Petőfi Népe, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-15 / 218. szám
1972. szeptemner 15, péntek S. oldal 150 ezer tonna komplex műtrágya Sajtótájékoztatót tartottak csütörtökön a Pere- martoni Ipari Robbanóanyaggyár alapításának 50. évfordulója alkalmából. Szabó Gellért igazgató bejelentette, hogy a már középüzemmé fejlődött gyár megváltoztatta elnevezését és az 50. évfordulót már Peremartoni Vegyipari Vállalat néven ünnepük. A névváltozás kifejezi a termelés szerkezetében be- következet nagyarányú változásokat. A hagyományos termelési ágak — bár volumenükben nem csökkentették termékeiket — ma már az összes termelésnek csak mintegy egy- tizedét adják. Szembetűnően fejlődött az utóbbi években a műtrágyák, a növényvédő szerek és az egyéb vegyipari termékek előállítása. A gyár, kapacitásának bővítésével, évente 270—280 000 tonna műtrágya előállítására készült fel. Elmondották, a sajtótájékoztatón, hogy befejeződött az új NPK üzem építése, amely az idén már 150 000 tonna hármas hatóanyagú, úgynevezett komplex műtrágyát ad a mezőgazda sá gnak. SÍ kereskedelem felkészült az őszre Drága fűit Itt a magyar Golden Smart A dohányipar egri gyára osztrák licenc alapján újfajta cigarettát készít. A magyar Golden Smart már forgalomba került, egyelőre a fővárosban a nagyobb trafikokban kapható 16 forintért. Rövidesen valamennyi dohányárudéban megjelenik a Golden Smart, amiből az idén „kóstolóba” 20 milliót gyártanak. A megye jelentősebb kereskedelmi szervezeteinek vezető képviselői, valamint a városi tanácsok és a járási hivatalok szakigazgatási vezetői vettek részt tegnap Kecskeméten azon a tanácskozáson, amelyet a megyei tanács végrehajtó bizottságának megbízásából dr. Glied Károly megyei tanácselnökhelyettes hívott össze a kereskedelem időszerű feladatainak megvitatására. Rövid vitaindítójában Gerőcs István kereskedelmi osztályvezető elöljáróban arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy a megye kiskereskedelme az év nyolc hónapja alatt csaknem 10 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolított le a tavalyinál, s ez az előző évihez hasonlóan ismét meghaladja az országos átlagot. A fejlődés a vegyesipari cikkek forgalmában a legnagyobb. Majd előrebocsátotta, hogy a megyei tanács vb szakosztályának az őszi-téli felkészülés előkészületeire vonatkozó tapasztalatai összességükben kedvezőek. A kereskedelem különböző ágazatai vezető képviselőinek információiból is egyértelműen kitűnik: az őszitéli ellátásra való felkészülés biztatónak mondható. Csaknem valamennyi szakmában a múlt évinél nagyobb készletekről gondoskodtak. Nyomban hozzátesszük azonban, hogy ez a tény nem minden esetben jelenti például a bőséges választékot. Az ÁFOR képviselőjének szavaiból kitűnt, hogy tárolók hiánya miatt nem ígérkezik a tavalyinál kedvezőbbnek a tüzelőolaj-ellátás. Épp ezért mind a közületi nagyfogyasztók, mind a lakosság az esetleges bosszúságoktól mentesíti magát, ha a zord idő beköszöntése előtt — a leTársadalombiztosítási vezetők tanácskozása hetőségei szerint — beszerzi és tartalékolja a folyékony tüzelőt. A fűtéshez kapcsolódik a tanácskozáson ugyancsak szóba került olcsó gáztűzhelyek témája is. A drága gáztűzhelyek mellett az 1200—1300 forintos olcsóbbak az üzletekben nem kaphatók. Emiatt a vásárlók rendszerint a kereskedelmet marasztalják el, holott ezek gyártását — talán éppen az előállítás nem kifizetődő volta miatt — az ipar mellőzi. Sok olyan tapasztalat is szóba került, amelyeknek bizonyára jó hasznát veszik a belkereskedelmi vezetők. P. I. Orbán László látogatása megyénkben Dr. Orbán László, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a művelődési miniszter első helyettese Kecskemétre és a megye több községébe látogatott. Programja a megyeszékhelyen kezdődött, ahol részt vett a megyei párt vb-ülésén, a közoktatás helyzetéről és fejlesztésének feladatairól szóló napirend megtárgyalásán, s a vitában is felszólalt. Ezt követően néhány művelődési intézményt látogatott meg Kecskeméten. Kata- nics Sándor, a megyei pártbizottság titkára kíséretében felkereste a Molnár Erikről elnevezett új, széchenyivárosi iskolát, majd megtekintette a Katona József Múzeumban rendezett Kodály-emlékki- állítást. A délutáni órákban a kecskeméti járásba látogatott el Orbán elvtárs, útján elkísérte Horváth Ignác, a járási pártbizottság első titkára, s bekapcsolódott a programba dr. Romany Pál, a megyei párt- bizottság első titkára is. Az orgoványi művelődési házban tett látogatás után a fülöpházi 4-es számú tanyai általános iskolát, majd a lajosmizsei tanyamúzeumot kereste fel dr. Orbán László, aki az esti órákban utazott vissza Budapestre. Hogyan korszerűsíthetik a vállalatok a termelés szerkezetét A Pénzügyminisztérium irányelvei Csütörtökön délelőtt jugoszláv társadalombiztosítási tisztségviselők érkeztek Kecskemétre. A vendégeket — Milan Rusovot, a Növi Sad-i tartományi (vajdasági), és Joszip Ne- orcsicsot, a suboticai városi társadalombiztosítási intézet igazgatóját — a Bács- Kiskun megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság székházában Gottlieb József igazgató fogadta. A jugoszláv testvérszervezet képviselői megismerkedtek az igazgatóság tevékenységével, részletes tájékoztatást kaptak a megyei társadalombiztosítás munkájáról. Megvitatták a Mikm az' ellen Nálunk az alapműveltség a követelmény Szeptember világszerte az írástudatlanság elleni küzdelem hónapja. 1965- ben, az UNESCO teheráni világkongresszusán született ez a döntés, s időszerűségét mi sem igazolja jobban, mint az, hogy a legfrissebb statisztikai adatok szerint Földünkön 783 millió — fele arányban felnőtt — írástudatlan ember él A becslések szerint az elmúlt 20 esztendőben világszerte mintegy 10 százalékkal csökkent az analfabéták száma: 1950-ben a földkerekség lakosságának még 44.3 százaléka tartozott ide, jelenlegi arányuk 34.2 százalék. Hazánkban a felszabadulással egy időben — a szocialista kultúrpolitika ecvik legfontosabb célkitűzéseként — kezdődött meg az írástudatlanság felszámolása. 1941-ben még nem kevesebb, mint 600 009 analfaiiztát tartottak számon Magvarországon. Tíz- és tízezrek iiltek iskolapadba a folczabadulás utáni esztendőkben már meglett korban, hogy anya- nvelvímk alaniait — az fráet és az olvasást — el- caiátíts^k. A következetes munka eredményeként jelenleg — a legutóbbi népszámlálás adatai szerint — «w»m mrfórTrn 5QŰQ0 analfabétát, illetve félanalfabétát tartanak nyilván. Ha azonban az úgynevezett „képezhető korú” — vagyis az 55 év alatti — lakosokat vesszük alapul, akkor a felmérések adatai szerint még mintegy 140 ezerre tehető a számuk. Szakemberek egybehangzó véleménye szerint a hazai analfabetizmus — csekély számuk és szórványos előfordulásuk miatt — nem számottevő. Napjainkban már inkább az alap- műveltség megszerzése vált korunk művelődési alap- követelményévé. A művelődéspolitikusok aláhúzzák: jelenleg 14 éves korig a fiatalok 20 százaléka nem fejezi be általános iskolai tanulmányait és a 16 évesek sorában is minden tizedik gyerek teljes általános iskolai végzettség nélkül lép az életbe. Nyolc tanév alatt még mindig 35 —38 ezer fiatal morzsolódik le, s ez a kisdiákok 18 —20 százalékát jelenti. Az említett jelenségek együttvéve arra figyelmeztetnek, hogy az analfabetizmus és a félanalfabetizmus elleni küzdelem, továbbá az alapműveltség elsajátítására irányuló törekvés még mindig idősze- rű hazánkban. (MTI) két igazgatóság közt fennálló kapcsolatok további elmélyítésének lehetőségeit is. A szomszédos baráti államból érkezett társadalombiztosítási vezetők a tanácskozás végeztével városnéző séta során ismerkedtek Bács-Kiskun megye székhelyével. A vásárlók igényei, s nem utolsósorban a hosszú távon is biztonságos és gazdaságos termelés immár kényszeríti a vállalatokat, hogy termékeik összetéte lét korszerűsítsék. Ehhez azonban sokrétű elemző munka szükséges, mert a gazdaságosság kiszámításának nincsenek általános és mindenütt alkalmazható módszerei. Az sem biztos, hogy a ma gazdaságosnak tartott termék néhány év múlva is az lesz. Ugyanakkor lehetséges, hogy megfelelő ésszerűsítéssel kifizetődővé tehetik a jeElőadások, filmvetítések az egészségről Tegnap Kecskeméten ülést tartott a Bács-Kiskun megyei Közegészségügyi Járványügyi Bizottság. A tanácskozáson elsőként dr. Kántor László a KÖJÁL igazgató főorvosa az egészségnevelés tapasztalatairól számolt be. Mint mondotta, feladataikat öt tényező köré csoportosították : túlzott alkoholfogyasztás elleni küzdelem a felnőtteknél és fiatalkorúak körében, a növényvédő szer mérgezések megelőzése, a családtervezés elősegítése, a munkaártalmak elkerülési lehetőségeinek ismertetése és a különböző betegségek megelőzése. A feladatok megoldására a múlt év elején úgynevezett koordinációs bizottságokat szerveztek. Kiskunfélegyházán a városi kórházban egészségnevelési felelősöket választottak. A főként fiatal orvosokból alakult csoport tagjai hetente két alkalommal előadásokat tartanak a betegeknek az egészséggel, betegséggel kapcsolatos alapvető tudnivalókról. Baján az elmúlt évben sokat javult az egészség- nevelés. A gyárakban, üzemekben, vállalatoknál an- kétokat, orvosmflszaki találkozókat rendeztek. A körzeti orvosok nyolcvanegy előadást tartottak, melyen több mint háromezren vettek részt. A megvei bizottság a Vöröskereszt«-''1 együtt háromnnnos konferenciát rendezett a termelőszövetkezetek egészség- ügyi felelőseinek. A tanácskozáson az egészségügyi felelősök munkáját, s a feladatokat tárgyalták meg. A fiatalkori alkoholizmus elleni küzdelemben nagyon eredményes munkát végeztek a madarasi általános iskola pedagógusai. Az alkohol elleni, úgynevezett nyomkereső játékot Kiskunhalason és a környékbeli községekben is bemutatták a diákok. Tavaly a kecskeméti üzemorvosok az egyik ösz- szevont tanácskozásukon megállapodtak abban, hogy a munkaegészségügyről, foglalkozási megbetegedésekről, a betegségek elkerüléséről, megelőzéséről előadássorozatot tartanak. Az üzemorvosok hat vállalatnál 40 előadáson, a körzeti orvosok pedig 68 előadáson tájékoztatták az érdeklődőket a fertőző megbetegedésekről, a helyes táplálkozásról, öltözködésről. A megyei közegészség- ügyi bizottság keretében működő egészségnevelési csoport természetesen az idén is több tájékoztató, felvilágosító, nevelő jellegű előadást rendez. Tavasszal 13 állami gazdaságba látogattak el. Az orvosok filmvetítéssel egybekötött előadásokat tartottak. Ezt követően Végh Pál, az SZMT területi bizottságának elnöke a szakszer vezetek egészségnevelés5 feladatairól számolt be a megvei közegészségügyi bizottság tagjainak. T, K lenleg gazdaságtalan cikkek gyártását. A közelmúltban a kormány is foglalkozott a kérdéssel, s határozata nyomán a minisztériumok értékelési módszereket dolgoztak, illetve dolgoznak ki a vállalati munka gazdaságosságának mérésére, a gazdaságossági sorrend vizsgálatára. E munkába most a vállalatok is bekapcsolódnak. Intézkedési terveket készítenek a gazdaságosabb termelési szerkezet kialakítására. A cél az, hogy a gazdaságtalan termékeket visszaszorítsák, vagy gazdaságosabbá tegyék, s minél több korszerű, nyereségesen értékesíthető cikket bocsássanak ki. A törekvést a Pénzügyminisztérium most kiadott módszertani irányelveivel is segíti. A Pénzügyi Közlöny 18. számában közzétett irányelvek viszonylag nagy terjedelme eleve jelzi: igen sokféle tényezőt kell mér- legelniök a vállalatoknak ahhoz, hogy a legmegfelelőbb variánsokat megtalálhassák intézkedési terveik kidolgozásához. Vizsgálni- ok kell a termelés és értékesítés, a pénzgazdálkodás, a készlet- és állóeszközgazdálkodás helyzetét, napirendre kell tűzniök a munkaszervezés erőteljes korszerűsítését, tanulmá- nyozniok kell a nemzetközi piaci viszonyokat, szem előtt tartva az ország nemzetközi kötelezettségeit. A termelés és az értékesítési lehetőségek egybevetésekor nem elegendő csupán a jövedelmezőséget vizsgálni. A piaci viszonyok nagymértékben megszabják, hogy gazdaságos-e vagy sem egy-egy termék- csoport. Más intézkedésre van szükség, ha a vállalat korlátlanul értékesíteni tudja árucikkeit, s másra, ha a piac felvevőké* pessége korlátozott. Mivel — különösen külföldön — egyre nehezebben lehet gazdaságosan elhelyezni a termékeket, szinte általános követelmény, hogy esetleg licencek vásárlása útján is, mindenütt javítsák a termékek minőségét, használati tulajdonságait, csomagolását. A költséggazdálkodásban helytelen volna csupán egy- egy termék vagy termék- csoport költségeit vizsgálni. Legalább ilyen fontos, hogy a vállalat általános kiadásai szempontjából is elemezzék egyes cikkek gazdaságosságát. Ha a termékek egy részének jövedelmezősége semmiképpen nem növelhető, elsősorban azoknak a gyártását célszerű megszüntetni, amelyek a vállalat ált«1 »nos kiadásaira is terhet jelentenek. A Pénzügyminisztérium irányelvei a munkaszervezéssel kapcsolatos feladatok között különösen a munkafolyamatok racionalizálásának, a munkakörülmények rendszeres javításának, az anyagmozgatás fejlesztésének, a karbantartási munkák töbáWe- sítésének jelentőségét hangsúlyozzák. Végül az irányelvek rámutatnak, hogy olyan közszellem kialakítására kell törer'°ön}i amelv a kívánatos változtatásokat elősegíti. A lengyel élelmiszeripari minisztérium, valamint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium közötti megállapodás alapján lengyel szakember-de- iegáció tartózkodik hazánkban. A küldöttség, amelyet Józef Tyszkiewicz miniszteri tanácsadó vezet, csütörtökön Kecskemétre látogatott. Délelőtt a konzervgyárba vezetett a delegáció útja. T«t Hantos József igazyntő és Péter Pál, a MEZÖTERMÉK kecskeméti kirendeltségének vezetője adott tájékoztatást a vendégeknek. A lengyel szakembereket elsősorban a termelésszervezés módszerei, a mezőgazdasági nagyüzemek és az ipari feldolgozó vállalatok kapcsolatai érdekelték. Délután a Homokhátsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségén kaptak tájékoztatást a vendégek. Maaony Imre, a szövetség titkára az érdekképviselet munkájáról és a szövetkezetek áruértékesítésének megszervezéséről adott áttekintést Lengyel szakemberek Kecskeméten
