Petőfi Népe, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-16 / 192. szám

1972. augusztus 16, szerda S. oldal Shakespeare Romeo és Júliája Szegeden D Nemcsak az idei nyár, hosszú évek tanulsága: a szegedi szabadtéri, zenés színház. S hogy mégsem kizárólag, oly emlékezetes prózabemutatók bizonyít­ják, mint az ember tragé­diája vagy két Shakes- peare-dráma, a Szentiván- éji álom és a Hamlet. Az Erzsébet-kor legendás szerzőjét egyszer már meg ­szó, szülők és fiatalok kö­zötti erkölcsi ellentétekről, s noha vér is folyik, Shakespeare optimista, hő­sei nem haltak hiába, a jö­vő nemzedékek szabad utat kapnak az érzelmek sza­badságához. A türelmetlen ifjúság drámája a szegedi játékok történetének legfiatalabb főszereplőit szólította szín­Rómeo: Kalocsai Miklós idézte az idei program, hi­szen Verdi Otellója köztu­domásúan shakespeare-i ihletésű, de maradt az idei ééadra eredeti anyag is, a Rómeó és Júlia, Hegedűs Géza szép megfogalmazá­sában „a családi fegyelem és a jogait követelő szere­lem hallhatatlan konflik­tusának” drámája. A rendező ugyanaz a Vámos László, aki itt a legutóbbi esztendők Ma- dách-előadásai mellett a Hamletet is színre vitte. A Rómeó és Júlia az if­júság erőszakos jogát hir­deti a szerelemhez — nyi­latkozott a rendező. — Társadalmi drámáról van padra, címszerepben a Színművészeti Főiskola III. évfolyamát végzett Kútvöl­gyi Erzsébetet és Kalocsai Miklóst. A hozzájuk fiata­lított szereposztásban, több főiskolás, színinövendék mellett jelentősebb felada­tot kapott Harsányi Gábor, Horesnyi László, Miklós Klára, Szemes Mari, Kátay Endre, Darvas Iván és Mensáros László. A Szegedi Szabadtéri Játékbk idei utolsó bemu­tatója augusztus 18-án, a lengyel állami népi ének­és táncegyüttes, a Slask előadása lesz. N. I. fiatal szakmunkások vetélkedője Tizenegyen képviselik Országszerte tízezer fia­tal vett részt a városi, já­rási, megyei versenyeken, melyek után augusztus 18 —20-a között Mosonma- gyaróvárott, a Lajta-Han- sági Állami Gazdaság te­rületén kerül sor a mező- gazdasági gépekkel dolgo­zó fiatalok III. nemzetközi és országos vetélkedőjére. A háromnapos verseny két részből, úgynevezett keretprogramból és ifjú­ságpolitikai rendezvények­ből áll. Pénteken délután lesz az ünnepélyes meg­nyitó és a mezőgazdaság fejlődését demonstráló nagyszabású felvonulás. A mezőgazdasági gépkiállítás megtekintése után éjszakai ifjúsági szántóversennyel fejeződik be az első nap programja. Szombaton rendezik meg az öntözőbrigádok, nö­vényvédő brigádok, vonta­tóvezetők és az erőgép hi­baelhárítók vetélkedőjét. Ugyanekkor kezdődik a nappali ifjúsági szántó­verseny és a mezőgazdasá­gi munkagépkezelők ver­senye. Az ifjúsági szocia­lista brigádok első orszá­gos szellemi vetélkedőjére háromtagú csapatok ne­vezhetnek be. Alkotmányunk ünnepén a politikai nagygyűlést követően rendezik meg a nemzetközi ifjúsági szántó­versenyt, melyen bolgár, csehszlovák, jugoszláv, né­met, román, lengyel, szov­jet és magyar fiatalok vesznek részt. Az érdekesnek ígérkező kulturális műsor, női lab­darúgó-mérkőzés és lovas­bemutató után ünnepélyes eredményhirdetéssel és a KISZ Központi Bizottsága Művészegyüttesének gála­estjével fejeződik be a há­romnapos program. A nemzetközi és orszá­gos vetélkedőn részt vevő tizenegy Bács-Kiskun me­gyei fiatal, Móri László, a KISZ megyei bizottságá­nak munkatársa vezetésé­vel ma reggel elutazott Mosonmagyaróvárra. A megyei döntőn elért h§j Magyar—szovjet baráti nagygyűlésen vettek részt a Krím küldöttei Uj technológiával Hetvenötezer hízott liba Hámozzák a rönköket Programozott favágás Hazai cukorrépa szelektív gyomirtó szer Az első egység próba­üzemére készülnek a pere- martoni ipari robbanó­anyaggyár új üzemében, ahol a cukorrépa szelek­tív gyomirtó szerét gyárt­ják majd. Az új vegyszert a Chinoin Gyógyszergyár­ban kísérletezték ki és a két gyár együttműködésé­vel hozzák létre a 7,5 mil­lió forintos beruházást igénylő üzemet. A cukorrépa szelektív gyomirtó szert eddig tel­jes egészében importból fedeztük. Az ország igé­nyét — a piackutatások szerint — évente mintegy 300 tonnára becsülik. Az új üzem — a beruházási megvalósítás után — évente 220—250 tonna gyomirtó szert állít majd elő. érnek el. Ez természetesen a gondos, lelkiismeretes, jó munka eredménye. A gon­dozók meg is dolgoznak a 3—4 ezer forintos kerese­tért, hiszen naponta el­képzelhetetlenül nagy az az összsúly, amit emelget­niük kell. Egy-egy nő 250 libát tesz naponta négy­szer a tömőgépre, s ez annyit jelent, hogy 150 mázsát emel fel részletek­ben. A napokban szállítanak ebben az évben már ne­gyedszer több mint 10 ezer ludat a feldolgozó helyre. A bontásnál ott vannak a telep vezetőin kívül a dol­gozók képviselői is, hogy így meggyőződhessenek ar­ról, hogy munkájukat, lel­kiismeretes gondozásukat lúdiaik hány dekás má­jakkal „viszonozzák”. Cs. I. A Krím terület dolgozóit képviselő, Báes-Kiskunban tartózkodó küldöttség teg­nap reggel az egyik legdé­libb fekvésű községünkbe, Tompára látogatott el. A Kossuth Tsz központjában Ispánovits Márton, a kis­kunhalasi járási pártbi­zottság első titkára tájé­koztatta a vendégeket a járás munkájáról, életéről, majd Fazekas Bálint, a szövetkezet elnöke mutat­ta be a közös gazdaságot. A delegáció tagjai dél­után Kiskunhalasra utaz­tak, ahol Sipos János, a városi pártbizottság első titkára, Vincze Ferenc vá­rosi tanácselnök, Gero Sándor, a megyei pártbi­zottság osztályvezetője és dr. Gulyás János, a Kis­kunhalasi Állami Gazda­ság párt-csúcsvezetőségé- nek titkára várta őket. Be­számolót hallgattak meg a gazdaság tevékenységéről, majd rövid körutat tettek a híres csipkeház érintésé­vel és megtekintették a múzeumban megrendezett Bács-Kiskun megyei fafa­ragók kiállítását A tegnapi program leg­fontosabb mozzanata dél­után 5 órakor kezdődött a Kiskunhalasi Állami Gaz­daság tajói kerületé­nek központjában. A nagy­teremben — amely erre az alkalomra a magyar— szovjet baráti nagygyűlés otthonává vált — összesen 200 szocialista brigádveze­tő, párt-, KISZ- és szak- szervezeti aktivista foglalt helyet. A delegációt a szomszédos őrsvezetőképző tábor felsorakozott úttörői fogadták piros szegfűkkel. A nagygyűlést Sipos Já­nos nyitotta meg és kö­szöntötte vendégeinket, be­szélt a magyar—szovjet barátság példáiról, arról, hogy a jelenlegi magyar— szovjet barátság hete alatt egy újabb munkáskollektí­va mellett a kórház dolgo­zói is felvételüket kérik a tagcsoportok közé a város­ban. A közeljövőben több száz kiváló ipari és mező- gazdasági munkás látogat el a szomszédos szociális­a megyét lyezései alapján, Slonszki István, a Kiskunhalasi Ál­lami Gazdaság szerelője, az erőgép hibaelhárítók, Zsoldos István, az Izsáki Állami Gazdaság traktoro­sa a vontatóvezetők, Lo- sonczi László, a Bajai Ál­lami Gazdaság traktorosa pedig a munkagépkeze­lők versenyén indul majd. Kiss Gyula és Szűcs Pál, a Helvéciái Állami Gazda­ság dolgozói a növényvé­dő brigádok versenyére küldték el nevezésüket. Az öntöző brigádok vetélkedő­jén induló csapat tagjai: Tóth János (hartai Lenin Tsz), Gergely György (hartai Béke Tsz) és To- polcsányi Sándor (hartai Béke Tsz). Az ifjúsági szocialista brigádok első országos szellemi vetélkedőjén Bács-Kiskun megyét a Bajai Állami Gazdaság Tessedik Sámuel öntözési komplex brigádja — Tóth György, Takács Ferenc és Sirók József — képviseli. s. fc ta országba. A többi kö­zött ezzel is készülnek a nagy jubileumra, a Szov­jetunió megalakulása 50. évfordulójának megünnep­lésére. Ezt követően az állami gazdaság szocialista bri­gádvezetőinek nevében Kürti Lajos, a kígyósi üzemegység dolgozója szá­molt be a szocialista mun­kaverseny eredményeiről, a Szovjetunióban és a Krím félszigeten tett tava­lyi útjáról. A. Sz. Kaszjanyenko, az Ukrán Kommunista Párt belogorszki járási bizottsá­gának első titkára üdvö­zölte a gyűlés résztvevőit és ismertette utazásuk cél­ját. Kitért arra, hogy a A kiskunfélegyházi Egyesült Lenin—Rákóczi Termelőszövetkezetben évek óta foglalkoznak li- bahizlalással. A hízott li­bának mája a legértéke­sebb a zsírja és a húsa mellett. Átlagosan 32 de­kás súlyt ér el az itt te­nyésztett rajnai ludak má­ja és ez annyit jelent, hogy valamennyi megfelel az exportminőségnek. A nyugati vásárlók szívesen rendelnek ebből a májból, mivel minősége is kifogás­talan. A termelőszövetkezet­ben a múlt évben ötheten­ként 18—20 kiló kukorica felhasználásával értek el 3 kiló súlygyarapodást. A tö­méshez darált kukoricát, úgynevezett pépet hasz­náltak. Az idén módosítot­ták a technológiát. A szö­vetkezetben gyártott gö­döllői rendszerű tömőgépet használják. Előáztatott sze­mes kukoricával tömik az állatokat. A módosítás eredményének köszönhető, hogy a lúdak egy héttel hamarább elérték a 3 ki­lós súlygyarapodást és mintegy 2 kiló kukoricá­val kevesebb volt a takar­mányfelhasználás. A hizla­lás önköltségét tehát 10 A biztosítási tevékeny­ségről szóló kormányren­delet alapján a pénzügy- miniszter az érdekelt mi­niszterekkel egyetértésben rendeletet adott ki az Ál­lami Biztosítóról. A Magyar Közlönyben megjelent rendelet részle­tesen meghatározza az Ál­lami Biztosító feladatait, amelyek célja, hogy társa­dalmi összefogással, a la­kosság és a társadalmi in­tézmények közös ráfordí­tásokkal ellensúlyozzák, csökkentsék a különféle károk anyagi következmé­nyeit. Az intézet gondos­kodik egyebek között az állami, a társadalmi, a szövetkezeti szervek va­gyonbiztosításáról, az ál­lampolgárok vagyon- és személybiztosításáról, a nemzetközi biztosítással összefüggő megállapodá­sok létesítéséről stb. A biztosító ezenkívül együtt­belogorszki járásban mi­ként igyekeznek megvaló­sítani az SZKP XXIV. kongresszusának határoza­tait, a jelenlegi IX. ötéves terv céljait. Mint mondot­ta, ebben a munkában fel­használják a Bács-Kiskun - ban szerzett tapasztalato­kat is, végezetül pedig a testvérterület és a járás dolgozóinak üdvözletét tol­mácsolta. Zárószavakat dr. Gulyás János mondott a pártveze­tőség és a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság helyi tagcsoportjának nevében. A magyar—szovjet bará­ti nagygyűlés a két nép és a két terület közti testvé­riség éltetésével ért véget. H. F. százalékkal csökkentették. A költség-megtakarítá­son kívül még a feldolgo­zásnál jelentkező gondok is megszűntek az új tech­nológia alkalmazásával. A libákat ugyanis a Kecske­méti BOV veszi át a szö­vetkezettől és itt történik a feldolgozás. A pépes tö­més hátránya még az. hogy a libák tolla az ele- ségtől erősen szennyezett lett. Mióta szemes kuko­ricával tömnek, a toll tel­jesen tiszta. Ebben az évben mintegy 75 ezer, hét és fél kilós hí­zott libát adnak el és több mint 2 millió forint nyere­ségre számítanak. A jobbára nőket foglal­koztató hizlaldában na­gyon jó, ösztönző bérezést választottak. Azok a dol­gozók keresnek jól, akik­nek libái nagyobb súlyt Évente 230 000 köbmé­ter bútor- és szerszámipa­ri fát ad az országnak a működve a hasonló fel­adattal megbízott állami és társadalmi szervekkel, fel- világosító és tájékoztató tevékenységet fejt ki a ká­rok megelőzése érdekében. Az Állami Biztosító helyi szervei, felkérésre, rend­szeresen beszámolnak a velük azonos területen működő tanácsoknak a biztosítás helyzetéről, kü­lönféle közérdekű kérdé­seiről. A rendelet külön mel­lékletben ismerteti az Ál­lami Biztosítón kívül ha­zánkban működő biztosítá­si egyesületeket, amelyek felügyeletét a biztosításról szóló jogszabály ugyancsak a pénzügyminiszter hatás­körébe utalta; a miniszter gondoskodik a jogtalan biztosítási tevékenység megszüntetéséről is. A biztosítással kapcso­latos miniszteri rendelet hatályba lépett. (MTI) Gemenc! Állami Erdő- és Vadgazdaság. A vadállo­mányáról híres Duna men­tén tervszerű erdősítéssel, pótlásokkal gondoskodnak a folyamatos fatermelés­ről. Évente átlagosan 660 hektáron telepítenek új er­dőt, pótolják a régit. Az erdőkitermelés jövedelme­zőségét növelve — a vad- gazdálkodás eléggé magas költségeinek pótlására — ipari tevékenységre ren­dezkedtek be: félkészre munkálják a fát. Itt he­lyezték üzembe — a pör- bölyi erdészet területén — az ország első automatikus fafeldolgozó berendezését. Az osztrák gyártmányú gép műszerfalán előre be­programozzák a hasított szeletek vastagságát, s így milliméternyi pontossággal metszik lapokra a rönkö­ket. A gazdaságban ezzel a fakitermeléstől a feldol­gozásig gépesítették a fa­vágók munkáját. Az er­dőkben elektromos fűré­szek döntik, darabolják az óriás fákat, s a rönköket gép tisztítja, hántolja, hó­fehérre, a tuskók kiterme­lését szintén mechanizál- ták. A farakományok moz­gatását óriási daruk látják el, s az erdőkből gazdásá­gi vasúton érkezik a ml­dolgozó helyre az áru. To­vábbítása többnyire hajón történik a Dunán. RENDELET az Állami Biztosító tevékenységéről

Next

/
Thumbnails
Contents