Petőfi Népe, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-19 / 195. szám
Barátságunk szüntelenül erősödik Szerkesztőségünk azzal a kéréssel fordul A. M. Roscsupkin elvtárshoz, az Ukrán Kommunista Párt Krími l'erületi Bizottsága titkárához, a megyénkben tartózkodó delegáció vezetőjéhez, foglalja össze azokat az eredményekét és távlatokat, melyek me- gyeuK es a Krimi terület dolgozóinak kapcsolatait jellemzik. Felkérésünkre A. M. Roscsupkin elvtárs az alábbi nyilatkozatot juttatta el szerkesztőbizottságunkhoz. B | ács-Kiskun megye és a Krím, valamint Kecskemét és Szimferopol testvéri kapcsolata több mint 10 évre nyúlik visz- sza. Erről a barátságról területünk legkisebb helységében is tud a lakosság, s ennek tudható be, hogy minden hír. ami Bács-Kis- kun megyéből érkezik, nagy érdeklődést vált ki dolgozóink körében, önmagámról és a velem' együtt itt tartózkodj küldöttség tagjairól ugyanezt mondhatom el. s nagy megtiszteltetés és öröm volt számomra, amikor a Bács- Kiskun megyébe induló delegáció vezetésével engem bíztak meg. Az elmúlt 10 év alatt a megyéből — és Kecskemét városából is — sokan jártak már politikai, gazdasági, kulturális vagy éppen sportküldöttséggel, sőt lársasutazas formájában a Krímben. A szélesebb tömegek azonban mást a magunkkal hozott kiállításon ismerkedhettek meg közelebbről tájainkkal, éle- . tünkkel és a kommunizmus építésében elért eredményeinkkel. Jóeső érzés tapasztalni azt a nagy érdeklődést, I amit a Bács megyeiek ta- j núsítanak a mi munkánk ] iránt. Úgy gondolom, ez i feljogosít arra, hogy e cikk | keretében is szóljak néhány szót kiegészítésül társadalmi, gazdasági lés kulturális tevékenységünkről. rímben a föld méhe jelentős érc- és földgáztartalékokat rejt magában, hegeinkben sok mészkövet bányásznak, éppen ezért fejlett " a fém- megmunkáló ipar, a gépgyártás és az építőanyagipar; 4 sekélyvizű tengeröblök pedig a vegyipar részére szolgáltatnak alapanyagot. Legfiatalabb üzemeink közé tartozik a televíziógyár, ahol évente több mint 400 ezer készülék jön le‘ a szerelőszalagokról. Jövőre elkezdik a színes tévé tömeggyártását is. Fő gazdasági ágazatunk az élelmiszer-gazdaság. ( Bács-Kiskunhoz hasonlóan foglalkozunk szőlő-, gyümölcs-, zöldség-, gabona- termesztéssel. állattenyésztéssel. Ezenkívül naify kiterjedésű illóolajnövény és dohányültetvényeink vanrtak. Félszigetünk part- I jait a Fekete-tenger mossa, j a krími halászok azonban I még a sarkvidékekre is eljutnak. Az említettek alapján az élelmiszer-gazdaságon belül jelentős konzerv-, bor. és halfeldolgozó ipar fejlődött ki. Eredményeinkré büszkék vagyunk, ám nem vagyunk elégedettek. Tevékenységünkben a technikai haladás szabja meg a fő irányvonalat. Törekvéseink közül első helyen a régi gépek, eszközök, legújabb technikára való, felcserélése szerepel. Áz SZKP XXIV. kongresszusa feladatul szabta, hogy a térit1 melésnövelést 90 százalékban a termelékenység emelésével érjük el. Központi kérdésként kezeljük a szakmai színvonal emelését, a minősége javítását. Természetesen új beruházásaink is vannak. Kenyérgyár épül Bahcsisze- rájban, Jaltában, a lakosság és az üdülők zavartalan ellátására. Építünk egy »újabb nagy konzervgyárat, ezenkívül baromfifeldolgozó kombinátot. tollfeldolgozó üzemet. Kolhozainkban baromfi-, nyúl- tenyésztő telepek létesülnek, és húsfeldolgozó kombinátok épülnek. A kolhozokban egyébként nemcsak a termelés korszerűsítésére fordítanak gondot, ma már városi jellegű lakótelepeket létesítenek. Krímben igen sok a műkedvelő művészeti csoportok száma. Aki napjainkban ellátogat hozzánk, szemtanúja lehet a Szovjetunió megalakulása 50. évfordulója tiszteletére rendezett nagyszabású műkedvelő fesztiválnak, amelyen ének- és zenekarok, tánccsóportok, szavalóművészek, színjátszó csoportok stb. vesznek részt. Négy főiskolánk egyetemünk, számos kutatóintézetünk van. Ezek között több a szőlészeti, borászati, hidro- fizikai kutatásokkal foglalkozik. Üdülőhelyeink, sza- natóriumaink egyszerre több mint 100 ezer embert tudnak fogadni, M indezek felvázolása után, úgy gondolom, bőven van lehetőség eddigi gyümölcsöző kapcsolataink továbbfejlesztésére. Krímben nagy figyelemmel kísérik Bács-Kis- kun megye gazdasági, kulturális eredményeit, s a hasznos módszereket átvesszük. A Hosszúhegyi és az Izáki Állami Gazdaság törpegyümölcsös-, valamint magasművelésű szőlőültetvényeit is ezek közé sorolhatjuk. A Dzerzsinszkij Bőrlábbeli Gyár az Alföldi Cipőgyárban látott technológiát hasznosította. Konzervgyáraink a Bács magyei konzervgyárakban alkalmazott automatikus feldolgozó gépsorok működésének tapasztalatait vették át. Öröm ugyanakkor számunkra, hogy itt, az Alföldön jól beválnak a nálunk készült konzervdobozgyártó gépsorok. Küldöttségünk sok hasznos tapasztalatot gyűjtött megyei körútja során a Bajai, a Kiskunhalasi Állami Gazdaságban, a Kismotor- és Gépgyár bajai gyárában. a • Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárában. a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál, és mindenütt, ahol látogatást tettünk. Emellett felejthetetlenek számunkra " azok a barátsági nagygyűlések, amelyek során a megye dolgozóival találkoztunk. Nagyon fontosnak tartom azokat a megbeszéléseket is, amelyeken a két terület pártszerveinek munkamódszereiről esett szó. A megye és Kecs™ kémét város vezetőivel való megbeszéléseinken elhatároztuk, hogy a politikai, gazdasági és társadalmi tevékenység legjobb módszereiről megjelenő irodalmat is megküldjük egymásnak. Kisebb létszámú szakosított küldöttségeket cserélünk. Sokféle témában tudjuk összevetni tapasztalatainkat. A legjobb tolmács népeink között a művészet A táncok, a dalok jól beszélnek a dolgozók mindennapi életéről, ezért jöjjenek ide a krími, és menjenek hozzánk a Bács megyei művészeti csoportok. Találkozzanak minél sűrűbben sportolóink is. Sajtóink — a Petőfi Népe és a Krími Pravda — informálja minél sűrűbben területeink lakosságát a testvérmegye és testvérváros életéről, politikai, gazdasági és kulturális eredményeiről. Így lesz mind mélyebb Bács-Kiskun és Krím népének testvéri barátsága, amelynek szálai az elmúlt évtized alatt el- téphetetlenné erősödtek. A. M. Roscsupkin, az Ukrán Kommunista Párt Krím Területi Bizottságának titkára Köszönet és elismerés Néhány kombájn vonult végig Kecskemét főutcáján. Nyergükben széltől, napsütéstől cserzett ’ arcú emberek ültek sok kilométeres utazással és még több, fáradságos munkával a hátuk mögött. A Tiszántúlra tartottak,’ a rövidebb útvonalat választva a nagy kerülővel járó vasúti szállítás helyett. Már jönnek, vagy a közeli napokban indulnak el a Dunántúlról azok a kombájnosok, akik miután otthon learattak, somogyi, tolnai, baranyai szövetkezetek tagjainak segítettek a betakarításban. A kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz gazdái ünnep utáni héten várják haza a* szigetvári járásból, ott dolgozó kombájnos társaikat. Baranyában csupán mint a Duna-völgy ében másutt is, még van aratnivaló. A Vörös Csillag Termelőszövetkezet volt az első a homokhátsági körzetben, amelyik öt betakarítógépet és azok kezelő- személyzetét útnak indítottak a Dunántúlra. Kétszer ad, aki gyorsan ad, s a baranyaiaknak nagyon elkelt az a gyors segítség, amelyet a Bács- Kiskun megyei gazdaságoktól is kaptak. Pedig a Duna—Tisza közén igen nehéz volt az aratás. Rendkívül igénybe vette a mezőgazdasági dolgozók szellemi és fizikai erejét. A sok csapadéktól elgyomosodott búzában alig tudtak előrehaladni a gépek. Gyakran meg kellett állni kitisztítani vagy kijavítani a vágószerkezetet. Szombaton, vasárnap a megye számos termelőszövetkezetében ünnepi közgyűlést tartanak. Tiszád j falun falugyűlés lesz, amelyet a két szomszédos szövetkezet, a Ti- szatáj és az alpári Bu- zakalász Tsz gazdái találkoznak. A kunszállási Alkotmány Termelőszövetkezet tagsága augusztus 19-én emlékezik meg az alkotmány ünnepéről és a szövetkezet megalakulásának huszonkettedik évfordulójáról, s megjutalmazza a munkában helytállókat. Kecskeméten a Magyar—Szovjet Barátság, Dávodon az Augusztus 20. Tsz a közgyűlésen, Jánoshalmán, a nagyközségi tanácsülésem köszöntik a legjobbakat. Érsekcsa- nádon a Búzakalász Termelőszövetkezet vasárnapi közgyűlésén osztja ki a hűségjutalmakat az egész éven át, valamint a nyári munkában legtöbbet fáradozó tagjainak. A négy tiszakécskei szövetkezet a hétvégi ünnepi összejövetelt, a Tisza-parti társas rendezvényt használja fel arra, hogy az évfordulón, a legszorgalmasabb tsz-gazdákat is köszöntse. A mezőgazdasági szövetkezetekben és az élelmiszergazdasággal összefüggő intézményekben száznál több miniszteri kitüntetést, dicsérő oklevelet, számos kiváló szövetkezeti dolgozó jelvényt osztanak ki augusztus 20- án és az alkotmány napja előtti közgyűlésen, ünnepi összejövetelen. Néhány termelőszövetkezet pedig a dunántúli nagy munkából •hazatérő kombájno- sait köszönti az augusztus húszadika utáni napokban. K. A. A kenyér olyan adomány, amelyet a természet nem ad jótékonyságból gyermekének, az embernek. Meg' kell dolgozni érte, mégsem mondhatjuk fizetségnek. Ember és " természet ellentétekkel . terhes, de nélkülözhetetlen szövetsége testesül meg benne, ünneplése ezért olyan hagyomány, amit az emberiség ősidőktől mindmáig ^Munkánk kérnem nemzedékről nemzedékre hagyatélcoz. Ez alatt sokat változtak e hagyomány formái, sőt tartalma is, hiszen változott az embert a természethez fűző viszony. Ez a viszony a munka, amelyben testet öltenek az ember gyarapodó ismeretei a természetről csakúgy, mint ezek alapján készülő egyre ügyesebb gépei, termelői fortélyai-. Ezek a gondolatok — amelyekből a természet, a környezet védelmének eszméje is táplálkozhat — küzdelmes, munkás kapcsolatról szólnak. S erre' figyelmeztetett bennünket az idei, esőzésektől elnyújtott, fáradságos aratás ' is, amelyben az ország egyik fele segítségére sietett a másiknak, az Alföld a Dunántúlnak. Ez a segítség- nyújtás méltó az ünnephez, hisz az új kenyér ünnepe az összefogás ünnepe is. Sokféle szakmabeli ember keze munkájával lesz a lábon álló gabonából frft* kenyér, amelynek első »z^- letjét oly örömmel fogadtuk szüléink kezéből gyermekkorunkban
