Petőfi Népe, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-04 / 182. szám

C oldal 1972. augusztus 4, péntek ' A hang és fény birodalma GYÁRLÁTOGATÁSON A VIDEOTONBAN Az autóbusz, amelyen Kecskeméttől, Székesfehér­várig kishíján két órán át utaztunk, a Turózsáki és a Fiskális utca érintésével kanyarodik a gyár elé. Az ELEKTROMETAL Keres­kedelmi Vállalat vendégei­ként érkeztünk ide. Közép-Európa egyik leg­nagyobb híradástechnikai gyára a Videoton. A főbe­járattól az üzemcsarnokig vezető hangulatos, lombok szegélyezte út mentén táb­lák. Közlük egy ragadja meg leginkább a figyel­met, amely_ az idei évben 230 ezer készülék gyártá­sát ígéri, kivájó minőség­ben. Fister Ferenc főkonstruk­tőr személyében és szavai nyomán mutatkozott be a gyár a szakma túlsó poszt­ján állóknak, azoknak, akiknek feladata a gyárt­mányok értékesítése, s akik­nek kapcsolata a legköz­vetlenebb a vevőiekéi. A századunk 30-as évei­ben létesített gyár először 1953-ban hozott forgalom­ba rádiókat. A tv-gyártás 1957-ben indult meg, az idei évben pedig már, száz­millió forintos nagyság­rendben, komputerek elő­állításával is foglalkoznak. A kihelyezett telepeket, üzemegységeket is beleért­ve, összesen 13 ezer a dol­gozók létszáma. Itt, a gyár­tás centrumában mintegy 8—9 ezren végzik a gyár­tási folyamat rájuk eső ré­szét. Egy-egy készülék elő­állítása mintegy 20—24 munkaórát igényel. A gé­pek dobozát, sőt jó néhány alkatrészét is maguk gyárt­ják. Sokat mondó adat: a szerelőszalagok kiszolgálá­sára naponta 40 ezer féle anyagot kell előkészíteni. nak meg a bonyolult üzem szervezés elképzelései. A megannyi munkafolyamat roppant színtere: 70 hold. Ezt bejárni a rendelkezés­re álló pár órában meg sem kísérelhettük. Így az ismerkedést az itt folyó munkával a szereidében kezdtük. A gépek hetven-hetven- öt kézen mennek át, amíg vételre alkalmasak lesz­nek. Egyenletes lassúság­gal kúszik a szalag, amely előtt fürge munkások — túlnyomórészben nők — végzik el pillanatok alatt a rájuk kiszabott, s jól be­gyakorolt mozdulatokat. Percenként öt-hat, napjá­ban több ezer munkamű­veletet. A szalag végén az ellenőrzés, az esetleg még hiányzó alkatrészek pótlá­sa folyik. A négy meos után a készülékeket, szú­rópróbaszerűen, még a szupermeo is felülvizsgál­ja. ■ A televíziók még hallgatag, élettelen csont­vázára csillogó fémalkat­részek kerülnek; sziszegve ’ duruzsolnak a forrasztópá­kák, s ahogyan munkástól munkásig surran tovább a szalag, mindinkább kifor­málódik, a laikus szemének is érzékelhetően, a majdani tv belső teste. Amott, lám, már rajta is a képcső, s harsány fortisszimóval zen­genek fel az Apassionata fenséges aBkordjai. A gé­peket fiatalok hangolják, finomítják... Valamennyi típusból ex­portálnak is. Az idén pél­dául 99 ezer készülék in­dul a külföldi vevőkhöz, s ennek egyharmad része a baráti államokba. A kül­földi cégek többsége a Mi- ríivizor és az Elektron tí­pusok iránt érdeklődik. Az egyiptomi versenytárgya­láson japán és amerikai versenytársakat ütöttek ki a nyeregből, s jövőre elő­reláthatólag a mostaninak kétszerese jut az EAK-ba. (Hangulatos, rózsaszín ár­nyalatú képcsővel, mert ez ' is kikötés...) Az Elek­tron mintadarabja nyomán Anglia azonnal 10 ezer ilyen készülékre adott meg­rendelést. A tervek szerint a gyár­tást a jövőben négy főtí­pusra korlátozzák, hiszen a jelenlegi típusbőség aligha indokolt. Valahogyan divat az, hogy a gyárak bizo­nyos idő után „szükség­szerűen” új típusokkal je­lentkeznek, annak ellenére, hogy a régiek jól bevál­tak. Évente félezer színes té­vét is gyártanak a Video­tonban. Ma még bizony nehéz pénzért, s ennek megfelelően csekély irán­tuk a kereslet is. De mire — a szakemberek szerint 1975-re — jobban elterjed a színes készülék, sikerül majd az árát is mérsékel­ni. (Sár, mint. megtudtuk, a most „csillagászatinak” tűnő vételár arányos a rá­fordított anyaggal és mun­kával.) A gyár: ezrek kezemun­kája nyomán itt valósul-. A kész televíziók első, 15—20 percnyi üzembe he­lyezését „indításnak” neve­zik. Ennek célja a hibák keresése és kiküszöbölése. (Említsük meg, hogy pél­dául a nagy sorozatban gyártott Elektron-készülé­kek gyártási, szerelési kö- vej;elményei olyanok, hogy az évi hibamutató mind­össze 0,5 százalékos, vagy­is két évenként van esély valamilyen rendellenesség­re.) Ezután kerül sor az „égetésre”. Mielőtt a te­rembe lépnénk, kísérőnk mosolyogva jegyzi meg: ne­hogy máglyába rakott, lán­goló tv-készülékekre szá­mítsunk. Az égetés ugyan­is bizonyos időn át való működtetése a készülék­nek, azért, hogy a további esetleges hibák is kibukja­nak. Állomás vétele nélkül, pusztán a ráadott fényt sugározva, zümmög itt több tucatnyi masina. Némelyi­ken ott a kis cédula: „Ser- ceg Szabó Dezső’... A következő csarnokban már dobozolt, szállításra váró tévék állnak százá­val, indulásra készen. Hz összefogást segíti A gyár és a kereskedelem között állandó és szoros a kapcsolat. így rendszeresen megismertetik termé­keikkel az üzleti partnereket és a vásárlókat is. Ké­pünk a Videoton most vasárnap zárult kecskeméti rádió- és tv-bemutatóján készült, ahol Tőke József ki­állításrendező ismertette az itthon joggal népszerű és külföldön is már sok sikert aratott gyártmányaikat. (Tóth Sándor felvétele) Ez év tavaszán alakult meg Kecskeméten a megyei agráripari koordinációs ta­nács. A testület létrehozá­sát a gazdasági élet fejlő­dése tette szükségessé. A megye párt- és tanácsi ve­zetése ezzel egyeztetési fó­rumot akart teremteni á mezőgazdasági üzemek, élelmiszeripari, kereskedel­mi vállalatok, erdőgazda­ságok, kutatóintézetek, va­lamint az oktatási intézmé­nyek között, a különböző típusú együttműködések lét­rehozására. Középüzemek Gódor József, a testület titkára így jelöli meg a tanács szükségességét: Az élelmiszer-gazdaság­ban már számos típusú együttműködés alakult ki, azonban korántsem hasz­náljuk ki a lehetőségeket. Fontos és kívánatos, hogy a helyi ellátásra, valamint hiánypótló termékek előál­lítására, forgalmazására megfelelő kooperáció léte­süljön. Egyes termékek elő­állítására ugyanis szerve­zési, gazdaságossági és egyéb tényezők miatt a nagyipar, vagy pedig az egyes mezőgazdasági üze­mek nem tudnak vállalkoz­ni. Ezért szükség van kö­zépüzemekre, amelyek alapvető feladata a ma még az ellátási hiányok enyhítése, egyes körzetek­ben a még ma is hiánycikk­nek számító termékek elő­állítása. illetve a választék bővítése. Ily módon lehetne vállalkozni arra is, hogy az egyes vidékeken hagyomá­nyosan várt és igényelt, de a nagyipar által nem gyár­tott, tájjellegű készítmé­nyeket is előállítsam’’ Mérlegelve Az említett feladatok tel­jesítésére a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, álla­mi gazdaságok, az általá­nos fogyasztási, értékesítési szövetkezetek és különböző kereskedelmi szervek jól együttműködhetnek. Egy- egy körzetben a gazdasági egységek vezetői tudják, Cselekvőkész türelmetlenség „Kérjük a gazdasági ve­zetőket és a műszakiakat, hogy az eddigieknél többet segítsenek nekünk. Mégis­csak bosszantó és igazság­talan, hogy a brigád becsü­letesen elvégezhetné a munkáját, de rossz a szer­vezés, gyakran nincs szer­szám, hiányzik az anyag, esetleg hibásak a rajzok .. A csepeli Ragó Ferenc, a Szocialista Munka Hőse szavait idézem, amelyeket a szocialista brigádvezetők közelmúltban tartott orszá­gos tanácskozásán mondott. Mert többen vélekedhettek hasonlóan, az idézett mon­datokat nyugodtan kezelhet, jük közvéleményként is ... A munkás emberek, a szo­cialista brigádtagok véle­ményeként, amely — úgy tűnik — kissé „elrugaszko­dik” a valóságtól, kissé türelmetlenebb. egyszóval kissé más hang, mint amit az üzemekben. intézmé­nyekben, hivatalokban meg­szoktak. Csak segítsenek, hívjanak... A gyártás másfél évti­zede alatt elért jelentős fejlődésre joggal büszkék a Videoton-nak nemcsak a műszaki vezetői, de az itt dolgozók mindegyike. Tí­pusaik közül az Elektron már elérte a világszínvo­nalat, s növekvő kereslet­nek örvend. Mindez nem kis mértékben a műszaki gárda pompás összhangjá­nak, a problémák rendsze­res megvitatásának, kö­szönhető. A hasznos tapasztalat- cserén résztvett vendégek — megyénk kereskedelmé­nek képviselői — sok ta­Idézhetnénk más példá­kat is. Néhány héttel ez­előtt hivatalos voltam az egyik társadalomtudományi J folyóiratunk szerkesztősé­ge által rendezett ankétra, ahol — szocialista brigád­tagok, brigádvezetők és a mozgalmat irányító gazda­sági és szakszervezeti ve­zetők részvételével — azon vitáztunk, hogy miként le­hetne még elevenebbé, még hatékonyabbá tenni a bri­gádmozgalmat. A legérdek­telenebbek. a brigádtagok és a brigádvezetők voltak a legtürelmetlenebbek és a legőszintébbek. Mindenki más „szőrmentén” ke­zelte a témát. „prob­lémákra” és „objektív tényezőkre” hivatkozott, jól csengő, ám lényegében semmitmondó frázisokkal próbálta megkerülni a lé­nyeget. A munkások nem,., Ök eredményeket soroltak és . rögtön hozzátették, hogy mennyi mindent le­hetne és kellene még ten­ni... S az örökké visszaté­rő refrén: „csak segítse­nek ...” „Csak érezzék, hogy számítanak ránk, hogy bíznak bennünk ... S nem. csak akkor, ha ég a ház, ha közeledik a hó vége, vagy negyedév végi haj­rá... Osszák meg velünk a műhely gondjait, kérjék a véleményünket a termelési programok teljesíthetőségé­ről, s mindenekelőtt: te­remtsék meg a folyamatos munka feltételeit, s a töb­bit bízzák ránk...” Oly komolyan, merészen mint ők Nyers és őszinte véle­mények ezek, s éppen ezért nem szabad, nem lehet szokványos közhelyekkel le. lohasztani. lecsillapítani a tenniakaró emberek szen­vedélyét Nem szabad e vé­leményekkel szemben „ob­jektív nehézségekre” hivat­kozni, homályos — s az egyszerű munkásember szá­mára rendszerint érthetet­len — magyarázkodásba fogni. A műhelyben, a mun­kapadok mellett leegysze­rűsödnek a kérdések; az emberek azért mennek a gyárba, hogy dolgozzanak és értelmes, értéket alkotó munkával pénzt keressenek. Amit a napi kötelezettségü­kön felül vállalnak, azt hangsúlyozottan a köz ér­dekében teszik. Csoda-e ha megütköznek azon, hogy ha nem tudnak dolgozni? Cso­da-e. ha szenvedélyesen szóvá teszik mások mulasz­tásait, csoda-e. ha nem fo­gadják el a bármilyen meg. győzőnek tűnő magyarázko­dást sem? A közgondolkodás bázisai Éppen ebben rejlik a szo­cialista brigádmozgalom igazi ereje. Meggyőződé­sem, hogy a szocialista bri­gádtagok és brigádvezetők túlnyomó többsége, nagyon komolyan veszi azt, a bizo­nyos — és valljuk be: oly­kor lejáratott — hármas jelszót... Komolyan veszik a munkaverseny alapgondo­latát, végtére is: a versen­gés, az ember legősibb és legtermészetesebb magatar­tásformái közé tartozik. Joggal porolnék azért, hogy ezt a mozgalmat mások is éppen olyan komolyan ve­gyék, mint ők. A szépen dekorált brigádnapló, a lát­ványos, ám voltaképpen semmitmondó vállalások, a formális közös megmozdu­lások alighanem számukra a legértelmetlenebb dolgok. S hogy mégis találni ilyes­mit? Nem csoda! Sok eset­ben nincs más funkciója a brigádnak, minthogy lát­szólag tartsa fenn magát, formális dolgokkal bizo­nyítsa létének jogosultsá­gát S ez, részben gazdasági vezetők, részben pedig a szocialista brigádmozgalom irányítóinak számlájára írandó. Pedig ideje lenne észrevenni, hogy a szocia­lista brigádok, a szocialis­ta munka és közgondolko­dás bázisát S ez a fajta gondolkodásmód roppant egyszerű: dolgoznh termel­ni, folyamatosan, gazdasá­gosan, mindannyiunk szá­mára hasznot hajtóan. Az országos tanácskozó son sokan és sokféleképpen fogalmazták meg Ragó Fe­renc, bevezetőben idézett szavait: több segítséget, több bizalmat a szocialista brigádoknak. S ez az óhaj nem először hangzik el a brigádvezetők különböző tanácskozásain. El kellene végre gondolkodni azon, hogy vajon miért ismétlik újra és újra ezek az em­berek ugyanazt? y. c& ismerik, milyen tevékeny­ségre érdemes összefogni. Természetesen előtte alapo­san mérlegelniük kell a helyzetet. Rendkívül fon­tos, hogy amikor jelentke­zik egy-egy ilyen igény, megfontoltan és számítá­sokkal alátámasztva tár­gyaljanak róla. A gazdasági mérlegelést, az előkészítés megalapozását segíti «a koordinációs tanács. Ezzel egyúttal rá is té­rünk a testület legfonto­sabb feladataira. — Talán a kölcsönös tá­jékoztatással kezdeném. A helyzet ismerete, az állás­pontok egyeztetése, a me­gye célkitűzéseivel ossz. hangban történő fejlesztés csak így lehetséges. A ta­nács segíti a különböző for­májú és célú társulásokat, a mezőgazdaság és az élel­miszeripar fejlesztését szol­gáló termelési technoló­giák megismerését. Fontos témák Miről tárgyal a legköze­lebbi hónapokban a ta­nács? — Az ősszel sorra kerül­nek a megye szőlőtermesz­tésével kapcsolatos tenni­valók. Ebben az ágazatban is számos lehetség nyílik az üzemek együttműködé­sére. Néhány kooperáció már kialakult az állami gazdaságok, termelőszövet­kezetek, valamint a pince- gazdaság között. Közismert, hogy milyen sok gondunk van a hagyományos szőlő- telepítésekkel, nagymérté­kű a pusztulás, alacsonyak a terméshozamok. Űj nagy­üzemi telepítéseket kell megvalósítanunk. A tanács megtárgyalja a zöldségtermesztéssel kap­csolatos feladatokat, a bá­zisgazdaságok kialakulásá­nak lehetőségeit. Ismeretes, milyen jelentős elképzelé­sek születtek már a zöld­ségtermesztési gondok csök­kentésére. A következő téma lesz a szarvasmarha-tenyésztés teljes fejlesztésének konk­rét megbecsülése. A tanácskozáson nem el­vi kérdéseket vitatunk meg, hanem az azonnali intézkedések lehetőségeit tárgyaljuk meg. Csak így lehet gyorsan előbbre jut­ni — hangoztatja végezetül az agráripari koordinációs tanács titkára. K. S. ajánlhatják, s mutathatják be vevőiknek a Videoton tévéit, rádióit. Jóba Tibor pasztalattal tértek haza a mozgalmas nap végeztével. A jövőben még több új, ismerettel gazdagabban

Next

/
Thumbnails
Contents