Petőfi Népe, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-25 / 200. szám
t oldal 1972. augusztus 25, péntek Exportra és a hazai piacnak Készülnek a vállfák. Flischer István műszakvezető folyamatosan ellenőrzi a minőséget A címben szereplő sorrend — a külföldi értékesítés előtérbe helyezése — nem véletlen. Kiskunhalason az exportra termelő üzemek között előkelő helyen tartják számon a Fa- és Építőipari Szövetkezetei A famegmunkáló részleg az idén összesen 10 millió forintnyi értékű árut állít elő, aminek a legnagyobb részét az országhatárokon túlra szállítják. Elsősorban vállfákat exportálnak — Angliába és Svédországba. Emellett marad kapacitás a hazai igények kielégítésére is. A keresett gyermekjárókákból például 3 ezer darabot készít a kiskunhalasi ipari szövetkezet. Az oldalfalak farúdjait a hagyományos festés helyett a tartósabb PVC-bevonattal látják el. Készülnek a járókák (Pásztor Zoltán felvételei) T réfa-kaleidoszkőp PRÁGA Frantisek klubdélutánra készülődik. — Erezd jól magad, fiacskám — mondja az édesanyja. Mire Frantisek a maga 15 éves önérzetével megszólal: — Mama, kérlek, elég nagy vagyok már ahhoz, hogy ne mondd nekem állandóan, mit csináljak ... BÉCS Hufnägel a kávéházban régi cimborájával beszélget: — Ismerek egy embert, aki egy szál rossz nadrágban ment ki Amerikába, és most már ötszáz milliója van. — Mondád Hufnägel, mi; nek neki az a sok rossz nadrág? ... VARSÓ — Meg akarok nősülni, jó öreg Tadeusz, hogy végre rendbeszedjem az életemet! — Milyen furcsa is az élet, kedves Waclaiv! Én meg ugyanezért most válók! ... LONDON A golfklubban cseng a telefon. — Ott van a férjem? — kérdi egy energikus női hang. — Nem, asszonyom, nincs itt — feleli a pincér. — Honnan tudja, hogy nincs ott, amikor még a nevét sem mondtam meg? — Onnan asszonyom, hogy ha a feleségek idetelefonálnak, egyetlen férj sincs itt... BUKAREST Az áruházban egy férfi ébresztőórát akar vásárolni. Sorra mutatják neki a különféle gyártmányú vekkerórákat, mindet ki is próbálja. Végül dönt: — Nem kell. Egyik sem kell. Ki tud ilyen lármánál aludni... MILÁNÓ A szép Mariella születésnapjára udvarlójától gyönyörű nyakéket kap ajándékba. A lány nézi, nézegeti, majd hálásan rebegi: — Igazán szép tőled, Marcello, hogy megjegyezted: nem szeretem a csokoládét ... HAMBURG Halpernné rohan a férjéMagyar borok a világpiacon Gondolom, kevés ember van, aki ne tudná: a magyar borok a világ számos országába eljutnak, a borexportban igen régi hagyományokra tekinthetünk vissza, s hogy ez az export évről évre nő. Mindezek — mondhatni — közszájon forgó tények, s egy kicsit néha talán túl is becsüljük e téren elért eredményeinket. Nem mintha azok nem lennének valóban figyelemreméltóak — de lehetnének jobbak is. Nézzük először is a számokat : Magyarország ösz- szes bortermelésének körülbelül 20 százaléka kerül exportra, ez a mennyiség a világ teljes borexportjának mintegy 4 százaléka. A magyar borokat a világ 68 országában vásárolják. A legnagyobb vevő a Szovjetunió, utána sorrendben az NDK, Csehszlovákia és Lengyelország következik. Ez a négy ország veszi át az exportált magyar borok 82 százalékát. A fennmaradó 18 százalék a legkülönbözőbb tőkés országok között oszlik meg; ezek közül a legtöbbet az NSZK vásárolja. Jelentősebb mennyiséget vesz át Svájc, Ausztria, Svédország, Finnország, Anglia; a több mint 50 egyéb országba kisebb mennyiségeket szállítunk. A sa'átosság előnye és hátránya A számok, adatok, valóban kedvező képet adnak, s különösen kedvező a kép, ha azt is figyelembe vesz- szük, hogy a jelenlegi export a háború előttinek a sokszorosa. A jelentős exportot mindenekelőtt az teszi lehetővé, hogy a sajátságos magyar éghajlati és talajviszonyok következtében borainknak számos olyan tulajdonságuk, ízük, zamatuk van, ami kedveltté teszi a külföldi kereskedők és fogyasztók körében. De bármilyen furcsán hangzik is, ezek a tulajdonságok egyúttal bizonyos mértékig fékezik is a borexport — különösen a gazdaságos borexport — növelését. Arról van ugyanis szó, hogy nálunk a szőlő- és bortermelés mondhatni évszázados hagyományai hez, aki gondtalanul söröz- get a vendéglőben: — Gustav, az a férfi ott az előbb kihúzott a vízből, amikor fulladoztam. Igazán odamehetnél és megköszönhetnéd neki. Halpern legyint: — Felesleges, Ilse. Az a férfi már kétszer volt itt, és bocsánatot kért tőlem. NEW YORK Miámiba megérkezik egy texasi milliomos. Nyomában szolgaszemélyzet cipeli bőröndjeit, főleg téli sportfelszerelést: síléceket, korcsolyacipőket, szánokat. — De uram — szólal meg a portás megrökönyödve —, nálunk nincs sem hó, sem jég! Mire a milliomos unottan legyint: — Nem baj, a csomagom többi részével az is meg- érkezijt^j! nemigen, vagy csak kevés ] helyen változtak. Hazánkban még mindig az a „jó I bor”, aminek magas az al-1 koholtartalma, sötétsárga, vagy sárgásbarna a színe és a cukortartalma minimális. A külföldi piacokon viszont egészen mások az igények: alacsony szeszfokú, viszonylag magas cukortartalmú borokat keresnek, amelyek színe a vízzöldtől a sárgászöldig terjed. A mi boraink kiváló tulajdonságai tehát még önmagukban nem elegendők ahhoz, hogy jól eladhassák őket külföldön. Hordós, vagy palackos A hangsúly azon van, hogy „jól”, vagyis jó árQn gazdaságosan. Exportboraink nagyobb része (jelenleg 60 százaléka) ma még úgynevezet hordós borként kerül külföldre, ezt vagy magyar megjelöléssel palackozzák odakint, vagy a kinti előírásoknak megfelelő arányban hígítják, keverik saját boraikhoz. Azt hiszem, nem szorul különösebb magyarázatra, hogy az ily módon eladott borért lényegesen alacsonyabb árat lehet kapni, mint a fogyasztók ízlését, igényeit közvetlenül kielégítő, palackozva értékesített borért. Az árkülönbség jelentős: a palackozott bor ára átlagosan csaknem kétszerese a hordós borénak. A palackos bor exportjának növelésére sok erőfeszítés történt az utóbbi években. Főleg az állami gazdaságokban, de sok szövetkezetben is kezd tért hódítani a külföldi igényeket kielégítő borkezelés és -tárolás, korszerű palackozó üzemek létesültek sok helyen. Ezek az erőfeszítések eredményesek voltak: az 1968. évi palackos borexport mennyisége 1971-re a kétszeresére nőtt, aránya a teljes borexporton belül 30 százalékról 40 százalékra emelkedett. A cél természetesen az, hogy lényegesen gazdaságosabb palackos borexport mennyiségét és arányát tovább növeljük. Amikor a borexporttal foglalkozó Monimpex Külkereskedelmi Vállalatnál megkérdeztem, hogy mi szükséges ehMONTREÁL A klubban dicsekszik egy nerctenyésztő: — Hasznos újítást vezettem be. Állataimat kengu- rúval kereszteztem, s így a bundákhoz nem kell zsebet csináltatni... BELGRAD A „jobb” családnál megtudják, hogy a család két tagja, valahol nyugaton, kétes hírű lokálban dolgozik. — Borzasztó — sóhajt fel az egyik nagynéni —, családunk két tagja munkára vetemedett... ZÜRICH Egy járókelő a kései órákban meglát egy ácsorgó kisfiút az utcán és megkérdi tőle: — Ilyen későn nem kellene már otthon lenned? — Miért kellene? Hiszen én nem vagyok nős! Révész Tibor hez, némi meglepetésemre nem a várt választ kaptam. Nem azt mondták, hogy „ilyen, olyan, amolyan beruházás dehát ugye most korlátozottak a beruházási lehetőségek stb.”. Ehelyett azt válaszolták, hogy a valóban szükséges beruházások megvalósultak, vagy megvalósulóban vannak, viszont van egy jó néhány olyan bosszantó fogyatékosság, ami különösebb beruházás nélkül is megszüntethető lenne. íme ezekből egy csokorravaló: A külső is legyen ízléses Sok problémát okoz, hogy a palackok magassága nem egyforma. Ez gondot jelent a csomagolásnál, de már a töltésnél is, hiszen az üvegekben a töltés magassága is különböző, ami részben romlásveszélyt jelent, részben pedig a vevőben a becsapottság érzését keltheti. Eddig nem sikerült elérni, hogy az üvegek parafadugói megfelelő minőségűek legyenek. A minőségi boroknál mindenütt előírás a parafadugó alkalmazása, de annak olyannak kell lennie, hogy nem díjbirkózók is könnyűszerrel kihúzhassák. Nem vonzóak, nem mutatósak a címkéink, pedig — különösen az önkiszolgáló boltokban — ennek nagy jelentősége van. Egy ízléses, az áru eredetét kihangsúlyozó, megfelelő szöveggel ellátott címke szinte sajátmaga eladja az árut. (Több mint 10 évvel ezelőtt az NSZK-ban és Svájcban közvéleménykutatást végeztek és mintegy 10 000 fogyasztót megkérdeztek, milyen szempontok vezetik a palackos bor vásárlásánál. A megkérdezettek 48 százalékának válasza az volt, hogy a szép külsővel rendelkező palackbort részesítik előnyben a vásárlásnál, ameny- nyiben nem valamely ismert márkát kíván vásárolni. Azóta pedig az ön- kiszolgálás rendszere még nagyobb mértékben elterjedt...) Végül pedig a palackok csomagolása: kartonjaink, kevés kivételtől eltekintve, nem szépek, nemigen vehetik fel a versenyt a külföldi versenytársak szép feherszínű, színesnyomású kartonjaiva’l. De ez talán még a kisebbik baj, a nagyobbik az, hogy nem elég tartósak, nem bírják a hosszú szállítást, a többszöri átrakást, emellett túlméretezettek, s ez is jelentősen növeli a szállítási költségeket. Nem ünneprontás akart lenni ez a cikk, hiszen a borexportban valóban jelentős eredményekkel büszkélkedhetünk, s reméljük, hogy a mostani nemzetközi borversenyen is szép helyezéseket érnek el boraink. A tanulságok megszívlelésével pedig sikerül ezt az exportágazatot még eredményesebbé, gazdaságosabbá tenni. Sz. M.
