Petőfi Népe, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-11 / 188. szám

i oldal 1972. augusztus 11, pénteS Kicsit előbbre tartanuk A község lakosságát leg­inkább érintő gazdaságpo­litikai kérdésekről beszél­getünk Szabó Lászlóval, a solti pártbizottság titkárá­val. — Nálunk hagyományai vannak az állatenyésztés- nek és éppen ezért öröm­mel fogadtuk a szarvas­marha-tenyésztés fejleszté­sével kapcsolatos minisz­tertanácsi határozatot. Hozzáteszem, hogy közsé­günkben valamivel jobb a helyzet, mint másutt. A tehénállomány csak jelen­téktelen mértékben csök­kent a háztájiban, ugyan­akkor a nagyüzemek a le­hetőségekhez mérten nö­velték a szarvasmarha-lét­számot. A legjobb ered­ményeket a Szikra Terme­lőszövetkezet érte el, amelynek több mint fél­ezres tehenészete tbc- mentes, a tej hozam mesz- sze fölötte van a megyei átlagnak, megközelíti a 3500 litert tehenenként. Nyolc üzem összefogott Mindebből következően, szinte természetes, hogy itt született meg a tejfeldol­gozásra történő összefogás gondolata. — Megalakult a megye legnagyobb ilyen társulása DUNATEJ néven — tá­jékoztat a pártbizottság titkára — községünk há­rom termelőszövetkezetén kívül tagja még a két du- navecsei és a három har- tai közös gazdaság. Mint­egy 15 millió forintos be­ruházással építik közsé­günkben a tejfeldolgozó üzemet, 50 százalékos ál­lami támogatással. Decem­ber 31-én szándékoznak átadni. A nyolc tagszövet­kezetnek, mintegy 2 ezer tehene van jelenleg, az üzem naponta 20 ezer li­ter tejet fogad. Ennek 80 százalékát tasakolják, 20 százalékát pedig feldolgoz­zák, tejföl, túró és vaj ké­szül belőle. Elsők között Solton tehát egy kicsit előbbre tartanak, mint má­sutt. Még a határozat meg­születése előtt alaposan mérlegelték a lehetősége­ket és próbáltak előbbre lépni. A határozat most újabb távlatokat nyit a nagyüzemek előtt. — Amikor meghirdette a kormány a sertésprogra­mot, a solti termelőszövet­kezetek szintén elsők kö­zött igyekeztek fejleszte­ni. A közös gazdaságok megépítették szakosított te­lepeiket. A Kossuth kö­zös vállalkozásban a két hartai termelőszövetkezet­tel létesített egy évente 20 ezer hízott sertést kibo­csátó telepet. Jövőre a község nagy­üzemei hatszor annyi hí­zott sertést adnak, mint a mezőgazdaság nagyüzemi átszervezése előtt Solt ösz- szes kisgazdasága. Az állattenyésztés fej­lesztésének egyik fontos feltétele a korszerű takar­mánytermesztés, a hoza­mok növelése. A solti Szikra már évek óta be­rendezkedett az öntözésre. Kukoricából például re­kordterméseket takarított be, ennek köszönhetően. Igyekeznek a legelőket is javítani. A gazdaságok ál­talában elegendő takar­mánnyal rendelkeznek. A községi pártbizottság ösztönzi a gazdaságokat a helyi lehetőségek kihasz­nálására. így volt ez a sertésprogram meghirdeté­sekor, így van ez most is, a ' szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésével kapcsolatos kormányhatározat után. Újabb kezdeményezés A községben kevés a nagy­üzemi ültetvény. A solti Szikra Termelőszövetkezet tervez 50 hold őszibarac­kost és meggyest. A párt- bizottság egyik ösztönzője annak, hogy a termelőszö­vetkezeti tagok telepítse­nek csemege- és borszőlőt, valamint gyümölcsösöket, személyenként 800 négyszög- öles területen. Ezeket az ültetvényeket nagyüzemi méretekben is meg lehet valósítani, ha egymás mel­letti földterületekre tele­pítenek. Mindenkinek .a tulajdonában maradna ez a terület és maguk művel­nék. Egyes munkafáziso­kat, például a védekezést lehetne szervezni közösen, korszerű gépek alkalmazá­sával, hasonlóképpen a szü­retkor is össze lehetne fog­ni. Az értékesítést is együtt csinálnák, mert’ az egyön­tetű minőségért magasabb árat kapnak. A telepítéshez hitelt kérhetnek a tagok. A párt- bizottság kezdeményezésé- íe, mintegy 500 felhívást bocsátottak ki, amelyben közlik, a telepítés feltéte­leit. K. S. A termelőszövetkezetek f©gvédelme A törvények és más ér­vényes jogszabályok fel­tétlen tiszteletben tartásá­val, eredményesen dolgoz­ni: ez minden vállalat és szövetkezet gazdálkodásá­nak legfőbb szabálya és célja. Alapkövetelménye a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek működésének is. Ehhez sok rendelet alapos ismerete szükséges, ami pe­dig a gazdálkodást illeti, annak is egyre számosabb tényezőié, összefüggése van. Nem ritkán találják szemben magukat a tsz-ek vezetői olyan problémával, amelyet nem láthattak elő­re, keletkezéséről nem te­hetnek, a megszüntetése nem tőlük függ. Ezekben az esetekben szinte kivé­tel nélkül jogi vonatkozá­sai is vannak a gazdasá­gi, gazdálkodási nehézsé­geknél Lássunk néhány példát Szakosított állattenyész­tési telepet létesít a tsz. Jó terv, a lehető leggondosab­ban összeállított költségve­tés alapján. Az építkezés azonban a tsz-en kívüli okok miatt — elhúzódik. Emiatt csak egy évvel ké­sőbben tudják üzembe he­lyezni a telepet, ami ön­magában is tetemes vesz­teséget jelent a szövetke­zetnek. Ráadásul közben megnövekedtek a beruhá­zási költségek, a berende­zés. Ennek következmé­nyeként gyakran pénzügyi zavarok támadnak, esetleg Növekvő „ügyfélforgalom a közgazdászoknál Elemzések, vizsgálatok a gazdaságtalan termelés megszüntetéséért Oláh Béla, az MTI tudo­mányos munkatársa írja: A vállalatok — eredmé­nyességük fokozása érde­kében — mind gyakrab­ban veszik igénybe a köz­gazdaságtudományok mű­velőinek segítségét. Ezt bi­zonyítja, hogy az utóbbi hónapokban alaposan meg­szaporodtak a közgazdá­szok „címére” érkezett gyakorlati megbízatások. A legtöbb felkérés arra vonatkozik, hogy az elmé­leti szakemberek — szak­szerű elemzésekkel, ha szükséges, a munkahelye­ken szerzett tapasztalatok birtokában — adjanak út­mutatást a gazdaságtalan termelés még meglevő elemeinek eltüntetéséhez. — A közgazdászok „ügy­félforgalma” előrelátható­lag az év hátralevő részé­ben tovább emelkedik — mondja dr. Megyeri End­re, a Közgazdaságtudo­mányi Egyetem ipargazda­sági tanszékének vezetője. A prognózist azzal tá­masztja alá, hogy a válla­latok viszonylag rövid idő alatt rendkívül nagy lépést tettek az előrelátó, gazda­ságos üzletvitel kialakítá­sának útján — korrekció­ra, javításra azonban még szinte mindenütt bőséggel vannak lehetőségek. — Így például tetemes anyagi kár származik, ab­ból, hogy sok termelőegy­ség nem tudja a megfelelő információrendszert kellő­képpen kialakítani és azt döntéseihez célszerűen fel­használni. Jó példa erre az a vállalat, amelynek csak az utókalkulációs rendszer „dontésszemléle- tű” rendszerré való átala­kításakor derült ki, hogy az üzem egyes fő tevé­kenységi ágainak jövedel­mezőségében nyolc-tízsze­res különbségek is voltaic. A termékenységre jutó bruttó nyereség egyik üzemágnál 600 ezer forint felett volt, míg a másik­nál alig érte el a 60—80 ezer forintot. Mindez azért maradt hosszú ideig „titok” mert a hagyomá­nyos szemléletű kalkulá­ció a különben szembeöt­lő különbséget elmosta. — A gazdaságtalan ter­melés másik nagy bővizű forrása a vállalatok törek­vései és a fogyasztók igé­nyei között tapasztalható ellentmondás. Nemegyszer előfordul, hogy a vállala­tok új, korszerűbb termé­keket fejlesztenek ki, a fo­gyasztók jelentős rétege viszont ugyanakkor még a régi gyártmányokhoz ra­gaszkodik. Különösen a textilipar területéről le­hetne erre nézve klasszi­kus példákat hozni. Ennek a jelentős népgazdasági ká­rokat okozó ellentmondás­nak a megszüntetése csak akkor lehetséges, ha a ter­melő vállalatok komplex értékesítéspolitikai intéz­kedéseket foganatosítanak. Ebben a vonatkozásban azonban nem elég egyedül Jövore Háromszázezer gázpalackot javítanak Sikerrel teljesítette idei első féléves tervét a kis- kunmajsai Vegyes- és Épí­tőipari Szövetkezet. Az idei évre tervezett 18 millió fo­rintos termelési értékből az év első hat hónapjában 9 millió 460 ezer forintot teljesítettek. Legjelentő­sebb első félévi átadásuk volt az öttömösi 1,3 millió forintos ABC-áruház s ezenkívül átadtak a Kő­olajipari Vállalatnak 5 tankállomást. Ez a mun­ka 2 millió forinttal gya­rapította a szövetkezet be­vételét. Az első félévben kezd­ték annak a három csa­ládi háznak / az építését, amelyeket szeptemberben adnak át a megrendelők­nek. Az OTP-társasházak számát is tovább növelik, nemrégen láttak hozzá két, egyenként 8 lakásos, többszintes ház építéséhez. Gázpalackjavító részlegük néhány éve kezdett mun­kához s azóta egyre szebb eredményeket ér el. Az év első hat hónapjában 50 ezer, a második félévben hasonlóképpen 50 ezer propán-bután gázpalack javítását és nyomáspróbá­ját végzik a részleg dol­gozói. Megkezdték a bő­vítéssel kapcsolatos tár­gyalásokat is, jövőre ugyanis nem kevesebb, mint 300 ezer palack ja­vítása vár rájuk. A Kő­olajipari Vállalat a szö- vetkqßet rendelkezésére bocsát Nagykőrösön egy használaton kívüli telepet és itt hozzák létre az új palackjavító részleget. V o. u a propaganda: megfelelő árpolitika kialakítására is szükség van. — Megbízásaink jellege is azt illusztrálja, hogy a vállalatok már eddig is igyekeztek levonni a nem mindig előrelátó termelé­si politikából adódó kö­vetkeztetéseket. A Lam- part Zománcipari Művek például egy olyan tanul­mány előkészítésére kért fel bennünket, amely be­hatóan elemzi a gyárt­mánystruktúra és a jöve­delmezőség kapcsolatát). A gyár a gazdaságtalan ter­melés mielőbbi megszün­tetése érdekében egyes cikkeit tételesen megvizs­gáltatja a jövedelmezősé­get befolyásoló tényezők szempontjából. Természe­tesen azt is megnézzük, hogy termékei közül me­lyek a leggazdaságosab­bak és melyek kevésbé azok. — Fontos és széles ré­tegeket érintő megbízást kaptunk az ÉVM-től és az OKISZ-tól. Azt kell felde­rítenünk, hogy a jelenle­gi lakáskarbantartási igény kielégítése milyen hatás­fokú, és hogy a szolgálta­tó tevékenységek részére biztosított preferenciák mennyiben érik el célju­kat. A hatékonyság szem­pontjából megvizsgáljuk azokat a szervezési formá­kat is, amelyeket a lakás­karbantartás területén a kisipari szövetkezetek ed­dig kialakítottak. — Tanszékünknek a gazdaságtalan termelés megszüntetése érdekében végzett tevékenysége azon­ban egymagában nem hoz­hat teljes eredményt. Eh­hez az is szükséges, hogy Vállalataink beruházásaik előkészítése során a több külföldi országban már si­keresen alkalmazott érték­elemző módszereket is hasznosítsák: a gyártásra tervezett termékek funk­cióját és azok várható költségeit előre állítsák egymással szemba. a szanálás sorsára jut a tsz. Jönnek a vizsgálatok, keresik a felelősöket, s rendszerint a szövetkezet kénytelen viselni a kárt, vagy legalábbis nagy ré­szét. Más. Szerződést köt a termelőszövetkezet az ál­latforgalmi vállalattal, hí­zott sertések előállítására. Az előre meghatározott időpontban átvehetné az állatokat a vállalat, de nem teszi, mert sem vágó­híd, sem hűtőház nincs annyi, amennyi a feldolgo­záshoz és a tároláshoz kel­lene. A sertések rövidebb- hosszabb ideig továbbra is a tsz-nél maradnak. Ebből nemcsak az a baj szárma­zik, hogy a kelleténél to­vább kénytelenek etetni, gondozni az állatokat. A késedelmes elszállítás azzal is jár, hogy nem tudja a tsz ideiében beállítani a hizlalni való sertések új falkáját. Ez viszont gondot okoz a tenyésztésben is. Mi történik ilyenkor? Egyezkedési kísérlet a vál­lalattal, vita a kötbér, a kártérítés körül, s talán per is. De lehetséges, hogy a tsz akkor is kiegyezik a vállalattal, ha jócskán rá­fizet, mert ezt diktálja az óvatosság, a „józan meg­alkuvás” a helyzettel. A szövetkezet ugyanis jól tudja, hogy jövőre is szer­ződik a vállalattal, más vá­lasztása. lehetősége nem lévén. Tehát nem akarja magára haragítani a válla­latot. A következő eset: Szako. sított sertéstelepére aggre­gátort rendelt egy tsz az egyik nagy gyártól. Az eredetileg írásban rögzített határidő többszöri módosí­tása után közölte a gyár a szövetkezettel, hogy a leg­utóbbi vállalt időpont, augusztus húszadika he­lyett csak 1973 első félévé­ben szállítja az aggregá­tort. A szövetkezet erre le­vélben értesítette a gyárat arról, hogy nem tud to­vább várni, ezért kényte­len visszavonni a megren­delést. Most ott tart az ügy, hogy a gyár felhábo­rodottan fenyegetőzik. Leg­feljebb akkor „hajlandó” eltekinteni a megrendelés­től, ha másik vevőt talál az aggregátorra, mert neki „a tervében szerepel” ez az eladás. Megelőzni a bajokat Lehetne folytatni a sort, de felesleges. Persze, van­nak példák arra is, hogy termelőszövetkezet nem teljesíti szerződéses köte­lezettségét, s ezzel vala­mely más vállalatnak okoz kárt. Ezekre az esetekre sem lenne helyes más mér­cét alkalmazni. Nincs, nem lehet helye elvtelen enge­dékenységnek, elnézésnek, szerecsenmosdatásnak ak­kor sem. ha termelőszövet­kezet követ el szabályta­lanságot. Ez alkalommal mégis vállalatok. nem pedig tsz-ek helytelen magatar­tásáról van szó. Ennek nyo­mós oka, hogy a szóvátett, s a hozzájuk hasonló visz- szásságok vannak túlsúly­ban. Más szavakkal: ha azt akarjuk, hogy a törvény­ben is kifejezett egyen­rangúság és egyenjogúság érvényesüljön a vállalatok és a tsz-ek kapcsolatában, akkor mindenekelőtt az említett bajokat kell orvo­solni, azoknak kell elejét venni. Közben természete­sen ügyelve arra, hogy ne szaporodjanak, hanem szűnjenek meg a tsz-ek ilyen, természetű és szintén elítélendő módszerei, hi­bái. Azonos elbírálás A termelőszövetkezetek jogvédelméről szólván, többnyire a peres ügyek számával, a megnyert pe­rek révén megtérült, vagy elhárult veszteségekkel szoktak érvelni. Kétségte­len, hogy ezeknek, s a rá­juk fordított jogászi mun­kának nagy jelentősége van. Nem kevésbé fontos az sem, hogy a jog szel­leme és előírása érvénye­süljön a termelőszövetkezet belső életében. A gazdálko­dásban, a vállalatok és a szövetkezetek viszonyában még jelen levő torzulások, jogsértő eljárások meg­szüntetése azonban na­gyobb és messzebbre ágazó feladat. Jó és minél gyor­sabb megoldáshoz a törvé­nyességi felügyeletet ellátó intézmények elismerésre méltó erőfeszítései mellett másra is szükség van. Egyebek között és nem utolsósorban arra. hogy a termelőszövetkezetek terü­leti szövetségei és a TOT lankadatlan igyekezettel fáradozzon az okok meg­szüntetésén. Nem kizáró­lag hivatali, hanem társa­dalmi fórumokon is segít­se elő még erőteljesebben a helyes szemlélet térhó­dítását. Hogy ne legyen ta­laja annak a felfogásnak és idézetnek, amely az ál­lami vállalatok és a ter­melőszövetkezetek megíté­lésénél arra az évekkel ez­előtt divatos érvelésre tá­maszkodott. amely szerint „előbb az ing, azután a ka­bát”, Vagyis: mondiuk ugyan, hogy gazdasági éle­tünkben azonos elbírálás illeti meg az állami válla­latokat és a szövetkezete­ket de hát mégiscsak az ing, az állami vállalat van közelebb az államhoz, szo­cialista rendszerünkhöz. Bizonyára vannak, akik még fna is e hasonlat sze­rint gondolkodnak, ám en­nek hamissága és kárté­konysága egyértelmű. 3 maga a szemlélet politi­kánkon, gazdaságpolitikán­kon, törvényeinken kívüli. Ellentétes velük. G. P.

Next

/
Thumbnails
Contents