Petőfi Népe, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-13 / 190. szám
4. nfflat 1972. augusztus 13, vasárnap As engedély nélküli építkezésekről A közelmúltban több alkalommal is foglalkozott a sajtó és a televízió a Balaton vidéki engedély nélküli építkezések ügyével. A Minisztertanács a helyzet értékelése alapján határozatokat hozott az építési hatóságok határozottabb magatartására, az engedély nélküli építkezések során tapasztatható állampolgári fegyelmezetlenségek megszüntetésére. Jobb száz telek van Az engedély nélküli építkezések Kecskemét peremrészein, külterületein is gyakoriak. Az Építési és Városfejlesztési Minisztérium illetékes főosztályai, a megyei és a városi tanács építési szakigazgatási szervei az elfriúlt hónapokban együttesen vizsgálták meg a kecskeméti engedély nélküli építkezések helyzetét, okait és vették fontolóra a teendő intézkedéseket. Az ellenőrzések több száz engedély nélkül felépült épületet találtak eddig. Valamennyi esetben telekkönyvi feljegyzésben is rögzítették a tényt, és a későbbi kártalanítás kizárását. A vizsgált esetekben az építkezők kivétel nélkül, ar. ra hivatkoztak, hogy hiába igényeltek lakást, nem kaptak és még olcsó telek sem állt rendelkezésre. Kétségtelen, hogy az állami, szövetkezeti és OTP társas lakásépítés az igényeket nem tudta, s a közeljövőben sem tudja kielégíteni. A telekellátásnál azonban nem lehet egyértelműen elfogadni az érveket. Az elmúlt 10 esztendő alatt 1500 családi ház épült fel szabályozott telkeken. Ma is több száz. beépítetlen telek van elsősorban magánkézben, amelyek a telek- és üdülőtulajdonra vonatkozó új szabályok miatt kínálatra kerülnek. Igaz az is, hogy ezeknek a forgalmi értéke 300—500 forint felett van négyszögölenként. és sok esetben találkozni telekspekuláció jeleivel. A telekárakat a forgalmi árak alakítják, s ‘miután a tanácsi kisajátítás kártalanítási értékei is hasonlóak lehetnek, ezért a szabályozott telkek értékesítési ára is meghaladja a 200 forintot négyszögölenként. Tanácsunk a lehetőségek ismeretében a kevesebb pénzűek igényének kielégítésére is gondolt, ezért Katonatelep, Méntelek és Kadafalva területének egy részét a belterülethez csatolta, ahol 40—50 forint négyszögölenkénti árért lehet villanyközműves telekhez jutni. Ezen túlmenően Hetényegyháza község tanácsával együttműködve, kertváros jelleggel újabb olcsóbb telekosztásokra adódott lehetőség. Ezeken a telkeken biztatóan indul az építkezés. Megfelelő az autóbuszközlekedés is, hiszen Hetényegyházát napi 14 autóbuszjárat köti össze a megyeszékhellyel. Költséges, rossz tervek Neifi indokolt tehát, hogy az engedély nélküli építkezéseket „szentesítsük”. Ezek j ugyanis rendszertelenségre, J helytelen területhasználatra vezetnek; kizárják a közlekedési, kereskedelmi és közműszolgáltatások lehetőségét, amellett esztétikailag is elviselhetetlent és értéktelent hoznak létre. Bár az állampolgárok költségén épülnek, károsodik a nemzeti vagyon is, mert az építőanyag, a munkaerő, a fuvarkapacitás feleslegesen és haszontalanul van leköt, ve, s az épületek kötelező lebontásával ezek az értékek ■ mindannyiunk számára megsemmisülnek. Az engedély nélküli építkezések jellemzője, hogy lelkiismeretlen tervezők, célszerűtlen és alkalmatlan, gyakran nagyon is költséges rossz tervei alapján készülnek, s az építkezők alkalmi kontárok hálójába kerülnek. Sok esetben az sem igaz, hogy az építési tilalom alatt álló ol. csó ingatlanon — olcsó épületet építenek. A vizsgált épületek nagyobbik részének értéke a 200 000 forintot meghaladja, de találunk köztük 500 000— 800 000 forint értékű épületet is. Legutóbb egy ilyen eset kapcsán büntetőeljárás is indult. Ha figyelembe vesszük, hogy az engedély nélküli építkezéshez OTP-hitel nem nyújtható, máris érzékelhető, hogy az esetek egy részében nem is a szükség, hanem a spekulációs törekvések érvényesülnek. Készül a rendezési terv A bevezetőben említett szervek képviselőiből álló bizottság a teendő intézkedések két fő irányát jelölte meg. Egyik az, hogy a szabályszerűen beépíthető telek kínálatát tovább kell bővíteni. A másik, hogy az előbbivel párhuzamosan szigorítani kell az engedély nélküli építkezések ellenőrzését. felkutatását és határozottabb intézkedést kell tenni már az építkezés kezdete és folyamata alatt az építmények lebontására. továbbá az eddigi, ,5000 forintig terjedhető szabálysértési bírságolás helyett az építmény értékének 10 százalékáig terjedhető bírság kiszabására. a bontási kötelezettség fenntartása mellett. Építési szakigazgatási szerveink részére természetesen az előbbi, a jobb telekkínálatra vonatkozó fel[ adatok az elsődlegesek és a fontosabbak. Az előzőekben már említett katonatelepi, ménteleki, kadafalvi, hetényegyházi olcsó telkek mellett új. közelebi területek rendezési tervei is készülnek rpár. Számolni kell azonban azzal, hogy a területek közművesítése a villanyellátást kivéve csak évek múlva válik lehetővé. Az elmúlt években kijelölt családiházas övezetekben sokhelyütt sincs még közmű, mert a gyakorlati példák és számítások azt mutatják, hogy a családiházas területek telekosztása közművekkel együtt telkenként az 50—100 000 forintot is eléri. Ilyen mértékű anyagi teherviselésre nem vagyunk képesek, ezért van az, hogy a többszintes lakótelepi építkezések kulturáltabb lakásai felé terelődik a figyelem és érdeklődés, és az állami hiteltámogatás és a kedvezmények is a többszintes lakótelepeken a legmagasabbak. Mintalakőtelep Tanácsunk több módon nyújt segítséget a lakásépítkezők részére. Elsősorban a tanácsi, szövetkezeti és OTP társasházi lakásépítés feltételeit teremti meg, hiszen az évenként épülő lakások 80—90 százalékát ezek teszik ki. Támogatja a lakásépítő szövetkezeti formában építkezőket; így épül az 1000 lakást magában foglaló műkertvárosi lakótelep. Készül a Vacsi közi mintalakótelep terve, ahol a földszintes és emeletes családi lakásépítés sok formája kerül bemutatásra. Azért mintalakótelep, mert a leggazdaságosabb, korszerű alaprajzi elrendezésű épületeket tartalmazza, a korszerű építési anyagok és építési technológia alkalmazásával. Az építtetők érdekeinek képviseletében a benyújtott terveket bíráló- bizottság vizsgálja meg, s az építtetőkre hátrányos, gazdaságtalan, korszerűtlen terveket átdolgozásra visszaadja. Az intézkedési sorozattal a tanács legfőbb célja, hogy az égető lakásgondok megoldása végett az építkezni szándékozók segítségére legyen. Dr. Mező Mihály tanácselnök-helyettes Térhódításuk gyorsabb is lehetne..* Beszélgetés dr. Hardy Gyula egyetemi tanárral a raianyaifeldolgozó szakemMépzésríl A Kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolán ebben az esztendőben a harmadik évfolyam, eddig összesen 67 hallgató szerzett üzemmérnöki oklevelet a műanyagfeldolgozó ágazaton. Dr. Hardy Gyula, a Budapesti Műszaki .Egyetem műanyag és gumiipari tanszékének vezetője két ízben volt az államvizsga-bizottság elnöke. Először 1970-ben, amikor az ágazat bemutatkozott, másodszor pedig most Hagyományok nélkül — Professzor úr, először arra kérném. hasonlítsa össze a két évfolyamról szerzett benyomásait. — A leghelyesebb, ha nem a két csoport egyéni képességeiről bennem élő képet vetem össze, hanem azokat a jegyeket, jellemzőket, amelyek a képzés három év alatt megtett útját érzékeltetik. Azzal kezdeném, hogy 1967-ben én is támogattam a szak élet- rehívását. A mindennapi gyakorlat megmutatta: az iparágnak elengedhetetlenül .szüksége van olyan szakemberekre, akik nem csupán vegyészek, hanem a műanyagok szerkezetének és tulajdonságainak ismerete mellett értenek a gépészeti, technikai anpará- tushoz is. A feldolgozás, felhasználás csak így képzelhető el. Jó alakító szerszámot, ami a gyártás egyik legfontosabb kelléke, csak az tervezhet, aki egyrészt tisztában van az ömlesztett műanyag viselkedésének törvényszerűségeivel, másrészt tudja, hogyan lehet az ennek megfelelő szerszámot forgácsolással megmunkálni. — Kíváncsian jöttem az első államvizsgára: vajon mennyit sikerült, megvalósítani az indüláskor lefektetett elkénzelésekből? Nos. a hallgatók igazolták a kettős képzéshez fűzött reményeket, sőt a felkészültség jóval felülmúlta a várakozásomat. Különösen, ha azt is hozzászámítom, hogy a képzés semmiféle hagyományra nem támaszkodhatott. Most. a két év előttihez viszonyítva a hallgatók elméleti tudása. jobban kapcsolódik a gyakorlathoz. Érzékelhető volt ez a szóbeli feleleteken, a záródolgozatok színvonalán. Sok a hasznosítható, üzemi szemléletről árulkodó, gondosan elemző feladat. Jelentős része van ebben az oktatásban két esztendő alatt felgyülemlett és beépített tapasztalatoknak és nem utolsósorban a lényegesen jobb tárgyi feltételeknek. Jó néhány olyan műszerrel, géppel találkoztam a laboratóriumokban, amelyeket még két esztendeje nem láttam. Az itt képzett szakemberekre nyugodtan alapozhat az ipar, sőt leg-' jobban rájuk. Még egy személyes megjegyzés: az idei évfolyamon, de már 1970- ben is sok lány szerzett diplomát. Én ennek örülök, mert bizonvítja a nők lét- jogosultságát a műszaki pályákon. Az ipsr igényel szerint Kiállítás a borvilágversenyre Szőlős, illetve boros témájú ex librisekből nyílik kiállítás augusztus 19-én, a Mezőgazdasági Múzeumban. Az alkalmat, a borvilágverseny kínálta arra, hogy egy rendkívül érdekes gyűjteményt- tárjanak a közönség elé. A gyűjteményt a Lengyelországban élő agrármérnök, dr. Lippóczy Norbert ajándékozta a múzeumnak. Egy ízben, 1970. novemberében már bemutatták, ám az elmúlt két esztendő alatt több mint kétszeresére növekedett az amúgy is gazdag anyag. Most a körülbelül 1500 darabból álló gyűjtemény felét mutatják be. Egyébként a teljes gyűjteményt a világ egyik legismertebb ilyen tematikus együtteseként tartják számon. Különös érdeklődésre tarthat számot a magyar anyagból Hadik András XVIII. századi ex librise. Bemutatják az 1970-ben meghirdetett szőlős-boros témájú kongresszusi pályázati anyagot is, közte az első díjat nyert fametszetet, amely Anatolij Kalas- nyikov moszkvai ’ művész alkotása. A katalógus a nemzetközi szakirodalom külföldön is nagy érdeklődéssel várt értékes forrása; — A közelmúltban a főiskolán megvitatták az oktatás továbbfejlesztését. Itt hangzott el, hogy az ipar háromféle szakemberre tart igényt: gépkonstruktőrre, szerszámszerkesztőre, valamint alkalmazás-technikusra. Mi a véleménye erről és általában az oktatás távlatairól? — A tematikától a gyártástechnológia szorulna némi módosításra, az anyagot elsősorban a műanyagiparhoz valamiféleképpen kapcsolódó részekre kell összpontosítani. A géptervezői feladatot lényegtelennek tartom. A berendezéseket szinte kizárólag importáljuk, s a , hazai gyártás belátható időn belül nem jut olyan fokra, ami a képzést indokolná. Ellenben sjerszámszerkesztőre, valamint alakalmazástechnikai és technológiai szakemberre van szükség. Ök szinte kulcsszerepet töltenek be a műanyagok jövőjében, elterjesztésében. Ma még fémből, acélból gyártunk sok olyan szerkezetet, I amelynek a szerepét átvehetik a műanyagok. Ez gyorsíthatja, illetve lassíthatja a műanyag térhódítását. Minden kudarcot valló alkalmazási kísérlet fokozza az ellenállást a szintetikus anyagokkal szemben, legyen a hiba akár a Választásban, akár az előállításban. Feladat: a továbbképzés — Az alakalmazástechnikai szakemberekre úgy érzem nemcsak a műanyagiparnak, ,hanem az ipar egyéb ágainak is szüksége lenne. Jelenleg az üzemek általában azt készítik műanyagból, amit a megrendelők kérnek, ők viszont kevésbé látják a műanyagok felhasználási változatait. — Valóban az lenne az előnyös, ha a műanyaggyárak erőteljesebb önálló gyártmányfejlesztése mellett, a mezőgazdaságban és az ipar egyéb területein is alkalmaznának ilyen mérnököket. Ez gyorsítaná a helyettesítési lehetőségek feltárását és segítené az igények pontosabb megfogalmazását. És még valami, jó-lenne, ha a szintetikus termékekkel a felhasználó is tudna bánni. Például az egyetemen a drága import poliészter padló tönkrement, mert az építőipari szakember nem tudta, hogy megszilárdu- lálásig érzékeny a vízre. — A követelt szakosodás viszont aligha valósítható meg ebben az iskolatípusban. A kötött — három éves — tanulmányi idő csak az alapok lerakására elegendő. A gyakorlati követeinkén vekhez igazodó specializálódás lehetetlen intézményes továbbképzés nélkül? — A probléma megoldására most már valóban megérett az idő. A legjobb továbbképzési forma kialakítását az ipar és az itt végzett és végző üzemmérnökök érdekei egyaránt sürgetik — fejezíe be a beszélgetést dr. Hardy Gyű" la. Pulai Miklós Pártszervezés — pártirányítás A gazdasági vezetők politikai felelőssége „Egyes állami, gazdasági vezetők lebecsülik a politikai munka fontosságát, a helyi pártszervezetek szerepét”. A Központi Bizottság kongresszusi beszámolójában hangzottak el ezek a szavak. Nem ki- eihelten, aláhúzottan; csupán megjegyzésként, a gazdasági reformmal kapcsolatban. Akiket érint, talán fel sem figyeltek rá, észre sem vették. Ezért is érdemes rájuk visszatérni és egy kicsit kibontani, kielemezni a tartalmukat. Az állami, gazdasági vezetők önállósága az utóbbi időben jelentősen növekedett. Ezzel együtt azonban egyes vezetőkön úrrá lett valamiféle egyoldalú, mindentől független gazdasági szemlélet, és ahogy népiesen mondják: „elfelejtik, hol lakik az isten”. Elfelejtik, hogy a párt állította őket arra a posztra, amelyen dolgoznak', és a párt előtt nemcsak a hivatal, az üzem vagy gazdaság irányításáért felelősek hanem azért a politikai munkáért is, amely az irányításuk alatt működő intézménynél folyik. A „párttörvény5! minden vezetőt köteles Pártunk szervezeti szabályzata „párttörvénybe” rögzíti, hogy minden kommunista felelős a saját munkaterületén a párt politikájának maradéktalan végrehajtásáért. A vezető beosztású emberek felelőssége a beosztásukkal együtt nő, fokozódik. Ez alól nem kivételek a pártonkívüli vezetők sem. Ök is a párt és a munkásosztály megbízásából kerültek vezető funkcióba. És aki elfogadja a párt megbízását, annak a felelősséget is vállalnia kell a munkásosztály politikájának végrehajtásáért. A konkrét megbízatási természetesen mindenkinek konkrét személyek adják. A kinevezést, a megbízólevelet a felettes szerv, vagy a „főnök” nyújtja át. Lehet, hogy ez némelyeket megtéveszt. Talán "azt hiszik, nem tartoznak senki másnak felelősséggel, csak a „főnöknek”. Ügy gondolják: ha jól látják el hivatali, gazdasági feladatukat, ha teljesítik a tér-
