Petőfi Népe, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-11 / 161. szám
ms. Milos 11, kedd S. oldal KtlfMll© TÖRTÉNELMI LECKE A hősök emlékére Az Alattvalók és királyok Mátyás korától a mohácsi tragédiáig vezette a nézőket. Tudatosan választottam a ',vezette” kifejezést, mert a sorozat szerkesztői az -ország hanyatlásának a folyamatát, a romlás okait, a gazdasági, társadalmi törvényszerűségek érvényesülését akarták érzékeltetni. A hat folytatásból álló műsort vegyes érzelmekkel fogadta a -kritika, a közönség. Mi is. Mégis örülünk a kezdeményezésnek. Tetszett, nagyon tetszett a szándék. Újszerűén, a lényeget keresve, illúziókat, pókhálós tévhiteket oszlatva igyekeztek bemutatni a ,XV. század utolsó harmadától az 1526-ig terjedő változatos, tragédiákkal terhes korszakot. Nem tekinthető rossznak az az elgondolás sem, hogy a tudósok kiselőadásait, a hajdan voltakat idéző művészi alkotásokkal próbálták hangulatilag előkészíteni. Időnként az operatőrök varázslatos pillanatokkal ajándékozták meg a nézőket. Cseh Tamás és Sebő Ferenc sajátos hangzású muzsikája önmagában is önálló, értékes alkotás. Az előadók többsége új összefüggéseket feltárva, következtetéseket megfogalmazva világította meg a gazdasági, társadalmi, politikai. kulturális eseményeket. Maradéktalanul mégis csupán a Mohács című adást dicsérhetjük. (Fazekas Lajos rendezte és fényképezte.) Mi okozza hiányérzetünket, miért a szándék és a megvalósítás közötti kü- | lönbözet, miért nem hatott eléggé ez a műsor? A rendezők, szerkesztők elvétették az arányokat. A magyarázó szövegeket hosszadalmasnak; túl részletezettnek éreztük — olykor. Nyilván azért is, mert egyik-másik tudós kicsit vontatottan ismertette gondolatait. A képek és a szöveg közötti „kapcsolásokat” néha keresettnek véljük. KIVARROTT SARU „Beleadtuk a tudományt” — közölte Elek Gyula szegedi bocskoros tímár, amikor dicsérték portékáit. Mindig a lehető legjobb munkára törekedett. Efféle alkatú Lakatos Vince filmrendező-író is. A vasárnap közvetített „Bocskoromon van egy szák” című filmjéből megismertünk egy kihalóban levő szakmát. Megszerettük Elek Gyula bácsit. Egy boldog embert. Aki megadja a módját a bocskornak, készüljön az krajcáios .szegény embernek, vagy módosnak — és az életnek. Szinte mentegetőzve magyarázta: „Kinek mi a bolondsága — Az annak a boldogsága.” Az övé, hogy jóízűen dolgozzon, remekeket alkosson. Cifra és csatos bocskorokat, amelyben jólesik a járás, a dolog. Olyan természetes ez számára, mint hogy az ember megöregszik, a virágfakasztó tavaszt követi a szőke nyár. Lakatos Vince riporterként azt ’ bizonyította, hogy kevés szóval is lehet sokat és lényegest mondani. Operatőri munkája is kiváló. „Tőmondatokban” beszél, pontos,, érzékletes, anélkül, hegy szürkévé,' unalmassá válna. Tanítani kellene, ahogyan az öreg Elek bácsi hat évtizedes bocskor- készítésben cserzett kezét bemutatta. A kemény, inas ujjákat láttuk, de ott éreztük mögötte az embert, az elkészült sok ezer lábbelit. Régen hallottunk ilyen szép beszédet a televízióban. Jó lenne, ha egyikmásik riporter megfigyelné: miként fejezik ki magukat azok, akiknek nyelvezetét még nem rontották meg a sablonok közhelyei. Várjuk a dr. Ortutay Gyula által szerkesztett sorozat folytatását. • Heltai Nándor • • Ötsoros igazolás Társadalmi munkában készítik az apostagiak azt a szovjet hősi emlékművet, amelyet november 3-án, a község felszabadulásának évfordulóján adnak át ünnepélyesen a lakosságnak. A hét méter magas, műkő burkolatú emlékmű taréjén egy vörös csillag világít majd. Képünkön az állványok közé „szorított” emelvény már-már készen álló oszlopa látható. Gyors ütemű villamosítás a mezőgazdaságban Bemutató mintatelepek az Alföldön A hez hetvenes évek elejé- viszonyítva 1980-ig több mint kétszeresére nő a mezőgazdaság villamos- energia-felhasználása — állapította meg az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság tanulmánya, amely összegezi a szükségleteket és a lehetőségeket. A nagyszabású tervek megvalósítására fel kell készíteni a mezőgazdasági üzemeket — hangoztatja az OMFB tanulmánya. Elsődleges feladat a megfelelőén képzett szakember- gárda létrehozása. Napjainkban a mezőgazdaságból 300 mérnök és technikus, továbbá háromezer villanyszerelő hiányzik. Ki kell, jelölni a gazdaságok energetikusait, akik irányítják a villamosítást. Nagyon fontos feladat, hogy a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a Nehézipari Minisztérium és az Országos Energiagazdálkodási Hatóság közösen létrehozzon egy tanácsadó szervezetet, amely a villamosgépek alkalmazásáról részletes tájékoztatást ad a mezőgazdasági felhasználóknak. A mezőgazdaságban ma még nincsen olyan üzejn, amely a korszerű villamo-'- sítást reprezentálja. Éppen ezért az OMFB támogatásával bemutatótelepeket hoznak létre. Az első ilyen telepet már berendezték a solti Szikra és a kecskeméti Magyar-Szovj,et Barátság Termelőszövetkezetben. Kecskeméten a szarvasmarhatelep teljes gépesítésére rendezkednek be. Hasonló szinten gépesített a solti Szikra Termelőszövetkezet telepe is, ahol a korszerű sertéstenyésztést mutatják be. A bemutatógazdaságok tapasztalatai alapján látják majd el fontos tanácsokkal. gazdaságossági számításokkal, a villamosításra készülő mezőgazda- sági üzemeket. A kisvárosi OTP-fiók alkalmazottai jóformán alig veszik észre, hogy a néni becsoszog a nyitott ajtón. A fiókvezető, hátul, a kis asztalnál, elmélyedve tanulmányoz egy terjedelmes kimutatást. Csak a pultnál megálló néni sejtésnyi árnyéka rebbenti fel a számoszlopokból. — Parancsoljon velem ... — kedélye skedik, miután felismeri az öregasszonyt. Évekkel ezelőtt sűrűn bejárogatott ide, volt is benn vagy 60 ezer forintja, tartott mindenféle háztáji állatot a városszéli legelőn, aztán egyszerre kivette az egész összeget. Azóta csak kisebb, pár ezres betétjei voltak, azok is rövidebb időszakokra. A* néni körülpislant, aztán fontoskodóan, hangját majdnem suttogóra fogva, ennyit mond: — * Tessék már egy kicsit közelebb jönni... Nem szeretném hangosan .. A fiókvezető érdeklődve megy a pulthoz. — Nos? Mondja... — Tudja, kellene nekem száz forint. Kölcsönbe .. i / Amaz meghökken. Akit először látnak itt, azt se tudja róla, kiféle, sai'a- nyú pofát vág, ha ötezernél nem kap többet. A néninek meg ott a szép háza, egyedül lakik benne, vehetne fel... De ehelyett csak ennyit mond: — Ugyan, ne tessék viccelni. Vegyen fel háromezret és kész. Száz forintért nem érdemes a papírokat töltögetni... A néni arcán kis ijedtség fut át. — Jaj, kedveském, nem úgy értettem én ... Hát csak úgy a magáéból. Meghozom ám, már holnap. A főnök elgondolkodik, nem érti a dolgot. Közben farzsebéhez nyúl. előveszi a százast; átnyújtja. S olyan érzése van, hogy a néni nyelve alatt ott szorult a további mondanivaló. Egyszerre kíváncsi lesz ... ’ — Csak azt tessék még megmondani, miért ilyen sürgős ez a kis pénz. — Tessék csak közelebb hajolni — így az öregasszony. S hangja egészen elhalkul: — Kell nekem egy ötsoros igazolás ... Tudja, ott — és a város középülete irányába mutat. — Négyszáz van nálam, ennyivel indultam el otthonról. Dekát ötszázért adja ki az illető. Azt mondta, megéri az nekem, még így is... A fiókvezető nyel egyet. Szárazon csak ennyit mond: — Érdekelne, hogy csakugyan megkapja-e a yiért... Húsz perc sem telik el, jön vissza néni. Arcán derű és nyugalom. A papírt a fiókvezető orra alá nyomja. — Na, látja, megvan! Holnap hozom a pénzt... 'A fiókvezető bólogat, körbeolvassa a hivatalos pecsétet, a szabályos, jól kivehető, de egyébként is odagépelt aláírást. Majd lassú mozdulattal visszaadja a papírt és csak annyit tesz hozzá: — Öt sor ez éppen. Sem több, sem kevesebb ... Másnap reggel telefonon hívja a hivatal főnökét. Elmondja neki a történteket. Az aláíró nevének említéséről sem feledkezik meg. A vonal túlsó végéről fáradt sóhajtás hallatszik: — Kérlek, add ezt írásban, ha azt akarod, hogy foglalkozzak a témával. A fiókvezető hangja felcsattan: — Mondd, valóban hülyének nézel? — És ezzel lecsapja a kagylót. Mit tehetünk ezután? Ha szükség van, , hát akkor adjuk írásban a témát! íme... Hatvani Dániel Csak a parketta hiánycikk Javult, megfelelő az építőanyag-ellátás Egész Európában hiánycikk a meggy Egész. Európában hiánycikk a meggy; az ízletes, de rendkívül „hálátlan” gvümölcs- évek óta elmarad a telepített fajták listáján. Gondöt okoz ugyanis, hogy az érzékeny gyümölcs nehezen terrfiéke- nyiil meg, s a virágoknak csak 25—30 százaléka hoz termést. Az idei kedvezőtlen időjárás a megszokottnál is kisebb termést eredményezett, így a piacokon kevés és drága a meggyA telepítés üteme nálunk is elmaradt a népszerű csonthéjas és bogyós gyü7 mölcsök mögött. A körülbelül 9 millió meggyfából az utóbbi 10 évben alig egymilliót telepítettek. A termelők és a kutatók véleménye szerint a meggytermés fejlődése messze elmaradt a többi gyümölcs- félétől, s így két-három évvel ezelőttig nem is tudtak a nagyüzemi gazdálkodás igényeinek megfelelő “fajtát adni a termelőknek. A Kertészeti Kutató. Intézet néhány évvel ezelőtt egymás után kezdte meg korszerű, új fajtáinak el- szaporítását. A nyolc újdonság — köztük kiváló hibridek és a pándi meggy szelektált variánsai —már három-négvszer annyit teremnek, mint az elterjedt meggyfélék. Az új fajták két-három év múlva teremnek, s ekkor lényegesen javítják az ellátást. Az eddigi forgalom nagyjából a tavalyi szinten alakult, az előirányzott lakásépítkezésekhez elegendő anyag áll rendelkezésre, a kereslet azonban változatlanul meghaladja a kínálatot — állapította meg a Belkereskedelmi Minisztérium illetékes főosztálya az építőanyagkereskedelem félévi munkájának értékelésekor. A tapasztalatok szerint az építőanyagok árváltozása — egy-egy családi házhoz való anyag mintegy 10—15 ezer forinttal kerül többe — nem befolyásolta különösebben a forgalmat. A beruházási ütem lassulása miatt viszont a közüle- tek csökkentették vásárlásaikat, így a lakosságnak több építőanyag jutott,' s a tavalyival azonos szintű forgalom tulajdonképpen a lakosság forgalmának növekedését jelenti. Ez is hozzájárúlt ahhoz, hogy június végéig mintegy • 15 százalékkal több téglát adott a kereskedelem a lakosságnak. A falazóanyagokat kivéve az építőanyagkereske- ■ delem eddig ki tudta elégíteni az igényeket, javult az ellátás, amit jelenleg is megfelelőnek tartanak. Téglából ugyan változatlanul többre volna szükség, bár a termelés örvendetesen fejlődött. Ugyancsak évek óta először megszűnt a betonáru hiány. A beruházások csökkenése miatt a betonipar a lakosság számára szükséges gerendák, tálcák gyártására ál- lítótta át felesleges kapacitását, s így egyre több betonárut kínál fel a kereskedelemnek. amely minden igényt ki tud elégíteni. Cementet is folyamatosan szállít a hazai ipar, az import azonban késik. A tavalyinál több mész kerül forgalomba annak ellenére, hogy a drága importot leállították — az állami ipar ugyanis fedezi a szükségleteket. A szállítás javítása érdekében a darabos mész fuvarköltségét július 1-től felemelték, a fogyasztói ár azonban nem lesz drágább, mert a szabadáras helyi termelésből és az importból eddig magasabb áron vásárolta a kereskedelem a meszet. A csempe, a mozaiklap tőkés importját megszüntették. az idén a felfutott hazai termelésre állt rá av belkereskedelem. Ez ugyanis elegendő már a hazai igények kielégítésére, bár időnként problémát okoznak a szállítási elmaradások. Időszakos hiánycikknek számít a fehér csempe is, mert az üzemek szívesebben gyártják a drágább színest. Javult a metla- chitlap ellátás, külföldig már csak a választék bővítésére, — s csak a hazainál szebbet, jobb minőségűt, más méretűt — hoznak be. Ajtó, ablak, gerenda és egyéb faárú van elegendő. Egyetlen hiánycikk a parketta, pedig van bőven alapanyag, amelynek exportjára is adtak engedélyt. A feldolgozó kapacitás viszont kevés
