Petőfi Népe, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-20 / 196. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Elkészült az alkotmány ünnepére és asszonyt foglalkoztató — üzemet. Négyszáz lánynak, asz- szonynak ad munkát a REMIX Rá dióalkatrészgyár tiszakécskei üzemében elkészült új csarnok is. A helyi üzemek anyagi támogatásával építette a tanács a már átadott lfln lyes új óvodát, s elkészült az új lakónegycu is Tiszakécskén. Elismeréssel kell szólni arról a hatalmas méretű társadalmi munkáról, amelyet Űjbögön végzett a lakosság egy két kilométeres út megépítésénél, s bizonyára nagy ünnepe van azoknak a bátyai idős embereknek is, akik most veszik birtokba az új, öregeknek épült otthont. A lista bizonyára még így sení teljes, ezért ha összegeznénk is a millió forintokat, azt nem tudnánk hiánytalanul felsorolni, hogy kultúrában, tudásban, egymás megbecsülésében, gondolkodásban mennyit gyarapodtunk. Mert, hogy szellemiekben is tovább léptünk, azt éppen az ősz- szefogás nagyszerű példái, az egyéni és közös eredmények is bizonyítják. G. S. na-parti városban öt új létesítmény készült el az alkotmány napjára: a belvárosban 75 személyes óvoda tanácsi fejlesztési alapból, a peremkerületben — Az új kiskunhalasi iskola Hajóson elkészült, és ugyancsak az ünnepen adják át rendeltetésének a községi vízmüvet. A helyi vízműtársulat tagjai és a község lakói két és fél millió forint értékű társadalmi munkát végeztek a 10 millió forintos beruházáson. Amikor ma megnyitják a főcsapot, hétszáz épület lakásaiban csobban meg a víz a konyhákban, fürdőszobákban. De a bekötéseket tovább folytatják úgyszólván már másnap. Kétszeres ünnepük van ma a bajaiaknak is. A Dugyarapodását jelenti. Ilyen például a Kiskunhalason épült 12 tantermes általános iskola, ahol augusztus 20-án ünnepi tanácsülést tartanak, s ahol szeptembertől már gyerekzsivaly tölti meg a termeket. A tornateremmel, napköziotthonnal, konyhával ellátott iskola, amely a KISZ- lakótelepen található, berendezésével együtt mintegy 18 millió forintba került. De az iskola mellett már épül az óvoda, amelynek kis lakói az iskola konyhájáról kapnak majd ebédet Az új iskola megnyitásával felszabadul az alsóvárosi iskola, ahol öt- venszemélyes kollégiumot alakítanak ki a tanyán lakó gyerekek részére. Szentistvánon, Kiscsávo- lyon — bölcsődét orvosi rendelőt, illetve üzemorvosi rendelőt nyitottak meg, ugyanakkor befejeződött a forgalmas Kálvin utca burkolatának felújítása is. A Férfi Fehérneműgyár bajai gyára pedig Garán rendezett be egy — 160 lányt Egy nő a négyszáz közül a REMIX tiszakécskei üzemében Dolgos Felforgatta A kecskeméti hétközoapok a régi rendet műemlékekről (4. oldal) (4—5. oldal) (5. oldal) Művelődés, ■ha fin In m miKtf nftTfit Mi történt? (8. oldal) irOOúiOm, művészei (6—7. oldal) (9. oldal) Küzdés a holnapért A magyar nép alkotmánya 23. évfordulóját ünnepeljük. A nap ünneppé avatódott, hiszen történelme során a magyar nép 194.9-ben először fogalmazhatta, alkotmánnyá új társadalmi rendjének eredményeit és célkitűzéseit. Valamikor ugyan a magyar urak sokat és szépen zengve szónokoltak az ezeréves magyar alkotmányról, arról, ami tulajdonképpen soha sem volt meg. Hiszen ha csak Verbőczi 1514-es Tri- partitumára gondolunk, akkor sem beszélhetünk másról, mint az addigi jogszokások összegezéséről. Az uralkodó osztály szofisztikája és a népet szüntelenül félrevezetni akaró körmönfont semmitmondása mégis alkotmányról szólt, amit még a magyar polgári társadalom sem volt képes létrehozni. A nyugati polgári demokráciák ugyan deklarálták a maguk alkotmányát, de ez mindmáig magán viseli az írott szó és a valóságos cselekvés közötti jelentős különbséget. A nép első alkotmánya a Szovjetunióban fogalmazódott meg és utána — sorrendben elsőként — o millióknak szóló és kedvező alkotmányt — o 133 napos sietség ellenére — a. Magyar Tanács- köztársaság teremtette meg. Ez volt az első alkotmány a magyar nép életében, amely nem leplezi és nem mentegeti áldemokratikus szólamokkal az állam- hatalom osztályjellegét, hanem nyíltan deklarálja azt. Sőt, a Magyar Tanács- köztársaság alkotmánya nem volt egyszerű kópiája a Szovjetunió már 1918- bcm elfogadott alkotmányának, hanem figyelembe vette a magyar viszonyokat, Természetesen nem vonhatta ki magát az első szocialista alkotmány hatása alól. H ogy nagyjainkban milyen mélyen élt az alkotmány megteremtése iránti vágy, azt többek között meggyőzően igazolja Gyulai Pál Eötvös József életművét összegező vallomása: „... Magyarországon nincs nemzet, nincs kormány, nincs oly parlament, mely egy alkotmányos törvényhozó testület jogai birtokában volna. Ez az oka, hogy minden tekintetben annyira hátra vagyunk, s még alig értünk el az újabbkori műveltség küszöbéhez.” Ezért hát sokatmondó jelkép az, hogy a nép hatalmát szentesítő alkotmányt éppen augusztut 20-án — a régi Magyarországon szent István ünnepeként tisztelt napon — fogadták el. Az államalapító István király — népünk történelmi sorsfordulóján — kemény kézzel és céltudatosan munkálkodott a fejlődésben előrelépést jelentő feudalizmus kiépítésén és megerősítésén. S az évfordulók e„...: idejében hadd mondjuk el, hogy ugyanilyen — haladó, sőt forradalmi — szándékok töltötték el a szegények új törvényéért küzdő parasztforradalmár Dózsa Györgyöt és a 150 éve született Petőfi Sándort. Tehát tényleg ünnep ez a nap s~'- munkra. Hiszen hol van már az a cs< külsőségekre adó, hatásvadászó ünnepii- getés, ami körmenettel és magyarázkodó szájhősökkel tisztelgett, ki tudja mi előtt. És mindennek hátterében ott a,lit egy nyomorgó, rongyos ország, amelyiknek nemhogy kenyérre, de még egy — akkor megkívánt — nemzetiszínű kokárdára sem tellett. T ulajdonképpen erre a nyomorra ii az éhségre emlékezés tette közvetlenül a felszabadulás után ezt a napot a kenyér ünnepévé, a kenyéré, amelyből mindig kevés volt. Ezárt vált a kenyér szimbólummá, s a jelkép sokáig él egy nemzet emlékezetében. Ezért tisztelgünk tulajdonképpen esztendőnként a hajdani érzésekkel, de mindig új körülmények között augusztus 20. előtt. Tisztelgünk, mert kenyerünk az asztalon, és a hárommillió koldus Magyarországiból a tízmillió elégedetten élő ember országa lettünk. Augusztus 20-ának manapság azonban több mondanivalója van, mint addig, amíg szinte csak a kenyérért „imádkoztunk”. S ebben az esztendőben különösen sok a mondanivalója, hiszen az országgyűlés módosította a 23 évvel előbb született alkotmányt, amelynek néhány passzusát meglehetősen és szemmel láthatóan hangsúlyozza. Azt az alapvetöséget, hogy: „Az alkotmány az osztályharc során elírt eredményeket és az osztályok közötti tényleges erőviszonyokat tükrözi” mint elvi tételt ugyancsak minden olvasó ember ismeri. Amire azonban jobban oda kell figyelni, az tulajdonképpen nem más, mint az állampolgárok alapvető jogai és köteles- (Fojytatás a 3. oldalon) Az alkotmány idei ünnepére több olyan létesítmény készült el, amely egyrészt az adott település lakóinak, másrészt az egész megyének előnyére szolgál,
