Petőfi Népe, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-03 / 181. szám
„A JELENLEGI TUDOMÁNYOS ÉS TECHNIKAI SZINTET TEKINTVE — MONDTA EGY NEVES METEOROLÓGUS — MÉG NEM RENDELKEZÜNK OLYAN ENERGIAFORRÁSOKKAL, AMELYEKKEL JELENTŐSEBB MÉRTÉKBEN ÁTALAKÍTHATNÁNK A NAGY TÉRSÉGEK ÉGHAJLATÁT. ARRA VISZONT KÉPESEK VAGYUNK, HOGY KIHASZNÁLJUK AZ IDŐJÁRÁS ÉS ÉGHAJLAT ELŐNYÖS HATÁSAIT, A KÁROSAKAT PEDIG CSÖKKENTSÜK.” A SZOVJETUNIÓBELI OBNYINSZK METEOROLÓGIAI INTÉZETÉBEN PÉLDÁUL A FELHŐKÉPZŐDÉS KEZDETI STÁDIUMÁNAK MODELLJÉVEL KÍSÉRLETEZNEK. ERRŐL SZÁMOL BE N. CSERNIK RIPORTJA. A PETŐFI NÉPE MELLÉKLETE összcállítoUa: Halász »rend Mikor lesz eső A felhő matematikai modellje alapján Az a helyiség, ahol most vagyunk, hatalmas, 3200 köbméteres henger, fala fekete, mint az antracit. Az egész helyiséget tejszínű felhő tölti be. De a kutatókat az atmoszféra nem minden „darabja” érdekli, hanem csak a legkisebb, a megfoghatatlan — a kondenzáció magja. Ezek körül alakul ki mindaz, ami ezután létrehozza a felhőt, a záporesőt és a viharos szélrohamot. Egy köbméter levegőben az ilyen kondenzációs magok ezrei vannak. Itt azt kutatják, hogy ezek közül melyek, hogyan és miért lesznek esőcseppek. — E folyamat minőségi oldala — meséli O. Volko- viokij, a laboratórium vezetője — régóta ismeretes. — Minél gyorsabb a levegő lehűlése, annál több esőcsepp keletkezik. Minket a mennyiségi összefüggés érdekel, vagyis hogy hány mag és milyen feltételek között válik esőcseppé. A kísérlet összetett. Az Intézet egyik laboratóriumában egy kutatócsoport a kérdés elméleti megoldásán fáradozik. A matematikailag levezetett törvényszerűségeket kísérletekkel ellenőrzik. A munka kiváló segítőeszköze a foto- elektromos számlálógép, amely a legkisebb részek viselkedését rögzíti. Egy másik műszer, az „Aelita”, az esőcseppek számáról és méretéről ad felvilágosítást. A laboratóriumban nyert adatok lehetővé tették, hogy figyelemmel kísérjék a felhőesőcseppek változásait különböző körülmények között, s ennek alapján kidolgozzák a felhő matematikai modelljét. Kezdődik a kísérlet. A levegő lehűl, mi a műszereket figyeljük. A kamrában az megy végbe, amit a grafikonok a számok nyelvén adtak meg... A következő pillanatban a levegő lehűlési sebessége meggyorsul. A felhő sűrűsödik, áthatolhatatlanná válik, létrejönnek és nőnek az esőcseppek... Az időjárással kapcsolatos ismereteket kiegészítették egy újabbal, s így a levegő-óceán térképéről még egy fehér foltot tüntettek el. A felhőképződés matematikai modellje a gyakorlati meteorológiában is igen hasznos. Lehetővé teszi a felhőn belüli helyzet értékelését, így annak további fejlődésére, alakulására is következtetni lehet. n napkitörések földi hatása A Nap egy másodperc alatt több energiát sugároz ki, mint amennyit az emberek a civilizáció kezdete óta felhasználtak. A hatalmas égitest mindöszsze három nap alatt ad annyi meleget és fényt, amennyit bolygónk összes fa, szén, illetve kőolaj- készletének elégetésével nyerhetnénk. Földünkre azonban ezen hatalmas energiamennyiségnek csak mintegy kétmilliárdszor kisebb hányada jut. A napkitörések, az úgynevezett napfoltok elég gyakran megzavarják a Föld lakóinak életét. Ezek egészségügyi hatásai mindenki előtt ismertek. Kevésbé tudott dolog, hogy a Földet körülvevő ionosz- férában is zavarokat idéznek elő a Napból kiinduld részecskeáramlatok keltette mágneses viharok, bonyodalmakat okoznak a telefon- és rádió kapcsolatokban, különösen a rövidhullámú hírközlésben, s egy különös tünemény, a sarki fény megjelenése is ezekre vezethető vissza. Kellő tapasztalat birtokában már kisebb rádió- teleszkópokkal is kimutatható a mágneses viharok közeledte. Ezért több or-_ szágban előrejelző rendszert építenek ki, amely a rádió, a tengerészet, valamint a távíró- és telefonszolgálat részére ad előzetes tájékoztatást. A képen látható rádióteleszkópot is e célra telepítették a Svéd Távközlési Hivatal tetejérei
