Petőfi Népe, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-10 / 187. szám
0. oldal 19TS. augusztus 10, csrfltOrtSS Cseresznyékéi1 MINDEN megkeresett száz forintunkból 17-et italra költünk... A kórházak ideg- és elmebeteg osztályain, az ilyen jellegű gyógyintézetek ágyainak 25 százalékában sokszor majd hogynem reménytelen helyzetű alkoholistákat ápolnak .. i Tudjuk, halljuk, olvassuk és tapasztaljuk, hogy az alkohol egyre inkább uralkodik rajtunk, s mégis, mintha mit sem tehetnénk ellene. Ahelyett, hogy kivennénk egymás kezéből a sokadik poharat, alkalmat alkalomra halmozunk, s szinte már életünk minden zugában megtalálható a szesz. És nem is titkoljuk, hogy iszunk: önfeledten és sportszerűen dicsekszünk azzal, hogy mennyire vagyunk hitelesítve, s nyíltan behurcoljuk munkahelyünkre a cseresznyét, új nemzeti italunkat. Lassan ott tartunk, hogy minden esemény „ok az ivásra”, a kinevezés és a leváltás, az elutazás és a megérkezés, a házasságkötés és a válás, a bukás és a sikeres vizsga egyaránt. MINEK erről annyit beszélni? — mondják sokan. — Mindez azért van, mert növekszik az életszínvonal. Ha nem volna miből inni, nem alkoholizálnának az emberek, — mentik a mindenütt jelen levő alkoholt a békés belenyugvás hívei. A jobb élet azonban nem torkollhat ilyen szegényes eredménybe, ahol az alkohol a megalapozója jó kedvünknek, a jó hangulatunknak. Az ember azért ember, hogy kösse le magát hasznosan, s hogy a személyiségét építse és ne rombolja. A boldogság, a pihenés, a szórakozás nagyon sokféle lehet, a jobb anyagi lehetőségek pedig arra valók, hogy szépen éljünk. Azt is mondják az italpártiak, hogy egy sor foglalkozás velejárója a rendszeres alkoholfogyasztás, s hogy nélküle jónéhány munkakörhöz nem lenne elég erő az emberekben. Csakhogy az alkohol a legnagyobb hazug, mert képes elhitetni, hogy erősebbé tesz, miközben legyengít, hogy okossá tesz, miközben elbutít, hogy szebbé, fiatalabbá válhatunk általa, miközben meg- öregít, elhasznál, felőröl és elcsúnyit. Arisztotelész máig is érvényes bölcsességgel adta meg jellemzését : „Az első pohár ital, amit megiszol, az egészségé, a második a jókedvé, a harmadik a bánaté, a negyedik a gyalázaté...” MINDEN EMBER egészségére, munkabírására, az életben elért eredményeire, munkakedvére és erkölcsi magatartására károsan hat a rendszeres és mértéktelen szeszfogyasztás. Kár ezt szépítenünk, ez a józan igazság. Mondják azt is „a kedves részegek” védelmezői, hogy az italozás kinek-kinek magánügye, s amíg az iszákos ember körül nincs különösebb baj, baleset, munkafegyelmi vétség, munkahelyi, vagy kipattant családi botrány, addig hadd igyon, senkinek semmi köze hozzá, hogy mire költi a keresetét. „Iszik ugyan de jó munkaerő” — halljuk az erkölcsi felmentést és védelmet adó kijelentést. És szóhoz jutnak egyre inkább a gúnyolódók is, mert aki elutasítja önfegyelemmel a sokadik poharat, hamar megkapja: „Megijedtél, Málnás Jóska?!” A nők terjedő ivá- sának is akadnak felmentői: „Igyon, hiszen egyenjogú” — mondják mostanában sokan azokra a szerencséién, talajukat és ön- kontrolljukat vesztett nőkre, akik az italpultokat támasztják. Érdekes, hogy köztük a legritkább esetben akadnak családanyák, akik a munkájuk mellett odahaza a második műszakot is derekasan ellátják, sokkal inkább az elvált, elmagányosodott, szerelemben csalódott és társtalan nők közül szedi áldozatait az ital... HA VÉGIGGONDOLJUK Épül-szépül Kunfehértó Válaszolnak az illetékesek van-e kikre, hová bíznunk annak a sokadik pohárnak a kivételét a kézből, az ivás divatjának a leküzdésére, nem találunk más társadalmi bázist, mint a munkahelyet. S ott is a százezernél is több, egymilliót meghaladó tagot magában foglaló szocialista brigádmozgalom segíthet az olyan légkör kialakításában, amelyben nem „bocsánatos bűn”-nek, hanem öh- és közveszélyes cselekedetnek számít az iszákosság. Ök sokat tehetnek személyes példájukkal és határozott fellépésükkel is azért, hogy a munkatársi kollektívák ne züll- jenek együtt italozó kompániákká, hogy a fizetési napokon is haza vigyen az út, s a nő őrizze meg női mivoltát abban is, hogy nem iszik versenyt férfiakkal, s hogy a munkahely az alkotó és eredményes munka kizárólagos színhelye legyen mindenütt és nem a zugivásoké, ahol a poharazgatások közben mellékesen, néha-néha, dolgozunk is. K. É. Megyénk egyik kedvelt üdülő és kiránduló helye, Kunfehértó az idei nyáron ismét tovább fejlődik. Az elmúlt években 460 telket juttattak az igénylőknek s miután fokozódik az érdeklődés, az idén újabb 104 telket értékesítenek. Eddig már több mint 300 szebb- nél-szebb hétvégi házat építettek fel a telektulajdonosok s a munkaszüneti napokon általában igen sokan dolgoznak nyaralójuk szépítésén, kényelmesebbé tételén. A községi tanács erejéhez mérten minden évben sokat tesz az üdülőterület fejlesztéséért. Az idén tovább bővítették a vízvezeték hálózatot s újabb 150 telektulajdonosnak tették lehetővé a víz bekötését. Az idei bővítéssel együtt a nyaraló kis utcáiban már 1200 méter nyomóvezeték húzódik. A villanyhálózat hossza az idei 500 méteres bővítéssel 1260 méterre növekedett. A hétvégi házak tulajdonosai és az idei kirándulók örömére a mélykúti Vegyesipari Szövetkezet egy 120 négyzetméter alap- területű faházat állított fel a napokban. Ebben a mélykúti Alkotmány termelőszövetkezet lángos- és kolbászsütőt állít fel, ezenkívül különböző egy- tál-ételekkel várja a vendégeket. Megkezdődött a burkolt parkolóhely építése is, a mintegy 350 négyzetméternyi területen egyszerre 50—60 gépkocsi parkolhat majd. Ezt és a mélykútiak büféjét augusztus 20-án adják át rendeltetésének. Negyei támogatás a mátkái fafaragónak A megyei tanács végrehajtó bizottsága ismételten bizonyítja művészetpártolását. Ezúttal a Helvécia- Matkópusztán elő Pólyák Ferenc fafaragó művésznek nyújt anyagi támogatást, aki az utóbbi években országos hírnévre tett szert. Az illetékesek a megyei tanácsnál kedden írták alá az erről szóló megállapodást, mely szerint a végrehajtó bizottság egy éven át 36 000 forint értékben vásárol műveket a fafaragótól. Az első vételre a jelenleg Kiskunhalason látható tárlatának anyagából kerül sor. Köztudott, hogy Pólyák Ferenc eredeti módon, baltával faragja-formálja a kiskunsági parasztembereket hamisítatlanul megörökítő faszobrait kompozícióit. A megye anyagi elismerését a fiatal pusztai fafaragó számos megyebeli kiállítása, a „Bács-Kiskun megye Budapesten” című rendezvénysorozaton aratott sikere s a róla készült csaknem egyórás tv-filro bemutatása előzte meg. R. M. Nem kampányfeladat Tennivalók az üzemek egészségügyéért Az egészségügy illetékes szervei ez év májusát üzemegészségügyi hónapnak nyilvánították. Abban a testületben, amely az ezzel kapcsolatos munkát hívatott irányítani, helyet kaptak az SZMT, a Vörös- kereszt, a KÖJÁL munkatársai, s meghívottként részt vettek a megbeszéléseken a megyei sajtó és az üzemi lapok szerkesztői közül is többen. A közelmúltban értékelték az üzemek tevékenységét, az üzemegészségügyi hónap szervezését illetően. Számos értékes és hasznos kezdeményezésről, s a célok megvalósításának jó részéről is hírt adhatunk már. Így Baján az Alsódunai Vízmű Vállalat több egészségügyi tárgyú előadáson kívül önálló kiadványt is megjelentetett ez alkalommal. A Kiskunsági Erdő- gazdaság dolgozói közel 300 óra társadalmi munkát vállaltak a munkahelyek tisztaságának fokozására. A Fémmunkás Vállalat elsősegélynyújtó tanfolyamot és orvos-műszaki találkozót szervezett. Az üzem környékének csinosítása érdekében fásítási mozgalom indult. Száznegyvenen vettek részt a hatásos propaganda eredményeképpen véradáson. A Kalocsai Sütőipari Vállalatnál üzemrészen, ként előadásokat tartottak, egészségügyi témájú filmeket vetítettek, s ezt a módszert a jövőben is követni szándékoznak. A Kecskeméti Konzervgyárban szorgalmazták az üzem higiénés körülményeinek javítását. Üzemi nyomdájukban a fő feladatok egyike az ólomártalom megelőzése. Itt is rendkívüli véradást szerveztek. A Bács- Kiskun megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat bajai központjában a szívós érrendszeri megbetegedésekről rendeztek előadássorozatot. s átfogó üzemegészségügyi szemlét is tartottak. Tiszakécskén a VEGY- ÉPSZER Vállalat gyáregységében a jól szervezett egészségügyi propaganda mellett egy kommunista szombatot fordítottak a munkahely szebbé, tisztábbá tételére. Űjabb szociális létesítményeket alakítottak ki, továbbá egyebek közt rákszűrő-vizsgálatot szerveztek. A Kecskeméti Reszelőgyárban sok egyéb hasznos kezdeményezés mellett egészségügyi őrjárat és a tisztasági mozgalom megszervezése szolgálta az üzemegészségügy céljait. Baján a Hűtőipari Vállalat dolgozói ankétot rendeztek „A beteg kérdez, az orvos válaszol” címmel. Versenyt hoztak létre, „Tegyük szebbé a gyárat” jelszóval. Kecskeméten a Petőfi Nyomda — addig is, míg ez év végén saját orvosi rendelőt létesíthet — a Szolgáltató Vállalattal közös rendelőt tart fenn. Hangsúlyoznunk kell végezetül, hogy bár — mint említettük — ebben az évben a májust jelölték ki az üzemegészségügy hónapjának, a tennivalók korántsem korlátozódhatnak 31 napra. Folyamatos, állandó, meg-megújuló feladatról van szó. És hogy az üzemek is helyesen fogják fel ezeket a szempontokat, azt bizonyítja, hogy csak az elmúlt napokban is soksok kezdeményező javaslat, bejelentés érkezett az SZMT-hez az üzemegészségügy még eredményesebbé tételére. J. T. Lapunk április 7-i számának Ezt a kecskemétiek írják című rovatában közöltük ifi. Józsa József- né levelét. Olvasónk szóvá tette, hogy február 15-én szidalmazták és felelősségre vonták őt azok a mentősök, akik hívására — a beteg anyósa kórházba szállítása céljából — érkeztek. A panaszra írásban válaszolt dr. Bencze Béla, az Országos Mentőszolgálat Főigazgatóságának vezetője, aki vizsgálatot rendelt el az ügyben és a következőket állapította meg: Józsa Józsefné már február 14-én a délutáni órákban rosszul lett, hozzátartozója azonban nem értesítette a körzeti, illetve az ügyeletes orvost. Mivel a beteg állapota másnap sem javult, ekkor telefonáltak mentőkért. A helyszínre siető mentősök először is a kórházi beutalót kérték, ennek hiányában udvariasan, kötelességszerűen — és nem gorombán! — arról tájékoztatták, hogy a beszállítás költségeit esetleg meg kell téríteniük. Válaszának befejező részében dr. Bencze Béla emlékeztetett a mentő- szolgálat igénybevételének feltételeit meghatározó egészségügyi miniszteri rendeletre, mely szerint a lakásban történő megbetegedés esetén — kivéve az életveszélyes állapotot — a körzeti, munkaszüneti napon és éjjel pedig az ügyeletes orvost kell hívni. E szigorú szabályokra azért van szükség, mert a mentőhálózat korlátozott számú gépkocsival rendelkezik. zönség ennek ellenére bir tokába juthat a szüksége: információnak. A váró csarnokban ugyanis meg található az érkező-indul- autóbuszok jegyzéke. Ett. függetlenül a forgalm ügyeletesek is készséggé adnak felvilágosítást a já ratokra vonatkozóan. Június 2-án jelent me; lapunkban K. L.-né lenin városi lakos panasza „Ner apróságok, bosszúságok címmel. Olvasónk szóv tette, hogy gyakorta já kellemetlenséggel az áram fogyasztási díj kifizetés* mivel a DÄV díjbeszedői sokszor kopogtat a laká sokban olyan időben, ami kor nincs odahaza senk Látogatását aztán rövidé sen követi a — szankció kát is kilátásba helyező - fizetési felszólítás, amel utón mindenki pániksze rűen rendezi tartozását. ! gyakorlat megszüntetésér javaslatot is tett a levél író: jelezze előre a DÄ1 a díjbeszedő érkezését, akkor esetleg otthon ma rád egy családtag vagy ; pénzt a házfelügy előné hagyják az érdekeltek. Április 7-én ugyanezen rovatunkban jelent meg Görög Jánosné „Tájékoztassák az utazóközönséget” című panasza, melyben kifogásolja, hogy kora reggel némák a MÄVAUT pályaudvar hangszórói, s emiatt nem tudhatja az utas, hogy mikor, hová és melyik kocsiállásról indulnak az autóbuszok. Hasonló okból maradt le olvasónk többed magával a Kunszállás - Fülöpjakab felé közlekedő járatról. A panasszal kapcsolatban levéllel kereste fel szerkesztőségünket a Volán 9-es Vállalat személyforgalmi osztályvezetője, dr. Torna László, aki azt közölte, hogy Kecskeméten reggel 6 óráig csendrendelet van érvényben, s következésképpen a pályaudvar hangszóróit sem működtethetik. Az utazóköSzabályozták a gépjavítás tarifáját A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter az Országos Anyag és Árhivatal elnökével egyetértésben módosította a mező- gazdasági gépjavítások díjával kapcsolatos korábbi rendeletet. Az új szabályozást az tette szükségessé, hogy a mezőgazdasági gépjavítások hatósági árát 1968-ban állapították meg, azóta azonban — főleg az év elejétől — a hozzájuk szükséges fontos anyagok ára növekedett. £z a mezőgépjavító hálózatban feszültséget okozott, mert a régi díjszabásban nem tudták érvényesíteni az árváltozást. Ezért — ahol szükséges volt — átlagosan 5—9 százalékkal emelték elsősorban azoknak a komplett javításoknak a tarifáit, amelyekhez öntvényeket és színesfémeket használnak fel. A javítási díjak mostani változásait egyébként már figyelembe vették a felvásárlási árak korábbi rendezésénél. (MTIi A panaszra megérkezet a Dél-magyarország Áramszolgáltató Vállala nagykőrösi üzemigazgató ságának válasza. Eszerin a pénzbeszedő kéthavon ként azonos időpontban ke resi fel a fogyasztót, íg; tehát szükségtelen a jőve teléről szóló külön értesí t^s. Ahol napközben nerr vagy csak ritkán tartóz kodnak otthon, jól feszit ha — sokakhoz hasonlóa; — átutalási betétszámla nyitnak az OTP-nél, amel; folyamatosan kiegyenlíti különféle tartozásaikat Természetesen személye sen is kifizethető az áram díj a kecskeméti kiren deltségen, ahol a pénztá hétköznaponként — szom bat kivételével — délelőt 8-tól 12-ig, kedden és pén tóken pedig délután 4-tőt 6 óráig tart nyitva. „Miért hiánycikk a hát só lámpa?” címmel közöl tűk Puskás Istvánná alsó széktói lakos levelét iúni us 2-i számunkban. Óivá sónk azt sérelmezte, hog; immár féléve nem kapha tó hátsó kerékpárlámp; Kecskemét egyetlen műszaki szaküzletében sem. A: áruhiány kellemetlenséget okoz a közúti forga lomban részt vevő biciklistáknak, akiket KRESZ előírás kötelez arra, hogi hátul világítsák ki kerékpárjaikat. Az ügyben két levél i: érkezett szerkesztőségünkbe. Dr. Csűri Ferenc, a: ELEKTROMETÄL Keres- kedelmi Vállalat igazgatója válaszában utalt arra hogy az országosan jelentkező igények maradéktalan kielégítésére képteler volt az ipar. A nagyméret? kereslet következtében több üzem kezdte el a hátsó világítás gyártását, így a? áruellátás jelenleg már folyamatos. A Bács-Kiskun megyei Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója, Gergely Miklós, arról tájékoztatott bennünket, hogy Kecskeméten, a Rákóczi úton levő jármű- szaküzletük már árusítja á szóban forgó kerékpárlámpát,
