Petőfi Népe, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-13 / 190. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! xxvn. évf. 190. szám 1972. aug. 12. vasárnap w Ara: 1 forint Az őszi betakarításra készülnek a bajai szövetkezetek ! tesen kijavított gépekkel lehet a munkát elkezdeni. Akadt olyan szövetkezet, amelyikben az aratócséplőgép akkor is kényszerpihenőt tart, ha nem esik az eső, mert a műszaki hiba hátráltatja. A Micsurin Termelőszövetkezetben ezért azok ültek a kombájnokra, akik előzőleg a gépeket javították. Nem is volt különösebb fennakadás a munkájukban. A Micsurin Tsz még a nagy esőzések előtt betakarította terményét. Felszabaduló eszközével a szomszéd szövetkezet segítségére siethetett. A másik tanulság, hogy a vegyszeres gyomirtást az előírt technológia szerint kell elvégezni. Több gazdaságban azért csökkent le a betakarító gépek teljesítménye a minimálisra, mert az elgyomosodott gabonában alig tudtak dolgozni. A sok csapadék nemcsak kárt, hanem hasznot is hozott. Kapásnövényekből, elsősorban a kukoricából, átlagon felüli termésre van kilátás a bajai határ gyengébb talajain is. Ez megsokszorozza a szövetkezeti va- zetők és a tagok tennivalóit. Másfél ezer hektárnál több kukoricát, nagyobb mennyiségű burgonyát, fű- szerpaprikát és más zöldségfélét kell betakarítani. A Duna és a Vörösíény Tsz részt vesz a Bajai Állami Gazdaság és az állami gazdaságok megyei szakszolgálati állomása által kidolgozott kukoricatermesztési rendszerben. így e kj^t termelőszövetkezetben a kukoricabetakarítás gondjai kisebbek. Ha az időjárás nem befolyásolja lénj'ege- sen az őszi munkát, egy hónap alatt a legnagyobb területen termesztett takarmányt is biztonságba helyezhetik a bajai szövetkezetek. K. A. Legutoljára 1965-ben volt olyan nehéz az aratás Baján és környékén, mint az idén. Akkor a Duna rendkívül magas vízállása, a védtöltésen kívüli szántóföldeken feltört buzgárok, valamint a belvíz akadályozták a nyári munkát. Ebben az esztendőben viszont a gyakori csapadék okozott gondot. Július 8-a és augusztus 4-e között mindössze két száraz napot jegyeztek fel Baja térségében. Papp Sándor a városi tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának a vezetője elsősorban ezzel magyarázza a gabonabetakarítás elhúzódását. A bajai szövetkezetek műszaki felkészültsége ugyanis összehasonlít- i hatatlanul jobb most, mint 1965-ben volt. Az aratás lényegében befejeződött a bajai határban. A négy közös gazdaság a több mint 1300 hektár kalászost tizenkét kombájnnal vágta le. Augusztus 10-én a Duna és a Lenin Tsz-ben volt egy-két hektárnyi aratnivaló, de ez is olyan mélyen fekvő területen, ahonnan még el sem tűnt a víz. A tarlókon, amint felszikkadt a talaj, nyomban munkába álltak a szántó, tarlóhántó gépek. E hét közepéig a négy bajai termelőszövetkezetben 750 hektár nyári talajmunkát és másodvetést végeztek el. A gabonabetakarítás tapasztalatait a négy közös gazdaság az őszi munka során igyekszik hasznosíta- I ni. A mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezető szerint az egvik legfőbb tanulság, hogy csak tökéleOmlrtdozó tanra falak Képünkön egy elhagyott hajlék látható a Magyar— Szovjet Barátság Tsz területén. A pusztáról, a tanyákról szóló riportunk az 5. oldalon. Kezdeti lépések az üzemszervezésben Segítenek a tudományos intézetek — Csökkent a túlóra A Bács-Kiskun megyei pártbizottság 1971. október 28-án hozott határozatot a vállalatok üzem- és munkaszervezési terveinek elkészítésére. A kiindulási alapot természetesen a már korábban kidolgozott középtávú fejlesztési elképzelések képezték, s ezek szervezési tennivalóit kellett rögzíteni. A kecskeméti városi pártbizottság a napokban értékelte, hogyan hajtják végre a határozatot a megyeszékhely üzemeiben. A vizsgálat tanúsága szerint — ezt a másutt szerzett tapasztalatok is meg- ; erősítik — eleinte tisztázatlanok voltak az elvek. A vállalatok általiban a napi problémáik orvoslásával foglalkoztak és csupán egy-egy részterületet emel- i tek ki. Az alkalmi vált tatások. egy műhely gyárrészre kiterjedő áta’ kítások eredményessé, azonban kétségessé váli ha ezek elszigetelődnek :r általános céloktól, az egén- apparátus szervezésétől. A szempontok- most nr'f kristályos ’ ’*. a fe" ’ tok meg >z. </.■■ i támogatást kapnak a válla. tFoly tatás a 4. oldalon) f*Jtaguntvs FZ-20.* A Kffm „tőrtatam ötvenéves jubileum - a baráti kapcsolatok tirenegyedik évében Mepyílt a kiállítás Kecskeméten Kecskemét szombatra díszbe öltözött. Az utak fölött transzparensek, a falakon plakátok hirdetik, hogy nagyszabású kiállításon mutatkozik be a Krím területe. a Magyar Népköztársaság közötti barátság, amely a két nép javát szolgálja. Ennek megfelelően fejlődnek a megyei és a városi testvérkapcsolataink is. Ezt követően A. M. Rosgazdasági és kulturális életéről, az elért eredményekről. A népgazdasági ágazatokat átfogó tárgyak, a híres üdülőhelyek képei az emeleti helyiségekben sorakoznak fel. A. M. Koscsupkin és dr. Romany Pál a kiállítás megnyitásának jelképeként átvágja a két nemzetiszínű szalagot. A kiállításnak otthont adó Jókai iskola épülete, a környező Komszomol tér díszítése mintegy sűrítét- ten hangsúlyozza a testvéri kapcsolatokat. Egymás mellett lengenek a Szovjetunió, az Ukrán Szocialista Szovjet Köztársaság és a Magyar Népköztársaság nemzeti zászlói; jelmondatok éltetik, lobogók fejezik ki a szovjet—magyar barátságot. Szombaton délelőtt pontbein 10 órakor itt nyílt meg az Ukrán SZSZK-hoz tartozó testvérmegyénk, a Krím terület kiállítása, i amelyet a Szovjetunió megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére rendeztek a két megye közti testvérkapcsolatok 11. esztendejében. A Komszomol téren több száz ember gyűlt össze Bács-Kiskun minden részéből. A felsorakozott katonai fúvószenekar a I szovjet és a magyar him- | nuszt játszotta, majd Reile Géza, a Kecskemét Városi j Tanács elnöke köszöntötte a vendégeket. Üdvözlő beszédében utalt arra, hogy a proletár internacionalizmus jegyében több, mint 27 éve erősödik a Szovjetunió és csupkin, az Ukrán Kommunista Párt Krím területi bizottságának titkára lépett a mikrofonhoz. Emlékeztetett azokra a közös hagyományokra, amelyek a testvéri kapcsolatok alapját alkotják, szólt a barátság kialakulásáról és továbbfejlődéséről, s végül ismertette a népgazdasági eredményekről számot adó kiállítást. Meleg szavakkal — és nagy taps kíséretében — éltette a két nép internacionalista együttműködését s a területi pártvégrehajtóbizottság valamint a területi tanács nevében megnyitotta a kiállítást. A. M. Roscsupkin és dr. Romány Pál, a megyei pártbizottság titkára együtt vágta át a bejárati ajtó előtt kifeszített piros és piros-fehér-zöld színű szalagokat. A közönség nem sokkal 11 óra előtt birtokba vette a gazdagon berendezett bemutató termeket. Rögtön az előtérben két egymásba kapcsolódó kör fejezi ki a testvérrhegyék szoros kapcsolatát. Körben nagy méretű fényképek, tablók tudósítanak a Krím területének társadalmi, A megnyitást követően a hivatalos küldöttség tagjai a sajtó képviselőivel találkoztak. A kora délutáni órákban V. I. Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, valamint a delegáció tagjai a kecskeméti újtemetőben koszorúkat helyeztek el a kijevi repülőszerencsétlenség áldozatainak sírjaira. Ugyancsak tegnap, dr. Romány Pál, a maga és a megyei pártbizottság nevében üdvözlő táviratot küldött Ny. K. Ktricsenko elvtársnak, az Ukrán Kommunista Párt Krím területi bizottsága első titkárának, amelyben üdvözölte a terület kommunistáit és valamennyi dolgozóját. Végezetül, szombaton este Kecskemét Városi Tanácsa és a városi pártbizottság fogadást adott a napfényes Krím-félszigetet bemutató kiállítás rendezőinek a tiszteletére. Ezen megjelentek a szocialista brigádok képviselői és Imre Gábor, Szimferopol díszpolgára és Kecskemét város tanácstagjai is. H. F. .ti égjük úciuaiitvi/iviuuiieo. Jubu.ól V. I. Pavlov, a Szovjetunió Uint,y<uuia4agi .. . , nagykövet^
