Petőfi Népe, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-13 / 216. szám

4. old a'

1972. szeptember 13, szerda

A munka becsületéért

A két betű egy újkeletű, országszerte terjedő munkarendszer, a „Dolgozz hibátlanul’’ mozgalom rövidítése. A jelentésekben máris így honosodott meg a mozgalom megjelölése: DH. Ha pedig élőszóban kerül sor az ismétlődésére, röviden így említik: Dé-Há. Hogy a kifejezést ilyen hamar befogadta a küztudat, maga is bizonyít valamit. Azt, hogy az embereknek igazán kedvére való mozgalom a „Dolgozz hibátlanul" munkarendszer.

Megfogta a munkások tetszését azzal is, hpgy amikor a mozgalom lényegét ismertették előttük, azt egyik fontos oldaláról így mutatták be: Hibátlanul kell dolgozni, a hibátlan munkát jól meg kell fizetni.

Aligha kell bő közgazdaságtudományi fejtegetés annak megértésére, hogy ahol ez így valósul meg, ott valóban a vállalati érdek találkozik a munkások egyéni érdekeivel, s e találkozás legfőbb haszonélvezője a népgazdaság.

Másik aspektusból véve a [,Dolgozz hibát)a,iyttl” mozgalom olyan szervezési módszer, amely alkalmas arra, hogy a munkások a termelés folyamatában kritikusan vizsgálják saját munkájukat, keressék a hibákat, illetve annak okait.

Amikor a Villamosszigetelő és Műanyaggyár igazgatóját megkérdezték — tudvalévőén náluk terjedt el hazánkban a mozgalom —, hogy, s mint csinálták, adós maradt afféle „falrengető” módszerek, eljárások bemutatásával. Elmondotta, semmi különös nem történt náluk, „csak” változtattak hosz- szú évek kialakult módszerén. Mint máshol, náluk is megkövetelték azelőtt is a jó munkát, csak hiányzott valami tökéletesebb módszer ahhoz, hogy tegyék megfelelőbben érdekeltté a munkást a hibamentes jnunkában.

A példa kifejezi, hol van a megoldás. Ha a szerszámüzem összeszerelője rosszul, pontatlanul megmunkált alkatrészt kap, emiatt maga sem adhat ki a kezéből kifogástalan darabot — és anyagilag is károsodik. Ha ezt el akarja kerülni, rákényszerül arra, hogy „nagyítóval” vizsgálja meg a munkatársától kapott darabot. Ha tehát a maga tevékenységi körében kiki hasonló igényességgel jár el, kialakul olyan légkör, hogy iparkodik mindenki hibátlanul dolgozni, hiszen minden hiba, pontatlanság, rossz kivitelezés észrevételekor azonnal vissza lehet menni a láncon: ki adott ki a kezéből hibás munkát.

Persze, ez így, egy munkahely egy emberére — munkadarabjára vetítve magától értetődőnek, s egyszerűnek látszik, önkéntelenül felmerül az emberben a kérdés: „Igaz is, de miért nem csináltuk ezt így eddig is?”

Említettük az előbb, hogy a „Dolgozz hibátlanul’’ mozgalom lényegében üzemszervezési módszer, amely lehetővé teszi, hogy a munkások a termelés folyamatában figyeljék erős

kritikával saját munkájukat. Nem elegendő tehát, ha csupán egy ember cselekszik így.

Abban, hogy a „Dolgozz hibátlanul” mozgalom üzemszervezési módszer, az is objektíve kifejeződik, hogy a DH-légkör térhódításának előfeltételei is vannak. Hogy az egyes embertől kezdve a brigádokon át a műhelycsarnokig mindenki képes legyen hibamentesen termelni, ahhoz többek közt folyamatos anyagellátás, olajozottan ható technológia kell. Hogy egyedekig mérni lehessen a munka minőségét, illetve a „láncon” visszafelé gyorsan megállapítható legyen, ki dolgozott „utoljára” felületesen a darabon, — ennek űtját-módját, léhe- tőségét is pontosan kell kidolgozni.

Azután azt is, tervezni és szervezni egyaránt, hogy a munka pontosan mért, értékelt minősége miként honorálandó a bérrel. Mert emlékezzünk csak a mozgalom lényegét alkotó dialektikus egységre: hibátlanul kell dolgozni, de a hibátlan munkát jól meg kell fizetni.

Természetesen van magasfokú munkásöntudat, szakmai becsület, szigorúság, igényesség, amit az emberek úgy szoktak kifejezni: „A kezemből nem adok ki selejtes munkát. Elsüllyednék szégyenemben, ha visszadobnák, mert nem jó”. — De mindenki, a munkás is a piacról él —, hogy ezzel a cáfolat- lanul igaz közhellyel éljünk — és mennyivel jobb munkakedvre serkentő, ha a jó munkában megnyilvánult öntudat forintban is meghozza az édesebb gyümölcsöt. Mert úgy igazságos és szocialista, hogy az kaphasson csak többet, de kapjon is feltétlenül, aki jobban dolgozik.

Mondtuk, országosan

terjedőben van a „Dolgozz hibátlanul” mozgalom. Terjedőben.

Miként a Szakszervezetek Megyei Tanácsának egyik értékelő-felmérő jelentésében olvashattuk: „A hibamentes munka- rendszer (DH) kibontakozását nem sikerült a kívánt mértékben kiterjeszteni annak ellenére, hogy a jelenlegi gazdaságirányítási rendszerünkben különösen fontossá vált, mivel jól szolgálja a belső tartalékok feltárását, a termelékenység javítását. A DH tudományos alapokon érvényesíti a teljes vállalati kollektíva bevonásával a tervszerű vezetés és végrehajtás minden fázisát. Ugyanakkor a DH része, sőt új tartalmat is ad a szocialista munkaversenynek, a szocialista brigádmozgalomnak, mert konkrétabban vonja be a dolgozókat a vállalat hatékonyságának növelésébe.”

A mozgalom hazai — s tegyük hozzá: nemzetközi — tapasztalatai, ezek tudományos mélységű és folyamatos ellenzései is határozottan arra mutatnak, hogy a „Dolgozz hibátlanul" mozgalom terjedése, térhódítása nem felhívások, vállalások

gyártásán, rutinszerű, gépies elfogadásán múlik. Sem bürokratikus nyilván- ! tartások készítésén, sem j értekezletek, sem bizott- ságosdik során. Hanem — mint cikkünk vázlatos * példájából is következtet- ' hető — elsősorban az üzemszervezés oldaláról közelíthető meg a megoldás. Az előfeltételek megteremtésével, ésszerű- j séggel, szervezőkészséggel. ! Amire nézve már me- j gyénkben is vannak bíz- | tató tapasztalatok. Mint az | SZMT jelentése mondja: ! a SZIM-nél és a Kiskun- j félegyházi Műanyagfeldol-! gozó Vállalatnál. i

Tóth István

A tavalyinál több lesz

rr f rr

a szóló

Bács-Kiskun megye állami gazdaságai az elmúlt évek során megvalósított beruházásaikkal összesen I 575 ezer 195 hektoliter befogadóképességű bortárolót alakítottak ki. A kombinátokban naponta 24 ezer 700 mázsa szőlőt képesek | feldolgozni, és óránként 1036 liter bort palackozni. A meglevő berendezések jobb kihasználása — és nem utolsó sorban — a szövetkezeti szektor szőlészeti ágazatának jövedelmezővé tétele érdekében nemcsak saját ültetvényeik termését dolgozzák fel, hanem más gazdaságokét is.

A 13 állami gazdaság 8821 hektárt kitevő szőlősei az elmúlt évben 431 ezer 771 mázsa termést adtak. Termelő- és szak- szövetkezetektől, egyéni gazdáktól és a szomszédos megyék állami mezőgazdasági üzemeitől összesen 117 ezer 417 mázsa szőlőt vettek át. A felvásárolt szőlő 78 százaléka megyei, 22 százaléka idegen termés volt.

Az * átvett, feldolgozott

és értékesített szőlő 80 százalékát 2 évnél hosz- szabb szerződések kötésével tudták biztosítani. Az esetenkénti kapcsolat csak az ÁGKER által forgalmazott import, az egyéni és a szakszövetkezeti felvásárlásra jellemző.

Az átadók és az átvevők között kialakult jó — mindkét fél számára kedvező — együttműködésnek köszönhető, hogy az idén az elmúlt évihez hasonló mennyiségű szőlő feldolgozásával számolnak az állami gazdaságok. A becslések szerint a saját ültetvényeikről — 39 mázsás holdankénti hozam esetén — 588 ezer mázsás termés várható, ezenkívül a szerződéssel már eddig biztosított mennyiség 146 ezer mázsa.

Hasznos kezdeményezés

öt évvel ezelőtt alakult meg Baján egy elhanyagolt, addig nem művelt területen a kertszövetkezet. Jelenleg már csaknem kétszáz bajai munkás, alkalmazott tölti szabad idejét a kiskertjében. A bajai kezdeményezést országszerte és a megyében is követték. Kiskunfélegyházán, Jánoshalmán, Madarason is megalakult a kertszövetkezet. Ezt követte Csátalja és Lajosmizse, s megyénkben ma már csaknem 900 tagja van a mozgalomnak.

Nemrég Baján országos

értekezletet tartottak a kertbarátok. A tanácskozáson szóba került a mozgalom gazdasági és társadalmi jelentősége. Hasznos kiegészítő tevékenység, amellett jövedelmező is. Frissítő kikapcsolódást jelent a napi munka után. A kiskertek jelentőségét bizonyítja, hogy számottevően hozzájárulnak a lakosság ellátásához.

A hobbykertek, kispar- cellák művelői rájöttek, hogy együtt többre lehet jutni. Közös erővel köny- nyebb beszerezni a vegyszereket, a műtrágyát, a vetőmagot, a korszerű fajtákat. Hasonlóképpen az értékesítés is egyszerűbb,

ha a felesleges árut együtt szállítják el. Ezek a tényezők ösztönzik összefogásra a kiskerttulajdonosokat. Szó van arról, hogy a kecskeméti hobbykertek művelői is ilyen együttműködést kezdeményeznek.

A fejlődés során jelentkeznek a nagyobb igények is. A kiskerttulajdonosok munkájának könnyítésére, a termelés korszerűsítésére könnyen kezelhető kisgépek, berendezések kellenének. Az említett tanácskozáson szinte valamennyi felszólaló kérte azokat, akiknek kezében van az irányítás, hogy ez ügyben többet tegyenek. Társadalmilag a Hazafias Népfront segíti a mozgalmat, gazdaságpolitikai szempontból pedig a SZÖVOSZ. A kertszövetkezetek a helyi áfészek keretében működnek. A velük való törődést jelzi, hogy kormányszintű bizottság is foglalkozik a kisgépellátással.

A kertszövetkezeti mozgalom még fiatal, most bontogatja szárnyait. A Kertbarátok Országos Szövetsége egyre több tagot számlál. Tagjai nemcsak a kertszövetkezetek, hanem mind többen lépnek be a szövetkezeten kívüli kiskerttulajdonosok közül is.

K. S.

Mezőgazdasági könyvespolc

Kertjeink védelmében

A falusi emberek körében régen apáról fiúra szállt a kertészkedésnek évszázados megfigyeléseken, tapasztalatokon alapuló „tudománya”. Napjainkban azonban egyre nagyobb teret hódít a zöldség- és gyümölcskertészeti ágazatban a tudományos vizsgálatok eredményeinek gyakorlati hasznosítása. Jeszenszky Árpád, a’ szerző részletesen ismerteti az e téren folyó kutatásokat, a tudomány legújabb eredményeit közelebbről, a különféle kártevő molyokat, lepkéket, bogarakat, tetveket és azokat a hasznos, már-már „háziállat” számba menő rovarféléket, amelyeknek elszapórításával, mintegy „harcbavetésével” védekezhetünk a kártevők ellen. A biológiai védekezésben jelentős szerepük van a mik- roszervezeteknék is. Ezért a szerző e „láthatatlan hadsereg” munkájának is nagy figyelmet és bőséges teret szentel.

A tudnivalók mindvégig a látnivalókkal párosulnak: az ismeretek elsajátítását számos érdekes, szemléletes rajz segíti élő.

Adriai etűdök

2. Utak és városok

Ez a balrakanyar, miután az autóút egy kissé elvált a tengertől, s mintha hirtelen gondolna egyet, hogy mégiscsak visszatér oda, oly kísérteties egyformasággal ismétlődik, újra és újra, mint egy lidérc- álom. Többnyire ívelt fémkorlát szegélyezi, ritkábban méhsejtszerűen rakott kőfal. Némelyik itt is, ott is átszakítva... A kopár sziklafalon koszorúk dermednek a délszaki fényben, egyik-másik egészen _friss. Hatásos figyelmeztető látványnak tűnik. De csak tűnik ... Mert elekor vad erővel lövi ki magát mögülem egy lapos, cápaorrú autó- csorda, bőgő motorzajjal előz, holott húsz méternyit sem látni előre, & a tenger felőli oldalon korlát sincs, legfeljebb csak ritká- san „ültetett” kerékvető kövek, s mély, nagyon mély ott a szakadék. Miután annyira mellérrij ért, hogy nincs visszavonulása, lassítok, hogy beférjen, s éppen jókor... A lakókocsis német Mercedes már zúg is el mellettem. , ,Lv.

S mindez ismétlődik — kétszer, tízszer, százszor.

Aztán egyszerre csak megreked a kocsisor. Nézelődünk előre, mi lehet az akadály, de már messziről látszik az egymásba csúszott két autóroncs. Miután az egyik sávot szabaddá teszik, megyünk tovább ... Mint döglött bogarak kitinvázai, tűnnek fel a kocsik „kibelezett”, útszélre lökött karosszériái.

Áldozatok a turizmus oltárán .. - Még akkor is, ha nem szükségszerűek.

És fölöttünk a kopár, napszítta hegyek, sőt egész hegységek, csenevész faképződményekkel, tüskés bokrokkal.. A kővilág komor hangulata a tenger fényeiben sem tud feloldódni. Csak a dalmát városok múltat — a római ókort és az azt követő évszázadokat :—, valamint a lendületesen építkező, lázasan kitárulkozni igyekvő jelent egymásba olvasztó harmóniája teszi emberivé a tájat. Leginkább talán Split - ben. A forgalmas nagyváros közepe, mint általában

nem a későbbi századokban épült, s a palotával azóta szinte szervesen összenőtt épületek tömkelegével. A belső térségekben kiálló ősz-; lopok között pedig kora reggeltől késő estig zsibong a csarsia. a keleties bazárnak ez a színpompás, hangos és hangoskodó kavalkádja. Ez a szőnyegszövők, a fatá- nyérfaragók, a rézművesek, a bőrkikészítők, a mindenféle hasznavehetetlen mütyürt áruba bocsátók birodalma. S a zegzugos, kalandozásra csábító utcácskák kapualjaiban forog a grillsütő, odébb olaj- és halszag lengi be a környéket

Kisebb méretekben talán, de nagyjából ugyanez a kép fogad Sibenilcben és Zadarban is. Az utóbbi város hatalmas római kori romkerttel dicsekedhet, de közelében még a második világháború bombatámadásainak nyomai is fellelhetők. Jugoszlávia felszabadulása előtt ugyanis Zndar — Zára néven — olasz gyarmat volt. A háborúban hetvenkét bombatámadást kellett átvészelnie. Ezt, továbbá a dalmáciai tengerpart viszontagságos történelmét leszámítva, illetve annak ellenére valami állandóság és egymásba épülő folytonosság jellemezte az itteni települések életét.

Így készül a fatányér.

nyíre emelkedik az egykori

római császár, Diocletianus zegzugos palotája, de nem önmagába dermedten, haa tengerparti városoké, valójában nem a főtér, hanem a kikötő. Nos, a spliti kikötőtől csak pár lépés-