Petőfi Népe, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-04 / 182. szám
8. augusztus 4, péntcK 5. oldat Svájci jegyzetek II. Vendégmunkások a Bellevue Platzon lürich a róla elnevezett vizét levezető Limmat partján épült. Nagyob- fele a város fölé emel- lő dombokról tekint a szán elhúzódó tóra. Ter- szetes, hogy első utam tóhoz vezetett, ahol a aibrü ekéről csodálatos vény tárulkozott elém: nesszi távolban, a 40 ki- íéter hosszúságú tó mö- |, napsütéses időben a 3et mintegy lezárják az ook láncolatának hósip- ; csúcsai. Ezt festő így le n festheti, mert aki nem ta a valóságban, azt ndaná rá: giccs. Vasárnap délután. Azut- :on csoportokba verődve rényen öltözött férfiak álnak, s keleti nyélve- i beszélnek. A tóhoz ■net a Bellevue Platzon, villamosmegállóban — lely bizonyos mértékig sonlít a mi budapesti 5ricz Zsigmond körténkhöz — mást sem hall ember, mint olasz szót. az olaszok, helyesebben olasz vendégmunkások álkozóhelye. A főpályavar hatalmas aluljárő- idszere a törökök, görö- k, irániak és mások gyü- cezőhelye: annyian van- k, hogy szinte lépni sem íet tőlük. áz éttermekben a pincé- c és a konyhai segédsze- ílyzet, a szállodákban a idinerek nagy része kül- .di; az iparban, az épít- zéseknél, az út- és vasút- ítésnél, valamint a köz- ztaságnál a nehéz mun- t svájci nem vállalja, az en munkát vendégmun- sokkal végeztetik. Az or- ágban hozzávetőlegesen ymillió vendégmunkás úgozik Két évvel ezelőtt ájci ultranacionalisták, mes Schwarzenbach író kiadó, a Nemzeti Tales tagja vezetésével had- ratot indítottak a külföl- ek letelepedése ellen, ihwarzenbach azt javallta, vegyék be az alkot- ányba, hogy a külföldiek •ánya nem haladhatja meg lakosság 10 százalékát, épszavazást rendeztek a ivaslat fölött, amelyet — sekély többséggel ugyan — szavaztak. Azok a kanto- ok ugyanis, ahol az ipar an túlsúlyban, nem tudónak elég hatékonyan terországban három nagy európai nyelvet beszélnek; a németet, az olaszt és a franciát, s a különböző nyelvű, vallású népcsoportokat a kantonokból felépülő államszövetség a teljes önkéntesség alapján fogja össze. Épp a vendég- munkásokkal kapcsolatos viták zavarták meg a belpolitika nyugalmát. A Svájcban ideiglenesen tartózkodó külföldi munkásokat három kategóriába sorolják: akik évekig folyamatosan az országban dolgoznak, azok a vendég- munkások; akik öt egymást követő évben legalább 45 napot töltenek el az országban, az idénymunkáhelyét. Azok, akik Svájctól ma állampolgárságot kémek, bonyolult és legtöbbször kilátástalan helyzetbe kerülnek. Az állampolgársági kérdések az egyes kantonok hatáskörébe tartoznak. A legalapvetőbb feltétel a 10 évi egyhelyben lakás az illető kantonban. De ez mégsem jelenti automatikusan a svájci állampolgárságot. Kihirdetik például a kérelmező nevét, s az állam- polgárságot kérelmezővel szemben bárki kifogással élhet. Az állampolgárság elnyeréséért vizsgázni kell történelemből, illetve a zürichi kantonban például svájci-német nyelvvizsga is A Zürichi tó partján sok, míg a harmadik kategóriába azok tartoznak, akik Francia-, illetve Olaszországból naponta, vagy hetenként járnak át dolgozni Svájcba. A vendégmunkásokkal szembeni diszkrimináció már az országba való belépéssel kezdődik, amikor a bevándorló az idegeneket ellenőrző rendőrséggel találja magát szemben. A külföldieket egész jelentéktelen jogsértés miatt is kiutasítják, anélkül, hogy fellebbezési lehetőségük lenne. Gyakoriak az üzemi balesetek, s az áldozatok aránytalanul nagymértékben a külföldiek közül kerülnék ki. Az idegen munkaerőnek alacsonyabb a munkabére, hogy a hátrányos megkülönböztetésre csak ezt a néhány példát említsük. .J Az igazán bonyolult probvan. Persze, ha jelentős vagyonnal rendelkező személy kér állampolgárságot, az más, akkor azonnal egyszerűsödnek a feltételek. Az ultranacionalisták ma is folytatják akcióikat, hogy a vendég- és idénymunkások számát jelen lösen csökkentsék. Az idegengyűlöletet a faji megkülönböztetés alantas eszközeivel is szítani próbálják. A Svájcban tartózkodó egymillió vendégmunkás ellen irányuló ultranacionalista kampány oda vezetett, hogy lelassult a vendég- munkások beáramlása. Az iparfejlesztés, a konjunktúra viszont további idegen munkaerőket igényel: a vendégmunkások nélkül megbomlana Svájc gazdasági egyensúlya, ami nyilván hatással lenne a svájciak életszínvonalának alakulására. Boros Béla Karácsony a kánikulában Kint tombol a kánikula, 32 fok árnyékban. Bent a Magyar Televízió stúdiójában: hő, jég, zúzmara, bunda, meleg kendő, ködmön. A deszkakunyhót, a harangláb tetejét a vén diófát, a kerítést fehér hó fedi. Mielőtt dideregni kezdenék, ránézek az izzadó színészekre, a meleg bundák statisztákra, eszembe jut, hogy itt bent, az 5000-es reflektorok fényében talán még forróbb a nyár, mint kint a Szabadság tér árnyas fái alatt. A Televízió a karácsonyi műsort készíti, amikor bemutatják Gáli József: „Ballada a tűzről” című mesedrámáját. A témáról csak annyit — a főszereplő (Venczel Vera) a jó- akaratú ember példaképe — aki magában hordja a jóság és könyőrület tüzét. Ennek a lánynak csak úgy tudnak ellenségei ártani, ha a benne rejlő jót is megsemmisítik. A főhős szembe kerül a tömeg érdekeivel, s a küzdelemben el kell buknia. Eg a kunyhó Éppen azt a jelenetet veszik fel színes képmagnóra, amikor a lányt ellenségei körülfogják, megbilincselik és a dombon álló magányos kunyhóba zárják. Ám a házikó hirtelen magától kigyullad és a meglepett, megzavarodott tömeg menekül. HiáA Kiskunfélegyházi Városi Tanács Költségvetési Üzeme igen sokat tesz a város fejlesztéséért. Az idei járdaépítési programjukat már befejezték és különböző utcákban mintegy 5 kilométernyi betonjárdát építettek. Az útépítők legnagyobb befejezés előtt álló munkája az a portalanított, félmillió forintos költséggel készülő, két kilométer hosszú bekötő út, amely az Alpári útról a Dózsa Termelőszövetkezet központi majorjába vezet. A korábbi sártenger helyén létesített új utat a tervek szeba tartja vissza az embereket az erősszavú bíró (Sinkovits Imre), a falusi iparosok (Szabó Gyula, Bessenyei Ferenc), a falu összegyűlt népe csodát sejt és menekül. A kunyhóban pedig ég a tűz, a deszka résein átvilágít a fény. Pauló Lajos, a tv-játék rendezője szülőfaluja, a Galga menti Hévízgyörk lakóit hozta fel a Tv stúdiójába, hogy eredeti ruhájukkal, önmaguk őszinte alakításával mutassák be a mesebeli falu népét, ahol kiemelkedik a tömegből a székelygúnyás, ködmönös magyar Jeanne d’Arc és hogy igaz háttért adjanak a mély érzelmű, népi gondolati , elemekkel átszőtt tragédiának. Lobog a láng Kocsis Sándor, a tv-já- ték vezető operatőre újabb reflektorokat szereltet fel, rint augusztus 15-én adják át rendeltetésének. Sok gondot okozott évek óta a lakosságnak a csapadékvíz. A Károlyi Mihály utcában nemrégen fejeződött be egy másfél kilométer hosszú csatorna építése. Ez az l'millió forintos beruházás elsősorban a Kis- gizella telep lakóit menti meg a téli hónapokban a víz- és sártengertől. Most újabb szakasz építését kezdik. Ez mintegy 1 kilométeres lesz és a Bajza, Alkotmány és a Lenin utca csapadékvizének elvezetését szolgálja majd. orange (narancssárga) fényt kér a deszkaházikóra, majd mikor kigyullad a fény, az egyik bünhés (színpadépítő munkás) lécre szegezett fekete posztócsíkokat lenget a fény előtt Tökéletes a láng lo- bogásának hatása. A rendező és stábja a csigalépcsőn felmegy a központi vezérlő terembe, hogy onnan nézzék a kamerák által feladott képet. A terem egyik sarkában szerényen és boldogan ül a szerző — Gáli József —, aki álmát látja megvalósulni a színes képeskönyv ábráira emlékeztető képeken. Műhó minden mennyiségben A rendező beszól a mikrofonba: „Felvétel indul!” Nem csodálom már a szerző elragadtatását. A négy képernyőn a naturális színek, a stúdió furcsa fényei, a rejtett és hangsúlyozott árnyékok most értelmet kapnak. Az embereket meseszerű színek, fények festik meg. A kék körfüggöny a holdfényes éjszaka kékségét varázsolja elénk és a hó is kékesen csillogó igazi hó lesz, pedig jól tudom, hogy néhány perccel ezelőtt odaspriccelt műanyaghab. És ebben a ragyogásban megelevenedett képeskönyv legszebb alakja —a lány, aki magában hordja a tüzet — a haranghoz lép, meghúzza. E pillanatban felcsendül Szokolay Sándor zenéje, bizarr és mégis megnyugtató harmóniában festi alá a harangozó lány szavait: „Emberek, jöjjetek ide, jöjjetek hozzám”. Sényi Imre Járda, út, csatorna A szolid villa a FIFA székhaza Zürich Rózsadombján Vissxasxámlálás nelni a vendégmunkások nélkül és ahol a vendég- munkások hiánya már a svájci lakosság életszínvonalát is érintené, szembefordulták a javaslattal. Kétségtelen, hogy napjainkban Európa fejlett tőkés országaiban már feszítő társadalmi problémaként jelentkezik a vendégmunkások iigye. Európa közepén Svájc nemrég még mágnesként vonzotta a kevésbé fejlett országok szabad munkaereiét. Ebben az lémák akkor kezdődnek, ha a vendégmunkás felesége és gyermekei — bizonyos évek elteltével — megérkeznek, s a lakás is megvan. A gyermekeknek bölcsőde, óvoda és iskola kell. A svájciak sok helyen azt mondják, a bölcsődék és óvodák az ő gyermekeik számára sem elegendők. Ez az érv aztán nemegyszer vádaskodássá fajul a külföldiekkel szemben, akiknek gyermekei — úgymond — elfoglalják a svájciak A lift csendes zúgással vitt fel a Jupiter Z-21 rakéta orrában elhelyezkedő kabinba. Ahogy még utoljára lenéztem a beszállás, illetve az indulás előtt az alattam nyüzsgő, zúgó, az ilyen magasból is szemmel láthatólag lelkes tömegre, meghatódtam. Ezek mind miattam jöttek ki! Engem akarnak látni. Illetőleg ezt a csodálatos négy- szátizenöt méter és negyvenkét centi magas rakétát, melynek csúcsában én foglalok helyet. Egyedül! Igen! Egyedül. Mert ez a kísérlet lényege. Ügy repülni, suhanni a Jupiterig, s azt megkerülve vissza, két esztendő alatt a Jupiter Z-21 rakétával, hogy állandó televízió- és filmösszeköttetésben, rádió- és ionkancsolatban maradok a bölcsővel, a Földdel. Ügy leszek egyedül, hogy nem leszek egyedül, egyetlen pillanatra sem. Tévéműsorok, hetvenkét csatornán, azt foghatom, amit akarok, filmek a világ legjobb színészeivel, aztán hírek a rádióból, tánczenei koktél, időjárásjelentés, sport — s mindezt oda- vissza kapcsolási alapon. Bebizonyítandó: az ember, a mi magasan fejlett technikánk korában, nem lehet egyedül. A Kozmosz végtelenjébe is elkíséri a magasfokú magyar technika, amely a magyar tudomány, a magyar ipar, a magyar asztronautika és a magyar televízió, filmművészet nemes és csodálatos ötvözete. Nálunk ma már semmi sem lehetetlen! Ezzel a biztos tudattal és ezzel a boldog gondolattal szálltam be az első magyar űrhajó orrában levő kabinba, hogy a visz- szaszámlálás után útjára induljon velem a Jupiter Z-21 a naprendszer legnagyobb és talán legtitokzatosabb bolygója felé. Becsatoltam magam az ülésbe, beállítottam a simplex multiplikátort, átváltottam a trigonometria mérői az einsteini tér-idő gammométerre és még egyszer végignéztem magam körül mindent és végig is gondoltam mindazt a csodás erőfeszítést, amely- lyel elkészült az első, tehe- nikailag tökéletes Jupiter- rakéta. A magyar Jupiter - rakéta! Ekkor csendült fel a mikrofonban Burbulya asztrotérparancsnok hangja. — Pecolai hallasz? — Tökéletesen! — Akkor jó. Akkor most visszaszámolok... — Te számolsz vissza? — csodálkoztam bele a gégemikrofonba... — En. Muszáj. Elromlott a visszaszámoló... Figyelj! Kezdem! Százmillió! Kilencvenkilencmillió-ki- lencszázkilencvenezer-ki- lencszázkilencvenkilenc... Kilencvenkilencmillió-kilencszázkilencvenki\enc- ezer-kilencszázkilencven- nyolc... — Állj! Megőrültél Bur- bulya? — sikoltottam bele a gégemikrofonba... Mi az isten csudájának kezdesz százmilliótól visszaszámolni?. .. Hiszen amire a nullához érsz, két év is eltelik — döbbentem magam is rá a szám és idő riasztó viszonyára. — ördögöd van! — rikkantotta vissza Burbulya asztrotérparancsnok — Éppen erről van szó. Most tudtuk meg, hogy nyári nagytakarítás van a hajtóanyag gyárban és nincs egy gramm neonátronnaf- talin hajtóanyagunk sem... Érted? Így aztán én két évig számolok neked, s a nullára kiszállsz! Mintha a Jupitert kerülted volna meg. És olcsóbb is. Nem kopik az űrhajó, nem kell hajtóanyag!... Na figyelj, kisfiam! .. .Kilencvcxiki- lencmillió-kilencszázkilenc- venkilencezer-kilencszázkí- lencvénhét... Gy.G.
