Petőfi Népe, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-10 / 187. szám
jetunió megalakulása (1922. december 30.) 50. évfordulójának a tiszteletére, amibe bekapcsolódtak a szimferopoli dolgozók is. Az élen a legjobb kollektívák haladnak, mint a szimferopoli televíziógyár, a műanyaggyár, az élelmiszerMint már előző lapszámainkban hírül adtuk, augusztus 12-e és 20-a között Kecskeméten, a Komszomol téri Jókai- iskola termeiben bemutatkozik Bács- Kiskun testvérmegyéje, Krím területe. A kiállítás nagyszabásúnak, impozánsnak ígérkezik. Az alábbi összeállítás a napfényes félsziget életéből próbál metszetet átnyújtani az olvasóknak — az emberi közérzetet leginkább meghatározó áruellátás és forgalmazás, illetve a természeti környezet tényezőire összpontosítva a figyelmet. Virágos futószalag, jön a színes televízió A Krír.n félszigetről már Idig is több csoportban keztek hozzánk konzerv-, 5r- és cipőgyári munkáik, fiatul kereskedelmi plgozók — akár szakmai, jár turis'ia útra. Mindig iadtak, akik hasonlóságot idézték fel. a régi kecske- jéti városrészek és a múlt ingulatát idéző szimfero- ali utcák, terek között; agy rábukkantak azokra közös sajátosságokra, nelyek ekkora távolságai is összekötik a modem rendezésű Leninváros, il- tve az otthoni Gagarin igárút épületeiét. A párhu- imok folytathatók a ha- >nló termékeket előállító nemekkel, amelyeknek sóiba tartozik például a •imferopoli és az Alföldi ipőgyár, valamint a Krím rületi székhelyen dolgozó ■levíziógyár és a kecskeéti magnetofongyár. A tapasztalatcserék, láto- atások jó alkalmul szolálnak egymás termelési és zemszervezési módszerei- ek a közelebbi rnegisme- ísére, a baráti szálak meg- íremtésére. Krím és Bács- iiskun kapcsolatára is ér- ényes, hogy a tapasztalok kölcsönösen kamato- ódnak. Legutóbb Mihail Lozoojtól, Kecskemét testvér- árosának, Szimferopolnak városi tanács elnökétől aptunk hírt barátaink aunkasikereirőL ben fejlődik majd az ipar, több lakást kell felépíteni. Mindössze 2—3 év múlva újabb lakónegyedek emelkednek a magasba, a várost új kertek és sétányok díszítik majd, s elkészül az építészeti szempontból is érdekes, figyelemfelhívó Ukrán Zenei-Drámai Színház épülete. A vállalatok közöl ez alkalommal két üzem mutatkozik be. Az egyik a televíziógyár, ahol az ötéves terv végére hozzákezdenek a színes tv-készülékek előállításához. A szimferopoli cipőgyárban pedig munka- lélektani szempontból is érdekes mozzanatot figyelhetünk meg: a futószalagok mellett — ahol szinte kizárólag nők dolgoznak — cserepes virágok elhelyezésével is javítani igyekeznek a közérzetet. A televíziógyár a legújabb, Krím 206 típusú készülékkel képviselteti magát a kecskeméti kiállításon. ZJj formákkal alkalmazkodik a kereskedelem Mindinkább érzékelhető, hogy megvalósulnak azok az intézkedések, amelyeknek a hatására erőteljes ütemben fejlődik a fogyasztási cikkeket előállító üzemek termelése. Ez pedig szervesen hozzátartozik az életszínvonal emelkedéséhez. A lakosság igényeit és szükségleteit közvetlenül kielégítő kiskereskedelem újdonságairól Vlagyimir Sztarunszkijnek, az Ukrán Szocialista Szovjet Köztársaság kereskedelmi miniszterének néhány megállapítását idézzük, amelyek fokozottan érvényesek Krím területére, hiszen a félsziget messze földön ismert, közkedvelt pihenő- és gyógyüdülőhely, és így az itt élő embereken kívül több millió vendéget szolgálnak ki az üzletek. Az ellátás alapját természetesen az ipar adja, amely kiszolgálja a kereskedelmi hálózatot. Napjainkban a köztársaság ipara több mint 300 clyan fogyasztási cikket bocsát ki, amelyik a „Kiváló minőséget” jelző állami minősítést viseli — köztük a televíziók, kerékpárok, cipők, konfekciótermékek, szövetek, cukrászati és hentesáruk, borok és más cikkek. A jelenlegi ötéves terv kezdetétől további ezer új élelmiszeripari és több mint 500 könnyűipari áruféleség termelését alapozták meg az üzemek. Az áruforgalom növekedésének magas üteme megkövetelte a kereskedelem anyagi, technikai fejlesztését, és ezzel együtt az újabb kereskedelmi formák meghonosítását. Ma már minden harmadik áruház önkiszolgáló módszerrel dolgozik. S bevételek, amelyek garantálják a forgalom további növekedését. A 9. ötéves tervre előirányzott fejlődés eszközeit mindenekelőtt a tárolóhelyek, hűtőterek épíÉtterem Jaltában, a kereskedelmi központban. zették az elektronikus számológépes technikát is. A kereskedelemben megkezdődött az a reform- folyamat, amely a tervezés és a gazdasági ösztönzés új rendszerére épül. Azok az üzletek, amelyek megpróbálkoztak a kísérlettel, tanúsíthatják ennek a megoldásnak az előbbre vivő jellegét. A reform hatással van a szervezettség és az üzleti tevékenység javulására, s emelkedett a forgalom és a jövedelmezőség. Az eladók szakmai hozzáértésének a fokozásával kialakultak azok a feltétetése jelenti. Számos áruház és üzlet kapcsolja a munkájához a közétkeztetési tevékenységet. Ötszáztól kétezer négyzet- méteres nagyságú eladótérrel rendelkező üzletek készülnek. Az alapvető típusok azok az áruházak lesznek, amelyek az áruk általános, széles választékát kínálják, illetve azok a nagy élelmiszer- és cse- megeüzletek, ahol az élelmezési cikkeken kívül az áruforgalom 20 %-át a mindennapi szükségletet kielégítő ipari termékek teszik ki. Ilyen jellegű áruházak, kereskedelmi központok már léteznek. A Erim — közelről — Másfél év telt el á . ötéves terv kezdete óta - kezdte tájékoztatását M. .ozovoj. — Az ipari válla- Dtok és az építkezések nunkásai nemcsak hogy negbirkóztak a feladatokul, hanem körülbelül 3 nillió rubelnyi termelési értékkel túl is szárnyalták. — Mint bizonyára tudók — folytatta a tanácselnök —, hazánkban orszá- ;os mértékű szocialista ver- ;eny bontakozott ki a Szovipari gépgyár dolgozói. Az utóbbi üzem konzervipari automatákat szállít számos szocialista országba, így Magyarországra is. Az egyik itt készült gépsor dolgozik például a nagykőrösi konzervgyárban. A felsorolt üzemekben egyébként mindenhol működik szovjet— magyar baráti társaság is. — A jelenlegi ötéves terv időszakában további nagy feladatok várnak ránk. Az eddiginél gyorsabb ütemA szimferopoli cipőgyáriak is elküldik termékeiket a „Hírős városba”. iTófii Sándor. .felvételei! Artek — a gyerekek paradicsoma A Krím természeti adottságai — köztük a tenger, az éghajlat, a gyógyvizek — a félszigetet az egész Szovjetunió „gyógyintézetévé”, a dolgozók kedvelt üdülőhelyévé teszik. Közvetlenül a polgárháború befejezése után V. I. Lenin dekrétumot írt alá, hogy Krím a dolgozók gyógyítását szolgálja. A korábbi cári, földesúri üdülők, keveseknek hozzáférhető szanatóriumok mellett, napjainkban egyidejűleg 75 ezer szanatóriumi és üdülői hely fogadja a pihenésre vágyókat. Sokatmondó szám, hogy a turistaforgalommal együtt évente — május végétől októberig — több mint 5 millió vendég ellátásáról gondoskodnak. A költőket és festőket is alkotásra ihlető tájegységek tehát össznépi pihenőhellyé váltak. Alustától Jalta felé haladva egy furcsa, medvére emlékeztető, Aju-Dag nevű hegvet kerül meg az út. (A hegycsúcs ösvényén sétálva Az Artek úttörőtábor fogalmazódott meg Adam Mickiewicz lengyel költőben a híres Krími szonettek több darabja.) S most itt kezdődik az úttörők valóságos paradicsoma, a Leninről elnevezett, Artek össz-szövetségi és egyben nemzetközi úttörőtábor, ahol nyaranta ötezer gyermek üdül, ősztől tavaszig pedig szintén sok-sok úttörő tanul és pihen ezen a nyaralóépületekből és pavilonokból álló helyen — a többi között Magyarországról is. Az utóbbi években készült, nagy üvegfelületű lakópavllonok már közvetlenül a vízparton, a Feketetenger mellett emelkednek.
