Petőfi Népe, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-06 / 184. szám
1. oldal 1972. augusztus 8. vasárnap (UíU Friss erők érkeztek az építőtáborokba Az önkéntes ifjúsági építőtáborokba a minap friss erők érkeztek, hogy folytassák társaik abbahagyott munkáját. A szerszámváltást követően a KISZ Központi Bizottságán gyorsmérleget készítettek az első három csoport tevékenységéről. Eszerint: június 18-tól, a tábornyitás napjától július végéig összesen 17194 fiatal segítette a mezőgazdaság és az építőipar munkáját. Az egyetemisták, a főiskolások, a szakmunkástanulók és a középiskolás diákok derekasan dolgoztak, amit jól tükröz az elmúlt másfél hónap teljesítménye: a táborlakók több mint 2100 mázsa gyümölcsöt szedtek le, 806 katasztrális holdon mintegy 2 300 000 szőlőtőkét kötöztek, 57 000 köbméter földet mozgattak meg, s csaknem 150 000 négyzetméternyi területet rendeztek. Az önkéntes ifjúsági táborok most dolgozó 7000 részvevője augusztus 12-én teszi le a szerszámot, az ötödik, az utolsó turnus augusztus 13-án kezd és 26-án fejezi be a munkát. Az egész gyár odafigyel A IV. ötéves tervre kidolgozott járműprogram meghatározó vonása, hogy erőteljesebben érvényesül a KGST-n belüli munkamegosztás. A változás tovagyűrűző hatásai új helyzetet teremtettek egész sor üzem, köztük a MEZŐGÉP Vállalat kiskunmajsai gyáregysége számára is. Leszálló ágon A gyártmányszerkezet átrendezését a gazdaságos, korszerű technológiával előállítható, nagy sorozatok kialakítása diktálta. A szakosodás következtében nálunk az iparág súlypontja az autóbuszok és részegységek gyártása felé tolódott el. A tehergépkocsik kibocsájtása körülbelül azonos szinten maradt az előző tervidőszakéval. A szélesedő együttműködés jegyében specializálódott az alkatrészgyártás is. Az új viszonyok Bács- Kiskun megyében is nagyon sok üzem számára teremtettek piacot, nyújtottak hosszú távra szóló kooperációs lehetőségeket, nemegyszer beruházásokat. A kiskunmajsaiak viszont népgazdasági szinten hasznos program leszálló ágára kerültek. A tehergépkocsik vezetőfülkéit ugyanis, amelyeket eddig ők szállítotA Krím — közelről A nagy számok gazdaságában Testvérmegyénk magas állami kitüntetést kapott 1970. decemberében. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége rendeletére a Munka Vörös Zászlója Érdemrenddel tüntették ki Krím területet — a gazdasági és kulturális építőmunkában, az ötéves terv feladatainak 'a megvalósításáért a mezőgazdasági termelés fejlesztésében elért sikerekért. Az eredmények titka — mint a Krím területén dolgozó Népek Barátsága nevű kollektív gazdaság alábbi példája is tanúsítja — a munka hatékonyságának a növelésében, a termelékenység fokozásában rejlik. Mindez a miénktől természetesen eltérő arányok között mégy végbe. A közös gazdaság 17 lakott ■ települést"fog' át,' egy nap alig elég hozzá, hogy beutazza az ember, s körülnézzen a majorokban, a mezőkön, a gyümölcsösökben és a szőlősökben. A 14 312 hektáros gazdaságban például 10 674 hektáros szántót, 1147 hektárnyi szőlőterületet művelnek meg. Több mint nyolcezer szarvasmarhát, sok sertést és háromezer baromfit is tenyésztenek. A nagy számokhoz tartozik, hogy évente 5 ezer tonna zöldséget és kétszer ennyi gyümölcsöt takarítanak be, s csaknem ugyanennyi szőlőt szüretelnek. A kolhozban berendezkedtek arra, hogy az állami tervkötelezettségük, illetve az értékesítésük után visszamaradó mennyiséget saját maguk dolgozzák fel. Tizennégy évvel ezelőtt borkombinátot építettek, utána konzervgyártó üzetak, ezután importáljuk. Ez a fordulat kritikus helyzet elé állította a gyárat. —- A megrendelések mennyisége az idei évre már mintegy 30 százalékkal apadt, — mondja Nagy Béla főmérnök. —- A csökkenés következményei veszélyesebbek, mint amit az önmagában is tekintélyes szám sejtet. A 150 ezer órányi kitöltetlen kapacitás az új gazdasági szabályozók mellett rendkívül veszedelmes. Amennyiben nem tudják betömni a rést, szinte automatikusan nyomjuk meg egy nehezen megfékezhető körfolyamat Indítógombját. Ha nincs nyereség, nem lehet fejleszteni a bért, kilépnek a dolgozók, csökken a termelés, tovább zuhan a nyereség, és így tovább ... A mondatot jelentőségteljes kézmozdulat zárja. Nehéz választás A gazdaság borpincéjében met hoztak létre, majd hűtőtárolót, olajüzemet és uborkasavanyító részleget is létesítettek. A feldolgozó üzmek termékei körülbelül 8 millió rubelnyi bevételt jelentenek évente. Sikerült száműzni az idénymunka fogalmát, a dolgozók így egész évben munkát találnak maguknak. A termesztési ágazatok és a feldolgozó üzemek között szigorú elszámolási rendszert dolgoztak ki, ami a zavartalan összhangot alapozza meg. Ä gazdálkodás javulásában nagy szerepet játszik az itt elfogadott és bevevezett fizetési rendszer: .a kolhoztagok a teijesímény- től függően havonta alapbért kapnak; a kiegészítő keresetük pedig a termelési terv teljesítésétől, illetve túlteljesítésétől függ. Csak egy példa: az alapbéren túl kifizetik a dolgozóknak a terven felül leadott tej értékének a 30 százalékát. A növénytermesztési ágazatban ezt a felvett munkabér alapján számítják ki. Tehát valamennyi dolgozót személyes érdekeltség fűz ahhoz, hogy minél eredményesebb legyen a termelési tevékenység. H. F. — Mit gyártsunk? A kérdésre nem volt egyszerű felelni, a választásnál számtalan bonyolult szempontot kellett figyelembe venni. Mindenekelőtt az üzem adottságait, a technikai felszereltséget, a munkásgárda képzettségét. Arról se feledkezhettünk meg, hogy a jelenlegi Csepel- fülkék lassan tűnnek el, de a hazai és külföldi utakon futó kocsikat még a gyártás megszüntetése után is mi látjuk el pótalkatrésszel. Az idén például . 600 fülkét rendelt a MOG- ÜRT, csupán a külföldi szervizekbe. A gyártórendszert tehát lehetetlen egy csapásra felszámolni valami újért.- Olyasmit kerestünk, ami nagyjából ebbe a szalagrendszerbe illeszthető be, és a mennyiség növekedése lépcsőzetes, arányosan pótolja a fülkék csökkenését. — kapcsolódik a beszélgetésbe Kuczik István igazgató. A megoldást a Vörös Csillag Traktorgyárral nagyvállalati szinten kötött szerződés adta. Pontosan az óhajnak megfelelő termékről volt szó: fülkékről. Az üzem feladata lett a D4—K traktorok borulásbiztos fülkéinek, valamint a Homlok- és forgórakodógépek fülkéinek tervezése és gyártása. A fejlesztés költségeit a partner finanszírozza, cserébe kizárólagos jogot kapott a termékekre. Az idén hasonló megállapodás jött létre a Diósgyőri Gépgyárral, az elektromos targoncák vezetőfülkéivel kapcsolatban. A DIGÉP-targoncák vevő- szolgálatának és garanciális javításainak elvállalásával egyúttal jövedelmezőbbé és egyenletesebbé válik a szolgáltató tevékenység. Ez eddig csak mezőgazdasági gépekre szorítkozott. A szerződések tehát megnyitották az utat, az indulás ennek ellenére sem volt könnyű. Az üzem történetében még nem akadt példa az önálló gyártmány- fejlesztésre, hiányzott a szükséges szellemi, technikai apparátus. Tervezőmérnököket kellett szerezni, de gyorsan. Toboroztak nyolc mérnököt. A kísérleti műhelyt — más hely nem lévén — az egyik csarnok sarkában rendezték be. A szalagokról átcsoportosították ide a legjobb szakmunkásokat. A két kollektíva jól együttműködve és boszorkányos sebességgel dolgozott: az első vonásokat februárban húzták a pauz- papíron, s a D4—K fülke két ellenőrzött mintapéldányát már a Budapesti Nemzetközi Vásár látogatói is megtekinthették. Sorra születtek a tervrajzok, nyomukban pedig a prototípusok. A dömper alvázra szerelt homlokrakodógép fülkéit ha befejeződnek az ártárgyalások, már sorozatban gyárthatják. A második csatorna Az üzem az átállás legkritikusabb hónapjait is különösebb pánik nélkül vészelte át. — Nem próbáltuk elkendőzni a dolgokat, ezzel eljátszhattok volna az emberek bizalmát. A termelési tanácskozáson elmondtuk, hogy nehéz év elé nézünk, és vázoltuk az elképzeléseket. Mindannyiunk érdeke volt, hogy munkát szerezzünk — magyarázza az igazgató. Talán az értekezleteknél is fontosabb információs szerepet töltött be a kísérleti műhely. Nevezhetjük második csatornának is, amely egyszerre adott tájékoztatást képben és szóban. Babos Pált, az egyik ott dolgozó hegesztőt idézem: „Aki átmegy az udvaron, mindig bekukkant ide. Érdeklődik, hol tartunk, mit csinálunk.” A műhely szem előtt van, a csarnok másik részének munkásai csak odamennek az elválasztó dróthoz és mindent látnak. A dolgozók úgy kísérhették figyelemmel a fejlesztési munka különböző mozzanatait, mint egy sakkjátszmát a nagy demonstrációs táblán: a hallott elképzeléseket összevethették a gyakorlatban látottakkal. S ami a legfontosabb, a szembesítés nem mutatott eltérést. — A legnehezebb szakaszon túl vagyunk, a jövőt megalapoztuk, s ezt a munkások is tudják — summázza KuCzik István a helyzetet és a munkahelyi közérzetet. Pulai Miklós Magasabb szinten... árad a hőség, hogy fürdőruhában is elég kibírni. — Némelyik napló olyan vastag, mint egy Mátyás Corvina. Egyet, a legvastagabbat kiemelem, lapjai közül levélboríték huliik a földre, benne néhány sor A Zománcipari Művek vezérigazgatójától. — Bende, gyere csak! Az elvtárs a Petőfi Népétől jött, rólatok akar írni. Arcát inkább a kemencékből áradó hőség, mintsem a nap sütötte barnára, hiszen odakint akár esik, akár derült az idő, itt a Lampart Zománcárugyár kecskeméti üzemében csorog a verejték mindenkiről. — Bende József vagyok. Hát... most nem a legjobbkor jött az elvtárs, mert látja éppen műszakban vagyok. Kezéről lerántja a tenyérvédőt. s amolyan igazi vasas kézszorítással üdvözöl. — Nem sok írni való van rólunk. dolgozunk mint a többiek. Szűk szava inkább a kádakért való aggódást tükrözi. mintsem a valóságot. — Ha van ideje, várjon egy negyedórát odafönn az irodán. Tudja, a kemencék nem várnak. Leáll a 13-as, ha nem küld jük az lalapozott kádakat. Ha ki* -' ° Körülbelül 3 ezer hektárnyi területre jut el az öntözőví» csit előbbre leszünk, megyek én is. Az irodán szekrényben sorakoznak a brigádnaplók. Az ajtót nyitva kell hagyni, mert a szobán átmenő fűtőcsövekből úgy A Petőfí-bfigád tagjainak! A brigád tágjait az eddig végzett munkájuk és elért eredményeik elismeréseképpen vezérigazgatói dicséretben és 3500 forint jutalomban részesítem. A brigád tagjainak további munkájukhoz sok sikert kívánok. Budapest, 1966. szeptember 1. Elvtársi üdvözlettel Babai József A levél és a megsárgult lapok kilenc év verejtékes munkáját, gyakran emlegetett kiváló eredményeit őrzik talán nekik emlékeztetőül, vagy az utókornak példaként. — Sürget a munka, s így elnézést, hogy csak rövid időre tudok felszaladni — ezzel a szabadkozással lép a szobába Bende József a nyolcszoros szocialista PetŐfi-brigád vezetője. — Tudja, van egy válla- lásunk a minőség 1 százalékkal való növelésére. Nem nagynak tűnik, de alaposan meg kell érte dolgozni. Sok az exportkád, magasak az első osztályú termékek követelményei. — Két új emberünk is van, s hosszú időt vesz igénybe mire szakmunkások lesznek. Azaz. éppen ez a sérelmünk, hogv akár. milyen jól elsajátítják a zománcozó szakmát, mégsem lehetnek azok, „csak” betanított munkások. Kértük a vezetőséget, indítsa-
