Petőfi Népe, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-23 / 198. szám
4. oldal 1972. augusztus 23, szerda o rszágos ügy ti. Soktényezős útkeresés A tagság bevonásával Sorozatunk első részében beszéltünk arról, hogy hazánkban a tehénlétszám csökkent és emiatt veszélybe került a hazai ellátás, valamint a létfontosságú export. Láttuk azt is, hogy a gond szerteágazó, j a szarvasmarha-tenyésztési kedv csökkenése komplex probléma. A július végén született kormányhatározat több irányú intézkedéssel segíteni igyekszik a I gondon. 600 ezerrel több Mi a cél? Nem kisebb, mint hogy 1985-ig 200 ezer darabbal növeljük az elmúlt hat esztendőben 40 ezerrel csökkent tehénlétszámot. 1980-ig biztosítás nunk kell 750 ezer korszerű férőhelyet, ebből 610 ezret már 1975-ig. El kell érnünk, hogy a specializált tehenészetekben a tej hozam évi 4—5 ezer liter, a többiekben legalább 2600 liter legyen. A hazai tej- és tejtermékfogyasztást európai színvonalúra kívánjuk emelni, miközben megteremtjük a biztonságos és növekvő tendenciájú húsexport feltételeit is, (A szarvasmarhát jelenleg szívesen és jó áron veszik tőlünk, a külpiac többet is fogadni tudna.) A szakemberek tudják igazán, hogy milyen nagy célkitűzés ez, még akkor is, ha a most következő esztendőkben elsősorban a tartalékok feltárása, az üres férőhelyek kihasználása, a takarmánykezelési és takarmányozási figyelmetlenségek, lazaságok megszüntetése csupán a cél. A nagyobb és drágább beruházások, fejlesztések inkább a következő ötéves terv során történnek majd. Jó dolog, ha nem a mezőgazdasági foglalkozású újságolvasók is tudják, milyen főbb lépésekből áll majd ez a „hadjárat”. Milyen fajtákat tenyésszünk Meg kell teremtenünk a szilárd takarmánybázist. A termőterületeket növelni nem lehet, tehát mai rétjeinket és legelőinket kell jobban, szakszerűbben kihasználnunk, valamint nem szabad eltűrnünk aztj hogy a szántóföldön megtermett takarmányozásra alkalmas tápanyag egy része tönkremenjen. Ezért új feldolgozási formára lesz szükség. Olyan ipari bázist fogunk teremteni, amely képes eze. két a takarmányokat helyben tartósítani és feldolgozni úgy, hogy távolabbi üzemekbe, vagy a háztáji gazdaságokba is elszállíthatok legyenek. Megbízható állategészségügy nélkül nincs szarvasmarha-tenyésztés. Ezért már 1978-ra be akarjuk fejezni az ország állományának gümőkórmentesítését, a távlati cél pedig az, hogy az állatorvos feladata inkább a megelőzés, mint a gyógyítás lenne. Közben pedig magát a szarvasmarhatenyésztést is anyagilag és erkölcsileg elismert szakmává kell fejlesztenünk, igen sok, külön e célra képzett szakemberrel. A munka 1985-ben is nehéz lesz, ezért a dolgozók különös megbecsülést érdemelnek, de azt is, hogy legyen egy héten legalább két szabadnapjuk. Egyébként a hústermelő gazdaságok viszonylag egyszerű épületeket alkalmaznak majd, de jó gépesítéssel, a tejtermelők viszont igazán belterjes körülmények között végzik munkájukat. A tejtermelő gazdaságok elsősorban a városok közelében lesznek. A feladat megoldása nem olcsó dolog, mert a korszerű szarvasmarhatelep legalább háromszor annyiba kerül, mint a modern baromfifarmok. A nagy befektetésnek pedig meg is kell térülni. Erre is gondolt a kormány. A lpnyeg: a kormány célja az, hogy a szarvasmarhaágazat legalább annyi hasznot hozzon, mint a sertéstenyésztés. Tehát a tiszta jövedelem kétféle számítási mód — az eszköz- arányos és az önköltségarányos — szerint átlagosan legalább nyolc, illetve tizenöt százalék legyen. A marhahús átvételi árát kilónként 5,70 forinttal emelik, persze fajták és minőségek szerint differenciáltan. Ez a jövedelmezőségi problémát meg is oldja. A tej átvételi ára literenként 1,30 forinttal emelkedik, azonban még így is kevés lesz. Ezért a kormány a jövedelmezőséget különböző közvetett juttatásokkal biztosítja. Ilyen például, hogy a nagyüzemek, minden megszületett borjú után kapnak háromezer forintot, vagy ha ezt nem igénylik, altkor kaphatnak az értékesített tejért literenként még további egy forint 10 fillért. Ha a tehénállományt a nagyüzemekben növelik, akkor támogatásként kapnak tehenenként 20 ezer forint forgóalap-kiegészítést. A háztáji és egyéb kisgazdaságokban az eddigi nyolcezer forintos üszővásárlási támogatás megszűnik, viszont a kisember, aki tehenet tart; minden évben, minden tehén után kap az államtól 1500 forintot (így ugyanis az az érdeke, hogy a tehenet minél tovább tenyésztésben tartsa.) Megszűnik a kivágási keretszám, vagyis a tehenek levágásának adminisztratív korlátozása. Az állam fokozza az üszőborjak intervenciós felvásárlását. Az a kisember, aki tehenet akar venni. 25 ezer forint OTP-kölcsönt kaphat. A nagyüzemek az istállóépítéshez továbbra is kapják az ötvenszázalékos vissza nem térítendő állami támogatást, de 50 szá. zalékos dotációt kapnak a , korszerűsítésre (a régi istállók átalakítására), valamint a takarmánytermesztés és iparszerű feldolgozás fejlesztésére is. A kedvezőtlen adottságú gazdaságok, amennyiben adottságaik a szarvasmarha-tenyésztésre alkalmasak, ennél magasabb arányú támogatást is kaphatnak. Amit most elmondtunk, az főként a mezőgazdaság ügye. Legfeljebb még az iparé, mert nem lenne helyes dolog, ha a korszerűsítéshez szükséges összes gépeket külföldről kellene hoznunk. A legszélesebb közvéleményt is érdekli azonban, hogy milyenek a kilátásaink a határozat végrehajtására és honnan teremtjük meg a fokozott támogatás anyagi eszközeit. Erről lesz szó sorozatunk befejező részében. F. B. Az egységes szövetkezeti törvény rendelkezései, valamint a mezőgazdasági működésben, gazdálkodásban elért fejlődés szükségessé tette a közös gazdaságok belső szabályzatainak módosítását, melynek határideje ez év szeptember 30. A szövetkezetekben mindenütt idejében hozzáfogtak az alapszabály módosításával kapcsolatos munkához. Hasonlóképpen az ügyrend, munkarend kiegészítéséhez. Mindehhez kérik a területi szövetségek közreműködését. Elnökségünk ez év márciusi ülése már megtárgyalta az egységes szövetkezeti és a módosított termelőszövetkezeti törvény végrehajtásából adódó feladatokat, és állást foglalt a végrehajtás ütemét és módszerét illetően is. Ezt követően körzeti tanácskozásokat szerveztünk — a járási párt- és tanácsszervekkel közösen — a termelőszövetkezeti vezetők bevonásával. Ismertettük a fontosabb módosító rendelkezéseket, megvitattuk az értelmezéssel és a feladat végrehajtásával összefüggő tennivalókat és módszertani javaslatokat tettünk. Ennek alapján a közös gazdaságok 7—9 tagú munkabizottságokat hoztak létre az új alapszabályok tervezetének elkészítésére. Széleskörű véleménycserét folytattak a szövetkezeti tagokkal és az elhangzott észrevételeket, javaslatokat igyekeztek hasznosítani. A bácsborsódi Rákóczi,. az ér- sekesanádi Búzakalász, a nemesnádudvari Kossuth, és más termelőszövetkezetekben az alapszabály tervezetet sokszorosítva kiadták a tagoknak tanulmányozás, megismerés végett. Ennek eredményeként még szélesebb körben érvényeEgy „nagyszájú" Az Irodagépipari Vállalat kiskőrösi finommechanikai gyárának igazgatói irodájában beszélgetünk. A szó az üzemi demokráciára terelődik. — Állandóan kísérletezünk. Pillanatnyilag négy forma létezik: a termelési tanácskozás, a munkások és a fiatalok fóruma, valamint az üzemi híradó. De nem könnyű a kereteket tartalommal kitölteni, élővé tenni. A vezetők különösen a termelés közelében még nem mindig tudják összeegyeztetni a fegyelmet és a demokráciát és a munkások közül sem mind olyan talpraesett mint Mihók Györgyné — mondja Pető István igazgató. — Az irodában a „nagy- szájúak” közé sorolják — kezdem a beszélgetést, a hangsúlyban is éreztetve az idézőjelet. — Tudom, az Igazgató elvtárs mindig ezt mondja, de nevet hozzá. Kicsit ez is a feladatom, üzemraktáros vagyok. Ez amolyan közbeeső állomás a központi raktár és a munkapadok között, nekem kell kiszolgálni a termelést. A pénztárgép bázisához száznál is több alkatrész tartozik — ha valami hiányzik, először az én fülemet rágják: „Mihi — így hívnak — keresni akarunk.” Ilyenkor mennem kell, hogy sürgessék meg a felületkezelésre elvitt darabokat vagy alkudozni a raktárosokkal. Így már megszoktam, ha valahol hibát észlelek szólok —, ha hallgatok, akkor nem lesz jobb, nem igaz? Nem vár feleletet. — A többség a termelési tanácskozásokon hallgat, mint a csuka, harapófogóval is nehéz kihúzni belőlük valamit. Bezzeg utána... Nem mondom, kockázatos dolog éppen a felettes fejére olvasni valamit, ezért a művezetők sem lelkesednek — egy főnökömmel nekem is meggyűlt a bajom. De aki becsületesen elvégzi a munkáját, az elmondhatja a véleményét. A műhelybe- liek zömének oldódzik a bocskora az irodától. Még a saját ügyükben sem szísülhetett a gazdák véleménye, aktívabban vehettek részt a közös gazdaság új „alkotmányának” megszövegezésében. A Bácskai Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége igyekezett menetközben is segítséget nyújtani. Két tagszövetkezet alapszabály tervezetének kidolgozásában részt vettünk. Ezeket sokszorosítva valamennyi szövetkezetnek megküldtük ajánlott mintaként. Segédanyagot is dolgoztunk ki, amelyben átfogó ajánlásokat, javaslatokat tettünk. A tapasztalatok szerint a termelőszövetkezetek hasznosnak ítélik ezt a támogatást. Segíti az alapszabály kidolgozását, hogy ha kissé késve is, de a MÉM Szövetkezeti Főosztály a közelmúltban állásfoglalásokat dolgozott ki, amelyek több vitás kérdést tisztáznak és elősegítik az egyes jogszabályok helyes értelmezését és alkalmazását. Szövetségünk munkatársai a közös gazdaságok igényeinek megfelelően folyamatosan résztvesznek a belső szabályzatok kidolgozásával kapcsolatos termelőszövetkezeti tanácskozásokon, vezetőségi üléseken és közgyűléseken. Eddig a tagszövetkezetek negyedrészében tárgyalta meg és fogadta el a vezetőség az alapszabálytervezetet és terjeszti a közeljövőben közgyűlés elé. A bátmonostori Kossuth Termelőszövetkezetben a tagság már megvitatta és jóvá is hagyta az új alapszabályt. A közösség által elfogadott új szövetkezeti alkotmányt a törvényességi felügyeletet gyakorló tanácsi szervek hagyják jóvá. Dr. Bogács Géza a szövetség jogtanácsosa vesen mennek. Az egyik fiatalasszony szülési szabadságra ment és szólt, hogy még nem kapott szakszervezeti segélyt. Megadták volna neki is, de inkább engem küldött. Megyek szívesen, hiszen én vagyok a nőfelelős — nemrég kooptáltak. b m m a „Kooptáltak”, a szót könnyedén formálja, de ez a természetes simaság bizonyára keserves napok, évek alatt csiszolódott. Az életformaváltással járó kifejezések harcolva kerültek a szókincsbe, ágyazódtak az új fogalmak közé. Talán először tekint vissza erre az útra — nevezhetnénk fejlődésnek is — elég volt mindennap megjárni, átélni. — Aki a szalagnál van, nem igen törődik mással: legyen elég munka, elég pénz. Eleinte engem sem érdekelt több. Hat éve még napszámos voltam, nyitottam, metszettem, karaszoltam. Mikor először bekapcsolták a ponthegesztőt és szórta a szikrákat, szétrebbentünk, mint a csibék. Fokozatosan lestem el a fortélyokat. Megtanultam, hogy kell - megpatkolni a biztosítékot, hogy ne 900 vagon kiskunsági sárgabarack Végét ért a sárgabarack idénye, s a Zöldség—Gyümölcskereskedelmi Egyesülés gyorsmérlege szerint kedvező eredménnyel zá- rult.Az idén 2200 vagonnal vásároltak fel a tagvállalatok, összesen 707 vagonnal többet, haint tavaly. A hagyományos baracktermelő vidéken, Bács-Kiskun megyében az idén 900 vagon- nyi gyümölcsöt vettek át a termelőktől, ez 250—280 vagonnal haladta meg a múlt évben itt felvásárolt meny- nyiséget. Az állami gazdaságok mintegy 400 vagon- nyi barackkal járultak hozzá az árualaphoz, elsősorban tőlük került ki az igényesebb, exportra alkalmas minőségű gyümölcs. A beszerzés további forrásai a tsz-ek és az egyéni termelők gyümölcsöskertjei voltak. A magyar kajszibarack igen keresett s jól fizetett áru külföldön is. A külföldi rendelésre összállított szállítmányok (összesen 1300 vagon sárgabarack) zömét az NDK-ba, Csehszlovákiába és Lengyelországba, a tőkés országok közül az NSZK-t>a, Svájcba és Belgiumba küldték. Konténerre! szállítják az élelmiszert Budapest és Miskolc után Komárom megyében is bevezetik az élelmiszerek konténeres szállítását. A fűszer és élelmiszer kiskereskedelmi vállalatok és az ÁFÉS2Í-ek ezer konténert vásárolnak a Váci Hajógyártól és osztrák szabadalom alapján készített emelőgépekkel felszerelt gépkocsikat állítanak munkába. A korszerű módszerrel rendkívül meggyorsul az áruterítés, a konténerek alkalmazásával csökkentik a nehéz fizikai munkát is. Az gzer konténer ára 3,5 millió forint, a költségek azonban gyorsan visszatérülnek. vágja ki a gép, ha nagyobb teljesítményre kapcsolom — így magasabb a darabszám. — Valahogy hasonlóan jöttem rá, az én bajommal együtt elmondhatom mások panaszát is. Sőt, mert van merszem, kicsit figyelnem kell arra, akinek nincs. Tűnődik. — Sokszor a némaság oka, hogy egyszerűen nem tudunk hozzászólni, nem vagyunk elég tájékozottak. Nem elég, ha azt tudjuk, mi történik az üzemben öt év múlva, de arról fogalmunk sincs, mi lesz holnap — teszi hozzá. B ■ ■ ■ Most megszerzi a műszerészoklevelet és diszpécser lesz. Bár még húsz ilyen emberem lenne — mondja az igazgató. Lapozgatom az alkotmányt, a 68. paragrafus első pontjához érek: „Minden állampolgárnak joga, hogy részt vegyen a közügyek intézésében, kötelessége, hogy közmegbízatását lelkiismeretesen teljesítse”. Húsz? Több. sokkal több kell a „nagyszáiúakból”, akik érzik is, vállalják is a felelősséget. P. M. Megtérül a befektetés Először is tudomásul kell venni, hogy derék tehénkénk, a magyartarka, amely évszázadokon át szolgált bennünket, nagyobb méretű fejlesztési célra már nem alkalmas. Mai vagy feljavított formájában csupán a kisüzemekben, kisembereknél marad meg, mint kettős hasznosítású, tehát tejet és húst is termelő fajta. A nagyüzemek pedig fokozatosan szakosodnak, vagy hús-, vagy tejtermelésre. Hústermelés céljára a magyartarkát erőteljesen szelektálni és keresztezni kell, vagy pedig külföldi fajtákat kell tenyésztésbe állítani. (Ez utóbbi egyébként rendkívül drága dolog.) Nagyüzemi tejtermelésre elsősorban külföldi fajtákat kell meghonosítani. A távlati elképzelések szerint 1985-ben tehénállományunk fele a tejtermelést, harminc százaléka a hústermelést szolgálja majd, 20 százaléka lesz a kettős hasznosítású a kisgazdaságokban. Ebből az is kiderül, hogy a következő évtizedben a kisüzemi tartás szerepe lényegesen csökken, hiszen ma még az összes állomány közel 50 százaléka a háztájiban található. Anyagi előnyök
