Petőfi Népe, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-05 / 183. szám
«. oldal Család a p „Érted haragszom én, nem ellened, nosza szorítsd meg a kezem, mellyel magosra tartalak álmaimban,’’ „Beteg a feleségem, nem tudunk éjjel pihenni” „Szörnyű családi életet élnek.” „Az asszony ifjúság elleni bűntett miatt két évet ült, de nem tanult belőle.” „Tegyenek valamit ezért a családért és értünk, mi már nem tudunk hova fordulni.” A kétoldalas levél hangja végsőkig elkeseredett. Elelindultam a hat házból álló külvárosi utcába. Parányi szoba, konyha — főbérlet. DD :— A Teri ide be nem jöhet! — mondja az apa — Miért? — Azt a rendőrség tudja megmondani. Itt van a kisebb lány. Ezt még a lejtőn vissza tudom fogni, — Nagyon kimaradozott a Teri — vág közbe az anya — Nem tudjuk hol, de kimaradozott. — Hogy jutottak arra a döntésre, hogy a Terit kizárják a családból? — Ügy, hogy ref.-et kapott. Nyilvános helyre egyáltalán nem mehet. Dolgozzon rendesen, nekünk fizessen többet, legalább 200 forintot. Ö erre nem volt hajlandó. Éjfélkor járt haza és ráadásul még go- rombáskodott is. Az apa véleménye teljesen lemondó. A kisebbik lányt meg akarja őrizni nővérétől. Teri 23 éves, férjétől kü- lönváltan él. A szülőktől megtudom, hogy az egyik éjszaka nagy hajú fiatalemberekkel házibulit rendezett. Ezért dobták ki. Egy szál ruhában ment el hazulról, mert holmijait eladta. Ügy hallották, hogy a 67 éves nagyanya nyakán élősködik. Az egyik testvér azt állítja, hogy a cigányfiúval összeköltözött, aki megunta 10 évvel idősebb élettársát. L?J Az apa monológja: — Nekem, közösen a második feleségemmel, Nagykőrösön két szoba összkomfortos lakásom van. Ö elhagyott. Most visszajöttem ide, az első asszonyhoz. Ha rendeződött a helyzetem, a fiam is visz- szaköltözik hozzánk. Ettől a feleségemtől 63- ban váltam el. Akkor a Bajcsy-Zsilinszky utcában laktunk egy kétszobás lakásban. Problémák voltak — ne bolygassuk, hogy milyenek — és elváltam tőle. Akkor mentem Nagykőrösre, ahol a házat építettük, ök ide jöttek, ebbe a főbérletbe. Itt felborult minden. A gyerekek állami gondozásba kerültek. Az asszonyt ifjúság elleni bűntett miatt két évre lecsukták. Jól van, megtévedt. Ez mással is megesett. A hét gyerek szétszéledt. . Daruszerelő szakmunkás vagyok. Nagyon sokat dolgozom, de jól is keresek. Megvan a havi három és fél. Én garantálom, hogy ezután itt minden más(József Attila) képp lesz. Az én életemben nincs több idő bukásra. Nincs, mert akkor inkább megdöglök. Nehéz lesz, uram, tudom, nagyon nehéz lesz ezt a családot talpra állítani, de megpróbálom. Sajnos, ebben a megváltozott világban egyedül én maradtam meg, azt hiszem, és ez a két gyerek. Fin Mivé nőttetek Julcsi, András, Teca? Milyenek vagytok? Emberségetekből, munkátokból, tudásotokból mire futja majd? CD Tecát keresem, a kiközösített Tecát. A fiú családjához visz az utam, akivel elment. A düledező házat nehezen találom meg. Távolabb már nincs utca, ház. Csak a Kecskemét környéki szántóföldek nedves barnasága virít. Egykori fáskamra időrágta ajtaján kopogtatok. Részeg férfi nyit ajtót. A Teca náluk van. — Nem beszélek semmiről! Nem, értse meg...! Teca nehezen győződik meg jóindulatom felőL A fiú anyjának biztatására mégis beszél. Elmondja, hogy miután különváltak a szülei, az anyja elzüllöit. Először inni kezdett, utána férfiakat fogadott a lakásban, majd hosszabb időre el-eltűnt velük és ők négyen, gyerekek egy fillér nélkül maradtak otthon. A főbérlő adott nekik néha enni, de egyszer azok is megsokallták és az anyát feljelentették. Ifjúság elleni bűntett miatt két év börtönbüntetés, a gyermekek pedig állami gondozásba kerültek. Teca 18 éves koráig a hódmezővásárhelyi intézetben élt. Nagykorú lett, kiengedték. Dolgozott és feleségül ment egy fiúhoz. Náluk laktak, hátul az udvarban. Erről így beszél: — Osszebarátkoztam a férjem húgával és amikor a Feri nem volt otthon, néha elmentünk szórakozni. Én nem tudtam, hogy milyen lány. Ha nem akartam vele menni, azzal fenyegetőzött, hogy megmond a férjemnek. Nagyon féltem ettől, mert... Sír. Teri tagad, letagadja, hogy közveszélyes munkakerülésért már ült 20 napot. Amikor a rendőrségi felügyeletet említem, zokogásba tör ki. A húszéves fiú, akivel most együtt él. garázdaságért és betörésért már kétszer ült börtönben. Tecának nincsenek tervei, számára nincs jövő, csali annyit tud, hogy rövidesen kiköltöznek messze a város szélére, egy elhagyott cigányputriba. Jelenleg hatan élnek egy szobában. Az ágyon, a széken és a földön alszanak. fsTf Az udvar végében veszélyesen megrepedt falú házikó, egy parányi konyha és szoba Az ipari tanuló András itt él 67 éves nagyanyjával és nővére kislányával. Andrással beszélgetek: — Mennyi az ösztöndíjad? — Háromszáz forint havonta. Harmadéves szobafestő tanuló vagyok. Tanárnője elmondta róla, hogy elméletben és gyakorlatban egyaránt kiváló. A szakma fogásairól már másodéves korában szinte mindent tudott — munkát vállalt — abból ruházko- dott, segített a nagyanyjának és testvéreinek. Hosz- szú beszélgetésünk során elmondta, hogy nem akar a család tagja lenni. Ha végez, dolgozik és keresetéből önálló életet teremt magának. Nagyanyjával együtt az ő véleménye is az, hogy a Teca elveszett, rajta már segíteni s“;n lehet, mert visszaél vele. Sorsával András — ellentétben a család többi tagjával — nincs megelégedve. — Nem gonoszságból mondom, de ez a család lehúz engem. Én nem akarok elveszni, érti? Ez az egyetlen lehetőségem. ;— Julcsi nagyon rendes lány — mondja a szomszéd. — Nem tudok róla rosszat mondani. Én csodálom, hogy nem romlott el. Pedig annyi rosszat látott. Betanított munkás, vizsgát tesz. Most, hogy az apjuk visszajött, talán nem züllenek el, de egy kicsit ő is italos ember. Most dolgozik mindenki. Nincsenek éjszakai tivornyák, nem viháncolnak és énekelnek reggelig. Nézze, mi vagyunk a tulajdonosok, ők a főbérlők. Hatvan forint lakbért fizetnek havonta. Szegény emberek, nem akarom én őket bántani, de a gyerekeket nagyon sajnáltam, amikor becsukták az asszonyt. Amíg gondozásba nem vették őket, mi adtunk nekik enni. Mi sem vagyunk gazdagok, mint látja, pedig én is egész életemben dolgoztam, de azt mondom, hogy a gyerekeket becsületesen, tisztességesen kell felnevelni. Mert a gyerek a jövő, a gyereket egy életre el lehet rontani. • * * Nem akarom végezetül egy család sorsát kesernyés szájízt kiváltó szólamokkal összefoglalni. Egy biztos, a társadalmi felemelkedés, az átrétegződés problémái ma is élnek, drámákat — kiválást, bukást, de ugyanígy felemelkedést is rejtegetnek, amiről szólni kell, felelősen, őszintén, a maga mélységében. Ennek a családnak a példázata mondatja velem, hogy a munkahelyek, a munkáskollektívák ereje, össze- forrottsága olyan támogatás és védelem, olyan nagy, jóra buzdító erő, ami a legnagyobb segítséget nyújthatja az egyénnek és a családnak. Csató Károly 1972. aiistnxros 5, ssombsf A Krím — Megvédik a természetet a „szovjet Riviérán" Sorozatunkban már utaltunk a Krím-félsziget rendkívül gazdag természeti adottságaira. Szovjetunióbeli testvérmegyénk tájai, városai csak úgy vonzzák a hangzatos meghatározásokat. Arteket például az úttörők paradicsomaként, Jaltát a Krím Mekkájának, Bahcsiszerájt pedig a „kertek palotájának” szokás emlegetni. S az elnevezésekben nincs semmi túlzás. emlegetett olasz, francia tengerparti részekéhez”. A csodálatos környezetet azonban meg is kell védeni, s az ember a szépség hatását fokozni is képes. Hogyan történik ez? A terület természeti forrásainak a megőrzése ösz- hangban van a nagy Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság céljaival. A kérdésről az egyik legilletékesebb személyiség szól: Az állam őrzi és szabályozza a föld, a vizek, erdők, a zöld ültetvények, a tájegységek, üdülőhelyek, műemlékek, a növény- és állatvilág, a levegő és más természeti kincsek felhasználását. 1964-ben egységbe tömörültek a természetrajongók, létrehozva a természetvédők ukrajnai társaságát. Az alapvető cél az, hogy a lakosság széles rétegei kapcsolódjanak be a muhkába, s népszerűsítNagyon találóan nevezi a Krím területét „szovjet Riviérának” az egyik útikönyv, hiszen „a Feketetenger északi és keleti pontja, s főként e partvonal központjában elterülő Krím-félsziget fekvése, földrajzi, éghajlati viszonyai sokban hasonlóak a nemzetközi idegenforgalom szótárában Riviéra néven Igor Grincsak, az Ukrajnai Természetvédő Társaság elnökhelyettese. — 1960-ban az Ukrán SZSZK Legfelsőbb Tanácsa törvényt fogadott el a természet védelméről, amely meghatározza a célokat és feladatokat, a védelem alá eső területeket, illetve kitér a törvény megsértőinek felelősségére. Megalakul a mozgófilmes szakosztály Krisch Béla. a Kecskeméti Fotoklub titkára gazdag programról számolt be, mikor az elmúlt időszak eseményeiről érdeklődtem. Színes diafilmek segítségével a klubtagok minden héten a nagyvilág más-más részével ismerkedtek meg. A vetítések sorát Kóbori Pál kezdte „Európa országútjain” címmel. Ezután Mongóliáról, Skandináviáról, Szovjetunióról és, nem utolsósorban Magyarországról hallhatták színes diapozitívekkel illusztrált előadásokat. Egy-egy alkalommal 30—40 főnyi közönség gyűlt össze. Az érdeklődök száma ennél sokkal nagyobb, de saját, tágasabb klubhelyiség híján több Iá. togatót nem tudtak fogadni. A klub tagjai világszerte képviselik Magyarországot képeikkel. Aranyossy Béla Zaragózában aranyérmet kapott „Magányosan” című képéért, Vincze János Chilében bronzérmet nyert „Parasztok” című fotójával. Szerepeltek a kecskeméti fotósok Argentínában, Indiában. Franciaországban, Kínában és Kanadában. Rendszeresen megrendezik a fiatalok fórumát. Így alkalom adódik arra, hogy az idősebbek tanácsaikkal segítsék az ifjú fotósokat. Walter Péter a kezdők közül a legtehetségesebb. Most ősszel a klubon belül létrehozzák a mozgó- film-szakosztályt. Minden hónap utolsó péntekén a J mozgófilmesek tartanak majd esztétikai és technikai | beszámolót ~ K K. K. i sük a természetrajzi ismereteket. Ma már 7,5 millióan tartoznak a tagok sorába, akik közül nagyon sokan épp a Krím-félszi- geten toborzódtak. Az aktív munka következtében zöldövezetek veszik körül a városokat, ipari központokat. Minden tavasszal megtartjuk a „madarak napját”, nyáron kimentjük a fiatal halakat a kiszáradó víztárolókból, telente pedig megszervezzük a hasznos állatok etetését. A társaságnak tudományos-módszertani központjai vannak. A tevékenységet a területi központokon levő „természet házából” irányítjuk. S hogy nem eredmény nélkül, azt talán bizonyítja a felvétel is. amely a Krím-fél- sziget egyik festőién szép parkját mutatja be. H. F. Új diákotthon Rövidesen átadják Kiskunfélegyházán a városi tanácsnak az egykori toll- üzem épületeit, amit még ebben az ötéves tervben általános iskolai diákotthonná alakítanak át. A költségek egy részét a megyei kollégiumi alapból fedezik.
