Petőfi Népe, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-29 / 203. szám

' *. oMt 1974. aoguwiut SS, kedd fiz amerikai olimpikonok petíciója Olga Connolly, aki a . XX. nyári olimpiai játé­kok nyitóünnepségén az amerikai lobogót vitte, hét­főn társai nevében petíció­ban kérte Nixon elnököt, hogy függessze fel Dél- kelet-Ázsia bombázását a müncheni versenyek ide­jére. — Mi, az amerikai olimpiai válogatott tagjai tisztelettel kérjük elnökün­ket, az Egyesült Államok fegyveres erőinek főpa­rancsnokát, hogy szüntesse be a bombázásokat Dél- kelet-Ázsiában a XX. olimpiai játékok idején, augusztus 26-tól szeptem­ber 10-ig — hangzik a petíció. A 39 esztendős sportoló­nő hivatkozik hosszú olim­piai múltjára (immár ötödször vesz részt a nyá­ri játékokon), amelynek során azt tapasztalta, hogy teljesen különböző gazda­sági, politikai és vallási körülmények között élő emberek békés összhang­ban élhetnek egymással. Még ígérni sem ígér A Newsweek legújabb száma Nixon nyilatkoza­tát közli, amelyet az elnök a miami pártkonvencióra repülve adott Stewart Al- sopnak. Nixon magabizto­san kijelentette, hogy egy dologban feltétlenül bizo­nyos, mégpedig abban, hogy a vietnami háború véget ér és nem árnyékol­ja be második elnöki idő­szakát. A Közel-Keletet illetően Nixon az amerikai politika irányváltozásának még hal­vány reményét is kizárta, amikor hangoztatta, hogy „egy számbeli kisebbség­ben levő nép... nem en­gedheti meg magának, hogy védekezésre szoruljon”. Az Egyesült Államok pedig nem szándékozik semmi­lyen megoldást ráerőltetni a válságban érdekelt felek­re. (Reuter, MTI) Közös érdek Az egyiptomi—szovjet barátság az imperializmus és a kolonializmus ellen vívott harc közös érdekein, továbbá a gazdasági, a po­litikai és a katonai együtt­működésből eredő kölcsö­nös érdekeltségen alapul. Egyiptom ragaszkodik eh­hez a barátsághoz — je­lentette ki Szajed Maréi, az Arab Szocialista Unió Központi Bizottságának el­ső titkára az alexandriai politikai káderek vasárna­pi találkozóján. Maréi mél­tatta a szocialista országok­kal kialakult gazdasági együttműködést, amelynek keretében messzemenően hozzájárultak a fejlődő or­szágok, köztük Egyiptom gazdasági megszilárdításá­hoz. Az ASZÚ első titkára bejelentette, hogy a főtit­kárság által közzétett ide­ológiai, politikai és szerve­zeti irányvonal nyilvános vitája szeptember 15-ig folytatódik, majd ezt kö­vetően a központi bizott­ság hagyja jóvá a javasla­tok figyelembe vételével véglegesített akcióprogra­mot. (MT1> Folytatódnak a kévés komkatámadások Dél-Vietnam népét is irtják a B-52-esek M H B—52-es amerikai repü­lőerődök vasárnap déltől hétfőn hajnali hat óráig 23 bevetésben bombázták a demokratikus Vietnam sű­rűn lakott területeit és Dél- Vietnam felszabadított kör­zeteit. Fő célpontjuk a VDK-ban Hanoi és Hai­phong térsége, Dél-Viet- namban pedig Saigon köz­vetlen környéke volt. A dél-vietnami népi fel­szabadító erők az elmúlt 24 órában a déli országrész több pontján sikeres akci­ókat hajtottak végre az ellenséges állások ellen. A VNA hírügynökség hétfő reggeli jelentése sze­rint a demokratikus Viet­nam légvédelmi ütegei az elmúlt héten 12, a háború kezdete óta pedig összesen 3863 amerikai támadó re­pülőgépet semmisítettek meg a VDK légiterében. Több pilótát foglyul ejtet­tek. (Reuter, AFP, UPI, VNA) NEW YORK (MTI) A vasárnapi New York Times beszámol arról, hogy az amerikai bombázások kiterjesztésének egyre több áldozata van a dél-vietna­mi polgári lakosság köré­ben. Mint a tekintélyes New York-i lap megálla­pítja, az utóbbi hónapok alatt „több mint 100 szá­zalékkal” nőtt a háború polgári áldozatainak szá­ma. Az amerikai parancs­nokság hivatalos adatai szerint az utóbbi négy hó­nap során 24 788 békés dél­vietnami polgár kapott sú­lyos sebesülést. Mint a New York Times rámutat, ezek az adatok elég megbízhatatlanok, mert a saigoni hatóságok­tól származnak és nem tar- talmazák a Quang Tri és An Loc város adatait, amelyeket rendkívül erő­teljesen bombáznak az amerikaiak. A hivatalos jelentések — állapítja meg a továbbiak­ban a New York Times — hallgatnak arról, hány pol­gári lakos pusztult el Dél- Vietnamban a légi háború újabb eszkalációja során. Edward Kennedy szenátor szerint csupán a március 31. utáni öt hét alatt több mint 15 ezer polgári lakost öltek meg. A polgári lakosság köré­ben különösen a Mekong sűrűn lakott deltavidéké­ben nagyok az áldozatok. Az USJI-va! szemlén „nem malatnak aktivitást“ A saigoni amerikai ka­tonai parancsnokság kö­zölte, hogy amerikai re­pülőgépek elsüllyesztettek egy kínai kisegítő hajót. (A VDK külügyminiszté­rium szóvivőjének szom­bati sajtónyilatkozatában csónak szerepelt — A szerk. megj.) A TASZSZ idézi az amerikai külügyminiszté­rium szóvivőjének kijelen­tését, hogy az incidens ki­vizsgálása folyamatban van. A Pentagon szóvivője közölte, hogy az Egyesült Államok és a Kínai Nép- köztársaság között nem került sor semmiféle „in- cidens”-re azzal kapcso­latban, hogy az amerikai légierő a kínai határ köz­vetlen közelében közleke­dési vonalakat bombáz a VDK területén. A szóvivő megjegyezte, hogy a kínai fél nem tett kísérletet az amerikai repülőgépek el­fogására. Hangoztatta, hogy a kínai légvédelem az Egyesült Államok katonai repülőgépeivel szemben nem mutat semmiféle ak­tivitást. Argentína visszahívta chilei nagykövetét SANTIAGO (MTI) Argentína visszahívta a chilei fővárosban akkredi­tált nagykövetét, s ezzel még hűvösebbé vált a két ország múlt hét eleje óta fokozatosan romló kapcso­lata. Az argentin katonai kor­mányzat heves kirohanáso­kat intézett a chilei elnök és kormánya ellen azt kö­vetően, hogy Allende me­nedékjogot átlőtt az argen­tin földalatti mozgalomhoz tartozó tíz szökött fogoly­nak, akik égy féjiülőgépef eltérítve szöktek Argentí­nából Chilébe. Allende el­nök visszautasította La- nusse elnök követelését, hogy a chilei hatóságok ad­ják ki a „légikalózokat és terroristákat” és a hét Vé­gén a tíz menekültnek le- hetövé"'tetté; hogy Havan­nába távozzanak. (AP) Az alkotmány nem említ határidőt Juan Peron volt argen­tin elnök továbbra sem tett le arról, hogy át­vegye a dél-amerikai or­szág vezetését. Mint isme­retes, Lanusse jelenlegi el­nök szerint Peron nem in­dulhat az idei választáso­kon, mert augusztus 25-ig nem tért vissza országába. Ezt a határidőt maga La­nusse állapította meg. Ä tizenhét éve külföldön élő, most 76 éves Peron a spanyolországi San Sebas- tianban sajtóértekezleten jelentette ki, hogy a ha­táridő kitűzését alkotmány- ellenesnek tartja és ezért nem tért vissza augusztus 25-ig Argentínába. Közöl­te, hogy továbbra is kész visszatérni hazájába „ha a körülmények megfelelőek lesznek”. (AFP, UPI) Választások Portugál-Guineában KAIRO (MTI) Amilcar Cabral, a Por- tugál-Guinea és a Zöldfo­ki-szigetek afrikai füg­getlenségi pártjának (PA- IGC) főtitkára a felszaba­dító harc helyzetéről nyi­latkozott az A1 Ahram cí­mű kairói lapnak. Elmon­dotta, hogy az ország te­rületének túlnyomó részét már a hazafiak tartják ke­zükben. Már a főváros, Bissau helyőrségét is több támadás érte. A mostani helyzetről szólva a főtitkár elmon­dotta, hogy az ország fel­szabadított déli tartomá­nyaiban sikeresen megtar­tották a parlamenti válasz­tásokat. Az északi tarto­mányokban jelenleg foly­nak a parlamenti válasz­tások. így — közölte Cab­ral — hamarosan összeül az ország első parlamentje. Apró Antal Svobodánái és Husáknál Ludvik Svoboda hadse­regtábornok, köztársasági elnök hétfőn délelőtt a prá­gai várban fogadta a ki- lencnapos baráti látogatá­son Csehszlovákiában tar­tózkodó magyar parlamenti küldöttséget, amelyet Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az or­szággyűlés elnöke vezet. A déli órákban Gustav Husák, a CSKP KB főtit­kára ugyancsak fogadta a magyar delegációt. Az NDK—NSZK viszony non választási téma Willy Brandt nyugatné­met kancellár a Saar-vidé- ki rádión?«^ adott nyilatko­zatában az NDK és az NSZK közötti tárgyalásokat érintve kijelentette, hogy ezek a tárgyalások nem ké­pezhetik a választási kam­pány témáját. Brandt meg­ítélése szerint az úgyneve­zett alapszerződéssel kap­csolatos tárgyalások — a kérdések sokasága miatt — nem zárulnak le december elejéig. Felelőtlenség len­ne viszont — fűzte hozzá — az egjf.z tárgyalási fo­lyamatot elnapolni a vá­lasztások utáni időszakra. Líbia szabadon engedte a géprablókat Az A1 GUmhurija vasár­napi számában közli, hogy a líbiai hatóságok szabadon bocsátották azt a három személyt, akik a múlt hét keddjén Benghaziba térí­tették a dél-jemeni légitár­saság egy gépét. Szerencsére nem rajtuk múlik Mexikóvárosban vasár, nap befejeződött a kommu- nistáellénés világligá ”*VÍ. konferenciája. Az 1967-ben Tajvanon megalakított szélsőjobboldali szervezet új elnökévé Raimundo Guerrero mexikói ügyvé­det választották. Guerrero sajtóértekezletén a liga po­litikájának szellemében élesen támadta a szocialis­ta országokat és elítélte az „álenyhülést” a két világ- rendszer közti problémák tárgyalások útján való ren. dezését. Angela Davis a Szovjetunióban Angela Davis szovjet tár­sadalmi szervezetek meghí­vására 12 napos látogatásra Moszkvába érkezett. Ceyloni parlamenti küldöttség Moszkvában A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának meghívására vasárnap Moszkvába érke­zett a Sri Lanka-i (ceyloni) képviselőház küldöttsége. Brezsnyev Barnaulban Leonyid Brezsnyev, a | Szovjetunió Kommunista Pártja KB főtitkára vasár­nap beszédet mondott az altáj határterület pártbi­zottságának ülésén, ame­lyet Barnaulban tartottak meg. Az ülésen megvitat­ták, hogy milyen feladatai vannak a határterület párt- szervezetének az 1972. évi népgazdasági terv sikeres teljesítésében. A résztvevők figyelmének középpontjá­ban a mezőgazdasági ter­mékek betakarítása és be­gyűjtése állott. Szovjet—japán szakszervezeti találkozó Százhúsz tagú japán szakszervezeti küldöttség érkezett vasárnap Moszk­vába a hagyományos szov­jet—japán szakszervezeti találkozóra. A tanácskozás hétfőn kezdődött a Volga menti Uljanovszkban a szovjet és a japán nép kö­zötti béke és barátság je­gyében. A szlovák felkelés évfordulója A szlovák nemzeti felke­lés 28. évfordulója alkal­mából rendezett ünnepség- sorozat keretében kibőví­tett ülést tartott Pozsony­ban a szlovák antifasiszta harcósok szövetségének központi bizottsága. Az ülésen a nemzeti felkelés egykori 13 résztvevőjének átnyújtották azokat az em­lékérmeket, amelyekkel a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának Elnöksége tüntet­te ki őket. Nixon—Tanaka-találkozó A japán külügyminiszté­rium bejelentette, hogy Ta­naka japán miniszterelnök ' éS Nikon amerikai elnök csúcstalálkozóján — ame­lyet augusztus 31-én és szeptember 1-én tartanak meg a Hawaii-szigeteken — két megbeszélésre kerül sor. A találkozó befejezté­vel, szeptember 1-én közös közleményt adnak ki. Ifjúsági értekezlet A helsinki műszaki egyetem aulájában vasár­nap plenáris tanácskozással folytatódott az a nemzet­közi értekezlet, amelyen az európai fiatalok, diákok a kontinens biztonságával és az együttműködéssel kap­csolatos kérdéseket vitat­ják meg. A vasárnapi ta­nácskozáson felszólaltak a demokratikus ifjúsági vi­lágszövetség, a nemzetközi diákszövetség és az európai nemzeti ifjúsági bizottsá­gok tanácsának képviselői, továbbá számos ország nemzeti ifjúsági és diák- szervezetének küldöttei. Peking vétója A Kínai Népköztársaság képviselője — vétójogával élve — meghiúsította a Bengáli Népi Köztársaság felvételét az ENSZ-be. Az a negatív álláspont, ame­lyet a pekingi diplomácia Bengália ENSZ-felvételével kapcsolatban elfoglal, ag­godalmat vált ki a világ közvéleményéből. Bangla Desh független, szuverén államként már szilárd po­zíciót foglal el az országok között: a világ 86 állama ismerte el, köztük a Biz­tonsági Tanács öt állandó tagja közül — négy. Ha felvennék az ENSZ tagjai közé, ez csak erősítené a yilágszervezet egyetemes­ségét és hozzájárulást je­lentene ahhoz, hogy az ENSZ hatékonyabb szere­pet játsszék a világ prob­lémáinak megoldásában. Amikor Peking akadályoz­za a Bengáli Népi Köztár­saság felvételét az ENSZ- be, ezzel semmibe veszi egy 75 milliós nép kinyil­vánított akaratát és jogait. Az utóbbi években a pe­kingi propaganda nem cse­kély erőfeszítéseket tett, hogy „a közepes és kis nemzetek védelmezőjeként” tüntesse fel magát. Ma már napról napra — így a Bengáli Népi Köztársaság­gal kapcsolatos kínai poli­tika példáján is — egyre világosabbá válik, mi a va­lóság e mögött az igény mögött. Kitűnik, hogy Pe­king külpolitikai demagó­giája csak a kínai vezetés szuperhatalmi játszmájá­nak leplezésére szolgál. A dél-ázsiai szubkonti­nens népeinek nagy szük­ségük van az India, Pa­kisztán és Bangla Desh kö­zötti békés kapcsolatokra. Ebben az irányban tett lé­pés volt az India és Pa­kisztán között nemrég Szimlában kötött egyez­mény. A kínai vezetés cél­jai azonban egészen másolt: arra törekszenek, hogy nagyhatalmi törekvéseik érdekében egész Dél-Ázsiá- ban fenntartsák a feszült­ség tűzfészkeit. Sőt, ezt az irányzatot kiterjesztik a vi­lág más területeire és az ENSZ-re is. A kínai diplo­mácia fellép a szocialista országok minden békés kezdeményezése ellen, amelynek célja a feszült­ség enyhítése és a fegyver­kezési verseny korlátozása. A történelem iróniája, hogy azokat a módszereket, amelyeket az imperializ­mus alkalmazott az új Kí­na ellen, amikor ott győ­zött a népi forradalom, most a KNK jelenlegi ve­zetői használják fegyver­ként a nemzetközi élet gyakorlatában. E módsze­rek egyike „az el nem is­merés doktrínába”. A nyu­gati imperialista körök hosszú éveken át ezt a po­litikáját próbálták felhasz­nálni a kínai nép ellen. Korábban, a húszas, és harmincas években a Szovjetunióval kapcsola­tosan alkalmazták az „el nem ismerés doktrínáját”, majd a második világhá­ború után létrejött más szocialista országok, köz­tük az NDK ellen. És a doktrína nem más, mint forma a régi rend erőinek egyesítésére minden új el­len, ami a világon megje­lent. A Bengáli Népi Köztár- sággal szemben követett politikájával a pekingi ve­zetés szemléltetően bizo­nyítja, hogy a nemzetközi kapcsolatok terén az új el­len felléoő régi szövetsé­gesévé vált. Szpartak Beglov, az APN politikai megfigyelője

Next

/
Thumbnails
Contents