Petőfi Népe, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-13 / 216. szám
1978. szeptember 13, szerda 5. oldal Arany János szórendi szabálya A SZÓREND kérdéséről még nem volt szó. Pedig ezzel is lehet véteni a nyelv- helyesség ellen. A kifejezés árnyalását és; pontosságát a szavak jól megválasztott rendje is elősegíti. Az igekötők szórendjével már Arany János is foglalkozott. Mondatfajták pontos elemzésével nagyon fontos szabályt állapított meg. Figyeljük meg az Aranytól is idézett igekötős igéket: Sokszor megszólította — ritkán szólította meg. Azt is elhoztam — azt sem hoztam el. Könnyen eligazodtam — nehezen igazodtam el. Ügy megüt lek, hogy ... (nagyon) — csiak kicsit ütlek meg. A mondatpárok közül az elsőben az igekötő az ige előtt marad (megszólította,. elhoztam). A másodikban az igekötőt hátravetjük, vagyis kirekesztő szórendet használunk (szólította -meg, hoztam el). Arany megjegyezte, hogy ez a szórend csak akkor érvényes, ha nincs külön hangsúlyos mondatrész a mondatban. A mondatokban levő bővítmények egyrészt: sokszor azt is, könnyen, nagyon; másrészt ritkán, azt sem, nehezen, csak egy kicsit. Az első fajta mondatokat pozitív, a második fajtát negatív mondatoknak nevezte. MIVEL az első fajta mondatot összefoglaló, nagyító értelmű kifejezések vezetik be, ma ezt a szórendet összefoglalónak nevezzük. A második mondatban kirekesztő, kicsinyítő értelmű kifejezések vannak, ennek a mondatfajtának a szórendjét kirekesztőnek nevezzük. Könnyen megjegyezhetjük a szórend elnevezését, ha ilyen mondatokra gondolunk: öt is meglátogattam (őt is belefoglalom a meglátogatónak körébe). ót sem látogattam meg (őt I kirekesztőm az általam I meglátogatottak köréből). JEGYEZZÜK meg azt is, hogy az összefoglaló szórend kirekesztő lesz, ha a mondatot tagadjuk: Sokszor megszólította őt — nem sokszor szólította meg őt. Könnyen eligazodtam — nem egykönnyen igazodtam el. Arany János magyaráza tait követve, ha a közlés hangsúlyos, nyomatékos, vagy ha érzelmi többlet van benne, akkor már nem érvényes a szabály. Az ő példáiból ez is megérthető: Mi a manónak tetted azt a tűt a zsákba; nem elfért volna másutt! A bizonytalan nyelvérzékűek így fejezték volna be ezt a mondatot nem fért volna el másutt? Az összefoglaló szórend a helyes, mert itt nem kérdésről van szó, hanem a kérdő-tagadás „álarcában” erős állításról, mintha azt mondtuk volna: hiszen elfért volna másutt is. Arany hasonló példái: Nem megmondtam, hogy első lesz? Nézem: hát nem ellopták a pénzemet! Hát nem elszökött az a gyerek megint! Ezekben mindben az ösz- szefoglaló szórend a helyes, nem pedig a tagadó mondatokban szokásos kirekesztő szórend, ARANY jó példáival rögzítsük a mondottakat: Könnyen megalkudtunk, de nehezen fizetett meg. Nagynehezen megfizetett. — Többnyire megtalálja. Csak néha találja meg. Néha mégis megleli. A nagynehezen és a mégis nyomósít, azért van utánuk összefoglaló szórend. A mondottakat még folytatni kell. Kiss István Gyarapszik a hartai helytörténeti gyűjtemény öt esztendővel ezelőtt, 1967-ben a hartai tanács egy jellegzetes parasztházat vásárolt. Ügy döntöttek, hogy itt gyűjtik ösz- sze a múlt megőrzésre méltó emlékeit, falumúzeummá fejlesztik a több helyiségből álló épület berendezését. Nánai András, a tanács elnöke Rétfalvi Teofil tanár folyamatosan rendezi, gyarapítja az állandó kiállítás anyagát. Ezideig sikerült annyi tárgyat beszerezni, hogy a községre jellemző lentermesztést és feldolgozást, valamint a múlt századbeli parasztok életét bemutathatják. A nyitott folyosón mező- gazdasági szerszámok és házépítéshez szükséges régi eszközök kaptak helyet. Az udvaron levő másfélkét évszázados sírköveken a látogatók kibetűzhetik a rég porladó hartaiak adatait és az érdemeiket rögzítő verseket. A kiállítás legérdekesebb része a korabeli bútorokkal berendezett szoba és a nyitott füstös tűzhelyű konyha. A szobában harsogó kék, zöld és kevés pirossal pingált, virágós bútorokon ott találjuk a tulajdonos nevét. Embernagyságú bábukon a korabeli öltözéket is megjelenítették. Még a bölcsőbe is a hajdan használatos kékvirágos csecsemőágynemű került Különös figyelmet érdemel a lámpagyűjtemény. Ezeket a darabokat az általános iskola kisdiákjai padlásokon találták. Valamennyit megtisztították, „üzemképessé” tették. A tervek szerint a község újratelepítésének kétszázötvenedik évfordulójára, jövőre, tovább gazdagítják, még gondosabban válogatják az összegyűjtött anyagot —, hogy minden érdeklődő teljes képet kapjon az itt élt, földműveléssel foglalkozó emberek hétköznapjairól. A helytörténeti gyűjteményt jelenleg is megtekinthetik az érdeklődők vasárnap délelőttönként. S. K. Engels életrajzi vázlatai Sűrűn nyitották angol, orosz, német, lengyel, amerikai vendégek a londoni Regent’s Road 122. számú ház kapuját. Engels Frigyes lakott itt éveken keresztül. A munkásmozgalomban betöltött helye, óriási tekintélye, kedves, kellemes egyénisége, műveltsége egyaránt vonzotta ide elvbarátait, ismerőseit. Beszélgettek a politikai élet eseményeiről, a művészetekről. A házigazda néhány lényegláttató szóval a legbonyolultabb ügyeket is megvilágította. Közben egy-egy szép dalra is rázendítettek, verseket szavaltak. Mindezt Engels: Életrajzi vázlatok című magyarul most kiadott művének előszavából tudom. Richard Sperl munkája a j sikerült bevezető. Véleménye szerint a német forradalmár mindenki másnál hivatottabb volt arra, hogy valósághű képet hagyjon ránk a munkás- mozgalom úttörőiről. A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent tíz életrajzi vázlatot tartalmaz. Engels maga is úgy érezte, hogy az ifjúság helyes tájékoztatásához „szörnyen nagy szükség van ezekre”. Marx Károlyról két írást tartalmaz a gyűjtemény. Az első nagyon érzékletesen ábrázolja a marxizmus kialakulásának fontos állomásait, a tudományos felfedezéseket, a hihetetlenül nehéz körülmények között elért politikai sikereket. A kiadvány közli szabadságharcainak a résztvevője volt. Az egyetlen forradalmi tábornoknak tartotta Engels a víg- kedélyű pfalzi katonát, aki hosszú életének legutolsó napjáig lépést tudott tartani a mozgalom fejlődésével. Sigismund Borkheim az első közöt ismerte fel a porosz militarizmus veszélyeit. Carl Schorlemmer sírjánál elmondott nekrológot is közli a kiadvány. A „középtermetű HerkuRövidfilmek szeptemberben Nagyszerű alkotásokkal kedveskednek szeptemberben filmszínházaink a rövidfilmek kedvelőinek. A Város című színes rövidfilmet Kiss József fővárosunk centenáriuma alkalmából készítette. A három települést, Óbudát, Budát és Pestet az alkotó korabeli metszetek, rajzok segítségével jelenítik meg, majd a nézők szeme előtt kibontakozik a kétmilliós világváros, a XX. század utolsó harmadában épülő új lakótelepekkel. Préda Tibor, filmjének mondanivalójával, ha áttételesen is, kapcsolódik az előző alkotáshoz. Játszóterek a kőrengetegben — a városi gyermekek részére tervezett szabad területekről szól. A fiatal filmes második alkotása a A rokokó Sixtus kápolnája — a sümegi templom freskóit mutatja be. A R ügyfakadás, valamint az Egy a szivem ... című film — az előző Kovásznál György, az utóbbi Jeli Ferenc alkotása — a párválasztás variációit, problémáját követi a kamerával. Az Indián emlékek Kanadában Tímár István munkája. Glósz Róbert hasonlóképpen a tengerentúlra utazott, hogy: Több dollárt, kevesebb vért című filmjével Nixon elnök pályájának néhány állomását bemutassa. Filmszínházaink baráti szocialista államok filmművészeinek alkotásait ugyancsak műsorra tűzték. Szevasztopol és Kujbisev, valamint a Legendák városa — szovjet művészek alkotása. Írország címmel csehszlovák rövidfilmet j láthatnak a nézők. Románia képzőművészetéről a : bukaresti filmesek készí- I tették a Kénzőművészeti I kiállítás rövidfilmet. Nyilván azért, mert a tenger, s vele együtt a kereskedelem, mindig megélhetést nyújtott, illetve ezek hasznára minden hatalomnak egyformán szüksége volt. Kielégíthetetlen a turista élményszomjúsága: itt vagyok a tengernél és még nem láttam tengeri halászatot. Az útikönyv Sibenik és Zadar között jellegzetes halászfalut emleget — Pri- mostent —, ezért hát lekanyarodunk az autóútról. De bizony itt is inkább a dal- máciai városok kicsinyített másával találkozunk, rengeteg a külföldi, áruikat kínálják az üzletek, s a főtér beszögellésében ott nyüzsög a csarsia. Csak a kikötő mólója jelzi, hogy talán mégis csak maradt még valami az ősi foglalkozásból, halászbárkák sorát ringatja a víz, egyik-másik épp kifutásra készül, gazdáik éppen szedelőzködnek. Az a gyanúm, hogy ez a falu sem annyira a halászatból él már, hanem sokkal inkább az idegenforgalomból. A hal sem fő táplálék többé, hanem jó áron értékesíthető csemege. A félsziget végén, a falu és a tenger fölött áll a templom, körötte a temető... A tenger felől érdekes, megkapó látvány le; Halászbárkák a primosteni öbölben. Marx lánya, Jenny Longuet azt a beszédet is, amellyel Engels búcsúztatta A tőke szerzőjét, „korunk legnagyobb gondolkodóját”. Marx, a tudomány embere” mindenekelőtt forradalmár volt, hangoztatta. Tanulmányigényű a Wilhelm Wolfot, a „leghűségesebb barátot” bemutató cikk. Kiemeli fáradhatatlan szorgalmát, kínos lelkiismeretességét, „szinte ösztönösen helyes ítéleteit”. Jenny Marxot is nagyra becsülte. „Ha volt valaha asszony, aki abban lelte legnagyobb boldogságát, hogy másokat boldoggá tegyen, ez az asszony ilyen volt.” Engels két drámai epizód felelevenítésével emlékezett meg Jenny Lon- guetnek, Marx legidősebb lányának haláláról, őszinte rokonszenvvel ábrázolta költő napfényes derűjét, ta költő napfényes derűjét, őszinteségét. Megvetette — a szerzővel együtt — a „hazug nyárspolgári morális prüdériát”. Phillipp , Becker három nemzedék les”, Joseph Moll órás a fiatal Engels egyik példaképe volt. Kötelessége a proletárok pártjának, hogy a Mollhoz hasonló jellemű munkásokat érdemük szerint tisztelje — ez az életrajzi vázlat legfőbb mondandója. Sok adatot tartalmaz a Kossuth új kiadványa. Mégsem ezért ajánlom elsősorban. Tanulságaiért. Engels baráti körében mindenki egyenlő. A végzett munkától, a tudástól függ a tekintély. A szerző kerüli a túlzó jelzőket, az üres általánosításokat. „Egész elevenségükben” ábrázolta harcostársait, „nyers, rembrandti színekkel”. Rudas Lászlónak, a — mindössze — 6 ezer példányban kiadott könyv tervezőjének és a Kossuth Nyomdának az együttműködése tetszetős, szép kiállítású könyvet eredményezett. Fred We'sthphal metszetei a könyv hangulatához igazodnak. Heltai Nándor Autósoknak télre Emmanuel Meynet svájci mérnök fontos találmányon dolgozik. Szabadalmaztatni készül azt az ötletét, hogy havas-jeges időben ne az utakat szórják fel salakkal, hanem az autógumikat vonják be salakréteggel. Ügy képzeli, hogy a salakkezelő állomásokat a benzinkutak mellett állítanák fel, s a salakréteget viszonylag olcsón, 20 svájci franknak megfelelő összegért vinnék fel az autógumikra. Egy „kezelés” 500 kilométerre volna elég, s így mondja Meynet — három kezeléssel az egész telet át lehet vészelni az autósoknak. Vándorló vörösbegyek Huszonhét vándorló vörösbegyet ejtett foglyul két német ornitológus. A madarakat éjszaka nyolcszö- gfl kalitkába helyezték és mesterségesen kiküszöbölték a földi mágneses tér függőleges összetevőjét. A vörösbegyek, amelyek csak az északi féltekén vándorolnak, olyan hatást éreztek, mintha az egyenlítő vidékére kerültek volna. Ilyen körülmények között nem tudták, hogy merre menjenek, ezért minden ha- tározott cél nélkül összevissza kezdtek röpködni. A két ornitorlógus véleménye szerint a vándormadarak az iránytűtől eltérő rendszer szerint tájékozódnak. hét. A friss, szardellaszagú szélben néhány délszaki fenyő lengedez, s az öböl túlsó oldaláról idefehérlenek a, modern, pár éve épített szállodák. Hatvani Dániel Jenny von Westphalen, Marx felesége
