Petőfi Népe, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-19 / 221. szám
4. oldal 1972. szeptember 19, kedd Kincs, ami veszendőbe megy Az elmúlt évekre vonatkozó statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy az állat- állomány fehérjeszükségletének körülbelül a felét tudjuk megtermelni és a külföldi behozatallal együtt is csak az igény mintegy 80 százalékát elégítjük ki. Hosszabb ideje foglalkozik már a tudomány és gyakorlat a különböző szintetikus anyagok felhasználásával. Ismeretesek olyan eljárások, amelyek a különböző melléktermékek feltárásával igyekeznek a fehérjehiányt mérsékelni. Mindezek ellenére az egyre növekvő igények kielégítéséhez mind több és olcsóbb fehérjetakarmányra van szükség. Az intenzív, iparszerű állattartáshoz elengedhetetlenül szükséges a korszerűbb és hatékonyabb takarmányok előállítása. Sürget a hazai tartalékok feltárása, hogy állattartásunkat minél olcsóbbá tegyük. zalék nyersfehérjét, 7 százalék zsírt és 12—13 százalék borkősavat rejt magában. Mindezek késztették a két szakembert: Matos Lászlót és Matos Lőrincet arra, hogy kísérleteket kezdeményezzenek a borgazdasági melléktermékek takarmányként történő értékesítésére. Megvalósították a karbamid etetésének egyik biztonságos módszerét annak felismerése alapján, hogy a szőlőtörkölyben és a seprűtésztában levő borkősav a takarmány- karbamiddal együtt úgynevezett elegy kristályokat képez. Ezt az állat bendő- jében levő ureáze enzim lassan lebontja ammóniára és széndioxidra. Ugyanekkor mikrogombák felhasználásával ugyancsak sikerült a fehérjetartalmat növelni. Karbavitid Nincs megoldva Egyik ilyen tartalékunk a borkészítés melléktermékei: a szőlőtörköly és a borseprő. Ezek nagy meny- nyiségben jelentkeznek a szőlőtermesztő gazdaságokban, a Magyar Állami Pincegazdaság üzemeiben. Országosan öt év átlagát véve alapul mintegy 12 ezer vagon szőlőtörköly és ezer—ezerkétszáz vagon seprőtészta termelődik. A nagyüzemileg telepített szőlők termőrefordulásával ez a mennyiség tovább emelkedik. Á két fontos melléktermék feldolgozása gyakorlatilag nincs megoldva. Csak kis részéből főznek pálinkát, a többi veszendőbe megy. A beltartalmi vizsgálatok szerint pedig a szárított szőlőtörköly 12— 14 százalék nyers fehérjét. 10—11 százalék nyers zsírt. 9—10 százalék emészthető fehérjét tartalmaz. A seprőtészta pedig 23—29 száés a Zeamid Két olyan fehérjepótló takarmány-kiegészítőt állítottak elő, amely kiválóan alkalmas kérődző állatok — főként szarvasmarha — takarmányozásra. Kutatásaik eredményét egy nemrég megjelent könyvben összegezik. Céljuk, hogy megismertessék a két új fehérjepótló takarmányt: a Karbavitidet és a Zeami- dot. A Karbavitidet a Bajai Állami Gazdaságban állították elő. Több tonnát gyártottak belőle. Az Országos Takarmányminősítő és Ellenőrző Felügyelőség — az OTEF — Karbavitiddel végzett nagyüzemi kísérletei jó eredménnyel jártak. A kísérletbe vont jószágoknál magasabb volt a súlygyarapodás. összefoglalva: naponta 90 gramm súlytöbbletet értek el, és 20 deka- ■ gramm abrakot takarítottak meg. Magyar szabadalom A minősítő eredmények alapján az OTEF engedélyezte a Karbavitid forgalomba hozatalát. Az eljárás magyar szabadalom. Ily módon évente mintegy 5—6 ezer vagon 27,1 százalékos nyersfehér je-tartalmú takarmány állítható elő, vagyis mintegy 5—6 ezer tonnával több karbamid etethető. A Zeamidot szintén sikerrel próbálták ki a Bajai Állami Gazdaságban. Az OTEF hat gazdaságban, 185 jószágnál alkalmazta a kísérletet, ellenőrizve a hizlalást és a tejtermelést. A Zeamiddal végzett kísérletek szerint százhúsz napos etetés után a hizlalásban azonos meny- nyiségű takarmány-felhasználással naponta 160 grammal nagyobb súlygyarapodást értek el. Minden mázsa seprőtésztából mintegy 20 mázsa Zeamid állítható elő. Következtetésképpen hazánkban az ezer vagon seprőtésztából 20 ezer vagon Zeamid készülhet Egyszerű eljárás Az ismertetetteken túl, említésre méltó, hogy új beruházás nem kell a Karbavitid és a Zeamid gyártásához. A könyvben ismertetett egyszerű eljárások minden gazdaságban könnyen megvalósíthatók. A szerzők abban bíznak, hogy módszerük megismertetésével elősegítik: nem marad hasznosítatlanul a szőlőtermesztő gazdaságokban a törköly és a seprőtészta. Az eljárás megismerése hozzájárul a fehér- jegondok megoldásához, a hús- és a tejtermelés növeléséhez, különösen a megye homoki gazdaságai takarmányhelyzetének megjavításához. K. S. A KSH felmérése az év elsi feléril Korábban ismertettük már lapunkban a KSH Bács-Kiskun megyei Igazgatóságának jelentését az idei első félév némely nép- gazdasági ágazatait illetően. Ezúttal röviden a KSH- kiadványnak a lakosság életkörülményeit, a kiskereskedelmet, a lakásépítést és az egészségügyi ellátást tükröző adatait közöljük. Az első félév végén — 1972. június 30-án — a lakosság takarékbetét-állománya meghaladta a 2,6 milliárd forintot, ami 17 százalékkal magasabb, mint volt egy éve. Fél esztendő alatt 221 millió forinttal nőtt a betétállomány, s ebből megyénk egy-egy lakosára — az országos 5081 forinttal szemben — 4653 forint jutott. Kiskereskedelmi hálózatunk csaknem 3,7 milliárd forint összegű forgalmat bonyolított le Ez egy év alatt 10 százalék növekedést jelent, három százalékkal többet, mint az országos arány. Az átlagos készletállomány az előző év első felét négy százalékkal múlta felül. Ami az átadott lakásokat illeti, a korábbi időszakkal szemben alig felényi az egyszobás, jóval több viszont a két- és háromszobás lakás. A magánerős építkezésekhez OTP-kölcsönt igénybe vevők részaránya 12 százalékkal (55-ről 67 százalékra) emelkedett. Fellendülés tapasztalható a községekben folyó lakásépítkezésben, a kiskőrösi járást kivéve. Megyénkben egyébként 1972. első félévében 982 lakás épült, ezek 70 százaléka másfél-kétszobás, 24 százalékuk pedig két és fél-, háromszobás. Folyamatosan csökken a csecsemőhalandóság, amely az első félévben 28,2 ezrelékre esett vissza. A csaknem négyezer élveszületés két százalékkal, sajnos azonban, a 3566 haláleset is négy százalékkal haladja meg a múlt év azonos időszakának arányszámait. Érdekes még, hogy mind a házasságkötések, mind a válások száma — 2, illetve 5 százalékkal — mérséklődött. A megyében működő 837 orvosból 212 lát el körzeti orvosi teendőket. Az előbbi szám négyszázalékos javulást tükröz. A kórházi ágyak száma az előző időszakhoz képest változatlan, az ápolás átlagos időtartama viszont 13,4-ről 12,9 naora csökkent. J. T. Iskola épül Modern, kétemeletes, tizenkét tantermes általános iskola épül Kecskeméten, a Hunyadivárosban. A 20 millió forintos beruházással készülő intézmény tan- termeibe, előadótermeibe, korszerű laboratóriumaiba 1974-ben költözhetnek be a kisdiáko1' (Pásztor Zoltán felvétele) Alyan kellemes, békés nap volt. Melegen sütött az őszi nap, nyári kék ég borult a bácskai földekre. Fénylettek a felhők, s a pacsirtaszó se hiányzott. Bele- trillázott a kismadár annak a kék színű, Zetor- vontatta gépnek az átható zúgásába, amellyel a 40 esztendős traktorvezető a tsz muharszénáját bálázta. A községtől 800 méterre húzódó, 12 holdas táblán, az úgynevezett kisor- szágúttól délre. Szép, nyugodtan került- fordult a bálázó gép a rendeken. Elől a villás henger — igazodva a talaj egyenetlenségeihez — fá- radhatalanul szedte, terelte a szénát a gép belsejébe. Ott pedig a hosz- szanti és oldalsó irányba, tehát egymásra ..keresztbe” működő villák — megannyi erős, éles kardpenge — tömörítették iszonyú erővel bálává a szénát. Körülbelül egy hold területen sorakoztak már bálák, amikor a trhktorve- zető megállította a vontatót leszállt, s hátrament valamiért a bálázógéphe? Amelyet viszont továbbra kardán-meghajtás alatt haXQLatlu n-z-a1z HZ erőgép álig helyzetben is tovább dolgozott. Emberünk leguggolt, majd szinte alábújt a talajtól úgy fél méterre — vagy még annyira sem — kezdődő rácsos, sárga védőberendezésnek, — úgy benyúlt karjával... Aztán rettenetes perc, talán inkább csak töredéke következett — a tragédiáig. Tény, hogy nem tartott sokáig. Erre szokták mondani: „Még jó is volt, hogy nem szenvedett sokáig a szerencsétlen ...” A rendőrségi, munka- védelmi bizottságok már csak a halált konstatálták, s próbálták minél pontosabban kivizsgálni, miként történhetett. Már az előbb megjelenített utolsó mozzanatokat is ők következtették ki — a szomorú tények elemzésével. A traktorvezető soha többé nem mondhatja el. Ott feküdt hanyatt, a bálázógép mellett. Kék munkásnadrág, kockás ing volt rajta és vér, vér. Arcán erős zúzódások. Jobb csuklója felett csontig hasított seb. Mellén, s lapockái alatt csúnya szúrt, roncsolt, széles — mélyen a mellüregbe hatoló sérülősp1 Barna svájcisapkája a sodróhenger belső sarkában hevert. Piros volt a villák hegye, s a gép egyéb helyei. em szándékunk az elborzasztó részletezéssel külön hatást kelteni. Csak azért ábrázolunk, hogy ezekkel megmagyarázzuk a végzetes baleset okát. Eszerint így történhetett. Az egyik forduló végén a száraz volta miatt apróra törött széna a bálázógép terelő- és tömörítővillájánál megtömődött. Ezt akarta a traktoros fellazítani, hogy gépe be ne fulladjon. Ezért nyúlt be kézzel. De jóvátehetetlen hibát követett el a szerencsétlen, amikor mindezt az erőgép leállítása nélkül — kardán-meghajtás alatt — próbálta csinálni. A gép először a kezét, majd a testét is elkapta, magába húzta, s ott azok az ösz- szeboruló vasmarkok módján mozgó villák keresztülszúrták. A gépet igen alaposan megvizsgálták a bizottságok. Munka közben is kipróbálták. A bálázógép az előírt biztonsági követelményeknek megfelel, azon az üzembeállítás során nem változtattak. Működtetése is szabályszerű volt. Minden azon múlott hogy a szerencsétlenül járt A bálázógéP eltömodésekor a gép kardán-hajtását nem iktatta ki... Pedig csak egyetlen mozdulatba került volna. Traktorvezetői igazolványa és jogosítványa volt. Aláírása bizonyítja, hogy a betakarítási munkákkal kapcsolatos balesetelhárítási oktatásban, a nyáron részt vett. A tavaszon biztonságtechnikai vizsgát tett... És mégis! Miért sajnálta azt az egyetlen mozdulatot? Senki nem hajtotta, egyébként se veszített volna időt. * IVre is úgy keressük ^ a választ Ecker Lajossal, az SZMT munkavédelmi bizottságának vezetőjével és Székely Árpád megyei munkavédelmi felügyelővel, mint a közelmúltban történt Phos- drin-mérgezésekkor. Ott is vizsgázott szakemberek könnyelműségéről volt szó, mint itt. Van valami furcsa ellentmondás abban, hogy sok esetben éppen a rutin, a begyakorlottság teszi figyelmetlenné, fegyelmezetlenné az embereket. Hányszor találkoznak a munkavédelmi felügyelők ilyen hátborzongató véleménnyel, amikor például a védőfelszerelés előterem tése felől intézkednek: .Húsz éve csinálom már Mégis megvan mind a kei kezem. Nem védőfelszerelés kell ide. hanem hogy minél több munkát adjon a vezetőség.” Irgalmatlanul önveszélyes szemlélet! Aki hasonlóan múltjára hivatkozik, hogy dolgozott már életében sokszor szalmabálázógéppel, aratógéppel — és így tovább, — tehát őt „ne oktassák”, — téved, s önmagára is kihívja a veszélyt, a balsorsot. Kell-e bizonygatni hogy nemcsak az újabbnál újabb gépek sokasodnak a mezőgazdasági nagyüzemekben, hanem az új típusú gépek is módo- sultabb, tökéletesebb változatokban jönnek ki a gyárakból. Aki a tíz éven keresz- " tül megszokott gépről egy új technikájúra száll, ne bízza magát egyedül a régin beidegzett mozdulatokra, kezelési fogásokra. Csak egyetlen géprész legyen kicsit odébb, mint az egykori masinán, s fordítsa félre fejét a vezető, amikor belenyúl — mert hisz’ behunyt szemmel is tudja már —, megvan a baleset. Odalesz a jobb kéz négy ujja. Amivel ugyan életben marad az ember; segély, kártérítés, némi anyagi jóvátétel vele. a társadalom, az bim mellettünk van a baíban; de lesz-e valaha teljes értékű ember, ha tönkremegy a legdrágább „szerszám”, a kéz?! Hányán hasonlottak meg önmagukkal emiatt?! De történhet rosszabbul is. Szerencsére, ez a szélsőségesen nemtörődöm szemlélet egyre ritkábban üti fel a fejét. De még létezik. Igazán örvendetes az emberek felelősségérzetét* szemléletváltozását biztató irányban igazoló folyamat. Hogy a sok-sok oktatás, nevelés, ha kell erélyes fe- lelősségrevonás nem falra- hányt borsó. Jó, hogy a tavalyi 11-gyel szemben — 1972-ben mostanáig, a történetünkben szereplő esettel együtt „csak” 3 haláleset történt megyénkben — a mezőgazdaságban. De látjuk a példából, hogy odafigyelésünknek sosem szabad lankadni... Az idén is sok tucat új gép, fejlettebb, bonyolultabb technikájú kerül a nagyüzemekbe. Már csak ezért is több a veszélyforrás. De csak akkor veszedelmes a gép, ha nem hisszük el, megfeledkezünk róla, hogy „ő”, a gép nem tud ránk vigyázni. Az ördög pedig rögtön nem alszik, mihelyest a mi figyelmünk elalszik. Viszont e^körülmények ’ tűzik napirendre kötelességként! hogy a balesetvédelmi oktatások mélységét tartsuk min- nedekelőtt fontosnak. A részvételt igazoló aláírás egyedül nem üdvözít. Tóth István Halál a mezőn
