Petőfi Népe, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-15 / 191. szám

T IMS. eagosztns 15, ketfű S. oldal A Krím — közelről A címzett: Imre Gábor Nyílt levél a tv-gyárból A Szimferopoli tv-készülékek gyárának komszomo- listái, ifjúmunkásai szívből jövő üdvözletüket küldik. örömmel értesítjük, hogy a legutóbbi találkozásunk­kor adott szavunkat munkánkkal bizonyítjuk: érde­mesek vagyunk a tiszteletbeli brigádtagságra. Gyárunk 71 ifjúmunkás kollektívája, összesen 2400 komszomolista, eredményesen vesz részt az SzKP XXIV. kongresszusa határozatainak megvalósításáért indított szocialista munkaversenyben. A komszomolistáink kezdeményezésére alakítottuk meg az Ifjú Műszaki Alkotók Tanácsát, amelynek fő feladata, hogy gyárunk minden fiatalját mozgósítsa a tudományos, technikai haladásért, a termelékenység növeléséért. A tanács eredményes munkáját igazolja az az 500 ezer rubel, amellyel a komszomolista taka­rékossági mozgalomhoz járultak hozzá. Jurij Pletnyev (balról) és N. Doroscnkó annak a kom­munista munkabrigádnak a tagja, amely 1967-bcn tiszteletbeli tagjául választotta Imre Gábort. A brigád most a korszerű „Krím—206” típusú készülékeken dolgozik. Fotó: Sevcov Az eddig elért eredményeinkért a Komszomol Köz­ponti Bizottságának magas elismerésében részesült a szervezetünk, tíz korpszomolistánkat a Szovjetunió Beg- fetsäbb Tanácsának Elnöksége tüntette ki a nyolca­dik ötéves terv teljesítéséért végzett munkájáért. A 2. sz. szerelőműhelyben, melynek ön is tisztelet­beli dolgozója, létrehoztuk a kommunista munka is­kolájának műhelyét. Az eredmény a közösségi szel­lem, a munka termelékenységének javulásában tük­röződik. Most, a Szovjetunió megalakulása 50. évfordulója méltó megünneplésére készülünk. Fiataljaink az uk­rán komszomol megalakulásának dokumentumait gyűj­tik. Részt veszünk az évforduló tiszteletére rendezett öntevékeny művészeti csoportok seregszemléjén. Az elődöntők időszakában új öntevékeny művészeti cso­portok jöttek létre a gyárunkban: az irodalmi színpad mellett zenekarok, tánccsoportok is működnek. örömmel értesítjük, hogy a testvérvárosok világnap­ja alkalmával a Bács megyei KISZ VB vándorzászla­jával tüntettek ki bennünket a kecskeméti magneto­fongyár fiataljaival kialakított baráti kapcsolatunkért. Kedves Imre Gábor Elvtárs! Büszkék vagyunk arra, hogy tiszteletbeli munka­társunknak mondhatjuk. A 2. sz. műhely fiataljai már hatszáznál több készüléket szereltek össze terven fe­lüli munkával az ön nevében. ígérjük, hogy a jövő­ben is hasonló lelkesedéssel dolgozunk szovjet ha­zánkért, a népeink közötti barátságért. V. Vojtovics komszomoltitkár Fordította: Sávolt Béla Kétezer-száz olvasó — A televíziósorozatok haszna , . Tíz perc a kerekegyházi könyvtárban Tábla hirdeti Kerekegy­háza főutcájának egyik épületén, hogy itt működik a községi könyvtár. A polcokon elég sok új könyvet látunk. Baksa Sánöorné öröm­mel újságolja, hogy az idén a tavalyi összegnek, majd­nem a kétszeresét, tizenöt­ezer forintot költenek új kiadványok vásárlására, az állomány bővítésére. — Milyen szempontok szerint költik el a rendel­kezésükre álló pénzt? — Igyekszem az olvasók érdeklődését kielégíteni — mondja a községi könyv­tár vezetője. Tapasztaltam, hogy egy-egy televíziós elő­adássorozat hatására meny­nyire „kapós” lesz vala­melyik regény. A Forsythe Saga-ból például csak két példányunk volt... Keresik a szakkönyveket is. Többen tanulnak leve­lező tagozaton felsőfokú is­kolákban. Gyakran meglá­togatják a könyvtárat, így Romancsik József kertésze­ti főiskolás is. Mások a napilapok és folyóiratok átböngészésére keresik fel intézményün­ket. Megrendeltük a Nép- szabadságot, a Petőfi Né­pét, a Pártéletet. Megtalál­ható nálunk az Élet és Tu­domány, a Nők Lapja, az Ország Világ, a Képes Új­ság, a Tükör és az Új Írás. — Hányán iratkoztak be ebben az esztendőben? — kérdeztük búcsúzóul. — Kétezer-nyolcvanan. A létszám majd egyharmada gyerek, aminek nagyon örülök. A község iparosí­tása megváltoztatta a köl­csönzők összetételét. Tíz évvel ezelőtt munkás — mint hallottam — csak rit­kán nyitott be a könyv- kölcsönző ajtaján. Ma a helyi üzemek dolgozói kö­zül sokan járnak ide. A legfiatalabb olvasó az el­sős Mizsei Ildi, a legidő­sebb a hetvenkét esztendős Varga Istvánná. Nem tartunk nyári szü­netet ; hetente harminc­négy órát kölcsönzünk. Jól bevált az a gyakorlat is, hogy fiókkönyvtárakat mű­ködtetünk. Jönnek az olvasók, nem zavarjuk Baksa Sándornét. A könyvtáros még meg­mutatja a csinosan beren­dezett olvasószobát és egy kérés tolmácsolására kéri meg lapunkat. — Szívesen részt ve­szünk a különböző akciók­ban. Sajnos időnként csa­lódnunk kell. Mint a leg­utóbbi mezőgazdasági könyvhónap során. Az ün­nepélyes megnyitót itt tar­tották a községben. Ezen sikerült is az érdeklődést felkelteni. Keresték az új könyveket a könyvtárban, — hiába. A megnyitó után egy hónappal érkeztek meg. Remélem; a jövőben jobban sikerül a tenniva­lók egyeztetése. Kálmán Kornélia Megkezdődik-e a tanítás szeptember elején Balotaszálláson? Tantermek a szabad ég alatt A tartós esőzés miatt so­kan bosszankodtak az el­múlt hetekben. Közéjük tartozott a balotaszállási iskola igazgatója is. Az ok­tatási intézmény tetőszer­kezetét, „kalapját” június végén leszedték és azóta süti a nap, veri az eső a „belsőségeket”. A födémcserét végző tompái ktsz szakemberei ugyan fóliaburkolattal vé­dik az időjárás viszontag­ságaitól az épületet, de így is olyan a parketta mint a hullámzó Balaton. A helybeliek szerint jobb munkaszervezéssel el lehe­tett volna kerülni ezeket a bajokat. Egy hétig tar­tott a bontás és 5 hét alatt csak az új gerendákat és a betontálca egy részét ké­szítették el. Nagyon aggódnak a kö­zelgő iskolakezdés miatt is. Véleményük szerint a je­lenlegi munkatempó mel­lett szeptember elsejére nem készülnek el az átala­kítással, felújítással. Kér­dezik: 'hol és hogyan ta­nulnak majd a gyerekek? Ki fizeti meg a szükséges­sé vált parkettázást? Feltettük a kérdéseket Kollár Pálnak, a tompái ktsz elnökének. Kifejtette, Erő as én színpadain Megfigyeltük, hogy ki korán kel — jó rádiómű­sorokat hallgathat. Így tör­tént ez az elmúlt vasárnap is. Három vidéki színház kapóit lehetőséget arra, hegy vidám jelenetekkel, tréfákkal, dalokkal elmond­jon egyet, s mást a Kos­suth Hullámhosszán a vi­déki művészek életéről. Pontosabban a vidéken élő művészekről. Mert éppen a műsorból derült ki, micso­da különbség van a kétfé­le megfogalmazás között... Tudjuk, hogy kevés idő jutott a felkészülésre, mé­gis kellemes, jókedvű és helyenként igen szellemes összeállításokat hallhat­tunk. Változatos volt a sze­gediek műsora. fi nur.# ni önirónikus a békéscsa­baiaké. Mit írjak a kecs­kemétiekről? A nyári hőségben — és kulturális ínségben — üdí­tő volt a majd egyórás bemutatkozás. Emeljük ki a Hamlet, a csőlakó című monológot. Szerzője Peter- di Pál, előadója Székhelyi József. Szívesen • hallgat­nánk máskor is ezt a szá­mot. A siker további ré­szesei: Áts Gyula, Dévay Camilla, Koós Olga, Köl- gyesy György, Piróth Gyula. Zongorán Németh László kísért, no nem az író; a színház karnagya. A műsort Kaposy Miklós szer­kesztette és Marton Frigyes rendezte. Készakarva hagytuk Sá- rosi Gábor nevét utoljára. Zavarba hozott bennünket. Kijelentette, hogy a hideg rázza, ha a vetélkedő szót hallja. Most, mégis részt vett a vidéki színházak ve­télkedőjén és neki is kö­szönhető, hogy a kecske­métiek kapták a legtöbb tapsot a Fészek Klubban rendezett nyilvános felvé­telen. Mivel a szervezők a rádióhallgatókra bízzák a műsorok értékelését, a Rá­dió- és Televízió Üjságban található, s beküldött sza- azólapok összesítése után derül ki, hogy a versengő tíz vidéki teátrum közül melyik három kap díjat. H. N. hogy csak az ügy fontos­sága miatt vállalták el — szinte terven felül — a 600 000 Ft-os munkát. Többször ellenőrizte a Ba­lotaszálláson dolgozó rész­leget, semmi kifogásolni­valót nem talált. Ügy gon­dolja, hogy az egyik tan­teremmel elkészülnek az iskolaév elejére, a másik­kal, meg a többi helyiség­gel október elsejére végez­nek. Nem vállalkozhatunk an­nak eldöntésére, hogy kö­vetett-e el valaki mulasz­tást. Kétségtelen, hogy az építkezés nem készül el hátáridőre. Érthető, hogy az igazgató nyugtalanko­dik. Nyilván anyaghiány­nyal és más gondokkal küszködik az építőipari ktsz. Mást nem tehetünk, mint arra kérjük a tompáikat, hegy kövessenek el min­den lehetségest a munká­latok meggyorsítására. H. N. Több tankönyvet árusító könyvesbolt Az iskolapadig jutnak el a tankönyvek Az egységesített vidéki könyvterjesztés gondosan felkészült a „tankönyvsze­zon” lebonyolítására. Az átszervezés eredményeként az idén először sikerült az egyes iskolafajták tan­könyvellátását egy-egy bolthoz koncentrálni, s az ellátást az eddigieknél egy­ségesebben, szervezettebben megoldani. Minőségi javulást jelent az, hogy a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat 12 könyvesbolttal növelte tan­könyvvel foglalkozó üzle­teinek számát. Így az idén 71 könyvesbolt árusít tan­könyveket. ötvenegy bolt városi, hat bolt járási, tizennégy bolt járási és vá­rosi iskolákat lát el. E te­rületeken 1766 általános, 591 közép- és 17 egyetem, illetve főiskola tankönyv- ellátásáról kell gondoskod­ni. A munka általában szeptember végéig befeje­ződik. 1972-ben csak 50 millió forint értékű általános-, közép- egyetemi és főis­kolai tankönyv kerül for­galomba a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat boltjaiban, ebből most 42 millió forint értékű tan­könyvet kell eljuttatniuk az oktatási intézmények­hez. (Ez kereken 5 millió példány, ami egy képze­letbeli könyvespolcon föl­sorakoztatva Budapesttől Bálatonaiigáig érne.) A KÖNYVÉRT a 170—180 féle általános iskolai és 700 féle középiskolai tankönyv szállítását már június vé­gén elkezdte. Jelenleg az általános iskolai tanköny­vek 90—95 százaléka, a középiskolai tankönyvek­nek pedig több mint 50 százaléka már a helyszínen megtalálható. Néhány tankönyv a jel­zések szerint nem jelenik meg szeptember elsejéig, de a Művelt Nép Könyvter- jlesztő Vállalat felkészült a késéssel megjelenő tan­könyvek fogadására és gyors elosztására is: A szeptember folyamán a bol­tokba érkező tankönyvek 24 órán belül a tanulókhoz jutnak. A zsúfoltság elke­rülése és az ellátás gyor­sítása érdekében a köny­veket a tanulók az iskolák­ban, a tankönyvfelelős pe­dagógusoktól vehetik át. Az olcsó sorozatokban megjelent kötelező olvas­mányokért sem kell a szü­lőknek, tanulóknak külön a könyvesboltba fáradniok, mert ezek a tanév kezde­tén ugyancsak megvásárol­hatók az iskolákban a tan- köny vfelelősöknél. Nyelvőr Kimondottan döntő fontosságú Sok szó esik a hivatalos stílusról. Főképpen túlzá­sairól. Jellemzője bizonyos körülményesség, fontosko­dás, a szokásostól eltérő fogalmazás. így lesz tekin­télyesebb a nyilatkozat. Amit egyébként röviden, egy igével kifejezhetünk, azt itt körülírtan, terjen­gősen, terpeszkedő kifeje­zésekkel közlik. Ha egy összeget levon­nak vagy kifizetnek, az az összeg levonásra vagy kifi­zetésre kerül. Ha pedig megrendelnek valamit, megrendelést eszközölnek. Semmit sem jegyeznek elő, hanem előjegyzésbe vesz­nek. Nem elintéznek vagy kifejeznek, hanem valami elintézésre vagy kifejezés­re kerül. A törvény előtt nincs panasz, csak valami a panasz tárgyát képezi. Nem építkeznek, hanem valami (például egy strand) kialakításra kerül. Semmit sem ruháznak be, csak va­lami beruházásra kerül. A felmerülő költségek nem a vevőt terhelik, hanem a vevő terhét képezik. Az in­gatlant nem telekkönyve- zik, hanem az ingatlan te- lekönyvezést nyer. A hivatali stílus ked­venc szavai a komoly és a döntő. Komoly például a felajánlás, az eredmény, a veszteség, a javulás. Pedig a felajánlás értékes vagy figyelemre méltó lehet. Az eredmény legyen szép, nagy vagy jó, a veszteség tetemes vagy súlyos, a ja­vulás pedig lényeges vagy számottevő. Döntő a feladat és a ja­vulás, pedig jobb lenne, ha a legfontosabb feladatról és szembeszökő javulásról beszélnének. A döntő ha­tározó is szokott lenni: döntően befolyásolnak va­lamit ahelyett, hogy szem­betűnően, eredményesen, határozottan tennék. De a döntő maga nem is elég, hatásosabb, ha valami döntő fontosságú, így pl. a módszer, a gyártás meg­szervezése, a kollektív szel­lem kialakítása. A hivatali stilus kedvenc szava az alapvető, a mesz- szemenő és természetesen a kimondottan is. A hiá­nyosság csak alapvető le­het. Ha cikk jelenik meg arról, hogy nem lesz hiány az építőanyagokban, okvet­lenül elébe kerül az alap­vető jelző, még ha nem terméskőről vagy cement­ről van is szó, hanem vas­beton-gerendákról és tető­fedő anyagokról; mintha az építkezést az emelettel és a tetővel akarnák kez­deni. Az intézkedések és a kedvezmények csak mesz- szemenöek lehetnek. Ha gondoskodnak valamiről, akkor természetesen csak messzemenően történhetik ez a gondoskodás. Sokat emlegetik a szintet is. A hiányosságok és a lazasá­gok sem maradhatnak el. A szűk keresztmetszet pe­dig mindig jó magyarázat­nak, ha a termelés vona­lán, terén vagy területén valami baj van. Pedig csak a termelésben van va­lami baj. Nem beszélhetünk az idegen szavak használatá­ról és olyan mondatokról, amelyeket csak úgy lehet megérteni, ha előbb édes anyanyelvűnkre lefordítjuk őket. Kiss István I

Next

/
Thumbnails
Contents