Petőfi Népe, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-04 / 182. szám

8. augusztus 4, péntcK 5. oldat Svájci jegyzetek II. Vendégmunkások a Bellevue Platzon lürich a róla elnevezett vizét levezető Limmat partján épült. Nagyob- fele a város fölé emel- lő dombokról tekint a szán elhúzódó tóra. Ter- szetes, hogy első utam tóhoz vezetett, ahol a aibrü ekéről csodálatos vény tárulkozott elém: nesszi távolban, a 40 ki- íéter hosszúságú tó mö- |, napsütéses időben a 3et mintegy lezárják az ook láncolatának hósip- ; csúcsai. Ezt festő így le n festheti, mert aki nem ta a valóságban, azt ndaná rá: giccs. Vasárnap délután. Azut- :on csoportokba verődve rényen öltözött férfiak álnak, s keleti nyélve- i beszélnek. A tóhoz ■net a Bellevue Platzon, villamosmegállóban — lely bizonyos mértékig sonlít a mi budapesti 5ricz Zsigmond körté­nkhöz — mást sem hall ember, mint olasz szót. az olaszok, helyesebben olasz vendégmunkások álkozóhelye. A főpálya­var hatalmas aluljárő- idszere a törökök, görö- k, irániak és mások gyü- cezőhelye: annyian van- k, hogy szinte lépni sem íet tőlük. áz éttermekben a pincé- c és a konyhai segédsze- ílyzet, a szállodákban a idinerek nagy része kül- .di; az iparban, az épít- zéseknél, az út- és vasút- ítésnél, valamint a köz- ztaságnál a nehéz mun- t svájci nem vállalja, az en munkát vendégmun- sokkal végeztetik. Az or- ágban hozzávetőlegesen ymillió vendégmunkás úgozik Két évvel ezelőtt ájci ultranacionalisták, mes Schwarzenbach író kiadó, a Nemzeti Ta­les tagja vezetésével had- ratot indítottak a külföl- ek letelepedése ellen, ihwarzenbach azt java­llta, vegyék be az alkot- ányba, hogy a külföldiek •ánya nem haladhatja meg lakosság 10 százalékát, épszavazást rendeztek a ivaslat fölött, amelyet — sekély többséggel ugyan — szavaztak. Azok a kanto- ok ugyanis, ahol az ipar an túlsúlyban, nem tud­ónak elég hatékonyan ter­országban három nagy európai nyelvet beszélnek; a németet, az olaszt és a franciát, s a különböző nyelvű, vallású népcsopor­tokat a kantonokból fel­épülő államszövetség a tel­jes önkéntesség alapján fogja össze. Épp a vendég- munkásokkal kapcsolatos viták zavarták meg a bel­politika nyugalmát. A Svájcban ideiglenesen tartózkodó külföldi mun­kásokat három kategóriába sorolják: akik évekig fo­lyamatosan az országban dolgoznak, azok a vendég- munkások; akik öt egymást követő évben legalább 45 napot töltenek el az or­szágban, az idénymunká­helyét. Azok, akik Svájc­tól ma állampolgárságot kémek, bonyolult és leg­többször kilátástalan hely­zetbe kerülnek. Az állam­polgársági kérdések az egyes kantonok hatásköré­be tartoznak. A legalapve­tőbb feltétel a 10 évi egy­helyben lakás az illető kantonban. De ez mégsem jelenti automatikusan a svájci állampolgárságot. Kihirdetik például a ké­relmező nevét, s az állam- polgárságot kérelmezővel szemben bárki kifogással élhet. Az állampolgárság elnyeréséért vizsgázni kell történelemből, illetve a zü­richi kantonban például svájci-német nyelvvizsga is A Zürichi tó partján sok, míg a harmadik kate­góriába azok tartoznak, akik Francia-, illetve Olasz­országból naponta, vagy he­tenként járnak át dolgozni Svájcba. A vendégmunkásokkal szembeni diszkrimináció már az országba való be­lépéssel kezdődik, amikor a bevándorló az idegeneket ellenőrző rendőrséggel ta­lálja magát szemben. A külföldieket egész jelen­téktelen jogsértés miatt is kiutasítják, anélkül, hogy fellebbezési lehetőségük lenne. Gyakoriak az üze­mi balesetek, s az áldoza­tok aránytalanul nagymér­tékben a külföldiek közül kerülnék ki. Az idegen munkaerőnek alacsonyabb a munkabére, hogy a hát­rányos megkülönböztetésre csak ezt a néhány példát említsük. .J Az igazán bonyolult prob­van. Persze, ha jelentős vagyonnal rendelkező sze­mély kér állampolgárságot, az más, akkor azonnal egy­szerűsödnek a feltételek. Az ultranacionalisták ma is folytatják akcióikat, hogy a vendég- és idénymunká­sok számát jelen lösen csök­kentsék. Az idegengyűlöle­tet a faji megkülönböztetés alantas eszközeivel is szí­tani próbálják. A Svájcban tartózkodó egymillió vendégmunkás el­len irányuló ultranaciona­lista kampány oda vezetett, hogy lelassult a vendég- munkások beáramlása. Az iparfejlesztés, a kon­junktúra viszont további idegen munkaerőket igé­nyel: a vendégmunkások nélkül megbomlana Svájc gazdasági egyensúlya, ami nyilván hatással lenne a svájciak életszínvonalának alakulására. Boros Béla Karácsony a kánikulában Kint tombol a kánikula, 32 fok árnyékban. Bent a Magyar Televízió stúdiójá­ban: hő, jég, zúzmara, bun­da, meleg kendő, ködmön. A deszkakunyhót, a ha­rangláb tetejét a vén dió­fát, a kerítést fehér hó fe­di. Mielőtt dideregni kezde­nék, ránézek az izzadó szí­nészekre, a meleg bundák statisztákra, eszembe jut, hogy itt bent, az 5000-es reflektorok fényében talán még forróbb a nyár, mint kint a Szabadság tér ár­nyas fái alatt. A Televízió a karácso­nyi műsort készíti, amikor bemutatják Gáli József: „Ballada a tűzről” című mesedrámáját. A témáról csak annyit — a főszerep­lő (Venczel Vera) a jó- akaratú ember példaképe — aki magában hordja a jóság és könyőrület tüzét. Ennek a lánynak csak úgy tudnak ellenségei ártani, ha a benne rejlő jót is megsemmisítik. A főhős szembe kerül a tömeg ér­dekeivel, s a küzdelemben el kell buknia. Eg a kunyhó Éppen azt a jelenetet ve­szik fel színes képmagnó­ra, amikor a lányt ellen­ségei körülfogják, megbi­lincselik és a dombon ál­ló magányos kunyhóba zárják. Ám a házikó hirte­len magától kigyullad és a meglepett, megzavaro­dott tömeg menekül. Hiá­A Kiskunfélegyházi Vá­rosi Tanács Költségvetési Üzeme igen sokat tesz a város fejlesztéséért. Az idei járdaépítési program­jukat már befejezték és különböző utcákban mint­egy 5 kilométernyi beton­járdát építettek. Az útépítők legnagyobb befejezés előtt álló mun­kája az a portalanított, fél­millió forintos költséggel készülő, két kilométer hosszú bekötő út, amely az Alpári útról a Dózsa Ter­melőszövetkezet központi majorjába vezet. A koráb­bi sártenger helyén létesí­tett új utat a tervek sze­ba tartja vissza az embe­reket az erősszavú bíró (Sinkovits Imre), a falusi iparosok (Szabó Gyula, Bessenyei Ferenc), a falu összegyűlt népe csodát sejt és menekül. A kunyhóban pedig ég a tűz, a deszka résein átvilágít a fény. Pauló Lajos, a tv-játék rendezője szülőfaluja, a Galga menti Hévízgyörk lakóit hozta fel a Tv stú­diójába, hogy eredeti ru­hájukkal, önmaguk őszinte alakításával mutassák be a mesebeli falu népét, ahol kiemelkedik a tömegből a székelygúnyás, ködmönös magyar Jeanne d’Arc és hogy igaz háttért adjanak a mély érzelmű, népi gon­dolati , elemekkel átszőtt tragédiának. Lobog a láng Kocsis Sándor, a tv-já- ték vezető operatőre újabb reflektorokat szereltet fel, rint augusztus 15-én adják át rendeltetésének. Sok gondot okozott évek óta a lakosságnak a csapa­dékvíz. A Károlyi Mihály utcában nemrégen fejező­dött be egy másfél kilomé­ter hosszú csatorna építése. Ez az l'millió forintos be­ruházás elsősorban a Kis- gizella telep lakóit menti meg a téli hónapokban a víz- és sártengertől. Most újabb szakasz építését kez­dik. Ez mintegy 1 kilomé­teres lesz és a Bajza, Al­kotmány és a Lenin utca csapadékvizének elvezeté­sét szolgálja majd. orange (narancssárga) fényt kér a deszkaházikó­ra, majd mikor kigyullad a fény, az egyik bünhés (színpadépítő munkás) léc­re szegezett fekete posztó­csíkokat lenget a fény előtt Tökéletes a láng lo- bogásának hatása. A rendező és stábja a csigalépcsőn felmegy a központi vezérlő terembe, hogy onnan nézzék a ka­merák által feladott képet. A terem egyik sarkában szerényen és boldogan ül a szerző — Gáli József —, aki álmát látja megvaló­sulni a színes képeskönyv ábráira emlékeztető képe­ken. Műhó minden mennyiségben A rendező beszól a mik­rofonba: „Felvétel indul!” Nem csodálom már a szerző elragadtatását. A négy képernyőn a naturá­lis színek, a stúdió furcsa fényei, a rejtett és hangsú­lyozott árnyékok most ér­telmet kapnak. Az embe­reket meseszerű színek, fé­nyek festik meg. A kék körfüggöny a holdfényes éjszaka kékségét varázsol­ja elénk és a hó is kéke­sen csillogó igazi hó lesz, pedig jól tudom, hogy né­hány perccel ezelőtt oda­spriccelt műanyaghab. És ebben a ragyogásban megelevenedett képes­könyv legszebb alakja —a lány, aki magában hordja a tüzet — a haranghoz lép, meghúzza. E pillanatban felcsendül Szokolay Sán­dor zenéje, bizarr és mégis megnyugtató harmóniában festi alá a harangozó lány szavait: „Emberek, jöjje­tek ide, jöjjetek hozzám”. Sényi Imre Járda, út, csatorna A szolid villa a FIFA székhaza Zürich Rózsadombján Vissxasxámlálás nelni a vendégmunkások nélkül és ahol a vendég- munkások hiánya már a svájci lakosság életszínvo­nalát is érintené, szembe­fordulták a javaslattal. Kétségtelen, hogy nap­jainkban Európa fejlett tő­kés országaiban már feszítő társadalmi problémaként jelentkezik a vendégmun­kások iigye. Európa köze­pén Svájc nemrég még mágnesként vonzotta a ke­vésbé fejlett országok sza­bad munkaereiét. Ebben az lémák akkor kezdődnek, ha a vendégmunkás felesége és gyermekei — bizonyos évek elteltével — megér­keznek, s a lakás is meg­van. A gyermekeknek böl­csőde, óvoda és iskola kell. A svájciak sok helyen azt mondják, a bölcsődék és óvodák az ő gyermekeik számára sem elegendők. Ez az érv aztán nemegyszer vádaskodássá fajul a kül­földiekkel szemben, akik­nek gyermekei — úgymond — elfoglalják a svájciak A lift csendes zúgással vitt fel a Jupiter Z-21 ra­kéta orrában elhelyezke­dő kabinba. Ahogy még utoljára lenéztem a beszál­lás, illetve az indulás előtt az alattam nyüzsgő, zúgó, az ilyen magasból is szem­mel láthatólag lelkes tö­megre, meghatódtam. Ezek mind miattam jöttek ki! Engem akarnak látni. Ille­tőleg ezt a csodálatos négy- szátizenöt méter és negy­venkét centi magas rakétát, melynek csúcsában én foglalok helyet. Egyedül! Igen! Egyedül. Mert ez a kí­sérlet lényege. Ügy re­pülni, suhanni a Jupiterig, s azt megkerülve vissza, két esztendő alatt a Jupi­ter Z-21 rakétával, hogy állandó televízió- és film­összeköttetésben, rádió- és ionkancsolatban maradok a bölcsővel, a Földdel. Ügy leszek egyedül, hogy nem leszek egyedül, egyet­len pillanatra sem. Tévé­műsorok, hetvenkét csator­nán, azt foghatom, amit akarok, filmek a világ leg­jobb színészeivel, aztán hírek a rádióból, tánczenei koktél, időjárásjelentés, sport — s mindezt oda- vissza kapcsolási alapon. Bebizonyítandó: az em­ber, a mi magasan fejlett technikánk korában, nem lehet egyedül. A Kozmosz végtelenjébe is elkíséri a magasfokú magyar techni­ka, amely a magyar tudo­mány, a magyar ipar, a magyar asztronautika és a magyar televízió, filmmű­vészet nemes és csodálatos ötvözete. Nálunk ma már semmi sem lehetetlen! Ezzel a biztos tudattal és ezzel a boldog gondo­lattal szálltam be az első magyar űrhajó orrában levő kabinba, hogy a visz- szaszámlálás után útjára induljon velem a Jupi­ter Z-21 a naprendszer legnagyobb és talán leg­titokzatosabb bolygója fe­lé. Becsatoltam magam az ülésbe, beállítottam a simplex multiplikátort, át­váltottam a trigonometria mérői az einsteini tér-idő gammométerre és még egyszer végignéztem ma­gam körül mindent és vé­gig is gondoltam mindazt a csodás erőfeszítést, amely- lyel elkészült az első, tehe- nikailag tökéletes Jupiter- rakéta. A magyar Jupiter - rakéta! Ekkor csendült fel a mikrofonban Burbulya asztrotérparancsnok hangja. — Pecolai hallasz? — Tökéletesen! — Akkor jó. Akkor most visszaszámolok... — Te számolsz vissza? — csodálkoztam bele a gégemikrofonba... — En. Muszáj. Elromlott a visszaszámoló... Fi­gyelj! Kezdem! Százmillió! Kilencvenkilencmillió-ki- lencszázkilencvenezer-ki- lencszázkilencvenkilenc... Kilencvenkilencmillió-ki­lencszázkilencvenki\enc- ezer-kilencszázkilencven- nyolc... — Állj! Megőrültél Bur- bulya? — sikoltottam bele a gégemikrofonba... Mi az isten csudájának kez­desz százmilliótól vissza­számolni?. .. Hiszen amire a nullához érsz, két év is eltelik — döbbentem ma­gam is rá a szám és idő riasztó viszonyára. — ördögöd van! — rik­kantotta vissza Burbulya asztrotérparancsnok — Éppen erről van szó. Most tudtuk meg, hogy nyári nagytakarítás van a haj­tóanyag gyárban és nincs egy gramm neonátronnaf- talin hajtóanyagunk sem... Érted? Így aztán én két évig számolok neked, s a nullára kiszállsz! Mintha a Jupitert kerülted volna meg. És olcsóbb is. Nem kopik az űrhajó, nem kell hajtóanyag!... Na figyelj, kisfiam! .. .Kilencvcxiki- lencmillió-kilencszázkilenc- venkilencezer-kilencszázkí- lencvénhét... Gy.G.

Next

/
Thumbnails
Contents