Petőfi Népe, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-23 / 198. szám
19T2. augusztus S3, szerda S. oldal Köszönet A termelőtől a fogyasztóig Lánc, lánc, hűtőlánc... gyelembe véve — arra számíthatunk, hogy 1975-re a jelenlegi egymillió helyeit 2 millió 200 ezer íridzsider lesz az otthonokban; a családok 64 százaléka rendelkezik majd elektromos hűtőberendezéssel. Mi várható a szállítás területén? A Hungarocamion- nak 255 hűtőjárműve van, s ezt a közeljövőben 450-re növeli. Ma évente mintegy 200 000 tonna árut tudnak hűtőkocsiban szállítani; a mennyiség a járművek beszerzésének arányában növekszik. A boltok és vendéglátó- helyek hűtőkapacitásának növekedése elsősorban a vállalatok anyagi erejétől, beszerzési szándékától, emellett pedig természetesen a berendezések termelésének ütemétől függ. E tényezők összehangolása, fokozása érdekében a Belkereskedelmi Minisztérium a közelmúltban felméréseket végzett és figyelemre méltó intézkedéseket tett A felmérés célja az volt, hogy megismerjék a kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek beszerzési szándékát ezt pedig összhangba hozzák a berendezések előállításával. (Az összhang megteremtése azért is fontos, mert nemcsak meny- nyiségi igényeket kell egyeztetni; sokféle méretű, kapacitású, teljesítményű, rendeltetésű hűtőbútor létezik, például árusításra szolgáló vitrin, tárolásra alkalmas hűtőkamra stb.) A felmérés vegyes eredménnyel járt. A szövetkezetek például az elkövetkező három évre kevesebb hűtőbútorigényt jeleztek, mint amennyit csupán idén vásárolnak; ez talán a pontatlan adatközlés következménye. De kiderült az is, hogy míg egyes vállalatok fejlesztési alapjuk arányos részét kívánják erre a közérdekű célra fordítani, mások még a nagyon kedvező beszerzési lehetőséggel sem élnek. S ez a kedvező beszerzési lehetőség ugyancsak publicitást érdemel. A Belkereskedelmi Minisztérium a közelmúltban felhívta a vállalatokat: állami támogatás segítségével, féláron juthatnak bizonyos hűtőbútorokhoz. Természetesen nem korlátlan mennyiségben: a költségvetés az icdhi 12 millió forintot fordít e«rre a célra. Az állami támogatásra azért van szükség, mert a hűtőbútorok értékesek, drágák. Így a 12 millió forint sem túl sok; mivel a vállalatok újabb 12 milliót tesznek hozzá, mintegy 6— 800 új mélyhűtőbútorral növelhető ilyen módon a kereskedelem állománya. Ez azt jelenti, hogy újabb 6—800 helyen árusíthatnak majd mirelit készítményeket az országban. A hűtőlánc kiépítésére nagy gondot fordít a Belkereskedelmi Minisztérium, ami azért is örvendetes, mert a vállalatok, a szövetkezetek némelyike „takarékoskodik” ; még ha van pénze, akkor sem vásárol annyi hűtőberendezést, amennyi a lakosság megfelelő ellátásához szükséges. A fejlesztést szorgalmazó módszerek közül említésre méltó az a levél is, amelyet az illetékes miniszterhelyettes írt a napokban a megyei tanácsok elnökhelyetteseinek. Ebben ismerteti a bolti hűtés problémáit, s a tanácsok segítségét kéri. Közelebbről azt: hívják fel a tanácsi irányítás alatt működő élelmiszerkereskedelmi vállalatok figyelmét a gépesítés fontosságára, segítsék elő, hogy a fogyasztási szövetkezetek reális beszerzési tervet készítsenek, s ellenőrizzék, szorgalmazzák a már meglevő berendezések jobb karbantartását, rendszeres javítását. G. Zs. Kubai katonai küldöttség a megyében Kedden délelőtt vendégeket fogadtak az MHSZ megyei székházában A hazánkban tartózkodó kubai katonai ifjúsági küldöttség három tagja: Arturo Polio főhadnagy, a Kubai Forradalmi Fegyveres Erők Kommunista Ifjúsági Szövetségének első titkára, a Kubai KISZ KB tagja, Jósé Duerte főhadnagy, a guantanamói határőr brigád KISZ-bizottságának titkára, Jorje Ramon hadnagy, a légvédelmi csapatok KISZ-bizottságának másodtitkára látogatott Kecskemétre, Váradi József őrnagy, a KISZ Központi Bizottság katonai referensének és Katona Sándor őrnagy, az MHSZ Országos Központja munkatársának kíséretében. Balabán Sándor alezredes, az MHSZ megyei titkára tájékoztatta a küldöttséget a szövetség megyei szervezetének munkájáról, a fiatalok hazaf: honvédelmi nevelésének módszereiről és lehetőségeiről. Részletesen ismertette azokat az eredmár nyékét, amelyeket az MHSZ szervezetei és klubjai elértek. Arturo Polio főhadnagy kijelentette, látogatásuknak különös jelentősége van, ugyanis azon túl, hogy szeretnék tanulmányozni a Magyar Honvédelmi Szövetség munkáját, tapasztalatokat kívánnak gyűjteni a fiatalság körében végzendő hazafias és honvédelmi nevelésről. A tájékoztató után kubai vendégeink az MHSZ megyei székházát és kiképzési bázisát tekintették meg, majd részt vettek a KISZ megyei bizottságának fogadásán, ahol Terhe Dezső, a KISZ megyei bizottságának első titkára ismertette a KISZ megyei szervezeteinek munkáját. A kubai katonai küldöttség ezután a Kecskeméti Konzervgyár ifjúsági szervezetének munkájával ismerkedett. Délután Kiskőrösön Petőfi szülőházát nézték meg, s ellátogattak az MHSZ társadalmi munkában épült lőterére. A kubai ifjúsági katonadelegáció a késő esti órákban utazott el megyénkből. a Műszaki Egyetem ifjúságának A közelmúltban hírül adtuk, hogy a Budapesti Műszaki Egyetem KISZ Bizottsága által Kiskunmaj- sán, a diákotthon építésére szervezett nyári, önkéntes ifjúsági építőtábor résztvevői 700 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek el a kollégium alapozásán és példás magatartásukkal is kivívták a helybeliek tiszteletét, szere- tetét. A napokban dr. Romany Pál, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke és Terhe Dezső, a KISZ megyei bizottságának első titkára köszönő levelet juttatott el dr. Perényi Imrének, a műszaki egyetem rektorának, Thernesz Vilmosnak, az egyetemi pártbizottság titkárának és Hajdú Istvánnak, az egyetem KISZ-bizottsága titkárának. A levél a többi között így hangzik: „A kis- kunmajsai tanyai kollégium és a kiskunfélegyházi műhelyterem építésében végzett ez évi társadalmi munkáért köszönetünket fejezzük ki öngknek, s Önökön keresztül mindazoknak, akik a kezdeményező, szervező munkában részt vettek. Kérjük, tolmácsolják elismerésünket elsődlegesen azoknak a fiataloknak, akik a végzett fizikai munka mellett példamutató magatartásukkal fontos nevelő tevékenységet is végeztek.” Ugyanitt megemlítjük: az elmúlt héten a kecskeméti és a kiskunhalasi járás jeleskedett a kollégiumi alap támogatásában; e két járás vállalataitól, szövetkezeteitől és intézményeitől érkezett a legtöbb befizetés az alap számlájára. Vita az iljásági törvényről Kedden a Törekvés Művelődési Házban a közlekedés és a hírközlés 350 fiatalja vitatta meg az ifjúsági törvény végrehajtására készült utasítási tervezetet. Dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter vitaindító előadásában hangoztatta, hogy az ifjúsági törvényt megelőzően a minisztérium már számos irányelvet adott ki, amelyek a fiatalok helyzetének javítására szolgáltak. Ezeket az irányelveket a miniszteri értekezletek hagyták jóvá. Ez az új utasítási tervezet, egyértelműen meghatározza azokat a teendőket, amelyekkel a iatalok munkahelyi körülményeit, továbbtanulását, önképzését segíthetik. A tanácskozáson a különböző szakterületek képviselői 4 szekcióülésen beszélték meg a sajátos problémáikat. Szolgáltatás városi színvonalast Környezetrendezés társadalmi munkában A városi rangra törekvő Kiskőrösön jelentős erőfeszítéseket tesznek a megfelelő színvonalú szolgáltatóhálózat kiépítésére. A fejlesztés egyik fontos létesítménye már megvalósult, egy hónappal ezelőtt készült el a központi szolgaitatóház, amelyet a Vegyes- és Építőipari Szövetkezet létesített, saját erőforrásaiból, valamint a KiSZOV központi támogatási alapjából kapott másfél millió forintból. A fodrászatba, szabóságba igyekvőknek nincs szükségük az útbaigazító táblákra, a háromszintes épület a főtér bármely pontjáról jól látható. — Ez a szövetkezet szocialista brigádjainak munkáját dicséri. Az öreg, rozzant épületet — amely a szolgáltatóház előtt állt és eltakarta — hirdette ugyan eladásra a községi tanács, de nem akadt rá vevő. Végül a szövetkezet dolgozói fogtak össze és bontották le, 816 óra társadalmi munkában. A legtöbbet a gépműhely Táncsics Mihály és II. Rákóczi Ferenc, valamint a szállítás Bem József szocialista brigádjai dolgoztak, külön említést érdemel Baka József, aki nagyon sokat segített a markológéppel. A téglát a belső telep szociális épületeinek bővítésére használjuk majd fel — mondja Nagy Sándor, a szolgáltatóház vezetője. Tőle tudom meg, hogy az első fecskék a férfi- és női fodrászok, kozfnetiku- sok, valamint a férfi mérték utáni szabóság dolgozói voltak, akik július 18- án foglalták el helyüket. A múlt héten beköltöztek és várják a „beteg” készülékeket, a rádió, tévé és háztartási gépek szerelői. SzeDtembertől pedig órásműhelyt is találnak itt a jövendő város lakói. — Az ágazatok egy helyre összpontosítása előny a lakosságnak, mert többféle szolgáltatást találnak egy épületben. Ugyanakkor a szövetkezet részére megkönnyíti a szolgáltató tevékenység szervezését, adminisztrációját, az anyag- ellátást Itt nemcsak a vendégek kapnak kulturált kiszolgálást, az eddiginél lényegesen jobb munkakörülményeket teremtettünk a dolgozóknak is — tette hozzá Nagy' Sándor. Készülnek a frizurák a női fodrászatban. (Pásztor Zoltán felvételei) A hozzáértők becslése szerint a romlandó élelmiszerek 10 százaléka megy veszendőbe a hűtőlánc hiányosságai miatt. Azért, mert az ipartól a háztartásokig nem tudják mindig egyenletesen alacsony hőmérsékleten szállítani, tárolni az árut; mert nincs elég hűtő- vágon és hűtőkamion, mert kevés az élelmiszerboltokban a hűtőpult, a hűtővitrin, s a háztartásoknak is csak egyharmada rendelkezik fridzsiderrel. A számokban mérhető anyagi káron túl a hűtést igénylő élelmiszerek forgalmának, fogyasztásának is korlátokat szab a gépek hiánya. Egy sereg községi boltban például tejet sem tudnak emiatt árusítani, nem is szólva az olyan korszerű, már falun is keresett termékekről, mint a félkész ételek, a mirelit készítmények, amelyek egészségesebb táplálkozást biztosítanak — télen is vitamindús zöldséghez, gyümölcshöz juttatnak — és könnyítik a háztartási munkát. Ám igazságtalan lenne negatív képet festeni, hiszen 1956-ban csak 1000 hűtőbútor volt a boltokban, a hároméves terv időszakában számuk 9000-re nőtt, a második ötéves terv időszakában pedig megháromszorozódott. 1966 és 1970 között a fejlődés üteme tovább gyorsult, s a negyedik ötéves terv kezdetén az állami és a szövetkezeti élelmiszerboltokban már 44 400 elektromos hűtőberendezés üzemelt. Eközben azonban a hűtést igénylő élelmiszerek termelése és kereskedelmi forgalma is gyorsan nőtt, a régi gépek elhasználódtak. (Csak zárójelben: a gazdasági ösztönzők arra késztetik a vállalatokat, hogy berendezéseiket a végsőkig felújítsák, mivel ez a forgalmi költség terhére számolható el, s nem érinti a fejlesztési alapot, szemben az új hűtőgépek beszerzésével. Ez egyik magyarázata: miért olyan sok a rossz, alig hűtő berendezés a boltokban.) A jelzett, tekintélyes fejlődés ellenére elengedhetetlenül szükséges a hűtőlánc fejlesztése. Ami a háztartásokat illeti — a jövedelmek növekedését, a berendezések termelését fiAz új szoIgáHatóhái
