Petőfi Népe, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-19 / 221. szám

1972. szeptember 19, kedd 3. oldal • • Ünnepélyes tanévnyitó A marxista—leninista esti középfokú iskola ünnepé­lyes tanévnyitóját tegnap délután 4 órakor tartották Kecskeméten, a városi tanács dísztermében. Száz- nyolcvan elsőéves hallgatót köszöntött Borsos György, az MSZMP városi bizottságának titkára. Amint el­mondta, a huszonnégy foglalkozáson részt vevők két alkalommal vizsgáznak, félévkor és év végén. Ha mindkét esetben „Kiválóan megfelelt” bejegyzést kap­nak leckekönyvükbe — felvételi vizsga nélkül juthat­nak be az esti egyetemre. A köszöntő után Barabás János, az iskola igazgatója ismertette a rendtartással, tanulmányi kötelezettséggel kapcsolatos tudnivalókat. Ezután került sor az első előadásra, melynek címe: A világnézet fogalma és alapjai — volt. A továbbiakban a nyolc osztályban tanuló hallgatók minden hétfőn délután találkoznak, előadásokon, illet­ve konzultációkon vesznek részt. Kiub a szolgáltatóházban Júliusban adták át Kis­kőrösön a helyi Vegyes­ipari Szövetkezet által léte­sített új korszerű szolgál­tatóházat. Az épület elké­szültét nemcsak a nagyköz­ség lakói fogadták öröm­mel. hanem a szövetkezet fiatal dolgozói is. A máso­dik emelet egyik termét ugyanis az üzem KISZ- szervezete kapta meg. A helyiségben társadalmi munkában ifjúsági klubot rendeztek be a fiatalok, amely egyelőre hetente két alkalommal várja a fiata­lokat. F őfoglalkozásuk: minden rászoruló segítése KATASZTER A TESTI FOGYATÉKOSOKRÓL HOL ÉPÜLNEK ÜJ SZOCIÁLIS OTTHONOK? Kecskemétiek kerültek az első helyre a létesítményi önkéntes tűzoltók versenyében A tatabányai Centrum Áruház vezetősége és tűz­rendészed bizottsága már­ciusban versenyre hívta ki valamennyi Centrum Áru­ház dolgozóit a megelőző tűzrendészeti munka haté­konyságának növelésére, az önkéntes tűzoltó egységek megelőző tűzrendészeti is­mereteinek bővítésére és specializálására. Szombaton került sor öt megye hat Centrum Áru­Centrum Áruházak önkén­tes tűzoltó rajai délelőtt 10 órakor kezdték meg az el­méleti vetélkedőt. A nehéz kérdésekből összeállított totószelvény kitöltése meg­lehetősen nagy feladat elé állította a versenyzőket. A szelvények értékelésekor kiderült, hogy a legjobb felkészültségről a kiskun­félegyházi és a kecskeméti Centrum Áruház csapatai tettek tanúbizonyságot. Ez­RJiskolcon, október 24-én, részt vegyen az országos döntőn. A verseny eredményei­nek kihirdetésekor kedves epizódnak lehettünk tanúi. A megelőző tűzrendészeti tevékenység, valamint a létesítményi tűzoltók tűz­rendészeti ismereteinek bő­vítésében kifejtett sokéves munkájának elismerése­képpen dr. Weither Dáni- elnét, a kecskeméti Cent­rum Áruház igazgatóját a belügyminiszter a Tűzren­dészed Érem arany foko­zata kitüntetésben részesj- j tette. Dr. Csenki Ferenc. ! a megyei tanács titkára | meleg szavakkal nyújtotta át a kitüntetést, s kívánt további sikereket. G. G. Az országban 1 millió 750 ezer a 60 éven felüli­ek száma. Legtöbbjük bé­kés, nyugodt életet él, gondtalanul élvezi a fá­radtságos munka utáni pi­henést. Ám több mint 30 ezer öregembernek rosszak a szociális körülményei, önmagukat ápolni, fenn­tartani aligha tudnák. Ezért hozta létre az állam a szo­ciális otthonokat, ahol je­lenleg 26 226 embert gon­doznak. Budapesten 900, Pest megyében 500, Veszp­rém, Békés és Bács-Kis- kun megyében 300—300, összesen a fővárosban és a 19 megyében 5000 idős várja még a szociális ott­hon postai „behívóját”. Még többen vannak, akik nem akarnak a közös ott­honba menni, de igénylik az ellátást, azt, hogy vala­ki mosson, főzzön rájuk. A fiatalabb generáció tagjai közül a testi fogyatékosok képzéséről, a súlyos moz­gásszervi betegségekben szenvedők és az értelmi fogyatékosok rehabilitáció­járól, a vakok, nagyothal­lók képzéséről, munkába állításáról is gondoskodnia kell valakinek. Amire a külföld is felfigyelt Mindezeket a munkákat az alig egy éve fennálló Szociális Intézetek Központ­ja szervezi, ellenőrzi, koor­dinálja, Dr. Bajáczi Péter igaz­gatóval és az intézet veze­tő munkatársaival a fel­nőttvédelem országos fel­adatairól beszélgettem. Mint elmondották: az ér­telmi fogyatékosok munká­ra nevelésében olyan ered­ményeket sikerült elérni, amelyre külföldön is felfi­gyeltek. A szocialista or­szágokból, de nyugatról is, egyre-másra érkeznek de­legációk tanulmányozni a magyar módszereket. Diós- jenőn, Visegrádon, Polgár­ibban, Putnokon és Sziget­Ismét szántóviíágversenyen a hartai traktoros Az idei szántóvilágver- i senyre is meghívták Bren- ; ner Márton traktorost, a hartai Lenin Termelőszö­vetkezet gépkezelőjét. 1970. ben Dániában állt rajthoz, tavaly Angliában szerepelt a nemzetközi vetélkedőn, s , az idén az egyesült álla­mokbeli Minesota államban Osztott-sugárszerelés közben a kecskeméti versenyzők háza önkéntes tűzoltói ver­senyének lebonyolítására. A vendégek között ott volt Köti Zsigmond, a Belke­reskedelmi Minisztérium vezető tűzrendésze, Kocii Sándorné, a Centrum Áru­házak központja párttitká­ra, dr. Csenki Ferenc, a megyei tanács titkára, Se­bestyén István, a megyei tűzrendészeti parancsnok­ság vezetője, őri Jánosné, a Centrum Áruházak köz­pontja vezető tűzrendésze, dr. Sánta László, a váro­si tanács titkára, Tóth András, a KPVDSZ me­gyei bizottságának titkára, valamint a Centrum Áru­házak igazgatói, tűzrendé­szeti felelősei. A békéscsabai, debrece­ni, kecskeméti, kiskunfél­egyházi, szegedi, szolnoki után a csapatoknak osz- tott-sugárszerelést és tűz­oltó stafétát kellett végre- hajtaniok. A Széktói Sta­dion kis sporttelepén dőlt el a küzdelem a hazaiak javára, ugyanis nemcsak gyorsan, de kevés hiba­ponttal végezték el a mun­kát. A végeredmény a kö­vetkező: első helyen a kecskeméti Centrum Áru­ház végzett. Második Kis­kunfélegyháza, harmadik Szeged, negyedik Szolnok, ötödik Debrecen, hatodik Békéscsaba. A csapatok tagjai 200—200 forint ju­talmat, a két legjobb csa pat parancsnoka pedig tárgyjutalmat kapott. A kecskeméti Centrum Áru- héz létesítményi önkéntes tűzoltócsapata egyben megszerezte a jogot, hogy Korai lombhullás a barackosokban megrendezendő szántóvi­lágversenyen is képviseli a magyar színeket. A találko­zóra még szeptemberben sor kerül, így a traktoros már útban van, hogy idő­ben érkezzen, s még „tré­ningezni” is tudjon a ver­seny előtt. váron, 600 személyes neve­lőintézetek működnek, ahol az értelmi fogyatéko­sok mezőgazdasági és há­ziipari munkát végeznek. A munka sokat javít álla­potukon, többen közülük egy idő után — úgyneve­zett védő munkahelyre ke­rülnek. Bizonyos gyárak, üzemek a munkásszállása­ikra befogadják az intézet­ből kikerülőket, rendes bért adnak nekik és akad, aki a havi 3000 forintot is megkeresi. Az intézet mun­katársai segítenek az ér­telmi fogyatékosok kerese­tét beosztani, figyelnek rá­juk akkor is, ha már nem laknak az intézetben. Amennyiben az értelmi £o- gyatékos a 30 éves kort el­éri és állapota nem javul, foglalkoztatni nem lehet, szociális otthonban helye­zik el. A súlyos mozgásszervi betegségben szenvedők szakmai képzését is segíti a Szociális Intézetek Köz­pontja. Évente 180—200 embert iskoláznak be. A fiatalok rátermettségüktől függően kitanulhatják az órásszakmát, gép- és gyorsírást, de vannak, akik technikumokba járnak, s gondoskodnak elhelyezke- désükrőL Pályaválasztási tanácsadás A testi fogyatékosok szá­mát nehéz felbecsülni, mert még sokan nem je­lentkeztek a helyi taná­csoknál, nyilvántartásba vételre. A testi fogyatékos embert családjának egész­séges, ép tagjai sokszor szégyellik és legszíveseb­ben eldugnák az egyik szo­ba sarkába, vagy csak a ház körüli munkát végez­tetnék el vele. A Szociális Intézetek Központja nem­régen hatalmas munkába kezdett, nyilvántartásba veszi a testi fogyatékoso­kat. Aztán pályaalkalmas­sági vizsgákat végeztet és tanácsot ad: mit tanuljon a testi fogyatékos fiatal. Az intézet a látási, moz­gásszervi, hallási, értelmi fogyatékosok képzésével is foglalkozik, jó tehát ha ilyen ügyekben a rászoru­lók, vagy családtagjaik hozzájuk fordulnak. A va­kok képzése, például kor­határ nélküli. Jelenleg is 872 látását elvesztett em­ber tanul a speciális inté­zetekben, ahol kézi mun­kára tanítás mellett ter­mészetesen közép- és fő­iskolai, sőt, egyetemi kép­zést is kaphatnak. A Kiskunság híres ba­rackosaiban megkezdődött a lombhullás. Ez azonban csak részben az ősz jele. A fák nagy többsége még ha­ragos zölden tartja lomb­ját, ami még feltűnőbbé te­szi a csupasz kajszi fákat. A korai levélsárgulást, hul­lást fertőzés okozta, úgyne­vezett gnomónia, amelynek elszaporodásához kedvező a párás, csapadékos nyár. A ritkán ismétlődő gombafer­tőzés — legutóbb négy év­vel ezelőtt tapasztaltak ha sonlót — veszélyezteti a jö vő évi baracktermést. A fák megmentése már most gondos növényvédelmi munkát igényel. A lomb­hullás után permetezéssel j védekeznek a gombabeteg- ség ellen. „Hogyha fú a szembeszél“ Transzparensek „csábították” néhány napig a kecs­kemétieket, hogy váltsanak színházbérletet. A város központjában, az úttest fölött lengtek a feliratok, a villanyoszlopokhoz kötve. A megoldás nem okozott meglepetést: máskor is függesztettek már ugyanoda jelmondatokat, reklámfeliratot. Az előzmények körül tehát minden rendben van; a fejtörő játék ezután kiöVet k ezi k Egyik napról a másikra eltűnt valamennyi „Váltson színházbérletet” felhívás az úttest fölül, ugyanakkor megjelentek a hirdetések a színház épületén. Meglepi? ez a visszavonulás. Az ember kíváncsi, ugyan mi lehet az oka. Rögvest találgatni kezdtük néhányan. Volt, aki azt mondta: — Bizonyára rontotta a városképet! Amire, természetesen, azonnal megkaptam a választ: — Lehet, de akkor miért hirdették hasonló módon a kertészeti napokat, vagy — uram bocsá’ — a kutya­kiállítást? Márpedig az előbb említett esemény tíz nappal ezelőtt zajlott le, s a feliratot még mindig a város központjában lengeti a szél. Más vélemény szerint attól félt valaki, hogy az al­kalmi vitorla segítségével szembeszélben arrébb hajóz­nak a villanyoszlopok. Ez a tézis sem tartotta magát sokáig, mert a társaság egy fizikával kacérkodó tagja rövid fejszámolás és szemlélődés után lehetetlennek minősítette a helyzetváltoztatást. Elvetettük még annak a lehetőségét, hogy rendelet tiltaná a színházi reklámot a színház épületén kívül. Két ok miatt: először is a közművelődés szívügyünk, másodszor meg számtalan ellenpéldát találtunk plaká­tok, hangos hirdetések formájában. Arra meg egyene­n gondolni sem mertünk, hogy a szóban forgó rek- i'm ne lett volna időszerű! Hát akkor milyen „természetfölötti” erők munkál- k dtak a városban? Sok-sok érvet és ellenérvet egymásnak ütköztetve v'gül is kátyúba jutottunk. Ekkor valaki a homlokára ütött: — A 22-es csapdája! i Csak nem?L L. A, Mintaotthonok Az elmúlt években az ellátatlan, gondozásra szo­rulók részére új szociális otthonok épültek Debre­cenben, Miskolcon, Nyír­egyházán, Zalaegerszegen, Nagyszénáson. Tervezés alatt áll a fővárosban két új szociális otthon, a meg­levőket korszerűsítik. Milyen legyen az öregek közös otthona, hogyan le­het ott ideális körülmé­nyeket teremteni? Ezzel is foglalkozik az intézet. A tapasztalatok szerint ott érzik legjobban magukat, ahol szép az otthon kör­nyéke. Jó levegője legyen, de jó közlekedési lehető­sége is. Lényeges feltétel a megfelelő kórházi vagy rendelőintézeti ellátás, te­hát lehetőleg ezek közelé­ben épüljön fel. Az inté­zet munkatársai a megyei helykijelöléseknél, a szo­ciális otthoni építkezések­nél ezeknek a szempontok­nak figyelembevételét ajánlják. Budapesten a Nyugdíjas Egészségügvi Dolgozók Otthona már ilyen mintaotthon. Magas színvonalú és az elmondot­takhoz hasonló ellátású „a miskolci, a debreceni, a zalaegerszegi szociális ott­hon is. A nyugdíjasok háza Az első ilyen intézmény Budafokon épült, de jó példája nyomán több he­lyen is szeretnének nyug­díjasok házát létesíteni. Az ilyen intézményben min­denki különálló — egy garzon szobából és tea­konyhából álló — lakrész­ben lakik. Áz ide költözők havi 600 forint lakbért fi­zetnek, cserébe rendszeres egészségügyi ellátást kap­nak és lehetőségük van a közös és kedvezményes élelmezésben való részvé­telre is. A Szociális Intézetek Központja azt ajánlja a tanácsoknak az új lakóte­lepek építkezéseinél, ne csak bölcsődék. óvodák építését tervezzék, hanem már jó előre gondoljanak az öregekre is, létesítsenek minél több nyugdíjasok házát. Az országban honos lett az öregek napközi otthona is, számuk eléri a 418-at. A házi szociális gondozás rendszere különösen Veszp­rém megyében terjedt el. A látási, hallási, mozgás- szervi fogyatékos felnőttek, az egyedülélő, kevés pénzű öregek élete soha. sehol sem rózsás. Ök az élet örö­meiből kevesebbet élvez­nek, mint az egészségesek, a fiatalok. Elviselhetőbbé kell tenni számukra az életet — közös kötelessé­günk. Különös szorgalom­mal tevékenykedik ezért az Egészségügyi Miniszté­rium Szociálpolitikai Fő­osztályának országos szer­vezési és módszertani in­tézménye. a Szociális In­tézetek Központja. Mindenki, de különösen az érdekeltek, jó ha tud­ják, a címét: Budapest, XIV., Május 1. utca. 21. Sz. D.

Next

/
Thumbnails
Contents