Petőfi Népe, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-05 / 183. szám
Veszedelmes sérülések Nyári vakáció gyermekrejtvény-pályázat 1 2 3 4 5 6 7 8 m 9 + 10 # " 12 m 13 14 ® 15 16 17 9 13 m 19 # 20 21 22 m 23 24 25 ® 26 27 26 m 29 30 31 32 33 1A 35 m 36 • 37 38 9 39 # 40 9 41 42 9 43 • Csökken az anyák halálozási aránya Az Egészségügyi Világ- szervezet nemrégiben megjelent statisztikai kimutatása szerint az elmúlt 15 év folyamán az öt világrész 36 országában látványos módon csökkent az anyák halálozási aránya. Ezzel a fogalommal a terhességi, szülési és szülés utáni komplikációk okozta haláleseteket illetik. Valamennyi idézett országban — 1951 és 1966 között — kivétel nélkül csökkenés tapasztalható. A legalacsonyabb halálozási szinttel Svédország áll az élen. Százezer élve szülésre mindössze 11,3 haláleset jut. Ez a kivételesen alacsony szám annál figyelemre méltóbb, mert az 1951—1952-es évek halálozási arányához viszonyítva 83,6 százalékos csökkenést jelent. Az a tény, hogy a legtöbb országban felére vagy még ennél kevesebbre csökkent a szüléssel kapcsolatos halálesetek száma, azt mutatja, hogy ■ ma az anyaság sokkal kevesebb veszélyt rejt magában, mint akár csak a közelmúltban is. Nyáron több, gyakoribb és veszedelmesebb sebzéssel, sérüléssel találkozik az orvos, mint télen. Az oka egyszerűen az, hogy a könnyű nyári ruha nem védi olyan biztosan a testet, elsősorban a lábat, mint a téli, vastagabb. Könnyű saruban, szandálban, vagy mezítláb gyakrabban megszórhatja, leütheti, elvághatja a lábát valaki. De ez a nyári sérüléseknek csak az oka és egyik veszedelme. A másik a nyári por, ami belepheti a bőrt már sebesülés előtt és rászállhat, beleragadhat, tehát szennyezheti a már meglevő sebet is. A nyári por szerves és szervetlen vegyi anyagok törmelékén kívül gombákat, baktériumokat (például sok gennykeltő kokkuszt) tartalmazhat, amelyek a gyors sebgyógyulást akadályozhatják; sőt az apró, láthatatlan bőrsérüléseken át behatolva, kelést, tályogot, or- báncot és vérmérgezést is okozhatnak. A sebzés súlyossága a mélységétől, a sebszélek állapotától és a sebszeny- nyeződéstől függ. A tiszta, éles beretva, zsilettpenge, kés, bicska él rendszerint könnyen és gyorsan gyógyuló hasítást, metszést, vágást okoz. Az ilyen sebből ürülő vér belülről kifelé mossa a sebet és a sérülést (ha a sebszéleket összetapasztja) előnyösen befolyásolja, tehát kedvez a gyógyulásnak. A zúzott, ütött, mart, dörzsölt, tépett sebek már gyakori szennyeződésük miatt is veszedelmesebbek. A szúrások, különösen, ha mélyek, a legveszedelmesebb sérülések közé tartoznak, mert a villa, tüske, szilánk vagy egyéb szúró- test kihúzása után vérzés alig van és a sebszélek összezáródását követően a szúrással bejutott kórokozók elszaporodva fertőzést, gennye- dést, vagy még fertőző merevgörcsöt, szaknyelven tetanuszt is okozhatnak. Mi a tennivaló, ha megsérül valaki? A felületes sebek mosogatása, jódo- zása, folyadékos fertőtlenítése ma már nem szokásos. A seb környékét benzines, jódbenzines vagy egyéb fertőtlenítőszeres vattával körültörülhetik, de a sebre csak fertőtlenítő port (Reseptyl Ureát, Superseptyl Ureát, Tetrán vagy Chlorocid port) szórjanak; tegyenek rá gézt, tisztára mosott és vasalt zsebkendőt, vagy más ruhadarabot és kötéssel (ragasztással) rögzítsék. Ha a vérzés, tartós, vagy a sebzés fájdalmas, a környéke duzzad, vörösödik, még kisebb sebzéssel is okvetlenül jelentkezzék az orvosi rendelőben, mert esetleg tetanusz elleni védőoltást kell kapnia. Ha erre sor kerül, a sérülést okvetlen jelentse, ha véletlenül valamikor ilyet már kapott. (Azt talán említeni sem kell, hogy a komolyabb sérülés kezelése minden esetben orvosra vár.) Mivel lehet a nyári sérüléseket megelőzni? Gondossággal, óvatossággal. Amennyire egészséges és javasolható a mezítláb járás nyáron, lakásban, homokban, füvön, annyira fontos munkahelyen, szántóföldön, istállóban s főleg tarlón a lábbeli, benne tiszta zokni, harisnya. A lábbeli kényelmes, olyan legyen, hogy ne törje a lábat, mert a porral szennyezett lábfeltörés is okozhat gennyesedést, orbáncot, vagy tetanuszt. A nyár könnyű öltözködéssel, a testfelület védelmének csökkenésével jár. Legyünk tehát fokozottan óvatosak. _____ Dr. B. L. Tízfordulós V. OLIMPIA E rejtvényünkben olmpiai bajnokainkról emlékezünk. Vízszintes 1. Első olimpiai bajnokunk Vízszintes 13. A tokiói és mexikói olimpia nehézsúlyú bajnoka. Vízszintes 32. A mexikói olimpia kajak egyes olimpiai bajnoka. Vízszintes 43. Háromszoros ökölvívó olimpiai bajnokunk. Megfejtésül az ő nevüket küldjétek be augusztus 10-ig szerkesztőségünk címére (Kecskemét, Kossuth tér 1.). VÍZSZINTES; 9. Évszak. 10. Római 3. 11. ZT. 15. Az ábácé utolsó betűje. 16. A vaj köpülésénél keletkezik. 18. Pátria fele. 19. Zománc. 20. Pusztít. 22. Mocsár. 24. Cipész szerszám. 25. Nem régi. 27. Ilyen hal is van. 29. Az ásó párja. 31. Gyilkol. 36. Vízinövény. 37. Használt, öreg holmit tartanak benne. 39. Rag. 40. Festménye. 41. Lakat. FÜGGŐLEGES: 1.'.:.-buli, otthon rendezett összejövetel. 2. Érkezik. 3. Sok betűi keverve. 4. Hint. 5. Peru fővárosa. 6. Gyermeke. 7. Sír. 8. Ék. 12. Három, idegen változatban. 14. Vissza: aroma. 15. Fog és tojás is van ilyen. 17. Kikötőváros Algériában (ék. felesleg). 19. Hurka. 21. Fordítva: részvénytársaság. 22. Félig Lukács. 23. 5. 26. NB I-es labdarúgócsapat. 28. Állatlakás. 30. Kettő. 32. Hipp-... 33. MI. 34. Sárosi Tamás. 35. Visz- sza: kerek szám. 37. Megy. 38. A vízszintes 41. fordítottja. 40. Kicsinyítő képző. 42. Román és Luxemburg gépkocsik jelzése. Múlt heti. Régi várak című rejtvényünk helyes megfejtése: Sárospatak, Nagyvázsony, Siklós, Boldogkő, Horgolt ruhák A csíkos kötött és horgolt ruhák, pulóverek nagyon divatosak. A modellek négy szín csíkozásával, rövidpálcával, 2y2-es tűvel készülhetnek. Horgolhatjuk a Liu műszálfonállal. A színek beosztása, tetszés szerint lehet például: középkék 10 sor, négerbarna vagy fekete 3 sor, középkék 3 sor, türkizzöld 5 sor, középlila 10 sor. türkizzöld 1 sor, középkék 10 sor, középlila 5 sor, türkizzöld 3 sor, középlila 10 sor, középkék 10 sor, fekete vagy négerbarna 3, középkék 3 sor. türkizzöld 5 sor, középlila 10 sor. Középkék a befejezésig. A középkék és középlila színekből 250—250 g, a fekete vagy négerbarna színből 50 g, türkizzöld fonalból 100 g szükséges. A ruhák erősen karcsúsítottak. Munkánkat körbe horgoljuk, a megfelelő hosszúságú láncszemsort összekapcsoljuk 3 cm-t horgolunk szorosszemek- kel.- Minden sort mindig összekapcsolunk és 2—3 láncszemmel kezdjük a következő sort. A szorosszemes sorok után a fenti színezéssel és rövidpálcával haladunk tovább. Ha derékban nagyon beszűkítjük. akkor 'a bal oldalon a derékvonal alatt és fölött mintegy 15—15 cm-es darabot (zipzár) nyitva horgolunk, de csak a színén dolgozva. A ruha fogyasztásával és szaporításával pontosan a szabásminta szerint dolgozunk. A 9 cm-t (szorosszemes részt nem számítva) azonos szemszámmal horgoljuk, majd megjelöljük a két oldal szél- szemét idegen fonallal és a fogyasztásokat e jelzős jobb és bal pMslán végezzük el, vagyis egy soron 4-szer fogyasztunk, és ugyanúgy négyszer szapo. rítunk. A fogyasztásnál egyszerűen kihagyunk 1— 1 szemet. A szaporításnál pedig egy szembe kettőt öltünk. (Tájékoztatásul: a modellt 342 láncszemmel kezdtem, s ez 144 cm bőségnek felel meg.) A karöltő és nyakkerekítéseknél, tehát amikor már nem körben dolgozunk, mindig csak a színen horgoljunk. Kidolgozás; a ruhát kitűzzük. vizes ruhával betakarjuk, kissé átgőzöljük és száradni hagyjuk. A vállpántot összevarrjuk és körülhorgoljuk a kar- és nyakkivágást. Egy soron szorosszemmel, egy soron 2 szorosszem után egy 3 láncszemes pikót horgolunk, ismételünk. A ruha alján a szorosszemes részt visszahajtjuk és apró öltéssel felszegjük. Szegedyné vépM, mi fői szói a telefon 7 A Hghogy megtanul ** beszéni a gyermek, máris kérdez. Minden érdekli. Miből van? Mitől mozog? Miért van?... Ki tudná megszámlálni, hány kérdést tesz fel egy nap, mindent azért, mert okosodni szeretne, fejlődni akar. Szeretné tudni mindennek az okát, ismerni az egésznek a részeit, az alkotóelemeit. Legszívesebben szétbontaná a játékait is, hogy belásson a belsejükbe. Az okokat, az összefüggéseket kereső „miért”-ek sokaságával ostromolja már 3—4 éves kortól kezdve a környezetében élő felnőtteket Nagyon fontos dolog, hogy komolyan vegyük az elhangzó kérdéseket és a valóságnak megfelelően, őszintén feleljünk a gyermeknek. Tudom, nagyon sok türelem kell hozzá, de megéri. A logikus gondolkozást serkentjük, a kutató, okoskodó kedvet élesztgetjük azzal, ha minden kérdésre felelünk, értelmi fokának megfelelő szinten. N agyon súlyos hiba lenne, ha egyszerűen elhallgattatnánk a kis érdeklődőt: „Most nem érek rá!”, „Te ehhez még buta vagy!”, esetleg egyszerűen: „Hagyj nekem békét!” leintéssel. A sok ki nem mondott kérdéssel magába fordulna a gyermek, elhúzódna csalódottan, a saját fantáziájára maradna a megoldások keresésével, fejlődésében megállna. Másik hiba lenne, ha hamis, tudományellenes magyarázatot adnánk a gyermeknek. Ha a hóesésre azt mondanánk, hogy „az angyalkák dunyhája szakadt ki”, vagy a „Télapó rázza a szakállát”, a mennydörgésre pedig azt, hogy „kugliznak az angyalkák”. Gondoljunk csak arra, hogy mi az űrkutatás korában élünk! Milyen csalódás érné a gyermeket, amikor az iskolában megtanulná a természeti jelenségek valódi okát, magyarázatát. Ha addig nem jött rá, úgy akkor rájönne, hogy valótlant mondtunk neki. Eltávolodna tőlünk. Az a gyermek, aki a legkisebb kortól kezdve megszokta, hogy nyugodtan és bátran kérdezhet züleitől, nagyszüleitől, testvéreitől, tapasztalta, hogy szívesen és őszintén felelnek neki, az később sem fog eltávolodni a családtól, s a pubertáskori „kényes” kérdéseket is a szüleinek teszi majd fel, tőlük várja a felvilágosítást, nekik hisz, nem szorul a barátok, barátnők sugdolózó — nagyon sokszor téves — információira. Feleljünk minden kérdésre őszintén már a legkisebb kortól — tanácsolom és tanácsoltam mindig is a szülőknek. Több szülő megkérdezte tőlem, hogyan feleljen 4—5 éves kisfiának, kislányának, aki ilyen kérdéseket tesz fel: „Apu, mitől szól a telefon?”, „Mitől megy a villamos?” Mi van bent a felhőben?” „Mitől esik az eső?”. Az ilyen — idő előtti érdeklődésre akkor felelünk helyesen és őszintén a gyermeknek, ha megmondjuk, hogy „Ezt te még nem értenéd meg kisfiam, ezt megmagyarázom majd, ha egy kicsit nagyobb leszel, de erről fogsz majd tanulni sok érdekeset az iskolában is”. Az ilyen türelmes, magyarázó felelettel nem hallgattatjuk el a gyermek érdeklődését, nem fojtjuk el a tudásszomját. Előre kedvet csinálunk az iskolába járáshoz. S okat hallunk mostanában arról, hogy a gyermekek nem egyenlő tudásszinttel kerülnek be az általános iskola I. osztályába. Járt-e óvodába, vagy nem járt? Legtöbben úgy vélik, hogy csupán ez dönti el, hogy milyen alapkészségekkel kezdi el az iskolai életet. Mi — elsőosztályos tanítónők — azt tapasztaljuk, hogy nagyon döntő szerepe van a gyermek szellemi fejlődésében annak — akár óvodás, akár nem —, hogy menynyire kap helyes, kielégítő válaszokat a „miért”- jeire már a legkisebb kortól kezdve, mennyire tartják kötelességüknek a szülők, hogy az egészséges táplálásán, a tisztántartásán, szép öltöztetésén kívül a szellemi életét is fejlesszék. Téves az a felfogás, hogy a gyermekkel nem szabad foglalkozni. Sőt! Kell! A „foglalkozás” nem jelent valami előis- kolásdi félét. Nem kell megtanítani írni, olvasni, számolni, de beszélgetni kell vele. Ezeknek a beszélge- “ téseknek egyszeregyszer legyünk mi is a kezdeményezői. A gyermek is szereti, ha szülei érdeklődnek az ő kis életének eseményei iránt. Kérdezzük meg, ha az óvodából hazajött: voltak-e sétálni, merre jártak, mit láttak, kivel játszott, mit mesélt az óvónéni, meggyógyul-e már a beteg kis pajtása? Nemcsak az óvodába járó gyermekektől van mit kérdezni. Otthon is történik a gyermekkel számtalan fontos dolog. Ha hazajön édesanya vagy édesapa a munkahelyéről, megkérdezheti: „Mit segítettél ma a nagymamának?”, vagy ..Mit játszottál a játszótéren?". A szülő is beszéljen gyerroT-Vén?!*. arról amit egész nnn csinál. Az egymás do'lr'ai, élete iránti alapvető a ,v;rmf,]j kapcso- rnékül nem. is lehel nevelni. Br. Gergely Károlyné
