Petőfi Népe, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-03 / 181. szám

Csípős témából — csípmentes? Föltárnád a kalocsai fűszerpaprika Az új fajták és a gépek vizsgája Együttműködnek a termesztők és a gyártók Van, aki úgy hiszi, hogy a kalocsai fűszer- paprika legalábbis el­kezdte a saját temetését a világpiacon, s a nagy j hírű terméknek ma már | inkább csak a hamvait j viszik a külkereskedők országról országra. Rög- : tön elöljáróban le kell ’ szögezni — a további ta­lálgatások elkerülése vé- 1 gett —, hogy ez nem így .van. ' A fűszerpaprika nem­csak mint ételízesítő őr­lemény, hanem mint té­ma is csípős dolog volt. Sokan emlékeznek a két- három évvel ezelőtti vagy még korábbi viharos vi­tákra, amelyek — szó szerint értendő — akko­riban lezajlottak. A ter­melőszövetkezetek, illet- j ve azok szövetségeinek a : képviselői vívták a har- ; cukat a feldolgozó válla­lat vezetőivel. Szinte a tárgyalóterem párnázott ajtóin át is követni lehe­tett az érvek csatájának a hevességét. A szenve­délyek nagyon is hitele­sek voltak, a termék jö­vőjéért érzett felelősség fűtötte a kedélyeket. 1969-ben ugyanis bekövet­kezett a legmeredekebb zuhanás, amikor az előző évhez képest 2100 hold­dal kevesebb területen vállaltak termesztést a közös és állami gazdasá­gok. A csökkenés tovább tartott 1970-ben. Ekkor állt be az emlékezetes mélypont — a mindösz- sze 5200 kataszteri hol­das termesztési terület­tel. Az álláspontokkal együtt azóta a helyzet is tisztázódott, mint a kö- vekező beszélgetésből ki­derül, amelyet Végvári Istvánnal, a Kalocsavi- déki Fűszerpaprika- _és Konzervipari Vállalat igazgatójával folytattam. — Először is, mi a hely­zet a fűszerpaprika mi­nőségével és exportké­pességével kapcsolat­— Az ország 700—800 vagon árut exportál, amelynek a 40 százalékát adjuk ml, a többi Sze­gedről származik. A je­lenlegi kivitelt csaknem a kétszeresére lehetne növelni. A piackutatók keresletfelmérése szerint körülbelül 1400 vagonnyi termékre lenne vevő az országhatárokon túl — annak ellenére, hogy a magyar áru drágábban kel el az átlagos világ­piaci árnál. A különféle elemzések, vizsgálatok tanúságai mellett ez is bizonyítja az értékessé­gét, jó minőségét. Óriási előnyt jelent a számunk­ra, hogy a magyar papri­ka egyenletes, garantált minőségű, hiszen hazánk­ban állami monopóliu­mot alkot a feldolgozás, míg másutt — például Spanyolországban vagy Marokkóban — rengeteg szétszórt kisüzem műkö­dik egymástól eltérő fel- készültséggel, s így ter­mészetesen más-más vég­eredménnyel. — Utólag hogyan érté­kelné azt, hogy egy idő­ben oly annyira alá- szállt a termesztési kedv 7 — Mindenekelőtt objek­tív tényezők játszottak közre. A nagyon talaj- és munkaigényes növényt termesztő gazdaságokban is csökkent a munkaerő, a gépesítésre alkalmas új fajták, a szükséges esz; közök viszont még nem jelentek meg. A hiányzó feltételeket elő kellett te­remteni. Elkészült ameg- odást hozó országos fű- szerpaprika termesztési, feldolgozási és forgalma­zási közös program, ame­lyet jóváhagyott az Or­szágos Műszaki Fejlesz­tési Bizottság elnöksége. A megvalósulást anyagi­akkal segíti a bizottság, valamint a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium. A célként ki­tűzött egyensúlyi állapo­tot csakis az hozhatja meg, ha egyaránt nagy­üzemi körülmények kö­zött menne végbe a há­rom mozzanat: a ter­mesztés, a feldolgozás, valamint az értékesítés. — Ügy tudom, hogy a felvásárlási árat is ke­vesellték a gazdaságok, az átvételnél adódó visszásságokat pedig megsokallták. A szabvány értelmezé­sében mutatkoztak kü­lönbségek. A gazdasá­goknak kell ugyanis el­végezni a szedés után a válogatást is: az ép és érett: az érett, de sérült} illetve a be nem érett termés osztályozását. Az idén már ezt a munkát is gépek segítik. A zöld­ségtermesztés fejlesztési programja egyébként ki-, logrammonként 30 fillé­res többletet juttat a ter­mesztőknek, a növényvé­delmi és egyéb hozzájá­rulások pedig további 30 fillért jelentenek kilón­ként, ami ösztönzően hat. — Miben tükröződik a kapcsolatok javulása? — Elmondhatom, hogy újabban egészséges mun­kaviszony alakult ki kö­zöttünk. Ma már az a kérdés, hogy miképpen dolgozzunk együtt, mi­hez kémek még segítséget a gazdaságok. Vállalatunk 1975-ig szóló együttmű­ködési megállapodást kö­tött a kalocsai, bajai, kiskunhalasi, illetve kör­nyékbeli termelőszövet­kezetek szövetségeivel. Az ötéves tervidőszak végéig 4 ezer vagonra szeret­nénk növelni a jelenlegi 2,5 ezer vagonnyi nyers­anyag-mennyiséget. Ez föltételezi a mostani 35 mázsás termésátlagnak a holdanként 45—50 má­zsára való növelését is. Megnyugtató, hogy jól vizsgáznak az új fajták, amelyek nagyobb hoza­múak, értékesebbek, több a festéktartalmuk, 8 al­kalmasak a gépi művelés­re. Az idén ősszel lesz a gépi betakarítás legna­gyobb próbatétele, gmi- kor 10 berendezés szedj a fűszerpaprikát. A vál­lalatunknál állandó javí­tószolgálatos ügyelet áll majd készenlétben. Egy gépészmérnököt is alkal-’ mázunk, akinek a szak­tanácsadás a feladata. — Hol tartanak a ko­rábbi helyzetből kive­zető úton? —- Mindenképpen elin­dultunk a mélypontról, amit bizonyít, hogy 1970- hez képest az idén 20 százalékkal nagyobb te­rületre kötöttek szerző­dést a közös és állami gazdaságok. Ezer holdon pedig már az új, inten­zív fajták érnek be. To­vábbi igen fontos feladat a vegyszeres gyomirtás meghonosítása. A korsze­rű termesztés teljes átál-J lást kíván meg a gazda­ságoktól, ami szükségessé teszi az anyagi támoga­tás, a kedvezményes gépi juttatások fenntartását. — Hogyan korszerűsítik a feldolgozást? — Különféle műszaki fejlesztéseket hajtunk végre. Fűszerpaprika ki­vonatot gyártó gépet is munkába állítottunk, amely salak- és rostmen­tes ételízesítő és -színesít tő sűrítményt készít. Az új termék iránt ugyancsak igen nagy a kereslet. A piaci igények kielégítésé­re pedig egyre határozot­tabban kialakulnak az egységes nagyüzemi fel­tételek, ami kölcsönös együttműködési szándék­kal párosul — fejezte be a tájékoztatást Végvári István igazgató. Halász Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents