Petőfi Népe, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-03 / 181. szám
Itt az izomláz Az előzetes edzés nélkül megmérkőző labdarúgócsapatok játékosai a megmondhatói, miként reagálnak másnap a túlzottan igénybe vett izmok, milyen tüneteket okoz az izomláz. Kiadósabb gyalogtúra, huzamosabb ideig tartó úszás, vagy futás, a nyári szabadság adta lehetőségek között a hirtelen fizikai próbatétel, de még egy alapos nagytakarítás is kiváltja az izmoknak ezt a fájdalmas „lázát”. A megerőltetett izmok ilyenkor kitapinthatóan megkeményednek, feszülnek, ami jelentős fájdalommal jár. Mi megy végbe ilyenkor a szervezetben? Ehhez tudnunk kell, hogy az izmokhoz a vér juttatja el azokat a tápanyagokat, amelyeknek elégéséből, lebontásából származik az izommunka révén kifejtett energia. Az izomműködés közben anyagcseretermékek keletkeznek (pl. széndioxid és viz). Ha nincs elegendő oxigén a tápanyagok lebontásához, akkor még tejsav is keletkezik; ez a helyzet áll elő az erőteljes izommunka esetén. A széndioxidot és a vizet továbbviszi a vér, így akadálytalanul eltávozhatnak a szervezetből a lélegzéssel, az izzadsággal és a vizelettel. A tejsav pedig visszamarad, felhalmozódik az izmokban. A tejsav-felhalmozó- dástól az izmok megduzzadnak, enyhe gyulladásos állapot áll be, s az egymáshoz súrlódó izomrostok váltják ki a fájdalomérzetet. De ezzel még nincs vége a folyamatnak. Az orvoskutatók azt is megállapították, hogy a savanyú anyag- cseretermékek felhalmozódása folytán felborul az izomrostok sejtjeinek egyensúlyi állapota (fokozódik az ozmótikus nyomás). A koncentrációkülönbség természetes kigyenlítődése során víz gyülemlík fel a szövetekben, nyomja az idegvégződéseket, s ez ugyancsak fájdalmat kelt. Érdekes, hogy az enyhe izomláz olyan módon hat az izomra, hogy az teljesítőképesebb lesz, és néhány nappal később a Ki a jobb autóvezető? Nők á volánnál ' A jelenlegi nagy autóforgatagban a volán mögött egyre több hölgyvezetőt fedezhetünk fel. Ez felújítja a régóta vitatott problémát, hogy a nők valóban rosz- szabbul vezetnek-e, mint a férfiak. E kérdésre ma már tudományos módszerekkel keresik a választ. Orvosok, pszichológusok és mérnökök vizsgálják, elemzik a két nem vezetés közbeni viselkedését, teherbírását, s még sok más szempontot. Nyugat-Németországban tíz nő és négy férfi — valamennyien 25 és 30 év közötti korúak — állt a starthoz, hogy részt vegyen egy kétszer 300 kilométeres pró- baúton. Az első 300 kilométert délelőtt, a másodikat pedig éjszaka tették meg. A kísérlet előtt és Után két-két kör erejéig külön erre a célra előkészített autókba szálltak át, amelyekben a vezető pulzusát, vérnyomását, a ki- légzett levegő mennyiségét és összetételét, sőt még az agyműködést is regisztráló műszerek voltak. Reakció- és koncentrációvizsgálatok egészítették ki a méréseket, majd vizeletvizsgálat következett, amire a fáradtságra jellemző anyagok meghatározása végett volt szükség. A vezetők teljesítőképességének méréséhez és ösz- szehasonlításához új mértékegységet kellett kieszelni. Ehhez a fékezések, kapcsolások és gyorsítások számának összegét vették alapul, s bebizonyosodott, hogy ez a mérőszám jól reprezentálja a vezető teljesítményének emelkedését vagy csökkenését. A teszt első meglepetése az volt, hogy a nők a férfiaknál sokkal aktívabbaknak és éberebbeknek bizonyultak a volán mögött. Míg ugyanis — háromórás vezetés után — a férfiak teljesítőképessége 11 százalékkal csökkent, addig a nőké 10 százalékkal fokozódott. Az is nagy feltűnést keltett, hogy a nők jobban helytálltak az éjszakai vezetésben. Itt a férfiak eleinte ugyan jobban vezettek, de két óra múlva már lassúbbodott a vérkeringésük, s ezzel párhuzamosan a teljesítőképességük is csökkent. Ami a férfiakat láthatóan kifárasztotta, az a nőknél csak mintegy „bemelegítésnek” számított, ők végig állták a sarat, még a kritikus időben is, — éjszaka 2 és 3 óra között. Kiderült, hogy a nők nem kockáztatnak annyit, mint a férfiak, és kevesebb hibát is vétenek vezetés közben, ami végeredményben azt jelenti, hogy a nők, ha nem is olyan látványosan, de általában biztonságosabban vezetnek a legtöbb férfinél. Ám bebizonyosodott, hogy a nők elmarasztalásának mégis csak van valami alapja: egy bizonyos biológiai időszakban — a menstruáció alatt és közvetlenül előtte — tényleg rosszabbul vezetnek, mint a férfiak. A teljesítőképesség visszaesését az orvoskutatók a hormonális átállással, a szervek vérellátásának változásaival magyarázzák. Ugyanakkor érdekes, hogy közvetlenül a kritikus időszak utáni napokban a nők teljesítménye maximumot mutat. Hosszú, megerőltető utazások előtt ezt mindenesetre figyelembe kell venni! Leszögezték a mélyreható vizsgálatokat végző kutatók, hogy adottságaik tekintetében a nők semmivel sem rosszabb autóvezetők, mint a férfiak. De az is tény, hogy többnyire gyakorlatlanabbak, kevesebb rutinnal rendelkeznek. Ennek is megvan a magyarázata, ugyanis négy nő közül három csak a hét végén kerül a volán mögé, és akkor is csak rövid időre, többnyire olyankor, ha a vezetésben elfáradt férjét kell felváltania. A kísérletekből kitűnt, hogy egy bizonyos szempontból a férfiak és a nők egyformán rossz vezetők: a fáradtság fokának helyes megítélésére egyikük sem képes, s még akkor Is frissnek érzik magukat, amikor az agyműködés görbéi már legalább kétórás alvásra intenek. Az autósoknak ez a fogyatékossága már számtalan szerencsétlenséget okozott. korábbi teljesítmény már nem igényel különösebb erőfeszítést. Jól tudják ezt a sportorvosok és az edzők is, ezért az edzések alkalmával ennek megfelelően „adagolják” az Izomigénybevételt. Kemény, megerőltető edzés után masszázzsal, víz alatti dörzsöléssel gjánla- tos megelőzni, vagy enyhébb lefolyásúvá tenni az izomlázat. Mindkettő a jobb vérellátást segíti elő. A „kutyaharapást szőrével" elv alapján, a fájó izom további dolgoztatásával, tornával vagy úszással is csökkenthető az izomláz. Ha az egyik kar vagy láb olyan súlyos izomlázban szenved, hogy mozgatása nagy fájdalmat okoz, a másik karral vagy lábbal végzett gyakorlatokkal is biztosítható az egészséges vérellátás. De változatlanul jó hatású az a régebbi kezelési mód is, amikor a falusi ember „univerzális” gyógyszerével, sósbor- szesszel dörzsölik be a fáradt és túlerőltetett végtagokat, izmokat.
