Petőfi Népe, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-11 / 188. szám
i oldal 1972. augusztus 11, pénteS Kicsit előbbre tartanuk A község lakosságát leginkább érintő gazdaságpolitikai kérdésekről beszélgetünk Szabó Lászlóval, a solti pártbizottság titkárával. — Nálunk hagyományai vannak az állatenyésztés- nek és éppen ezért örömmel fogadtuk a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésével kapcsolatos minisztertanácsi határozatot. Hozzáteszem, hogy községünkben valamivel jobb a helyzet, mint másutt. A tehénállomány csak jelentéktelen mértékben csökkent a háztájiban, ugyanakkor a nagyüzemek a lehetőségekhez mérten növelték a szarvasmarha-létszámot. A legjobb eredményeket a Szikra Termelőszövetkezet érte el, amelynek több mint félezres tehenészete tbc- mentes, a tej hozam mesz- sze fölötte van a megyei átlagnak, megközelíti a 3500 litert tehenenként. Nyolc üzem összefogott Mindebből következően, szinte természetes, hogy itt született meg a tejfeldolgozásra történő összefogás gondolata. — Megalakult a megye legnagyobb ilyen társulása DUNATEJ néven — tájékoztat a pártbizottság titkára — községünk három termelőszövetkezetén kívül tagja még a két du- navecsei és a három har- tai közös gazdaság. Mintegy 15 millió forintos beruházással építik községünkben a tejfeldolgozó üzemet, 50 százalékos állami támogatással. December 31-én szándékoznak átadni. A nyolc tagszövetkezetnek, mintegy 2 ezer tehene van jelenleg, az üzem naponta 20 ezer liter tejet fogad. Ennek 80 százalékát tasakolják, 20 százalékát pedig feldolgozzák, tejföl, túró és vaj készül belőle. Elsők között Solton tehát egy kicsit előbbre tartanak, mint másutt. Még a határozat megszületése előtt alaposan mérlegelték a lehetőségeket és próbáltak előbbre lépni. A határozat most újabb távlatokat nyit a nagyüzemek előtt. — Amikor meghirdette a kormány a sertésprogramot, a solti termelőszövetkezetek szintén elsők között igyekeztek fejleszteni. A közös gazdaságok megépítették szakosított telepeiket. A Kossuth közös vállalkozásban a két hartai termelőszövetkezettel létesített egy évente 20 ezer hízott sertést kibocsátó telepet. Jövőre a község nagyüzemei hatszor annyi hízott sertést adnak, mint a mezőgazdaság nagyüzemi átszervezése előtt Solt ösz- szes kisgazdasága. Az állattenyésztés fejlesztésének egyik fontos feltétele a korszerű takarmánytermesztés, a hozamok növelése. A solti Szikra már évek óta berendezkedett az öntözésre. Kukoricából például rekordterméseket takarított be, ennek köszönhetően. Igyekeznek a legelőket is javítani. A gazdaságok általában elegendő takarmánnyal rendelkeznek. A községi pártbizottság ösztönzi a gazdaságokat a helyi lehetőségek kihasználására. így volt ez a sertésprogram meghirdetésekor, így van ez most is, a ' szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésével kapcsolatos kormányhatározat után. Újabb kezdeményezés A községben kevés a nagyüzemi ültetvény. A solti Szikra Termelőszövetkezet tervez 50 hold őszibarackost és meggyest. A párt- bizottság egyik ösztönzője annak, hogy a termelőszövetkezeti tagok telepítsenek csemege- és borszőlőt, valamint gyümölcsösöket, személyenként 800 négyszög- öles területen. Ezeket az ültetvényeket nagyüzemi méretekben is meg lehet valósítani, ha egymás melletti földterületekre telepítenek. Mindenkinek .a tulajdonában maradna ez a terület és maguk művelnék. Egyes munkafázisokat, például a védekezést lehetne szervezni közösen, korszerű gépek alkalmazásával, hasonlóképpen a szüretkor is össze lehetne fogni. Az értékesítést is együtt csinálnák, mert’ az egyöntetű minőségért magasabb árat kapnak. A telepítéshez hitelt kérhetnek a tagok. A párt- bizottság kezdeményezésé- íe, mintegy 500 felhívást bocsátottak ki, amelyben közlik, a telepítés feltételeit. K. S. A termelőszövetkezetek f©gvédelme A törvények és más érvényes jogszabályok feltétlen tiszteletben tartásával, eredményesen dolgozni: ez minden vállalat és szövetkezet gazdálkodásának legfőbb szabálya és célja. Alapkövetelménye a mezőgazdasági termelőszövetkezetek működésének is. Ehhez sok rendelet alapos ismerete szükséges, ami pedig a gazdálkodást illeti, annak is egyre számosabb tényezőié, összefüggése van. Nem ritkán találják szemben magukat a tsz-ek vezetői olyan problémával, amelyet nem láthattak előre, keletkezéséről nem tehetnek, a megszüntetése nem tőlük függ. Ezekben az esetekben szinte kivétel nélkül jogi vonatkozásai is vannak a gazdasági, gazdálkodási nehézségeknél Lássunk néhány példát Szakosított állattenyésztési telepet létesít a tsz. Jó terv, a lehető leggondosabban összeállított költségvetés alapján. Az építkezés azonban a tsz-en kívüli okok miatt — elhúzódik. Emiatt csak egy évvel későbben tudják üzembe helyezni a telepet, ami önmagában is tetemes veszteséget jelent a szövetkezetnek. Ráadásul közben megnövekedtek a beruházási költségek, a berendezés. Ennek következményeként gyakran pénzügyi zavarok támadnak, esetleg Növekvő „ügyfélforgalom a közgazdászoknál Elemzések, vizsgálatok a gazdaságtalan termelés megszüntetéséért Oláh Béla, az MTI tudományos munkatársa írja: A vállalatok — eredményességük fokozása érdekében — mind gyakrabban veszik igénybe a közgazdaságtudományok művelőinek segítségét. Ezt bizonyítja, hogy az utóbbi hónapokban alaposan megszaporodtak a közgazdászok „címére” érkezett gyakorlati megbízatások. A legtöbb felkérés arra vonatkozik, hogy az elméleti szakemberek — szakszerű elemzésekkel, ha szükséges, a munkahelyeken szerzett tapasztalatok birtokában — adjanak útmutatást a gazdaságtalan termelés még meglevő elemeinek eltüntetéséhez. — A közgazdászok „ügyfélforgalma” előreláthatólag az év hátralevő részében tovább emelkedik — mondja dr. Megyeri Endre, a Közgazdaságtudományi Egyetem ipargazdasági tanszékének vezetője. A prognózist azzal támasztja alá, hogy a vállalatok viszonylag rövid idő alatt rendkívül nagy lépést tettek az előrelátó, gazdaságos üzletvitel kialakításának útján — korrekcióra, javításra azonban még szinte mindenütt bőséggel vannak lehetőségek. — Így például tetemes anyagi kár származik, abból, hogy sok termelőegység nem tudja a megfelelő információrendszert kellőképpen kialakítani és azt döntéseihez célszerűen felhasználni. Jó példa erre az a vállalat, amelynek csak az utókalkulációs rendszer „dontésszemléle- tű” rendszerré való átalakításakor derült ki, hogy az üzem egyes fő tevékenységi ágainak jövedelmezőségében nyolc-tízszeres különbségek is voltaic. A termékenységre jutó bruttó nyereség egyik üzemágnál 600 ezer forint felett volt, míg a másiknál alig érte el a 60—80 ezer forintot. Mindez azért maradt hosszú ideig „titok” mert a hagyományos szemléletű kalkuláció a különben szembeötlő különbséget elmosta. — A gazdaságtalan termelés másik nagy bővizű forrása a vállalatok törekvései és a fogyasztók igényei között tapasztalható ellentmondás. Nemegyszer előfordul, hogy a vállalatok új, korszerűbb termékeket fejlesztenek ki, a fogyasztók jelentős rétege viszont ugyanakkor még a régi gyártmányokhoz ragaszkodik. Különösen a textilipar területéről lehetne erre nézve klasszikus példákat hozni. Ennek a jelentős népgazdasági károkat okozó ellentmondásnak a megszüntetése csak akkor lehetséges, ha a termelő vállalatok komplex értékesítéspolitikai intézkedéseket foganatosítanak. Ebben a vonatkozásban azonban nem elég egyedül Jövore Háromszázezer gázpalackot javítanak Sikerrel teljesítette idei első féléves tervét a kis- kunmajsai Vegyes- és Építőipari Szövetkezet. Az idei évre tervezett 18 millió forintos termelési értékből az év első hat hónapjában 9 millió 460 ezer forintot teljesítettek. Legjelentősebb első félévi átadásuk volt az öttömösi 1,3 millió forintos ABC-áruház s ezenkívül átadtak a Kőolajipari Vállalatnak 5 tankállomást. Ez a munka 2 millió forinttal gyarapította a szövetkezet bevételét. Az első félévben kezdték annak a három családi háznak / az építését, amelyeket szeptemberben adnak át a megrendelőknek. Az OTP-társasházak számát is tovább növelik, nemrégen láttak hozzá két, egyenként 8 lakásos, többszintes ház építéséhez. Gázpalackjavító részlegük néhány éve kezdett munkához s azóta egyre szebb eredményeket ér el. Az év első hat hónapjában 50 ezer, a második félévben hasonlóképpen 50 ezer propán-bután gázpalack javítását és nyomáspróbáját végzik a részleg dolgozói. Megkezdték a bővítéssel kapcsolatos tárgyalásokat is, jövőre ugyanis nem kevesebb, mint 300 ezer palack javítása vár rájuk. A Kőolajipari Vállalat a szö- vetkqßet rendelkezésére bocsát Nagykőrösön egy használaton kívüli telepet és itt hozzák létre az új palackjavító részleget. V o. u a propaganda: megfelelő árpolitika kialakítására is szükség van. — Megbízásaink jellege is azt illusztrálja, hogy a vállalatok már eddig is igyekeztek levonni a nem mindig előrelátó termelési politikából adódó következtetéseket. A Lam- part Zománcipari Művek például egy olyan tanulmány előkészítésére kért fel bennünket, amely behatóan elemzi a gyártmánystruktúra és a jövedelmezőség kapcsolatát). A gyár a gazdaságtalan termelés mielőbbi megszüntetése érdekében egyes cikkeit tételesen megvizsgáltatja a jövedelmezőséget befolyásoló tényezők szempontjából. Természetesen azt is megnézzük, hogy termékei közül melyek a leggazdaságosabbak és melyek kevésbé azok. — Fontos és széles rétegeket érintő megbízást kaptunk az ÉVM-től és az OKISZ-tól. Azt kell felderítenünk, hogy a jelenlegi lakáskarbantartási igény kielégítése milyen hatásfokú, és hogy a szolgáltató tevékenységek részére biztosított preferenciák mennyiben érik el céljukat. A hatékonyság szempontjából megvizsgáljuk azokat a szervezési formákat is, amelyeket a lakáskarbantartás területén a kisipari szövetkezetek eddig kialakítottak. — Tanszékünknek a gazdaságtalan termelés megszüntetése érdekében végzett tevékenysége azonban egymagában nem hozhat teljes eredményt. Ehhez az is szükséges, hogy Vállalataink beruházásaik előkészítése során a több külföldi országban már sikeresen alkalmazott értékelemző módszereket is hasznosítsák: a gyártásra tervezett termékek funkcióját és azok várható költségeit előre állítsák egymással szemba. a szanálás sorsára jut a tsz. Jönnek a vizsgálatok, keresik a felelősöket, s rendszerint a szövetkezet kénytelen viselni a kárt, vagy legalábbis nagy részét. Más. Szerződést köt a termelőszövetkezet az állatforgalmi vállalattal, hízott sertések előállítására. Az előre meghatározott időpontban átvehetné az állatokat a vállalat, de nem teszi, mert sem vágóhíd, sem hűtőház nincs annyi, amennyi a feldolgozáshoz és a tároláshoz kellene. A sertések rövidebb- hosszabb ideig továbbra is a tsz-nél maradnak. Ebből nemcsak az a baj származik, hogy a kelleténél tovább kénytelenek etetni, gondozni az állatokat. A késedelmes elszállítás azzal is jár, hogy nem tudja a tsz ideiében beállítani a hizlalni való sertések új falkáját. Ez viszont gondot okoz a tenyésztésben is. Mi történik ilyenkor? Egyezkedési kísérlet a vállalattal, vita a kötbér, a kártérítés körül, s talán per is. De lehetséges, hogy a tsz akkor is kiegyezik a vállalattal, ha jócskán ráfizet, mert ezt diktálja az óvatosság, a „józan megalkuvás” a helyzettel. A szövetkezet ugyanis jól tudja, hogy jövőre is szerződik a vállalattal, más választása. lehetősége nem lévén. Tehát nem akarja magára haragítani a vállalatot. A következő eset: Szako. sított sertéstelepére aggregátort rendelt egy tsz az egyik nagy gyártól. Az eredetileg írásban rögzített határidő többszöri módosítása után közölte a gyár a szövetkezettel, hogy a legutóbbi vállalt időpont, augusztus húszadika helyett csak 1973 első félévében szállítja az aggregátort. A szövetkezet erre levélben értesítette a gyárat arról, hogy nem tud tovább várni, ezért kénytelen visszavonni a megrendelést. Most ott tart az ügy, hogy a gyár felháborodottan fenyegetőzik. Legfeljebb akkor „hajlandó” eltekinteni a megrendeléstől, ha másik vevőt talál az aggregátorra, mert neki „a tervében szerepel” ez az eladás. Megelőzni a bajokat Lehetne folytatni a sort, de felesleges. Persze, vannak példák arra is, hogy termelőszövetkezet nem teljesíti szerződéses kötelezettségét, s ezzel valamely más vállalatnak okoz kárt. Ezekre az esetekre sem lenne helyes más mércét alkalmazni. Nincs, nem lehet helye elvtelen engedékenységnek, elnézésnek, szerecsenmosdatásnak akkor sem. ha termelőszövetkezet követ el szabálytalanságot. Ez alkalommal mégis vállalatok. nem pedig tsz-ek helytelen magatartásáról van szó. Ennek nyomós oka, hogy a szóvátett, s a hozzájuk hasonló visz- szásságok vannak túlsúlyban. Más szavakkal: ha azt akarjuk, hogy a törvényben is kifejezett egyenrangúság és egyenjogúság érvényesüljön a vállalatok és a tsz-ek kapcsolatában, akkor mindenekelőtt az említett bajokat kell orvosolni, azoknak kell elejét venni. Közben természetesen ügyelve arra, hogy ne szaporodjanak, hanem szűnjenek meg a tsz-ek ilyen, természetű és szintén elítélendő módszerei, hibái. Azonos elbírálás A termelőszövetkezetek jogvédelméről szólván, többnyire a peres ügyek számával, a megnyert perek révén megtérült, vagy elhárult veszteségekkel szoktak érvelni. Kétségtelen, hogy ezeknek, s a rájuk fordított jogászi munkának nagy jelentősége van. Nem kevésbé fontos az sem, hogy a jog szelleme és előírása érvényesüljön a termelőszövetkezet belső életében. A gazdálkodásban, a vállalatok és a szövetkezetek viszonyában még jelen levő torzulások, jogsértő eljárások megszüntetése azonban nagyobb és messzebbre ágazó feladat. Jó és minél gyorsabb megoldáshoz a törvényességi felügyeletet ellátó intézmények elismerésre méltó erőfeszítései mellett másra is szükség van. Egyebek között és nem utolsósorban arra. hogy a termelőszövetkezetek területi szövetségei és a TOT lankadatlan igyekezettel fáradozzon az okok megszüntetésén. Nem kizárólag hivatali, hanem társadalmi fórumokon is segítse elő még erőteljesebben a helyes szemlélet térhódítását. Hogy ne legyen talaja annak a felfogásnak és idézetnek, amely az állami vállalatok és a termelőszövetkezetek megítélésénél arra az évekkel ezelőtt divatos érvelésre támaszkodott. amely szerint „előbb az ing, azután a kabát”, Vagyis: mondiuk ugyan, hogy gazdasági életünkben azonos elbírálás illeti meg az állami vállalatokat és a szövetkezeteket de hát mégiscsak az ing, az állami vállalat van közelebb az államhoz, szocialista rendszerünkhöz. Bizonyára vannak, akik még fna is e hasonlat szerint gondolkodnak, ám ennek hamissága és kártékonysága egyértelmű. 3 maga a szemlélet politikánkon, gazdaságpolitikánkon, törvényeinken kívüli. Ellentétes velük. G. P.
