Petőfi Népe, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-03 / 181. szám

Itt az izomláz Az előzetes edzés nél­kül megmérkőző labda­rúgócsapatok játékosai a megmondhatói, miként reagálnak másnap a túl­zottan igénybe vett izmok, milyen tüneteket okoz az izomláz. Kiadósabb gya­logtúra, huzamosabb ide­ig tartó úszás, vagy fu­tás, a nyári szabadság adta lehetőségek között a hirtelen fizikai próbaté­tel, de még egy alapos nagytakarítás is kivált­ja az izmoknak ezt a fáj­dalmas „lázát”. A meg­erőltetett izmok ilyenkor kitapinthatóan megkemé­nyednek, feszülnek, ami jelentős fájdalommal jár. Mi megy végbe ilyen­kor a szervezetben? Eh­hez tudnunk kell, hogy az izmokhoz a vér jut­tatja el azokat a tápa­nyagokat, amelyeknek elégéséből, lebontásából származik az izommunka révén kifejtett energia. Az izomműködés közben anyagcseretermékek ke­letkeznek (pl. széndioxid és viz). Ha nincs elegen­dő oxigén a tápanyagok lebontásához, akkor még tejsav is keletkezik; ez a helyzet áll elő az erőtel­jes izommunka esetén. A széndioxidot és a vizet továbbviszi a vér, így akadálytalanul eltávoz­hatnak a szervezetből a lélegzéssel, az izzadság­gal és a vizelettel. A tej­sav pedig visszamarad, felhalmozódik az izmok­ban. A tejsav-felhalmozó- dástól az izmok megduz­zadnak, enyhe gyulladá­sos állapot áll be, s az egymáshoz súrlódó izom­rostok váltják ki a fáj­dalomérzetet. De ezzel még nincs vége a folya­matnak. Az orvoskutatók azt is megállapították, hogy a savanyú anyag- cseretermékek felhalmo­zódása folytán felborul az izomrostok sejtjeinek egyensúlyi állapota (fo­kozódik az ozmótikus nyomás). A koncentrá­ciókülönbség természetes kigyenlítődése során víz gyülemlík fel a szö­vetekben, nyomja az idegvégződéseket, s ez ugyancsak fájdalmat kelt. Érdekes, hogy az eny­he izomláz olyan módon hat az izomra, hogy az teljesítőképesebb lesz, és néhány nappal később a Ki a jobb autóvezető? Nők á volánnál ' A jelenlegi nagy autó­forgatagban a volán mögött egyre több hölgyvezetőt fe­dezhetünk fel. Ez felújítja a régóta vitatott problémát, hogy a nők valóban rosz- szabbul vezetnek-e, mint a férfiak. E kérdésre ma már tudományos módszerekkel keresik a választ. Orvosok, pszichológusok és mérnökök vizsgálják, elemzik a két nem vezetés közbeni viselkedését, teher­bírását, s még sok más szempontot. Nyugat-Németországban tíz nő és négy férfi — va­lamennyien 25 és 30 év kö­zötti korúak — állt a start­hoz, hogy részt vegyen egy kétszer 300 kilométeres pró- baúton. Az első 300 kilo­métert délelőtt, a másodi­kat pedig éjszaka tették meg. A kísérlet előtt és Után két-két kör erejéig külön erre a célra előkészí­tett autókba szálltak át, amelyekben a vezető pul­zusát, vérnyomását, a ki- légzett levegő mennyiségét és összetételét, sőt még az agyműködést is regisztráló műszerek voltak. Reakció- és koncentrációvizsgálatok egészítették ki a mérése­ket, majd vizeletvizsgálat következett, amire a fáradt­ságra jellemző anyagok meghatározása végett volt szükség. A vezetők teljesítőképes­ségének méréséhez és ösz- szehasonlításához új mér­tékegységet kellett kieszel­ni. Ehhez a fékezések, kapcsolások és gyorsítások számának összegét vették alapul, s bebizonyosodott, hogy ez a mérőszám jól reprezen­tálja a vezető teljesítmé­nyének emelkedését vagy csökkenését. A teszt első meglepetése az volt, hogy a nők a fér­fiaknál sokkal aktívabbak­nak és éberebbeknek bizo­nyultak a volán mögött. Míg ugyanis — háromórás vezetés után — a férfiak teljesítőképessége 11 száza­lékkal csökkent, addig a nőké 10 százalékkal foko­zódott. Az is nagy feltűnést keltett, hogy a nők jobban helytálltak az éjszakai vezetésben. Itt a férfiak eleinte ugyan jobban vezettek, de két óra múlva már lassúbbodott a vérkeringésük, s ezzel pár­huzamosan a teljesítőké­pességük is csökkent. Ami a férfiakat láthatóan kifá­rasztotta, az a nőknél csak mintegy „bemelegítésnek” számított, ők végig állták a sarat, még a kritikus idő­ben is, — éjszaka 2 és 3 óra között. Kiderült, hogy a nők nem kockáztatnak annyit, mint a férfiak, és kevesebb hibát is vétenek vezetés közben, ami vég­eredményben azt jelenti, hogy a nők, ha nem is olyan látványosan, de általában biztonságosabban vezetnek a legtöbb férfinél. Ám bebizonyosodott, hogy a nők elmarasztalásának mégis csak van valami alapja: egy bizonyos bioló­giai időszakban — a menst­ruáció alatt és közvetlenül előtte — tényleg rosszabbul vezetnek, mint a férfiak. A teljesítőképesség visszaesé­sét az orvoskutatók a hor­monális átállással, a szer­vek vérellátásának változá­saival magyarázzák. Ugyan­akkor érdekes, hogy köz­vetlenül a kritikus időszak utáni napokban a nők tel­jesítménye maximumot mutat. Hosszú, megerőltető utazások előtt ezt minden­esetre figyelembe kell ven­ni! Leszögezték a mélyreha­tó vizsgálatokat végző ku­tatók, hogy adottságaik te­kintetében a nők semmivel sem rosszabb autóvezetők, mint a férfiak. De az is tény, hogy többnyire gyakorlatla­nabbak, kevesebb rutin­nal rendelkeznek. Ennek is megvan a magya­rázata, ugyanis négy nő kö­zül három csak a hét végén kerül a volán mögé, és ak­kor is csak rövid időre, többnyire olyankor, ha a vezetésben elfáradt férjét kell felváltania. A kísérletekből kitűnt, hogy egy bizonyos szem­pontból a férfiak és a nők egyformán rossz vezetők: a fáradtság fokának he­lyes megítélésére egyikük sem képes, s még akkor Is frissnek ér­zik magukat, amikor az agyműködés görbéi már legalább kétórás alvásra in­tenek. Az autósoknak ez a fogyatékossága már szám­talan szerencsétlenséget okozott. korábbi teljesítmény már nem igényel különösebb erőfeszítést. Jól tudják ezt a sportorvosok és az edzők is, ezért az edzé­sek alkalmával ennek megfelelően „adagolják” az Izomigénybevételt. Ke­mény, megerőltető ed­zés után masszázzsal, víz alatti dörzsöléssel gjánla- tos megelőzni, vagy eny­hébb lefolyásúvá tenni az izomlázat. Mindkettő a jobb vérellátást segíti elő. A „kutyaharapást szőré­vel" elv alapján, a fájó izom további dolgoztatá­sával, tornával vagy úszással is csökkenthető az izomláz. Ha az egyik kar vagy láb olyan sú­lyos izomlázban szenved, hogy mozgatása nagy fáj­dalmat okoz, a másik karral vagy lábbal vég­zett gyakorlatokkal is biztosítható az egészséges vérellátás. De változatlanul jó ha­tású az a régebbi keze­lési mód is, amikor a fa­lusi ember „univerzális” gyógyszerével, sósbor- szesszel dörzsölik be a fáradt és túlerőltetett végtagokat, izmokat.

Next

/
Thumbnails
Contents