Petőfi Népe, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-05 / 156. szám

Világ proletárjai, egyesületek! Megérkezett az újbúza a kecskeméti tárházba A MAGYAR SZOCIALISTA MUNkÄSPA'KT BA'CS-KlSKl/N MECVEI 0IZOTT^ a'G A'y aL"LAPJA xxvn. évi. 156. szám Ára: 90 fillér 1972. július 5, szerda A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat kecs­keméti tárházába kedden reggel megérkezett az új­búza. Erdélyi Sándor, a városföldi Dózsa Termelő- szövetkezet megbízottja ad­ta át az idei első kenyér­gabonaszállítmányt Nagy Tibor főraktárosnak és munkatársainak. fl tavalyinál nagyobb készlet az MFÉSZ-boltokban A megye kiskereskedel­mi és vendéglátó forgal- • maban tekintélyes a szere­pük az általános fogyasz­tási és értékesítő szövet­kezeteknek, hiszen az ösz- szes forgalom felét a mint­egy 1200 szövetkezeti üz­let és 460 vendéglátó egy­ség bonyolítja le. Tegyük mindjárt hozzá: a megye 206 tanyai boltjából 180 a szövetkezeti. Nem érdekte­len tehát megnézni, hogy a betakarítás, s általában a nyári mezőgazdasági mun- 1 kák időszakában milyen az 1 ellátás falun és tanyán. Erről tájékozódtunk ezút­tal a MÉSZÖV elnökhe­lyettesénél, s egyben az ÁFÉSZ titkárság vezetőjé­nél, Hrebik Ferencnél. — Az idei nyári szezont 437 millió forint értékű árukészlettel kezdte a me­gye szövetkezeti kiskeres­kedelme. Ez a készlet 6 százalékkal, vagy pénzben kifejezve: 23 millióval több a tavalyinál — kezdte Hre­bik Ferenc. — A felkészü­lést valamennyi ÁFÉSZ- nél gondos munka előzte meg. A legnagyobb szállító . partnernek, a FÜSZÉRT­nek például külön megál­lapodása van az üzletekkel a nyári idényre, az áru to­vábbszállítására a távolab­bi boltegységekbe. Érdekes tapasztalat az utóbbi időben, hogy észre­vehetően csökkent az alap­vető élelmiszerek, így pél­dául a zsír, a liszt és a cukor forgalma. Ez egy kicsit talán az egészsége­sebb táplálkozás térhódítá­sára is utal. Az étolajok közül viszont a naprafor­gó olaj keresettebb a rep­cénél, az előbbiből pedig nem zökkenőmentes az el­látás. A kenyérellátásban —ha itt-ott előfordul is olykor kisebb probléma — általá­ban nagy a javulás. A fa­lusi lakosság hússal, illet­ve töltelékáruval való el­látásában nagy szerepe van a megyében a mintegy 8 ezer taggal működő, 40 ser- téshízlaló társulásnak. Ezek a tavalyihoz hasonlóan az idén is több mint 40 ezer mázsa élősertés szállításá­ra szerződtek. A húsfeldol­gozást — elsősorban a 107 szövetkezeti húsbolt ellá­tására — hot szövetkezeti A tsz-vezetők jövedelméről tanácskozott a Töl Kedden ülést tartott a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsa. Moharos József elnökhe­lyettes elmondotta, hogy a TOT elnöksége a kongresz- szust követően az ottani tapasztalatok alapján ki­lenc pontból álló határoza­ti javaslatot állított össze, melyet a kormány elé ter­jesztett. A Minisztertanács elfogadta és . határozattá emelte a javaslatokat, melyek a mezőgazdaság egészét érintik és sok vo­natkozásban a szövetkeze­ti gazdálkodás korszerűsí­tését szolgálják. Közöttük szerepel a közgazdasági szabályozók továbbfejlesz­tése annak érdekében, hogy az eddiginél nagyobb ter­melési biztonságot teremt­hessenek, kiegyenlítsék az egyes ágazatok közötti jö­vedelemkülönbségeket. Ez utóbbi elsősorban a rend­kívül munkaigényes nö­vénytermesztési ágakat, így a zöldségtermesztést, valamint a szarvasmarha­tartást tenné kifizetőbbé. Mivel a mezőgazdasági dolgozók, s főleg a szövet­kezeti tagság szociális ellá­tása elmarad az ipari mun­kásokétól, szükségesnek látták hogy kidolgozzanak egy ütemtervet, amely a meglevő különbségek meg­szüntetésének tennivalóit határozza meg. időbeni sorrendben. A határozatok már elju­tottak a végrehajtásban közreműködő állami szer­vekhez, és rövidesen érez­tetik hatásukat. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa keddi ülésén határozatot fogadott el a termelőszövetkezeti vezetők jövedelmének sza­bályozására. A gazdaságo­kat négy kategóriába osz­tották, terület, nagyság és gazdasági eredmény sze­rint és nagyjából ezek a mutatók határozzák meg azt is, hogy a gazdaság ve­zetői mennyi jövedelmet kaphatnak. Erre az új sza­bályozóra azért volt szük­ség. mert az 1968-ban ki­adott irányelvek óta meg­változott a termelőszövet­kezetek helyezte, a terület- nagyság éppen úgy, mint a gazdálkodási eredmény, így a szabályozókat a je­lenlegi helyzethez kellett igazítani. Elsősorban a jö­vedelmek felső határát szabták meg azért is, mert — mint a felmérések bebi­zonyították — 43 termelő­szövetkezeti vezető jöve­delme túllépte az előírt mértéket. Ugyanakkor azonban hangoztatták a TOT ülésén, hogy a ter- melőszövekezetek vezetői­nek döntő többsége betar­totta az eddigi előírásokat. üzem végzi, s a készítmé­nyek elég nagy választékát állítják elő. A bácsbokodi üzemnek például Baján is van üz­lete. Az évente 5 ezer ser­tést feldolgozó kiskunhala­si üzem — amelynek ha­marosan kétszeresére bővül a kapacitása — a helyi üz­leteken kívül szállít Kis­kunma j sára és Szánkra, de egyes termékei, így például az ízletes szalonna-szalámi, megtalálhatók az egész megyében. A soltvadkerti és bácsalmási feldolgozó főleg helyi ellátásra dolgo­zik, a kiskőrösi ÁFÉSZ kaskantyúi húsfeldolgozó­jának termékei Kiskőrösön kívül a környező hat köz­ség ellátását szolgálják. Végül érdemes megemlí­teni a SZÖVÁRU Vállalat hasznos szolgálatát, az úgy­nevezett slepp-túrajáratot, amely a falusi lakosság nyári speciális igényeihez igazodó árufélékkel — a házikertekben használatos szerszámok, munkaruhák stb. — keresi meg heti rendszerességgel a szövet­kezeti üzleteket — mondotta végül Hrebik Ferenc. P. L Fockjenő Ulánbátorban Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja. a Minisztertanács elnö­ke" kedden feleségével láto­gatást tett az ulánbátori forradami múzeumban. A második napja itt tar­tózkodó magyar vendéget a múzeumlátogatásra elkí­sérte D. Molomzsamc, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság titkára, valamint több más mongol vezető. A mongol forradalmi múzeum és a központi ál­lami múzeum megtekinté­se után Fock Jenő kísére­tével az állattenyésztési ku­tatóintézetbe látogatott, ahol az intézet tudósai és munkatársai bemutatták a mezőgazdasági termelés tu­dományos szervezésével, valamint a nemesítéssel kapcsolatos munkáikat. Kedden este az ulánbá­tori operában hangver­sennyel zárult a nap prog­ramja. (TASZSZ) A termény vizsgálatánál kiderült, hogy a minősége jobb a tavalyinál. 1971-ben a Dózsa Tsz Bezosztája 1- es kenyérgabonájának 79,6, az idén 80,7 volt a hekto­liter súlya. A városföldi szövetkezet reggel hét órától déli ti­zenkettőig tíz vagon Kom­bájnnal aratott, csépelt és tisztított, étkezési minősé­gű terményt szállított 681 hektáros Bezosztája 1-es búzaföldjéről a kereskedel­mi vállalat Halasi úti ga­bonatárházába. Ha kedve­zőtlen időjárás nem hátrál­tatja a Dózsa Tsz gazdái­nak a munkáját, a szövet­kezet az értékesítési szer­ződés alapján naponta ti­zenöt-húsz vagon, a beta­karítás végéig pedig tizen­ötezer mázsa étkezési bú­zát ad át a terményfelvá­sárlónak. Kiskunhalas körzetében és Szabadszálláson szintén átvették az első búzaszál­lítmányokat a Gabonafel­vásárló és Feldolgozó Vál­lalat körzeti üzemei. K. A. Fűszerpaprika 6200 holdon Szerelik a kombájnokat Együttműködnek a termesztők és a feldolgozók A kalocsai körzetben az elmúlt évhez viszonyítva ezer holddal nagyobb terü­leten — 6200 holdon —ter­mesztik a fűszerpaprikát. A hagyományos palántázás mellett az idén a gazdasá­gosabb helyrevetést is több helyen alkalmazták. Ebben az évben a Kalo­csai Fűszerpaprika- és Konzervipari Vállalat is jelentékeny segítséget nyújt a termelőknek. Közremű­ködésükkel kilenc szövet­kezet vásárolta meg az FZB típusú paprikakom­bájnt. Mivel a gépi beta­karítás elterjedése hozzá­értő műszaki szakember al­kalmazását tette szükséges­sé. a gyár nemrégiben fel­vett egy gépészmérnököt. Budapesten most folyik az Üvegmeggy mélyhűtve Naponta 2—3 vagonnyi üvegmeggyet dolgoz fel a Magyar Hűtőipar bajai gyára. A meggyből tervez ett 180 tonnát további sz ázzál szeretnék megtetézni, hogy pótolják az idén gyengére sikerült szamócater mést. A bajai hűtőgyár sár­gabarackból 250 tonnát dolgoz fel, ami kereken két szerese az elmúlt évi meny- nyiségnek. A meggycsumázó gép munkáját ellenőrzik a válogató asszonyok. •'— -----L- - - (Pásztor Zoltán felvétele) HZB kombájnok öszeszere- lése. Ebben a munkában részt vesz a konzervipari vállalat egy szakembere is, hogy megfelelő gyakorlatot szerezzen és a kilenc szö­vetkezetben segíteni tud­jon a gépek beállításánál. A BMG-vel kötött meg­állapodás szerint a betaka­rítás idejére Kalocsán szer­vizállomást állítanak fel, hogy az esetleges géphibá­kat azonnal kijavíthassák. A termesztés sikere, ered­ménye, a betakarítás gyor­saságától függ. A paprika­csöveket ugyanis sokáig a száron hagyják, hogy mi­nél jobban beérjenek. így viszont az esetleges őszi fa­gyok miatt egyetlen gép „munkaképtelenné” válása is nagy terméskiesést okoz­na. A becslések szerint a holdankénti átlagtermés el­éri a tervezett 40 mázsát. Ez összesen két és fél ezer vagon paprikacső fogadá­sát és feldolgozását jelen­ti. A betakarítás után a válogatás. osztályozás igényli a legtöbb kézi munkaerőt. Ezért az idén kísérletképpen két váloga­tószalagot működtetnek. Az egyiket a fűszerpapri­ka vállalat vásárolta meg félmillió forint ráfordítás­sal, a másikat pedig a Mo­sonmagyaróvári Mezőgaz­dasági Gépgyár állítja be kísérletre. A termés 40 százalékát a válogatás után azonnal fel kell dolgozni. Mivel a vál­lalatnál naponta 30—35 va­gon paprikacsövet tudnak fogadni és szárítani, így ez a termelőknek, feldolgozók­nak nem okoz problémát. A vállalat dolgozói köz­vetlenül is segítenek a pap­rikatermesztőknek. A ki­ültetés időszakában Miskén és Foktőn két szocialista brigád tagjai dolgoztak, a Kalocsai Állami Gazdaság­ban és az Iszkra Termelő- szövetkezetben pedig sokan vállaltak a gyáriak közül részesművelést. D. 2. I vá ré §

Next

/
Thumbnails
Contents