Petőfi Népe, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-09 / 186. szám

8. oldal 1972. augusztus 9, szerda I Fehér Ház ójabb kibúvója Négyszögű háromszög Tanaka Kakuei, Japán új miniszterelnöke, újság­írókkal beszélgetve maga jelentette be hétfőn, hogy személyesen Kínába uta­zik, mégpedig már szep­temberben. Érdekes fordulata ez az ázsiai politikának, mert nyilvánvaló, hogy a Tana- ka-út előjátéka lesz a dip­lomáciai kapcsolatok fel­vételének a Kínai Nép- köztársaság és Japán kö­zött. S ha meggondoljuk, hogy Japán és Kína kö­zött a diplomáciai kapcso­latok több, mint 40 éve megszakadtak („hivatalo­san” még ma is háború­ban állnak egymássál), ak­kor érzékeljük a fordulat jelentőségét. Csakhogy 'mindazok az országok, amelyek eddig felvették a diplomáciai kapcsolatokat Pekinggel, egyben megszüntették dip­lomáciai kapcsolataikat Tajpejjel, vagyis Tajvan­nal. Ezt Tanaka is tud­ja, hétfői sajtóértekezletén említette is, bár hozzátet­te: Tokió virágzó kereske­delmi kapcsolatokat tart fenn Tajvannal és ezeket az üzleti kötelékeket a jö­vőben sem szeretné el­veszteni .. Annál többet szeretne nyerni —, mármint ugyan­csak gazdaságilag, még­pedig a Kínai Nép- köztársasággal való kap­csolatainak normalizálása révén. Köztudomású, hogy a japán ipar és külkeres­kedelem expanzív termé­szetű (van is mit kínál­nia), s hogy a „nagy szö­vetséges”, az USA, az utóbbi időben igyekszik mind több nehézséget gör­díteni az Egyesült Álla­mokba áramló japán áruk elé. A New York Times hétfői számában külön cikket is közöl a japán— amerikai kapcsoltok meg­romlásának okairól. Külö­nösen a legutóbbi keres­kedelmi tárgyalások ku­darcát emeli. Nyilván ez is oka an­nak, hogy hétfői sajtómeg­beszélésén Tanaka pekin­gi útja mellett még egy utat jelentett be, hang­súllyal: a Nixonnal augusztus 31-re tervezett tárgyalását. Az eddigi USA—Japán— Tajvan háromszöget tehát a piacokra, áruinak elhe­lyezésére éhes Japán, úgy- látszik, négyszöggé akar­ja bővíteni, a Kínái Nép­köztársasággal váló jóvi­szony helyreállításával. Kérdés, sikerül-e majd Tokiónak egyszerre annyi vasat a tűzben tartania, amennyit szeretne. Mert igaz, hogy Japán „nagy szövetségese”, az Egye­sült Államok, nem helyte­lenítheti Tokió közeledé­sét Pekinghez, hiszen leg­utóbb maga is ezt tette. Viszont — nem utolsósor­ban — azért tette, hogy gazdaságilag behatoljon a kínai piacra és alighanem nem venné szívesen, ha ott túl erős Japán kon- kurrenciával kellene meg­küzdenie, Jackson szenátor átfo­galmazta módosító indít­ványát és a Fehér Ház hi­vatalos egyetértését fejezte ki ezzel — jelentik nyuga­ti hírügynökségek a straté­giai támadófegyverek kor­látozására megkötött szov­jet—amerikai ideiglenes megállapodás washingtoni kongresszusi vitájának ala­kulásáról. A hét végén fehér házi szakértők és Jackson sze­nátor, valamint álláspont­jának támogatói felülvizs­gálták a módosító indít­ványt, amely szerint az Egyesült Államoknak fel kellene mondania az ideig­lenes SALT-megállapod4st abban az esetben, ha a Szovjetunió a megállapo­dás hatálya alá nem tar­tozó fegyverfajtákat to­vábbfejlesztené. Mint be­számoltunk róla, a terve­zett módosító indítvány az amerikai szenátus külügyi bizottságának éles ellenál­lását váltotta ki, s a tes­tület fel is szólította az el­nököt, hogy foglaljon egy­értelműen állást a szovjet —amerikai párbeszéd szel­lemével szöges ellentétben álló módosító indítvánnyal kapcsolatban. Az átfogalmazott módo­sító indítvány, amelyet Jackson és 13 szenátor tár­sa hétfőn terjesztett hiva­talosan elő az amerikai törvényhozás felsőházában, már nem beszél a SALT megállapodások felmondá­sának lehetőségéről, csupán azt kívánja, hogy az öt év­re kötött ideiglenes megál­lapodás lejárta előtt kösse meg a Szovjetunió és az Egyesült Államok a máso­dik SALT-megállapodást és törvényes lehetőséget próbál biztosítani az Egye­sült Államoknak arra, hogy a stratégiai fegyver­zet korlátozás egész kérdé­sében felülvizsgálja állás­pontját, amennyiben a tá­madófegyverekről szóló végleges szerződés hiányá­ban helyzetét és „érdekeit” fenyegetve érezné. Gerald Warren, a Fehér Ház helyettes szóvivője ki­jelentette, hogy az írásban beterjesztett módosító in­dítvány teljes egészében megfelel a kormány állás-' pontjának, míg a szóban előterjesztett kiegészítések­kel kapcsolatban hoz?áfűz- te, hogy nem óhajt részle­tekbe bocsátkozni. (UPI) Binhalánadás a Ilii intár iizefélen Az amerikai légierő B— 52-es óriásbombázói az el­múlt két hónap legheve­sebb támadását indították keddre virradóra a Viet­nami Demokratikus Köz­társaság déli és a Kínai N épköztársasággal h atáros területei ellen A legheve­sebb légitámadás Dong Hói kikötővárost érte, amely a demilitarizált övezettől hat­van kilométerrel északra fekszik. A bombázók Hanoitól 56. kilométerrel északkeletre, a kínai határ szomszédságá­ban távirányított bombák­kal vasúti hidat támad­tak meg. Dél-Vietnamban a leg­hevesebb összecsapásokról továbbra is Quang Tri- ből és térségéből érkeznek jelentések. Itt a saigoni hadsereg csaknem húszezer katonája meg-megújuló tá­madásokat indít a tarto­mányi székhely kézrekerí- téséért, az amerikai va­dászbombázók pedig soro­zatos bevetésekkel pró­bálják támogatni őket. A felszabadító erők nehéz­tüzérséggel lőtték a kor­mánycsapatok állásait. Quang Trit keddre virra­dóra is bombázták a B—52- esek, de minden erőfeszí­tésük ellenére sem sikerült elősegíteniük a bábhadse­reg előnyomulását; a haza­fiak ellenőrzésük alatt tart­ják a citadellákat. A DNFF alakulatai újabb támadást indítottak keddre virradóra Thua Thien' tar­tományban és ágyútűz alá vették Hűé városát — je­lentették be Saigonban. Heves harcok dúlnak Que Santól északkeletre, Da Nangtól negyven kilomé­terre délnyugatra is. Az ír helháború ötsz áldozata BELFAST (MTI) Szomorú kerek számot ért el az észak-ír összeüt­közések veszteséglistája. Hétfőn a késő esti órákban Enniskillen határvárosban ismeretlen fegyveresek le­lőtték az északír rendőrség egyik tagját. Ä rendőr az Észak-írországban folyó belháború 500. áldozata. Mint az MTI londoni tu­dósítója jelenti William Whitelawnak mégis sike­rült magához édesgetnie a legjelentősebb észak-ír el­lenzéki párt, a katolikus irányvonalú szociális de­mokrata és munkáspárt (SDLP) vezetőségét. A párt hattagú képviselői delegá­ciója hétfőn este három órát töltött a stormom-Jsas- télyban, az észak-ír ügyek angol miniszterének rezi­denciáján. Értesülések sze­rint , át foga megbeszélés” zajlott le közöttük, és ez kedden hivatalos keretek között folytatódott. Falisztén tiazaenpd liter Eiifeilp! KARACHI (MTI) A pakisztáni kormány úgy döntött, hogy szabadon engedi azt a 6850 indiai állampolgárt, akik az 1971. decemberi indiai—pakisztá­ni hábprú idején éstek pa­kisztáni fogságba — jelen­tette be kedden a pakisz­táni külügyminisztérium szóvivője. Nyilatkozatában a szó­vivő hangsúlyozta, hogy kormánya az intézkedést „egyoldalúnak tekinti, és semmiféle viszontakciót nem vár el az indiai kor­mánytól.” A pakisztáni kor­mány döntése összhangban áll a Szimlában aláírt pa­kisztáni—indiai megállapo­dással— tette hozzá vége­zetül a szóvivő. A Bengali NK felvételét kérte az ENSZ-be A Bengáli Népi Köztár­saság kedden hivatalosan kérte felvételét az ENSZ- be, közölte Daccában Ab- dusz Szamad Azad külügy­miniszter. A felvételi kérel­met táviratban küldték meg Kurt Waldheimnek, az ENSZ-főtitkárának, miután a minisztertanács meghozta döntését, amelyet a jelen­leg Londonban tartózkodó Mudzsibur Rahman sejk, a Bengáli Népi Köztársaság miniszterelnöke jóváha­gyott. Vietnami ifjúsági delegáció hazánkban A KISZ KB meghívására hazánkba érkezett a viet­nami Ho Si Minh Dolgozó Ifjúsági Szövetség öttagú delegációja. A Nguyen The Vinh vezette küldöttség kedden tárgyalásokat foly­tatott a KISZ Központi Bi­zottságán a Vietnami De­mokratikus Köztársaság számára felajánlott ezer fős szakmunkástanuló-intézet­tel kapcsolatos kérdésekről. Waldheim ma indul Kínába Huang Hua, a Kínai Nép- köztársaság állandó ENSZ- képviselője hétfőn este va­csorát adott Kurt Wald­heim ENSZ-főtitkár tiszte­letére, aki szerdán utazik el New Yorkból augusztus 11—15-e közöttre tervezett kínai látogatására. 38,5 millió dollár uszításra Az amerikai kongresszus hétfőn 375 szavazattal hét ellenében jóváhagyta Nixon elnöknek azt a javaslatát, hogy a következő pénzügyi évre 38,5 millió dollárt ad­janak a Szabad Európa és a Szabadság Rádió fenntar­tására. | Az egyesülés és az arab államszövetség Egyiptom és Éíbia teljes' egyesítése nincs ellentétben az Egyiptomot, Líbiát és Szíriát magában foglaló, arab államszövetség létével — mondotta Hasszán El- Zajjat, az EAK^ tájékozta­tási államminisztere az egyiptomi újságíróknak tar­tott sajtóértekezletén. Bz a kérdés gz egyesítés beje­lentése óta élénken foglal­koztatta a külföldi kom­mentátorokat, de minded­dig nem hangzott el hiva­talos nyilatkozat a meglevő arab államszövetség jövő­jéről. Űj görög nagykövet Cipruson Efsztatiosz Lagakosz sze­mélyében új görög nagykö­vet érkezett Ciprus főváro­sába, Nicosiába. Elődje a két ország között tavasszal kirobbant válság nyomán utazott el állomáshelyéről. Nicosiái politikai megfi­gyelők szerint az új nagy­követ érkezése végét jelzi Athén és Nicosia rossz vi­szonyának. Konferencia Brazza villc-ben A Kongói Népi Köztár­saság demokratikus és ha­zafias erőinek hétfőn befe­jeződött értekezlete a nem­zeti-demokratikus forrada­lom megvalósítását jelölte meg a fejlődés fő céljaként. A konferencia határozatai­ban az olvasható, hogy az ország vezető ereje a mar­xizmus—leninizmus eszméi által vezérelt Kongói Mun­kapárt, s hogy a hatalmi szerveknek a munkások és parasztok szerveivé kell lenniük. Üjabb fasiszta merénylet Ismét fasiszta merénylet színhelye volt hétfőn Ná­poly, ahol pokolgép rob­bant Melito kerület egyik kommunistapárti körzeté­ben. A dél-olaszországi nagyvárosban két nap le­forgása alatt immár a har­madik bomba robbant fel;' mindhármat az Olasz Kom­munista Párt és más hala­dó szervezetek helyiségei­ben rejtették el. A városi tanács rendeletére nagysza­bású tömegtüntetést tartot­tak tiltakozásul a szélső- jobboldali elemek terror­akciója miatt. Provokációk a szíriai határon Az ENSZ közel-keleti tűzszüneti megfigyelői az izraeli—szíriai vonalakról azt jelentették, hogy az iz­raeli fegyveres erők augusz­tus 3-án három ízben nyi­tottak tüzet szíriai terület­re. A libanoni határon mű­ködő megfigyelők adatai szerint az elmúlt napokban három izraeli behatolás történt Libanon határmenti körzeteibe. A megfigyelői jelentéseket a világszerve­zetben a Biztonsági Tanács dokumentumaiként körözik. A tárgyalások politikája írta: Gorái Róbert, az MSZMP KB külügyi osztályának h. vezetője i A legutóbbi időszakban azt tapasztaljuk, hogy a nemzetközi politikában egyre inkább teret nyer a tárgyalások módszere, s ez biztató reményeket kelt a béke és a haladás hívei kö­zött. Az égető nemzetközi problémák tárgyalások út­ján történő megoldása mindig törekvése volt a szocialista külpolitikának. A Szovjetunió és a szocia­lista országok sokrétű nemzetközi tevékenységé­ben igen fontos szerephez jutott a különböző társa­dalmi rendszerű országok békés egymás mellett élé­sének lenini elve és poli­tikája. Ez azon alapszik, hogy a szocialista és a ka­pitalista rendszer hosszú ideig egymás mellett fog létezni és egymás ellen küzdeni. Mindkét rendszerhez tar­tozó népek érdeke azon­ban, hogy a kgt társadalmi rendszer közötti ellentétek és versengés ne pusztító, fegyveres konfliktusokban nyerjen kifejezést. A kü­lönböző társadalmi beren­dezkedésű országokban élő népek ezen érdeke objek­tív követelménnyé vált a nukleáris korban, amikor a szembenálló felek kölcsö­nösen olyan borzasztó pusztító erejű eszközökkel rendelkeznek, amelyek fel- használása előre fel sem becsülhető katasztrófához vezethetne. A békés egymás mellett élésért folytatott küzde­lemben történelmi jelentő­ségűek és gyakorlati előrg- haladást jeleznek a szov­jet—nyugatnémet, a len­gyel—nyugatnémet szerző­dések, a Nyugat-Berlinről szóló négyhatalmi megálla­podás érvénybe lépése, a két német állam közötti tárgyalások és mindenek - •előtt a szovjet—amerikai egyezmények. Ezek új táv­latokat nyitnak a nemzet­közi politikában, annak reális lehetőségét bizonyít­ják, hogy a legélesebb osz­tályellentétek mellett is mód van a legsúlyosabb és legbonyolultabb nemzetkö­zi problémák békés, tár­gyalásos megoldására, ar­ra, hogy a különböző tár­sadalmi rendszerű orszá­gok békés 'együttműködé­se a mindennapi élet gya­korlatává váljék. A nemzetközi tárgyalá­sok sorában a legnagyobb jelentősége a szovjet— amerikai csúcstalálkozónak van, szem előtt tartva azjt, hogy a világ két legerő­sebb hatalma között kibé­kíthetetlen osztályellenté­tek és a nemzetközi poli­tika több fontos kérdésében súlyos nézeteltérések áll­nak fenn és hogy e két vi­lághatalom egymáshoz va­ló viszonya az egész világ- helyzetet befolyásolja. A tárgyalások és azok eredményei — a Szovjet­unió és az Egyesüt Álla­mok kapcsolatainak alap­elveiről. a stratégiai védel­mi eszközök és a .támadd fegyverek korlátozásáról, illetve befagyasztásáról, a kétoldalú tudományos, technikai és gazdasági kap­csolatokról szóló megálla­podások — nemzetközi je­lentőséggel bírnak. Az egyezmények a Szovjetunió kitartó erőfeszítéseinek kö­szönhetők. Ezek arra irá­nyultak, hogy javítsa kap­csolatait az Egyesült Álla­mokkal és más kapitalista országokkal, a konstruktív és békés együttműködés, a nukleáris háború veszélyé­nek elhárítása, a nemzet­közi feszültség csökkenté­se érdekében, valamint azért, hogy megszüntesse az amerikai agressziót In­dokínában és hogy elő­mozdítsa a közel-keleti válság politikai rendezé­sét., A megállapodások és a tárgyalásokról kiadott köz­lemény azt bizonyítják, hogy a Szovjetunió vezetői a szovjet érdekeket a szo­cialista közösség érdekei­vel teljes összhangban kép­viselték. Az egyezmények egyaránt szolgálják a szov­jet nép és az egész világ munkásosztályának, a kom­munista és a nemzeti fel­szabadító mozgalomnak, valamint a békéért harcoló erőknek az érdekeit: ked­vezőbb nemzetközi körül­ményeket teremtenek á szocialista előrehaladáshoz; javítják a demokratikus jogokért, a népjólét javítá­sáért, a nemzeti független­ségért vívott harc általá­nos feltételeit. Az eddigi tárgyalások eredményeit méltatva nem feledkezhetünk meg arról, hogy tőkés és imperialista felekkel történtek már ko­rábban is megállapodások és ezek a múltban számos megegyezésnek hátat for­dítottak. A nemzetközi mo­nopoltőke, az imperializ­mus képviselői nem egy­könnyen hagynak fel tö­rekvéseikkel, nem képesek osztálytermészetük megta­gadására. Gondoljunk csak arra, hogy az Egyesült Ál­lamok tovább folytatja, sőt elmélyíti indokínai agresz- szióját, tovább támogatja és bátorítja Izrael terjesa- kedő politikáját. A Német Szövetségi Köztársaság bi­zonyos körei továbbra sem készek normális kapcsola-

Next

/
Thumbnails
Contents