Petőfi Népe, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-19 / 195. szám

8. oldal 1972. augusztus 19, szómba! Emleriien iatézkeéósek ,, Mintegy másfél évtized­del ezelőtt kezdődött el a — javarészt brit útlevél­lel rendelkező — színes- bőrűek beáramlása Ang­liába. A színesbőrűek száma az 55 milliós Angliában nem több 2—2,5 millió­nál, ám hosszabb ideje veszett kampány folyik el­lenük Enoch Powell kon­zervatív képviselő vezeté­sével. Powellék addig ágáltak, amíg sikerült el- érniök: a brit hatóságok bevándorlási kvótarend­szert állítottak fel, hogy korlátozzák a színesbő­rűek angliai belépését és letelepedését. Ez annál is szégyenteljesebb do­log, mert a rendelkezés zömében — angol útle­véllel rendelkező, tehát brit állampolgárnak szá­mító egyénekre vonatko­zik. Azaz nyílt bevallása annak, hogy őfelségének vannak másodrendű ál­lampolgárai is. Idi Amin ugandai elnök bejelentése — hogy 90 na­pon belül száműzi az or­szágában levő ázsiaiakat — zavarba hozta Angliát. Ezeknek az eddig Afriká­ban élt indiaiaknak és pakisztániaknak a zöme ugyanis Angliában kíván letelepedni és angol út­levél van a zsebükben. A brit kormány azért folytatott tárgyalásokat Aminnal, hogy legalább határidőmódosítást kap­jon. Érzi ugyanis London, hogy a bevándorlási kvó- tct-rendszer ellenére sincs más választása, erkölcsi lehetősége, mint befogad­ni az Ugandából szám- űzötteket. Amin nemcsak határ­időmódosítást nem adott, de most még bővítette és szigorította is eddigi ren­delkezéseit. Kijelentette, hogy szemben korábbi közlésével, amely szerint bizonyos „szakemberek” (tanárok, diplomások stb.) az ugandai „ázsiaiak” kö­zül maradhatnak — még­sem maradhatnak. Ezen kívül az „ugandaizálást" most kiterjesztette az Ugandában élő menekül­tekre is: mintegy 80 ezer dél-szudáni négerre és 100 ezer ruandaira. Ez még súlyosabb intézke­dés. Az indiaiak és pa­kisztániak ugyanis, ha ne­hézségek árán, de végül csak letelepedhetnek Ang­liában, sőt, egy részüket — friss jelentés szerint — India is hajlandó befo­gadni. Ám a menekültek­re, legalábbis egy részük­re, ha vissza kell térniök hazájukba, halál, vagy jobb esetben börtön, de mindenképpen szenvedés vár. Nem vitás, hogy alap­jaiban és múltba nyúló gyökereiben a brit impe­rialista politikát terheli a felelősség, amiért ma ilyen helyzetek előállhat­nak, hiszen mindez az egykor általuk manipulált volt gyarmatbirodalomban játszódik le. Ám nem le­het felmenteni a mai ve­zetőket, Idi Amin tábor­nokot és társait sem, em­bertelen intézkedéseikért. Negyvenhatezer amerikai halott háromszázezer sebesült HANOI—SAIGON Amerikai repülőgépek csütörtökön éjjel Hanoi elővárosait bombázták — jelentette helyszíni tudósí­tásában az AFF-hírügy- nökség. A detonációkat a VDK fővárosának központ­jában is hallani lehetett. Terrortámadásuk másik célpontja Dong Hói észak­vietnami kikötőváros kör­nyéke volt. A péntek reggeli hírügy­nökségek jelentése szerint az amerikai stratégiai lé­gierő gépei az elmúlt éj­szaka összesen 26 bevetés­ben bombázták Észak-Vi- etnam lakott térségeit és Dél-Vietnam felszabadított területeit. Dél-vietnami akcióik fő célpontja Sai­gon, Hűé és Binh Dinh körzete volt. A dél-vietna­mi főváros környékét hat hullámban bombázták. A dél-vietnami forradal­mi erők az elmúlt 24 órá­ban sikeres akciókat haj­tottak végre Quang Tri tartományi székhely kör­nyékén és a Da Nang-i nagy támaszpont ellen. A Mekong deltájában, Dinh Tuong tartományban is fellángoltak a harcok. A saigoni amerikai ka­tonai parancsnokság csü­törtökön közölt — és nyil­ván szépített — összesítő Veszteségjelentése szerint az elmúlt 11 esztendőben Indokínában 45 847 ameri­kai vesztette életét és 303 322 sebesült meg. A parancsnokság szóvivője a saigoni rezsim vesztesé­geit 166106 halottban je­lölte meg. (AFP, Reuter) Kissinger elutazott Saigonból SAIGON Henry Kissinger, Nixon amerikai elnök nemzetbiz­tonsági főtanácsadója pén­teken reggel újabb meg­beszélést tartott Nguyen Van Thieu saigoni bábel­nökkel. A két politikus csütörtökön csaknem há­rom óra hosszat, pénte­ken reggel pedig három és fél órán át tárgyalt. A megbeszélésen jelen volt Ellsworth Bunker, az Egyesült Államok saigoni nagykövete is. Kissinger pénteken dél­után Saigonból Tokióba utazott. A nemzetbiztonsá­gi főtanácsadó elutazása előtt semmit sem közölt megbízatásának céljából, a saigoni amerikai nagykö­vetség azonban Kissinger elutazásának pillanatában közleményt juttatott el a sajtóhoz. Ebből kitűnik, hogy Kissinger saigoni tár. gyalásain „alkalom adó­dott a dél-vietnami helyzet, valamint a Vietnami De­mokratikus Köztársaság képviselőivel Párizsban tartott megbeszélések ösz- szes aspektusainak áttekin­tésére”. (Reuter, AFP) Marokkian hallgatnak a fegyverek Befejszidif! i hivatalos sztrájk kezdődik a nem hivatalos LONDON (MTI) Az országos dokkmun­kássztrájk hivatalos lefújá. sa után a pénteki nap a „nemhivatalos” sztrájk kezdetét jelenti a szigetor­szágban. A dokkmunkások az egyes kikötőkben gyű­léseken szavazlak, hogy el- fogadjak-é a küldöttköz­gyűlés döntését Liverpoolban csütörtö­kön hatezer dokkmunkás szavazott a sztrájk folyta­tása mellett. Manchester sztrájkoló dokkosai ugyan­csak a harc folytatását ha­tározták el. Néhány kisebb és középnagyságú kikötő­ben megszavazták a mun­ka új raf elvételét, a töb­biek azonban közölték, hogy London és Hull dokkmun­kásainak döntésére várnak, ettől teszik függővé a to­vábbiakat. A kikötői munka beszün­tetése az eddigi becslések szerint ezermillió fontster­ling értékű áru ki- és be­áramlását tartóztatta fel. Noha ezeknek jelentős szá­zaléka nem romlandó, a fenntartási költségek máris több millió fontot tesznek ki. A sztrájk elhúzódása most már érezteti hatását az ország termelésében; az importáruk hiánya miatt akadozik a textilgyárak termelése, az exportszállí­tások elakadása miatt pe­dig több nagyvállalat köz­tük például a Ford-autó- gyár kénytelen volt leállí­tani exportcikkeinek gyár­tását. Ha a nagy kikötők mun­kásai a sztrájk folytatása mellett döntenek, a ki- és bemenő áruforgalmat a kis kikötők, a repülőgépek és a csatornaátkelő hajók se­gítségével kell majd lebo­nyolítani — ezek kapacitá­sa pedig a nagyvállalatok szempontjából elenyésző. Nyolcadik hetébe lépett Angliában az építőmunkás­sztrájk, amelyben eddig, nemhivatalos adatok sze­rint, csaknem százezer épí­tőipari dolgozó vesz részt. A bérkövetelési sztrájkban részt vevők száma egyre növekszik. A nagy építő­vállalatok irányítása alatt álló építkezések egyhar- madán állt le a munka. A marokkói királyság­ban hallgatnak a fegyve­rek. Az uralkodó az ellene megkísérelt merénylet óta Skhirat-i nyári reziden­ciájából irányítja az ügye­ket. A véres kezű egykori rendőrt — és későbbi had­ügyminisztert tegnap te­mették el szülőfalujában, az Atlasz-hegység Ain Seikh nevű községében. A ceremónia „minimális” volt. aminek okát a hír- ügynökségek nem a kegy­vesztettségben, hanem az öngyilkosság vallási tilal­mának tényében látják. A Rabatban tartozkó külön- tudósítók — így például az AFP és a UPI nem ad­nak sok hitelt annak a hi­potézisnek, hogy Ufkirt megölték, hihetőnek tart­ják, hogy a golyó, amely életét kioltotta, valóban maga repítette a koponyá­jába. Marokkói körökben azt mondják, hogy Ufkir tá­bornok minden bizonnyal levonta a konzekvenciákat egy politika kudarcából, mely éppúgy volt az övé, mint II. Hasszáné. Ufkir vitte véghez a király min­den sötét ügyét, kezdve a rif-lázadás leverésétől Ben Barka meggyilkoltatásáig Állítólag személyes felelős­ségét látta abban, hogy sem a skhirati merényletet, sem a mostani repülőláza­dást nem sikerült megaka­dályoznia, s hogy az idei tavaszon megrendezett nép­szavazást, amely a monar­chia liberalizálásának jel­szavával folyt le, mindkét nagy ellenzéki polgári párt bojkottálta. Így történhe­tett, hogy „egyenlőségjelet téve” a király és maga kudarcai közé, az öngyil­kosság mellett döntött. Meglepő fejlemény, hogy Nagy-Britannia kiszolgál­tatta II. Hasszánnak a me­rényletben részes repülő­tisztek Gibraltárra mene­kült csoportját. Ezek, mint ismeretes, egy helikopter fedélzetén érkeztek a brit koronagyarmatra, s ketten közülük politikai mene­dékjogot kértek. London azonban úgy látta helyes­nek, ha ezúttal szertefosz- latja azt az elméletet, hogy a politikai menekültek bízvást számíthatnak jó in­dulatára: fontosabbnak ta­lálta megőrizni a jóviszonyt II. Hasszánnal. A gibral- tári brit hatóságok ezért Amkran alezredest, a ke- nitrai légitámaszpont egy hónappal ezelőtt leváltott parancsnokát, Midaui re­pülőhadnagyot, továbbá az amúgyis hazatérni kívánó három őrmestert feltették a marokkói légierő egyik gépére, s hazaküldtek Ra­batba. Sorsukról azóta nincs hír. Pénteken hajnal­ban a londoni külügymi­nisztérium igen szűkszavú közleményben adta hírül a döntés okát. Eszerint Nagy- Britannia úgy találta, hogy a marokkói tisztek gibral- tári tartózkodása „ártalmá­ra lett volna a közjónak”. Megszöksz Rolovics gyilkosai STOCKHOLM (MTI) Rolovics stockholmi ju­goszláv nagykövet elítélt gyilkosai pénteken hajnal­ban megszöktek a kumlai fegyházból. A két usztasa; a 21 éves Miro Baresics és a 23 éves Andjelko Braj- kovics 15 svéd fogoly tár­saságában „lépett meg”: nyomukra eddig nem akad. tak. A börtönhatóságok nem tudják, miként sikerült a magánzárkában őrzött, és „rendkívül veszélyeseknek” minősített foglyoknak ki­jutniuk, de feltételezik, hogy kívülről jött számuk­ra segítség. Baresics és Brajkovics 16 hónappal ezelőtt gyilkolta meg Rolovics nagykövetet. Mindkettőjük életfogytig­lani fegyházbüntetését töl­tötte. (AP, Reuter) Robbanások a katolikus negyedben Ismét bombák robbanták Belfastban pénteken haj­nalban, ezúttal a város egyik katolikus negyedé­ben. Több ház súlyosan megrongálódott. Sebesül­tekről eddig nincs hír. A város utcáin az ulsteri vé­delmi szövetség (UDA) protestáns katonai szerve­zet járőrei cirkálnak. Mind­ez a csütörtökön Belfast protestáns negyedében el­követett pokolgépes me­rényletek következménye, amelyeknek 55 sebesültje volt. Folyamodvány Gus Hall jelöléséért Az Egyesült Államok Kommunista Pártja petí­cióval fordult Minnesota állam hatóságaihoz, hogy CHILE Támadás balról Augusztus első szombatján a chilei rendőrség ház­kutatást akart tartani Santiago de Chile közelében egy letartóztatott bandita házában. Az osztagot heves gép­pisztolytűz fogadta. Mint később kiderült, a merény­lők a szélsőséges politikai nézeteket valló Baloldali Forradalmi Mozgalom (MIR) tagjai voltak. A tűzharc­nak egy halálos áldozata volt, többen megsebesültek — köztük öt rendőr. Allende elnök röviddel az eset után a helyszínen jelentette ki, hogy a Népi Egység kormánya kész meghiúsítani minden ellenséges csele­kedetet, akár a reakciós burzsoáziával, akár az ultra­baloldali elemekkel találja magát szemben. A MIR és más szélsőséges szervezetek eddig több­ször kifejezésre juttatták, hogy nem értenek egyet a Népi Egység kormányának megfontolt politikájával. Az ultrabaloldaliak nem tartják eléggé „forradalmi­nak” Salvador Allende irányvonalát, s radikális esz­közökkel kísérlik meg a burzsoá rendszer maradvá­nyainak fölszámolását. Az erőszakos földfoglalások és az államosítás alá nem eső üzemek törvényellenes birtokbavétele ellen a Népi Egység valamennyi pártja, de mindenek előtt a Kommunista Párt erőteljesen fel­lép. A párt hangsúlyozza, hogy az agrárreform és az államosítási program a kormány megfontolt mérlege­lése eredményeként született, s szigorú betartása a Népi Egység iránti bizalom alapját képezi. A forradalmi folyamat „meggyorsítását” célzó erő­szakos akciók csakis a reakciós jobboldalnak kedvez­nek, hiszen a polgári középrétegeket elrettentik a bal­oldali haladás és a szocializmus eszméitől, s ezzel je­lentős tömegbázistól fosztják meg a Népi Egység koalícióját. Az önjelölt „igazi forradalmárok” nemcsak erőszak­kal, hanem „demokratikus úton” is megpróbálják bom­lasztani a Népi Egységet. Concepcion városban például a Kommunista Párt és a függetlenek kirekesztésével a koalíció nevében „népi gyűlést” hívtak össze és ezzel akarták helyettesíteni Chile törvényes parlamentjét. Allende elnök, az immár balról is egyre erőteljeseb­ben jelentkező támadások visszaverése érdekében még szilárdabb egységre szólította fel az ország népét. Mint mondotta, ezek az akciók a chilei forradalmi átalaku­lások elleni kitervelt aknamunka részét képezik. Az elnök hangsúlyozta: a fejlődés záloga a szervezett, be­csületes építő munka, a dolgozók szilárd egysége. Aki pedig fegyverrel tör a nép hatalmára, az a bíróság előtt felel tetteiért. M. J. a választási jegyzékre ve­gyék fel az amerikai kom­munisták jelöltjét, Gus Hallt, aki az elnöki posztra pályázik. A folyamodványt másfélszer annyi választó írta alá, mint amennyi az állam törvényei szerint szükséges lett volna. Női biztonsági erők Női biztonsági erőket szerveznek Dél-Koreában, mégpedig azzal a céllal, hogy ők lássák el az ál­lamfő és más magas rangú személyiségek nejeinek a védelmét. „A fegyveres asszonycsapat” első hat tagja most részesül külön­leges kiképzésben a rend­őriskolán és két hónap múlva lép szolgálatba. „Egyenlő” közoktatási törvény A képviselőház hosszan elhúzódó heves vita után péntekre virradóra 282 sza­vazattal 102 ellenében jó­váhagyta a Nixon-kormány törvényjavaslatát, amely a republikánus elnök „déli stratégiájának” részeként megtiltja a kötelező isko­labuszozást. Az ironikus módon „egyenlő közokta­tási törvény” néven sze­replő rendelkezés gyakor­latilag egyetlen tollvonás­sal eltörölné — szenátusi jóváhagyás esetén — mind­azokat az eredményeket, amelyeket a néger polgár­jogi mozgalom az elmúlt 15 évben kivívott az isko­lai faji megkülönböztetés megszüntetése terén. Kozmosz—515 A Szovjetunióban pénte­ken Föld körüli pályára bo­csátották a Kozmosz—i I mesterséges holdat, ho*y folytassák a világűr kuta­tását a régebben meghirde­tett programnak megfele­lően.

Next

/
Thumbnails
Contents