetek feladataira tért ki. Mint mondta, a párt- szervezeteknek mindenek­előtt az a feladatuk, hogy segítsék a határozat meg­ismertetését, megértetését, politikai munkával szerez­zék meg a párton kívüli pe­dagógusok egyetértését. — A kommunisták le­gyenek kezdeményezők azoknak a feladatoknak a kiválasztásában, amelyek­hez az iskolában már most hozzá lehet kezdeni. Ne alakulhasson ki olyan sor­rend, hogy első a felettes szervek lépése, intézkedése, s azt követik az iskoláké, s olyan értékrend sem, amelyben értékesebb a távlati teendők kimunká­lása. mint a mai feladatok ellátása. — A pártszervezetek, az iskolai feladatoknál elmon­dottakon túl, gondoljanak az oktató-nevelő munka színvonala emelésének olyan feladataira is, mint a pályaválasztás gondos előkészítése, a tanulói ön- kormányzat, a kötelessé­gek és jogok értelmezésé­nek továbbfejlesztése: a pedagógusoknak az önál­lóbb munkára való felké­szítése stb. — Pártszervezeteink le­gyenek ösztönzői a pedagó­gusok szervezett tovább­képzésének és önképzésé­nek, egyben bírálói az időt rabló, sok haszonnal nem járó, évek óta ugyanazt verkliző formális megol­dásoknak — mondotta, s kérte, hogy az oktatás ma­gasabb színvonalra emelé­sét célzó feladatok megol­dásában a kommunisták és pártonkívüliek, a párt- és állami szervek, a peda­gógustársadalom cselek­vőén működjön közre. Milyen cikkeket kínál ruházati kereskedelmünk az őszre, télre? Mely áruk hiányoznak és mi a hiány oka? Ezekre a kérdésekre kerestünk választ rövid sé­tánkon a megyeszékhely ru­házati kereskedelmének néhány egységében. SZIVÁRVÁNY Áruház — Sajnos, az alapanya­gokból az ellátás már évek óta nem fejlődik — mond­ja Pancza János, az áru­ház vezetője. — Rendre csak a laminált alapanya­gú, s esetleg a crombi ka­bátok kaphatók. Nemcsak a vevő, hanem az eladó is várná már az újat, de hiá­nyoznak a változatosabb, korszerűbb anyagból ké­szült felöltők. Ami a szőrmeárukat il­leti, a műszőrmékkel szem­ben jóval több valódi anyagra lenne igénye a ve­vőnek. — Mi a helyzet az úgy­nevezett extra méretek te­kintetében? — Egyre kevesebb van belőle, holott a vevők jóré­sze keresné. Mondjuk meg azt is, hogy a korántsem extraméretek is folyamato­san hiányoznak raktára­inkból. Nem beszélve bizo­nyos méretű, női ruhákról. Hónapok óta hiánycikk a 44—46-os női selyemnad­rág. Máskor viszont csak ez a méret kapható. Sze­szélyes a nagykereskede­lem szállítási mechanizmu­sa... Arról is szólni kell hogy a gyártási tendencia a nagyobb szériákra irá­nyul, holott a jelenleginél jóval több kis szériában gyártott t\kkre lenne szük­ség. — Van-e elegendő or­kánkabát? — E tekintetben megle­hetősen visszás a helyzet. Az orkán hovatovább ki­megy a divatból. Nincs, ami egyelőre pótolná, de orkánból sincs elegendő. Megtudjuk, hogy a mé­terárufronton is vannak kívánnivalók. A ballon­alapanyag például nagyobb tételekben csak augusztus végén jelent meg, de hi­ánycikk a belőle készült konfekcióáru is. pajtás Áruház — A gyermekruházati cikkek alapanyagára is rá­férne már a korszerűsítés — mondja Kelemen Fe­renc, az Arany János ut­cai Pajtás Áruház vezető­je. — A fazonválaszték megfelelő ugyan, de az alapanyag évek óta válto­zatlan, általában laminált. Az sem éppen örvendetes, hogy bizonyos áruk egy idő múltán változatlan minő­ségben, de drágábban jut­nak a fogyasztóhoz. Több jó minőségű kötött­árura is igénye lenne a vevőnek (trevira, jersey). Hiánycikk a gyermekruhá­zatban is az orkánáru. A meglevő orkándzsekik vi­szont igen sok minőségi hiányban szenvednek: a cipzár, vagy a kapocs oly­kor már az eladás előtt tönkremegy. Gyenge az ellátás bakfis- ruhákból. A meglevő kész­llku Pál felszólalása Aczél György beszéde után llku Pál művelődés- ügyi miniszter emelkedett szólásra. A miniszter rámutatott, hogy a Központi Bizottság ülését követő nyári tanítá­si szünet után elérkezett az ideje a határozat megis­mertetésének, a jó végre­hajtáshoz szükséges egysé­ges értelmezés kialakításá­nak, a feladatok területi és iskolai kidolgozásának. A középfokú oktatási intéz­mények a párthatározat ér­telmében a területi taná­csok hatáskörébe kerülnek; az általános felügyeletet a művelődésügyi osztály gya­korolja, a szakfelügyeletet pedig úgy értelmezzük, mint amely a művelődés- ügyi osztály operatív irá­nyítása alatt működve ta­nácsadással. az informáci­ók közvetítésével segíti a tartalmi feladatok színvo­nalas megoldását — mond­ta a miniszter. A továbbiakban részle­tesen szólt a fejlesztésre vonatkozó elképzelésekről, a pedagógusok továbbkép­zési rendszeréről, majd a tananyag-csökkentés prob­lémáival foglalkozott. Be­jelentette, hogy egyelőre megyénként tíz-tizenöt ál­talános iskola első osztá­lyában próbaképpen meg­szüntetik az évismétlést, továbbá már ebben a tan­évben mind az általános, mind a középiskolákban eltörlik az átlagosztályza­tot. Az általános iskolák­ban az újonnan induló tan- tárgvakban és az ötödik osztályban a jövőben á ta­nulók nem kapnak osztály­zatot. A művelődésügyi minisz­ter befejezésül a követke­zőket mondotta: — A magyar oktatásügy történetében először fordul elő, hogy 15 évre szóló egységes párt- és állami programunk van a közne­velés fejlesztésére. Ez ön­magában óriási segítséget jelent munkánk társadal­mi megbecsülésében és előbbrevitelében. Körülte­kintő végrehajtása céltuda­tos, ütemes munkát köve­tel mindannyiunktól­Ezután Lázár György munkaügyi miniszter tar­tott korreferátumot. A munkaügyi miniszter expozéjában a szakközép­iskolai oktatás és a szak­munkásképzés továbbfej­lesztésével foglalkozott. Ki­jelentette, hogy az egysé­ges szakmai képzés meg­valósításában fontos előre­lépést jelent majd a szak­munkásképzés úgynevezett hagyományos és emeltszin­tű tagozatának egységesí­tése. Sor kerül az általános iskola és a szakmunkás- képző iskola közismereti tananvagának egységes alapokon egymásra építve történő megtervezésére is. A miniszter részletesen fog­lalkozott a felnőtt korú szakmunkások oktatásának és továbbképzésének fej­lesztésével, a vállalatok ez­zel kapcsolatos feladatai­val. — Még igen sok munka, s tisztáznivaló áll előttünk — mondotta. — Meggyőző­désem azonban. ho”v együttes erőfeszítéssel és jó együttműködéssel újabb lépést teszünk előre a szakmunkásképzés fejlesz­tésének útján. Ezt követően megkezdő­dött a vita. A vitában elsők között szólalt fel Katanics Sándor, a Bács-Kiskun megyei pártbizottság titkára, aki a külterületi, tanyai iskolák körzetesítésének előnyeit taglalta. A körzetesítés egyelőre még a kezdetén tart, hiszen egyedül Bács- Kiskunban tízezer gyerek tanyán lakik és ma is osz­tatlan, vagy csak részben osztott iskolában tanul. Társadalmi összefogással segítik az iskolahálózat ilyen értelmű korszerűsíté­sét. Már 14 millió forint gyűlt össze annak a társa­dalmi akciónak az ered­ményeképpen, amelyből di­cséretet érdemlően kivet­ték részüket a Műszaki Egyetem tanárai és hallga­tói, s erőfeszítéseik nyo­mán a körzeti iskolákhoz kapcsolódó kollégiumi há­lózatot 1975-ig jelentős mértékben fejleszthetik. A továbbiakban arról szólt Katanics elvtárs. hogy a megyében csupán 70 ezren dolgoznak az inarban — ami a foglalkoztatottaknak 15 százaléka —, de közü-1 lük is nagy számban van-J nak azok, akik nem végez- j ték el az általános iskola! nyolc osztályát, lev előtér­be került Báps-Kiskunban is a felnőttoktatás fejlesz­tésének igénye. Az országos közokt.atás- oolitikai aktíva este fél 7 j órakor Aczél György zár- j szavával ért véget­let viszont gyakran nem egyezik a vásárló szín-, fa­zon-, méretigényeivel. Csekély a választék az extra méretű gyermekru­hákból is. — A mai gyerekek köz­tudomásúan olyan fejlet­tek — folytatja a boltve­zető —, hogy érdemes len­ne fontolóra venni például a gyermekcipők felső mé­retének a 40-esről a 42-es számra való módosítását. — Az év mostohább sza­kaszára mit kínál a Paj­tás? — Cipőkből, csizmákból — az említett nehézsége­ket leszámítva — szép készletünk van. Átmeneti és télikabátok is nagy mennyiségben vannak rak­táron, bébi-, leányka-, kis- és nagykamasz méretek­ben. Aljakból, blúzokból és szóló pantallókból ugyan­csak kielégítő a választék. Korlátlan mennyiségben kapható többféle minősé­gű tréningöltönv. Hasonló az ellátás a tél küszöbén keresett, vastagabb kötött­árukból. Hosszú ideje hiányos már a zoknikínálat. Ezzel szemben harisnyanadrág­ból minden méret, több színben is kapható. Kamaszbundák az előző évinél jóval nagyobb mennyiségben várják az ősz és a tél folyamán vá­sárlókat. ALFÖLD ÄRUHÄZ — Szép és gazdag a vá­lasztékunk, főként a gyer­mekruházati cikkekből — újságolja Hegedűs Ferenc, az áruház megbízott igaz­gatója. S a kollekció, amit nem sokkal később szem­revételezünk, valóban ar­ról győz meg, hogy a bébi- és a leánykaruhák, az ízlé­ses nadrágkosztümök, ve­lúrkabátok, többféle szín­ben és nagy fazonválasz­tékban kaphatók. — Tegyük ehhez hozzá — figyelmeztet a szakem­ber —, hogy a kívánt ru­házati cikkeket ajánlatos idejekorán beszerezni, ami­kor a színek és méretek bősége áll rendelkezésre. A méteráruosztály egye­bek közt negyvenféle mű­szőrmét kínál, főként lak- berendezési célokra: ágy­előtétnek, falvédőnek, ta­karónak. A szövetek válasz­tékát a hazai, főként a műszálas anyagok uralják. Hosszú ideje nincs arány­ban a kereslettel a jobb minőségű felső férfiruhá­zati cikkek választéka. A meglevő típus és minőség jobbára csak az idősebbek­nek és a szerényebb igé- nyűeknek felel meg. Bébi és leányka • esőkabát rr\ég kapható ugyan, de a kész­let pótlására nem sok a kilátás. Az orkánokkal kapcsolatos tanasztalatok lényegében azonosak, int a másik két áruházban. Férfiöltönyökből, vala­mint sertésvelúr és jnh- nappa kabátokból, szóló­nadrágokból az áruház gazdag választékot tár a vevők elé. Bőséges a vá­sárlási lehetőség a női sap­kák. sálak, kesztyűk „front­ján” is. A hölgyek számá­ra készült szőrmebundák­ból pedig — hogy az áru­ház vezetőinek szavait idézzük — mindaz megta­lálható az Alföldben, amit csak a hs-yu ipar napjaink­ban előállít. Jóba Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents