Petőfi Népe, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-02 / 180. szám
MUL snsrusztus í, szerda t oktal A Krím — közelről Testvéri szálak a konzervgyárak kozott Tegnaptól tilos! Krím területének a gazdasága ipari-agrár jellegű. A kettőt mintegy összeköti az élelmiszer-gazdaság és -feldolgozás ami egyik jellegzetessége Bács-Kiskun- nak is. Egész Ukrajnára érvényes az a megállapítás, hogy a köztársaságban termesztett gyümölcs- és zöldségmennyiséget el sem lehetne helyezni azon frissiben az étkezési asztalokon. S itt segítenek a közvetlen feldolgozó telephelyek, amelyek szinte a föld és az ipari üzemek szintézisét valósítják meg. A napsütötte Krímben — Ukrajna szőlős- és veteményeskertjében — nem kevesebb, mint 76 közös és állami gazdaság rendezett be konzervüzemet, amelyek évente 200 millió dobozt, üveget töltenek meg tartósított áruval. Ez szép meny- nyiség, s a termékek minősége is tekintélyt szerzett. A kisegítő üzemágban előállított, úgynevezett „falusi konzervek” a külföldi piacokra is betörtek. Íme, egy példa. A Dzsan- koj nevű városhoz közeli, a „Lenin öröksége” nevet viselő üzemben évente 12 millió doboznyi ízletes zöldség- és gyümölcskon- zervet készítenek. Folyamatosan dolgoznak a gépsorok, csaknem valameny- nyi feldolgozási mozzanatot gépesítettek. A segédüzemet működtető termelő- szövetkezet ily módon jut hozzá a teljes bevételének csaknem a feléhez, s a nyereség jó részét visszapótolják az alapvető mezőgazdasági ágazatokba. Az utóbbi időben létrejött feldolgozó segédüzemek mellett természetesen A szimferopoli Május 1. Konzervgyár sürítőberende- zései. Itt dolgozik Klavgyija Mozsár munkásnő is, aki tavaly járt nálunk. (Tóth Sándor felvétele) a több hagyománnyal rendelkező nagy iparvállalatok ontják az árut. Közülük az egyiket, a Szim- feropolban levő Május 1. nevű gyárat közvetlen, testvéri szálak fűzik a Kecskeméti Konzervgyárhoz. Nemrég tért haza — két munkatársával egyete- temben — Szimferopolban tett szakmai útjáról Hantos József, a kecskeméti vállalat igazgatója, aki így foglalta össze a tapasztalatait: — Szimferopoli barátainkkal, kollégáinkkal szoros munkakapcsolatot szeVeszíteni tudni kell mondta valaki a Tv „Kell a jó könyv” vetélkedő IV. elődöntője után, mikor a balszerencsés hetes kérdés háromtagú csapatunkat elütötte a döntőbe jutástól, — Tbiliszi kultúrtörténetének rendkívül jelentős momentuma fűződik Gribojedov nevéhez. Mi ez? — hangzott a kérdés, melynek megfogalmazása is komoly irodalmi jártasságra engedett következtetni. Tudomásunk szerint Gribojedov kora egyik kiemelkedő képességű diplomatája, sok mindennel foglalkozott, de „Tbiliszi kultúrtörténetének rendkívül jelentős” fellendítése valahogy elkerülhette a figyelmét. — A Tiflisszkie vedomosztyi (Tifliszi Közlöny), az első grúziai hetilap megindításáról van szó, egyébként a kérdést a III. kerület tette fel — próbálta megvilá- gosítani a kérdést és az értelmünket Elbert János, a zsűri elnöke. Bejelentése a szenzáció erejével tagiózta le csapatunkat. Minket ugyan alaposan félrevezetett a Nagy Szovjet Enciklopédia és a Világtörténet szerkesztő bizottságai, Tinyanovról, A követ halálának írójáról nem is beszélve! A fentebb említettek ugyanis azt állítják, hogy a Tifliszi Közlöny első száma 1828. február 10-én jelent meg grúz nyelven „Tpiliszisz uckebani” címen Solomon Dodesvili szerkesztésében. Tinyanov és a két másik könyv szerkesztő bizottságainak egybe hangzó állítása szerint Gribojedov ez idő tájt a Kaukázus túloldalán talált magának valami elfoglaltságot az orosz- perzsa háborúban, a lap megjelenésének napján éppen a Turkmancsáji Egyezményt tartotta Abbasz-Mirza elé a Tiflisztől elég távol eső Tabriz közelében. Kétesen tükrözi Tinyanov regénye Gribojedov „rendkívül jelentős” újságírói tevékenységét: Mikor a bálon, csevegés közben, Szipjágin tábornok cikket kér tőle, válasza lakonikus: „Tán nincs elegendő cikkük?” Más minden stimmel. Ha a zsűri tagjai átgondolják a kérdés lényegét, hiteles forrásmunkák alapján ellenőrzik a III. kerületiek állítását, aligha hangozhatott volna el a kérdés és a válasz a Tv-ben. Nem hiszem, hogy Elbert János meg volt győződve arról, amiről meggyőzte a tv-nézők jelentős többségét. Igaz, nem ez volt az első ilyen eset a tv-vetélkedők ^irténetében. Ezt elkerülendő, javaslom, létesítsen a Tv házi könyvtárat, ahol a zsűri hozzájuthat hiteles forrásmunkákhoz. Az alapításhoz felajánlom azt a 33 forint 34 fillér értékű ajándékkönyv-utalványt, melyet a Magyar Televízió, az Európa Könyvkiadó és még sokan mások küldtek nekem egy segédrendező forma fiatalemberrel a vetélkedő után, csak azt nem tudom, milyen címen. Veszíteni tudni kell — de kérdezni is! 'S. B. retnénk kiépíteni. Megfigyeltük, hogy a gépeik szinte hibátlanul működnek, s különösen tetszett a befőttek és a gyümölcslevek készítése. Igazán kiválóak a meggy-, szilva-, őszi- és sárgabarack-, illetve paradicsomlevek, amelyeket 3 és fél literes üvegekben szállítanak az üzletekbe, ahol aztán — olcsón — fogyaszthatóak. A látottakból több mindent igyekszünk hasznosítani, de ez még a jövő kérdése. Legelőször a rostos paradi- cson , meggy- és baracklé 5 literes üvegekben történő értékesítésével kísérletezünk, amelyet a vendéglátóipar, a kiskereskedelem felszolgálói, illetve eladói — a hordós borhoz hasonlóan — tégelyekből árusíthatnak. Így nem kellene például palackozni, csökkenek az előállítási költségek, s a fogyasztó olcsóbban juthat hozzá a termékhez. Halász Ferenc A lap hasábjain sok alkalommal és a veszélyt mindig jelző módon adtunk hangot annak, hogy a Budapest—Kecskemét közötti útszakaszon közlekedő traktorvontatású járművek milyen mértékben lassítják a forgalmat és hány esetben voltak okozói súlyos közlekedési baleseteknek. A Bács-Kiskun megyei párt-végrehaj tóbizottság is észrevétellel fordult az E. 5. főútvonal forgalom- biztonsága javítása ügyében a Belügyminisztérium Közlekedési Csoportfőnökségéhez, ahonnan ez a válasz érkezett: „Csoportfőnökségünk a javaslatot az illetékes társszervekkel megtárgyalta és ennek alapján az E. 5. főútvonal forgalmának korlátozása ügyében a KPM, a BM Közlekedési Csoportfőnökség egyetértésével rendelkezést hozott.” A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium rendelkezése szószerint a következőképpen szól: „Az 5. sz. főút nagy nemzetközi forgalmára tekintettel, valamint közlekedésbiztonsági és kapacitásnövelés céljából a 19 300 és 80 000 kincs szelvények közötti szakaszon a traktorvontatású járművek közlekedését korlátozom, illetve a traktorvontatású járművek átmenő forgalmát a teljes Budapest—Kecskemét közötti szakaszon 1972. augusztus 1-vel megtiltom. Továbbiakban felkérem a Kiskunlacháza, Bugyi, Felsőpagod térségében üzemelő kavicsbányából. szállítókat, úgy szervezzék szállításaikat, hogy az 5. sz. főút fenti szakaszán traktorvontatású járművek átmenő forgalomban nem közlekedhetnek. Rendelkezésemet a BM Közlekedési Csoportfőnökséggel egyetértésben hoztam meg azzal, hogy a korlátozások érvényesítéséről BM területi szervei gondoskodnak, megszegői ellen legszigorúbban eljárnak. A KPM Kecskeméti Közúti Igazgatóságot utasítom, hogy a szükséges KRESZ- táblák felállításáról a BM megyei közlekedésrendészeti osztállyal egyetértésben határidőre gondoskodjék” * Ezzel az intézkedéssel tehát megoldódott ennek a különösen nyáron nagyon fontos közlekedési útvonalnak egyik gondja. Mégis hangot szeretnénk adni azon véleményünknek, hogy — és ezzel kapcsolatosan elsősorban a megyében illetékes intézkedő szervekre gondolunk — hamarabb is lehetett volna! Az ügy legfőbb tanulsága az, hogy saját hatáskörben, gyorsan és maximális intenzitással kell intézni a dolgokat. Ha lehetett utasításra, illetve rendelkezésre megtenni mindazt, ami már egy éve megoldásra vár, akkor vajon miért nem lehetett az utasításokat megelőzve ugyanezt cselekedni. Ez ésetben a gyorsaság, a hamarabb intézkedés sok bosszúságtól óvta volna meg a közlekedőket és bizonyára kevesebb lett volna a végzetes kimenetelű balesetek száma is. A népgazdaság 1972. első féléve A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 1972. I. félévében a szocialista ipar 6,4 százalékkal többet értékesített, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Az ipar a belföldi felhasználóknak 4 százalékkal növelte az értékesítést. Ezen belül a termelőágazatok számára 4,8 százalékkal, a nagy. és kiskereskedelemnek 4,2 százalékkal többet, beruházási célra 6,5 százalékkal kevesebbet értékesítettek, mint a múlt év első felében. Az exportra történő ipari értékesítés volumene 16 százalékkal emelkedett. Az iparvállalatok és szövetkezetek által megtermelt ipari termékek volumene együttvéve 3,2 százalékkal volt több, mint a múlt év azonos időszakában. Az energiastruktúra Új üzem Bugacon Tegnap volt a műszaki átadás-átvétel, s ma reggeltől már zümmögnek a varrógépek a Kiskunsági Ruhaipari Vállalat új, bugaci telepén. A község új üzemének története rövid, de jő példája annak, hogy milyen gyorsan lehet megfelelő munkalehetőséget teremteni a korábban „csak” a háztartásban tevékenykedő nőknek. Már a múlt év októberében megkezdte a tanulást a kiskunfélegyházi üzemben harmincnégy lány és asszony, s ezek a több mint féléves bejárás után most már otthon dolgozhatnak. A községi tanács által kijelölt mintegy 800 öles területen decemberben kezdődött meg az építkezés és a 800—900 ezer forintos épületet közel 1 millió forintos költséggel rendezték be. Megfelelő raktárak, munkaasztalok és korszerű gépek várták a Kiskunfélegyházáról hazatérteket, s várják azt a negyvenhat bugaci nőt, aki ezután lesz üzemi dolgozó és ebben az üzemben sajátítja el a különböző tudnivalókat A tervek szerint az újak betanításában nemcsak a „régiek” vesznek részt hanem Kiskunfélegyházáról néhány hónapig naponta kijár Bu- gacra hét-nyolc tapasztalt régi szakember. Az új üzem főleg sportruházati cikkeket gyárt majd, s valószínű, hamarosan öregbítik majd a Kiskunsági Ruhaipari Vállalat hírnevét a Bugacon készült anorákok. O. L. Négymillió palack jugoszláv sör Naponta érkeznek a Balaton partjára Jugoszláviából a különböző mirelit áruk, az ízesített jégkrémek és a sörszállítmányok. Az idén kétmillió palack Leederer és kétmillió palack Triumph elnevezésű jugoszláv sörre kötött szerződést a Pannon- ker vállalat. A Splitből és Belgrádból naponta érkező jugoszláv sör szavatosság) ideje három hónap. korszerűsítésével összefüggésben a széntermelés 9 százalékkal csökkent, a kőolaj termelése 5 százalékkal, a földgázé 11 százalékkal emelkedett. Egyes vegyipari és gépipari ágazatok termelése jóval az átlagot meghaladóan nőtt. Műanyagokból az első félévben 27 százalékkal, autóbuszból 20 százalékkal gyártottak többet az egy évvel azelőttinél. Jelentősen emelkedett a tégla- és a cementtermelés is (13, illetve 8 százalékkal). Az ipari termelés növekedése teljes egészében a termelékenység emelkedéséből származott. Az iparban foglalkoztatottak száma 0,9 százalékkal — élelmiszeripar nélkül 1,3 százalékkal — csökkent a mút évhez képest. A kivitelező építőipar termelése 9 százalékkal, foglalkoztatottjainak száma 4 százalékkal emelkedett. Számottevően nőtt az átadott lakások száma. A mezőgazdasági üzemek a félév folyamán 8 százalékkal több terméket értékesítettek mint egy évvel azelőtt. Ezen belül a vágóállatok értékesítése 16 százalékkal emelkedett, a növényi és állati termékek értékesítése nem érte el az egy évvel korábbi szintet. A vágóállat-értékesítés növekedése az élénk sertés- és baromfi-felvásárlásból adódott (32, ill. 7 százalék volt a növekedés). A lakosság központi forrásokból származó pénzbevétele 10 százalékkal volt több, mint 1971 első félévében. A bérek és bérjellegű kifizetések, valamint a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos pénzbevételek körülbelül azonos mértékben (8, illetve 9 százalékkal) emelkedtek. A társadalombiztosítási kifizetések és a lakbér-hozzájárulás együttes összege 15 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. (A lakbér-hozzájárulás a múlt év közepétől lépett érvénybe a lakbér felemelésének ellensúlyozására.) A takarékbetét-állomány június 30-án 52,8 milliárd forint volt, 4,4 milliárd forinttal több, mint az év elején. A kiskereskedelmi forgalom — folyó árakon számítva — 7 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel ezelőtt. Ezen belül a ruházati termékek eladása a múlt évinél nagyobb mértékben (7 százalékkal), a vegyes iparcikkeké a korábbi évekhez képest lassuló ütemben (5 százalékkal) emelkedett. Az élelmiszerek és élvezeti cikek eladása továbbra is számottevően (8 százalékkal) nőtt. A kiskereskedelem átlagos árszínvonala 2,9 százalékkal magasabb volt a tavalyi első félévinél. A kiskereskedelmi forgalom jelentős hányadát képező bolti élelmiszerek árszintje (idényáras cikkek és élvezeti cikkek nélkül) lényegében nem változott. Az idényáras cikkek a boltokban 8,6 százalékkal, a piacokon 9,4 százalékkal voltak drágábbak, mint a múlt év első hat hónapjában. Az élvezeti cikkek közül a szeszes italok ára emelkedett jelentősebben. A vendéglátás árszintje 6,5 százalékkal, a ruházati cikkeké 2,9 százalékkal, a vegyes iparcikkeké 2,6 százalékkal volt magasabb az egy évvel azelőttinél. Az árszínvonal emelkedése a tervezett kereteken belül maradt. Beruházásokra fél év alatt 40,7 milliárd forintot fordítottunk, folyó árakon számítva 12 százalékkal többet, mint tavaly ilyenkor. A beruházott összeg az I. negyedévben jelentősebben, a II. negyedévben alig haladta meg az egv évvel korábbi szintet. A központi döntésű beruházások összege a fél év folyamán nőtt, a vállalati beruházásoké lényegében azonos volt a tavalyival. A behozatal — folyó árakon számítva — 6 százalékkal kevesebb, a kivitel 22 százalékkal volt, mint egy évvel nrz- előtt, a külkereskedelmi egyenleg számottevően javult. (MTI'
