Petőfi Népe, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-04 / 182. szám

fl. oldal 99Tt. augawlia fl,' pflntel Pártszervesés — pártirányítás | A pártoktatás előkészítése Nyári szünet van most a párt politikai oktatási rend­szerében is. A nyár azon­ban nemcsak a propagan­disták és hallgatók meg- pihenésének időszaka, ha­nem az új oktatási év elő­készítéséé is. Sok tekintet­ben éppen ezekben a nyári „szünidei” hetekben dől el, mennyire lesz majd sikeres az oktatási év. Könnyebb helyzetben vannak azok a pártszerve­zetek, amelyek több évre szóló oktatási tervvel ren­delkeznek. Ebben a terv­ben már korábban körvo­nalazták, mit akarnak majd tenni, elérni az 1972—73-as évadban. Ezeket az elgon­dolásokat természetesen most részletekre kell bon­tani, pontról pontra meg­határozva a kitűzött célok elérésének módjait. Ahol pedig ez szükségesnek lát­szik, ott módosítani is lehet e terveken, igazodva a párt- szervezet politikai szükség­leteihez. Milyen tanfolyamot Mert elsősorban a politi­kai munka szükségletei az irányadók abban, milyen tanfolyamokat indítson a pártszervezet, s kiket von­jon be azokra. Több helyen tapasztalták például, hogy a párttagok egy része nem ismeri eléggé a párt belső életének és a pártirányítás módjainak meghatározó el­veit. Itt biztosan sokat se­gíthet az e témákkal fog­lalkozó tömegpropaganda- tar.fclyam megszervezése. Másutt a közgondolkodás, a tudatformálás feladatai kerülnek most fokozottab­ban előtérbe — s ezt jól alátámaszthatja a világné­zeti és etikai kérdéseket tárgyaló tanfolyam. Üj tan­folyam is indul a követke­ző évben, melynek téma­köre a vállalati gazdálko­dás és üzemszervezés, s számos üzemben, gazda­ságban bizonyára nagyon célszerű lesz megindítása. Vagy érdemes már most gondolni arra, hogy 1973- ban ismét tanácsválasztá­sok lesznek, s az ehhez kap­csolódó politikai munkához hasznos ismereteket nyújt az állami és társadalmi élet kérdéseivel foglalkozó tan­folyam. A mérce: a gyakorlat igénye Hogy mennyire tölti be célját a pártoktatás, hogy — közkeletű szóval élve — mennyire hatékony, azt ép­pen azon lehet lemérni, milyen „muníciót” ad az ilyen politikai tennivalók megoldásához a kommunis­táknak. Nem valamiféle el­vont „elméleti színvonal” a mérce, hanem a gyakorlat igénye. Ezért semmiképpen sem a színvonal kifejező­dése, ha csak „magasabb szintű”, továbbképző jelle­gű tanfolyamokat indítanak ott, ahol jelenleg alapozó jellegű vagy lazább formá­jú foglalkozások jobban szolgálnák a képzést. Több pártszervezetben az előző oktatási év értékelésekor A mennyiség és mi A mennyiség és a minő­ség között azonban termé­szetesen van kapcsolat: vannak olyan számszerű „mutatók”, amelyek lénye­ges tartalmi elemeket fe­jeznek ki. Ezekre feltétle­nül érdemes és szükséges odafigyelni. Közülük külö­nösen három összefüggést emelnénk ki. Az egyik ilyen a párttagoknak az oktatás­ba való bevonása. Az egyes kommunista maga választ­hatja meg önképzésének, tudása gyarapításának mód­ját, de a pártvezetőségnek kötelessége ezt ösztönözni, jó tanácsokkal és a tanu­lási feltételek biztosításá­val elősegíteni. A tömeg­propaganda új rendszere kiküszöböli azt a korábban joggal szóvá tett jelensé­get, hogy sokan hosszú éve­ken keresztül ugyanarra az oktatási formára kénysze­rültek, s esztendőről esz­tendőre lényegében ugyan­azt tanulták. Minden lehe­tőség megvan tehát ahhoz, hogy a párttagok túlnyomó része hallgatója legyen va­lamilyen ^oktatási _ formá­nak. A másik fontos „szem­pont” a fizikai dolgozók képzése. Nagyon egyoldalú már levonták azt a követ­keztetést, hogy e tekintet­ben kissé „előreszaladtak”, nem gondoltak eléggé az új, vagy az alacsonyabb is­kolázottsággal rendelkező párttagokra. A mértéktar­tás itt is feltétlenül szük­séges, mert különben az önmagában véve szép cé­lokat nem tudják elérni. Még kevésbé lenne értel­me a számok bűvöletébe esni, a magas létszámot hajszolni. Noha ez a fi­gyelmeztetés évről évre el­hangzik, egyes pártvezető­ségek még mindig úgy cse­lekszenek, mintha létezne egy „oktass ma többet, mint tegnap” mozgalom. A párthatározatokban megfo­galmazódott irányelvek egé­szen mások: a tartalmi kér­désekre irányítják a párt- szervezetek figyelmét, óva intve e területen bármiféle mennyiségi szemlélettől. nőség összefüggése a politikai oktatás abban az üzemben vagy gazdaság­ban, ahol a tanfolyamok résztvevőinek zömét az al­kalmazottak teszik ki. Ez nem egyszerűen „statiszti­kai”, hanem politikai tar­talmú kérdés. A munkás- osztály vezető szerepe ko­runkban különösen igényli, hogy a munkások ismerjék és értsék a társadalmi-po­litikai összefüggéseket, s ebben a párt- és a tömeg- szervezetek politikai okta­tási rendszere nagyon fon­tos szerepet játszik. De nem kevésbé fontos a középkáderek politikai ismereteinek gyarapítása is. ök ikulcshelyet foglal­nak el a munkahelyeken, az emberekkel közvetlenül elsősorban ők foglalkoznak. Igen fontos, hogy mindazt megfelelő politikai felké­szültség birtokában tegyék. A szervezésnek, a hall­gatóként számba vett em7 berekkel való elbeszélgeté­seknek tehát meghatározott politikai tartalmuk van. Jó­részt ennek felismerésétől és tudatos alkalmazásától függ, milyen lesz a nyári szünet elmúltával kezdődő új pártoktatási év. Gyenes László Műhely a hegyek között... A Mecsek gerince kö- ™ zött átkígyózó be­tonszalagon fut gépkocsink. Mecseknádasdnál letérünk jobbra, s néhány kilomé­ter megtétele után különös világba érkezünk. Óbánya. Öreg vastagfalú házak, lejtős udvarokkal, nyurgalábú szénapajtákkal. Az Alföldről idecsöppent látogató — csodálkozik. Keresi az otthoni tájon megszokott járdákat, par­kokat, hidroglóbuszt. Kere­si, de nem sok eredmény­nyel. De amikor a jövevény beleszippant az üde hegyi levegőbe, s meghallja a falu feletti hegyoldalban táboró úttörők zsibongását — egyszeriben jó kedvre hangolódik. Még a vízmo­sástól hepe-hupás országút is simábbá lesz és a szür­ke, fehér színű házak szí­nesebbnek. barátságosabb­nak látszanak, örül az ember, hogy felfedezhette magának e különleges he­gyi zugot. Kocsink bekanyarodik az egyik gondosan vakolt ház udvarára. A gazda: Kesz- ler Antal fazekasmester. Munkában érjük. Egy dí­szes kancsó fülét illeszti helyére. A friss agyag egy­kettőre megadja magát. Számoljuk a műveletből látható mozdulatokat — egy, kettő, három és még egy simítás az össze­illesztésnél. A korongon nyugvó kancsó a szárító polcra kerül. If eszler Antal őslakos 14 Óbányán. Emléke­zete szerint családjának majdnem mindig a fazekas­ság adott kenyeret. Meg­ütközve fogadja a kérdést — hogy gondolt-e valaha is másféle megélhetésre? Rázza a fejét és körbe mu­tat a műhelyben. — Ki tudna erről a ked­ves munkáról lemondani ? Nézzük a polcokat. Egyi­ken kancsók sorakoznak félig száraz állapotban, s talán már éjjel a kemen­cébe kerülnek. Másik ppl­eon fali tányérok, még nyir­kosak. r A tmegyünk egy szom­szédos helyiségbe. Keszler Antal tréfálkozva mondja, hogy ez a „kész­áruraktár”. Alig tudunk lépni a padlón sokasodó dísztárgyaktól. Az egyik sarokban vidám hangulatot árasztó kalapos pásztor­figurák. Vizsgáljuk az ar­cokat. Nincs két egyforma. Valamennyi arcon más jel­legű mosoly, más hangulat. Egyedi darabok. A nagy­méretű színes padlóvázák, — a meglehetősen biztos technikával égetett falitá­nyérok, csodálkozásra kész­tetnek. Míg szemlélődünk a há­zigazda fiai — Antal és József — lépnek a szobá­ba. Vizes, agyagtól csillogó kezüket törölgetik. Bemu­tatkoznak és megtudjuk, hogy mindketten az apa mesterségét művelik. — ök nemcsak a fiaim, hanem a tanítványaim is. — veszi át a szót yendég­Az új törvényhez igazodva Ahol változtatnak, és ahol rtent^. Társadalmi ellenőrzés az egészségügyi intézményekben A korábbi szórványos kísérletezésekkel szemben néhány esztendő óta egyre jobban kibontakozik, rend­szeressé válik a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsá­nak az üzemekben, munka, helyeken végzett társadal­mi ellenőrző tevékenysé­ge. A közelmúltban azSZMT társadalombiztosítási bizott­ságának egészségügyi szak- bizottságai végeztek ilyen irányú feladatot. A cél an­nak vizsgálata volt: meg­felelnek-e az egészségügyi hatáskörbe tartozó intézmé­nyek a magasabb szintű el­látás követelményeinek, milyenek az anyagi és a személyi feltételek, jó-e a kapcsolat orvos és betege között stb. Vizsgálták emel­lett a dolgozók munkakö­rülményeit, így a műszer- és védőruha-ellátást, a munkahelyek állapotát. A jelentős feladatból a tanácsok egészségügyi ál­landó bizottságainak mun­katársain kívül a Vöröske­reszt, a KISZ, a szakmakö­zi bizottságok képviselői is részt vállaltak, akik a he­lyi körülmények alaposabb ismeretében hatékonyabb javaslatokat tehetnek, bát­rabban kezdeményezhetnek. A tapasztalatok arra val­lanak, hogy a vizsgált szer­vek vezetői szívesen veszik ezeket a véleményeket, út­baigazításokat, s a javasla­tok jó részét meg is való­sítják. Az' észleléseket, s az ezek nyomán létrejött meg­állapodást írásban rögzítik, s a bizottság egy év múl­tán számonkéri az intéz­kedések végrehajtását. De nézzük az ellenőr­zés néhány megállapítását, Lajosmizsén például évek óta baj volt a fogorvosi rendelő szennyvízelvezeté­sével. A tanács építőbri- gádja — a társadalmi el­lenőrzés eredményeként — azóta már elkészítette a derítőt. Dunavecsén már az ellenőrzést követő hetek­ben rendbehozták a bölcső­de villanyhálózatát. Akasz­tón megfelelő gyógyszertári helyiségről gondoskodtak addig is, amíg az összedülő félben levő korábbi patikát újjal helyettesíthetik. Fü- löpszálláson laza munka- kapcsolat és nem megfele­lő összhang volt a körzeti orvosok és a tanács között. Az ellenőrzés utáni őszinte megbeszélés e tekintetben is javulást hozott. Persze, túlzott optimiz­mus, s a valóság elferdíté­se lenne, ha általában ró­zsás képet festenénk. Nem mindenütt veszik figyelem­be a társadalmi ellenőrzé­sek észrevételeit. Így a mai napig sem sikerült változ­tatni Kiskunfélegyházán a hajdani börtönépületben el­helyezett körzeti rendelők állapotán, a felszerelés hiá­nyain. sőt az ellátási fel­tételek tovább romlottak, annak ellenére, hogy a je­lenlegi helyzetet a minisz­tériumi vizsgálat is tartha­tatlannak minősítette. Ismét Akasztóról szól­va, ebben a községben a tanácsi vezetés egészség- ügyi szemléletének örven­detes változásáról számol­hatunk be. Az ellenőrzés hatására itt — a már emlí­tett intézkedéseken kívül — a bölcsőde és óvoda ed­digi mostoha állapotán sürgősen változtattak, az el­hanyagolt környezetet rend­be tették. Pár hónap alatt elintézte a bizottság a kiskőrösi szo­ciális otthon vezetőinek azt a kérelmet, hogy gondos­kodjanak telefon beszerelé­séről. Hézagpótló közben­járás volt ez. Több helyütt, s mind gyakrabban a tsz-ek rend­szeresen patronálják az otthonokat, napköziket. E vizsgálatok fontos kö­vetkezménye, hogy a szak- szervezet az eddiginél is megbízhatóbb, részletesebb tájékoztatást kap arról: hol szorít a cipő. mennyiben dalmi ellenőrzéseknek, ame­lyek munkája szoros össz­hangban van a nemrég életrehívott új egészségügyi törvény szellemével, szán­dékaival is. J. T. kell az egészségügyi ellá son javítani. Mindezt m inkább elősegíti, ha a t sadalmi szervek — így Vöröskereszt, a nőtanács helyben tesznek kezden nyező lépéseket a gönc orvoslására. Ugyanez ' natkozik a nagyobb ü mekre is. A szakszerve minden esetben kivizsgá a dolgozók által felvet problémákat, s megnyug tó, tettekben is megny vánuló választ ad. szüle: esetén igénybe véve a f sőbbszintű egészségű, szervek közreműködését. Feltárni és megism' ni a hibákat, felszámolni visszás állapotot: ez ad 1 jogosultságot a szakszem zet kezdeményezte tár: ^agánfiivaW Ki tudja, immár hányj szór kopogtatott a szerkesz ség ajtaján az alacsony f fi, aki mindössze néhány s tanácsért, felvilágosítási szokott betérni, vagy cs pán, hogy elmondja felh; mozódott panaszát. A pam legtöbbször, sőt, ha jól e: lékszem, mindig oda vissza, hogy évek óía pi bálja elintézni házának adását, az azzal járó ügj ket, de mindig megak valahol. Tudni kell erről az embt ről, hogy szülők nélkül, < ván, s így kiszolgáltaíottsá ban nőtt fel. Lelencgye és cseléd volt, urak Iái kapcája. De mart az utód nélkül halt el, a csel — rendkívül ritka eset. örökölt 12 hold földet. Ezt földet bevitte egy termel szövetkezetbe, de ... folytassuk. A cikknek ne ez a mondanivalója, a tém ja, noha ez is megérne n hány gondolatot. Most egy papírt, egy hiv talos értesítést tett elém illető, mint új bizonyíték annak, hogy sok éves fár dozása, íme, újra zátony futott. A szöveg az embe ben csupán ügyfelet látó, a tói teljesen elidegenedett h vatal nyelvezete, s abból i egyetemi végzettségű dipl más is csak két-három c vasás után sejti a lényege Érthető, ha az egykori cs léd, aki talán négy-öt el' mit járt, pánikba esik at ti hogy különféle rendeleteki hivatkoznak, pótlásokat ké: nek több példányban, ha*ái időket szabnak, majd úji egy csomó rendelet szán rendszere következik, megdöbbentő azonban mt sem ez volt az iratban. Aki azt írta, még a \7ah mikori magánhivatalok (vo tak ilyenek?) stílusában gór dolkozik, szemléletében t< hát messze elmarad az ö osztályos ügyféltől, aki Jt zsef Attilát idéz, aggód! munkahelye közössógéne vagyonáért stb. Mert az irs így kezdődik: „Hivatalon: hoz engedélyezés végett be nyújtott...” stb. És kövei kezik az indokolás, ami:1 az engedélyt alaki hiba, ve lamint kellékhiány miatt en gedélyezés nélkül visszakr: di a hivatal ..tulajdonosa’'. Van egy közmondás: Aki nek hivatalt adott az ister észt is adott hozzá . . . Csakhogy az illetőnek egvá’ talán nem az isten adta hivatalt, őt csupán megb*'" ták annak vezetésével. ET; csoda szemlédet kel! tehá ahhoz, hogy így kezdjen eg1 értesítést: Hivató lomho'» Először azt gondoltam, té védés. De miután végigo! vasam a szöveget, a vózéi újra felbukant ez a tulaido nosi szemlélet: „Mrdez.cke egy kérelem kísérete’;''?! kel engedélyezés végett hiva­talomhoz benyújtani. Dr X. Y. hivatalvezető”. Mindezt egy olyan hivatal vezetője gyakorolja naponta ki tudja hányszor, amc'v hi­vatalban — éppen rendelte­tése miatt — hetenként szá? és száz „egyszerű ember” fordul meg. ök mit szólnak ehhez? tg. — dorgál — látónk, majd hozzáteszi: iparkodnom kell. mert ma­holnap túltesznek rajtam. Húszon aluliak. A Me- cseknádasdon elvégzett ál­talános iskola után szak­munkástanulónak készül­tek. de aztán valahogy el­maradt. Pótolni kellene, talán még nem is késő. Hallottak a KISZ által meghirdetett ifjú népmű­vészek versenyéről. Már együtt' volt a kiállítási anyag is ... de sajnos, el­késtek a jelentkezéssel. A nti széttárja a kar- jait, mintha monda­ná — hát ilyen a mi for­mánk. Aztán mégiscsak ki­mondja amit gondolt: — „Pedig ha egyszer valaki eljönne ide és megnézné a munkánkat...” Az apa rá­bólint — igen a gyerekek­nek kellene a város sze­me. hiszen ők viszik majd tovább a műhelyt. Nehéz munka-e a faze­kasság? A laikus szemlélő csak a korongon forgó, en­gedelmesen formálódó fi­gurákat látja. Talán nem is sejti, hogy milyen sok ve- sződséggel jár a legmeg­felelőbb anyag felkutatása, kibányúszása és hazaszál; lítása. Ám ezzel még nincs vége a folyamatnak. Kö­vetkezik a keverés — et­től függ minden, ennél a műveletnél nem szabad tévedni. Legutoljára marad az égetés, mely talán a legtöbb mesterségbeli tu­dást és tapasztalatot igényli. A családi munka- megosztásban ezt az apa végzi. Beszélgetés közben kiderül, hogy már a fiúk is sikeresen megoldanák. Anti és Józska. belepirulva jelzik, hogy így igaz, mi­ként halljuk. A korongok ismét neki­lódulnak. A fiúk új min­tadarabokkal kísérleteznek. Vázlat vagy sablon nincs előttük, csak úgy szaba­don, bontakozó művészi látásuk szerint. Művészi lá­tást írok, s hogy tényleg művészetről van szó e kis hegyi műhelyben, azt má­soknak kell megítélniük. Mielőbb érdemes. 1/ int megered a Pécs ** felöl jött eső. Siet­nünk kell, mert perceken belül járhatatlanok a he­gyi utak. Az udvarokból már ömlik kifelé az agya­gos sárga lé. Szabó Attila

Next

/
Thumbnails
Contents