Petőfi Népe, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-05 / 156. szám

C. oldal 1972. július 5, srerüa Hétfőn KGST-tanicsiilés Moszkvában A koreai közös nyilatkozat Ha néhány esztendővel ezelőtt ecy újságíróklub­ban vagy akár valame­lyik parlament folyosóján, beszélgetés közben valaki kijelentette, hogy Észak- és Dél-Korea képviselői bármiről is közös nyilat­kozatot írnak alá és tesz­nek közzé, feltétlenül megmosolyogják ezt a próféciát. Most pedig pon­tosan ez történt. Ráadá­sul a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság és a Koreai Köztársaság hi­vatalos képviselői nem valamilyen periférikus, politikailag jelentéktelen témáról adtak ki „észak— déli közös közleményt", hanem a lehető legfonto­sabb, a két állam kulcs­kérdésének számító témá­ról, kettejük közeledésé­ről és az egyszer eljöven­dő nemzeti egyesülésről. A felek megállapodtak abban, hogy enyhítik a feszültséget Észak és Dél között, megteremtik a bi­zalom légkörét. nem rá­galmazzák és nem támad­ják egymást, tartózkodnak a fegyveres provokációk­tól és aktív lépéseket tesz­nek a váratlan fegyveres összetűzések elhárítására. A koreai félszigetről ér? kezett hír rendkívül érde­kes. Hogy fontossága arányban áll-e azzal a nyilvánvalóan nagy vissz­hanggal, amelyet kelt, az csak később dőlhet el, a szavak próbája kizárólag a gyakorlat lehet. Annyi azonban már rö­vid távra is valószínűnek tűnik, hogy a világ egyik igen veszélyes pontján ki­sebb lesz a feszültség és ez a lehetőség a két állam határain túl is örvendetes. Kevés hely volt a földke­rekségen, ahol olyan gya­koriak voltak a nemritkán fegyveres összetűzésekben is megnyilvánuló inciden­sek, mint a KNDK és Dél-Korea államhatárán. Ha a mostani, a két ál­lam közeledése mellet hi­tet tevő közös nyilatkozat hangja és szövege feltét­lenül meglepetésnek szá­mít is, bizonyos jelek már korábban utaltak esetle­ges enyhülésre. Mint em­lékezetes, a két állam Vö­röskereszt-delegációi fel­vették egymással a kap­csolatot és tárgyalásokat kezdtek. A közös nyilatkozat el­vei rokonszenvesek, meg­valósításuk azonban sem gyorsnak, sem könnyűnek nem ígérkezik. Dél-Koreá- ban amerikai megszálló csapatok tartózkodnak és az ország fegyveres ereje támogatja az Egyesült Ál­lamok vietnami agreszió- ját. Indokína szerte hír­hedtté váltak a hosszú ideig ott harcolt dél-ko­reai tigris” hadosztály kegyetlenkedései. Szöulnak sok minden­nel kellene szakítania ah­hoz, hogy gyakorlatilag is elinduljon a KNDK által oly régen szorgalmazott nemzeti egység felé. MOSZKVA Mint hivatalosan közöl­ök, július 10-én Moszkvá­ban megnyílik a KGST ta­nácsának 26. ülésszaka. A megállapodás értelmében a küldöttségeket a tagálla­mok kormányfői vezetik. Az ülésszakon részt vevő magyar delegációt Fock Je­nő. a kormány elnöke' ve­zeti. A delegáció tagjai: Vá- lyi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Magyar Népköztársaság KGST-kép- viselője; Párdi Imre, az Országos Tervhivatal elnö­ke; Szekér Gyula nehéz­ipari miniszter; Káplár Jó­zsef, az MSZMP KB osz­tályvezető-helyettese; Mar­jai József külügyminiszter­helyettes; Szita János, a nemzetközi gazdasági kap­csolatok titkárságának ve­zetője; Papp László, a Ma­gyar Népköztársaság KGST- képviselőjének helyettese Már Saigont is veszély fenyegeti A felszabadító erők újabb offenzívája SAIGON A dél-vietnami népi fel­szabadító erők keddre vir­radóan támadásba lendül­tek Saigon fővárosától alig száz kilométerre északnyu­gatra, Tay Ninh tartomány­ban. A népi erők offenzí- vájának feltartóztatására akcióba léptek az amerikai harci repülőgépek. A saigo- ni amerikai parancsnokság kedden reggel beismerte, hogy B—52-es óriásbombá­zók hétfőn éjszaka több hullámban bombázták a tartomány felszabadított te­rületeit. A hazaifas erők ta­vaszi offenzívájának kezde­te óta most fenyegeti a leg­közvetlenebb veszély Sai­gon fővárost. Erre utal az amerikai parancsnokság szóvivőiének az a magya­rázkodása, hogy a B—52-es hadászati repülőerődök „kénytelenek voltak támad­ni” a főváros közvetlen kö­zelében, Saigontól mindösz- sze 65—112 kilométerre északnyugatra levő terüle­teket. Dél-Vietnam északi front­ján, az ország két legésza­kibb tartományában — Quang Triben és Thua Thienben — az elmúlt 24 órában is heves fegyveres összecsapások voltak. HANOI Az amerikai légierő ked­den ismét több hullámban bombázta a VDK fővárosát — jelentette az AFP fran­cia hírügynökség hanoi tu­dósítója. Az amerikai va­dászbombázók első köteléke helyi idő szerint néhány perccel 11 óra után húzott el á főváros fölött. Bomba- terhüket Hanoi Kim Lien nevű negyedére szórták le, amely — mint a Hanoiban akkreditált külföldi sajtó­tudósítók meggyőződtek ró­la — már az elmúlt héten is az amerikai kalózgépek támadásainak célpontja volt. Szíria a Biztonsági Tanácshoz fordul az elrabolt tisztek kiadatásáért MOSZKVA (MTI) Szíria kérni fogja a Biz­tonsági Tanács összehívá­sát. ha Izrael továbbra is szembeszegül a legutóbbi BT-határozat végrehajtásá­val, azaz nem bocsátja sza­badon a június 21-i liba­noni határsértés alkalmá­val elrabolt öt szíriai kato­natisztet. Abdel Halim Khaddam szíriai külügyminiszter hét­főn este magához kérette a Biztonsági Tanács tagálla­mainak damaszkuszi nagy­követeit és ilyen értelmű jegyzéket nyújtott át nekik. Szíria az illető országok fővárosaiban is eljár az ügyben és arra kéri a kor­mányokat, hogy haladékta­lanul lépjenek fel a Biz­tonsági Tanács határozatá­nak érvényesítése érdeké­ben. (AFP, Reuter) Castro tanácskozása a szovjet raliéi Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára. Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnöke és Alekszej Koszigin miniszterelnök kedden a Kremlben talál­kozott Fidel Castróval, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának el­ső titkárával, a forradalmi kormány miniszterelnöké­vel. A baráti, elvtársi légkörű beszélgetésen eszmecserét folytattak az SZKP és a Kubai Kommunista Párt közötti kapcsolatok további bővítéséről. valamint a Szovjetunió és Kuba bará­ti kapcsolatainak és együtt­működésének sokoldalú fej­lesztéséről. A megbeszéléseken egyez­tették a szovjet—kubai kö­zös közlemény szövegét is. Választási hadjárat, ahol a katonbság is felvonul Nixon elnök, aki kéthe­tes munkaüdülésre utazott a „kaliforniai Fehér Ház­ba” San Clemente-be, szó­vivője útján elutasította a Demokrata Párt elnökének azt a kérését, hogy nevez­zen ki különleges elnöki bizottságot a párt washing­toni választási központjá­ban megkísérelt elektroni­kus lehallgatás kivizsgálá­sára. Az elnök azzal vá­dolta az ellenzéki pártot, hogy politikai tőkét akar kovácsolni az ügyből és ré­széről teljesen megfelelő­nek tartja hogy az FBI vizsgálja ki a lehallgatási botrányt. Nixon az amerikai nem­zeti ünnep alkalmából ked­den, magyar idő szerint 17.00 órakor tízperces rá­dióbeszédet intézett az ame­rikai néphez és ebben szólt a függetlenségi nyilatkozat négy év múlva esedékes kétszázadik évfordulójának megünnepléséről is. A Pentagon közölte, hogy a Demokrata Párt elnökje­lölő konvenciójának idejére csapatokat vezényel Flori­da államba, Miami Beach környékére. Emlékezetes, hogy négy évvel ezelőtt a Demokrata Párt chicagói konvenciója alatt a rend- fenntartó alakulatok brutá­lis könyörtelenséggel ver­ték szét a vietnami hábo­rú ellen tüntető fiatalokat. (Reuter, TASZSZ) Meglátogatják egymást A NASA közleménye a közös űrrepülésről a világűrben NEW YORK (MTI) Az amerikai országos űr­hajózási hivatal (NASA) közleményt adott ki azok­nak a kísérleteknek lénye­géről és céljairól, amelye­ket szovjet és amerikai űr­hajósok végeznek majd űr­pilóták vezette szovjet és amerikai űrhajó együttes repülése idején. A közlemény szerint egy Apollo és egy Szojuz min­tájú űrhajó együttes repü­lésére valószínűleg 1975-ben kerül sor. Az Apollo űrha­jót a tervek szerint a Flo­rida állambeli fCennedy-fo- kon levő űrrepülőtérről bo­csátják fel. Néhány nap múlva a Szovjetunióban fellőnek egy Szojuz mintá­jú, embervezette űrhajót. A kozmoszban az űrhajók megközelítési és összekap­csolási manővereket vé­geznek majd, s ezt követő­en a két űrhajó körülbelül két napig összekapcsolt állapotban marad. Ezalatt az Apollo legénysége fel­keresi a Szojuz űrhajót, a szovjet űrhajósok pedig át­mennek az Apollo fedélze­tére. A szovjet és az amerikai űrhajósok feladata lesz, hogy együttesen vizsgálják, milyen lehetőségek nyílnak a világűrben, mentési mun­kálatokra. (TASZSZ) Algéria népe ma ünnepli felszabadulásának 10. év­fordulóját. Az ország népe hosszú és véres harcban küzdötte ki szabadságát, függetlenségét, gyarmati el­nyomóival szemben. Egy évtized óta viszontagságo­kon át, sok nehézséget le­küzdve, a független és sza­bad Algériában a dolgozó nép kezébe kerültek az or­szág javai. Államosították az ipart, a bányászatot és szocialista jellegű célkitű­zéseket hirdettek meg. Az ország fő kincse, az olaj jövedelmére építve, Algéria nemzeti ipart te­remtett, és ezzel szilárd gazdasági alapokra helyez­te függetlenségét, szuvere­nitását. Algéria most, tíz eszten­dő után, jutott el a földre­formhoz; most adnak elég­tételt a falvak népének a sok évszázados társadalmi igazságtalanságért. Gondo­san, felkészülve látnak hozzá a mezőgazdasági szö­vetkezetek megszervezésé­hez. A nemzeti ipar segít­ségével a kormányzat ha­tékony támogatást nyújt mind az egyéni gazdálko­dóknak, mind a mezőgaz­dasági szövetkezeteknek, s ezzel támogatja a mezőgaz-_ daság gyors felvirágoztatá­sát. Algériában hihetetlenül rövid, idő alatt győzött a politikai és társadalmi for­radalom, amely a felszaba­dító nemzeti háborúval kezdődött, s az ipar át­szervezésében és a földre­formban teljesedett ki. Az ország vezetői — a fejlő­dés tartalmát tekintve — joggal beszélnek szocialis­ta jellegű fordulatról, bár ez a szocializmus néhány lényeges vonásban nem hasonlít ahhoz, amit má­sutt a marxista—leninista pártok vezetésével érlek el. Algéria a nemzetközi életben is szilárd, antiim- perialista politikái folytat. Jó a viszonya a szocialista országokkal, gazdasági és politikai kapcsolatai az utóbbi években sokoldalú­vá váltak. A nép javát szolgáló belpolitika és az antiimperialista külpolitika alapján ma joggal sorolják Algériát a világ haladó or­szágai közé. A magyar nép figyelem­mel és együttérzéssel kí­sérte az ország sorsát a szabadságharc éveiben, ürömmel köszöntötte győ­zelmét és most ezen az ünnepen barátjaként, küz- dőlársaként üdvözli a sza­bad, független Algériát. Giri Jugoszláviába utazott Varahgiri Venkata Giri indiai köztársasági elnök kedden tíznapos hivatalos látogatásra Jugoszláviába és Afganisztánba indult. Szíriai—izraeli tüzpárbaj Az izraeli kormány köz­leménye szerint „keddre vir­radó éjszaka Szíria felől több akna csapódott be a megszállt Golan-magasla- tokra. Az aknák nem sebe- sítettek meg senkit, és az izraeli hadsereg viszonozta a tüzet. Francia—nyugatnémet csúcstalálkozó Kedden, a francia—nyu­gatnémet csúcstalálkozó második és egyben utolsó napján Pompidou elnök és Brandt kancellár délelőtt újabb négyszemközti meg­beszélést tartott. E megbe­szélés után a két ország küldöttségei teljes létszám­ban ültek össze. Husszein újra gerillákat gyilkol Husszein jordániai király az amerikai TJPI hírügy­nökségnek adott nyilatko­zatában kilátásba helyezte, hogy a közeljövőben kato­nai missziót küld Omanba, hogy támogassa a szultán erőfeszítéseit a megszállt Arab-öböl felszabadításáért küzdő népi front gerillái­nak leverésére., Ammani diplomáciai források úgy vélik, hogy ha Husszein magára vállalja a szultán katonai támogatását, ezzel kisegíti az angolokat is, akik még tartanak sorkato­nákat, és zsoldosokat az Arab-öböl partján levő or­szágban. Már két atombombát robbantottak Franciaország pénteken végrehajtotta második nuk­leáris robbantási kísérletét, de rövid megszakítás után egy további robbantás is várható. Nem hivatalos ér­tesülések szerint a francia hatóságok még legalább egy kísérletet hajtanak végre július második felé­ben. A világméretű tiltako­zási hullámmal szembeke­rült hivatalos francia kö­rök visszautasítanak min­dennemű felvilágosítást — még az első robbantások! hírét sem erősítették meg. Elkészült a második távvezeték Befejeződött a Szovjet­unióból Lengyelországba és a Német Demokratikus Köztársaságba olajat szál­lító második távvezeték építése és a berendezések egy része már működik. A második távvezeték építése Lengyelország és a Né­met Demokratikus Köztár­saság egyre növekvő kő­olajigényének fedezése miatt vált szükségessé. Csalogató William Rogers amerikai kül­ügyminiszter háromnapos kö­zel-keleti villámlátogatása so­rán úgy viselkedett, mint a jó kis cserkész. Mindenütt meg­ígérte, hogy jó lesz. Kuwaitban biztosította az ország vezetőit, hogy „az arab világ eme fon­tos részében lakók” biztonsá­ga és jóléte iránti amerikai ér­dekeltséget tükrözi mostani körútja. Előzőleg Bahreinben megnyugtatta a helybelieket, hogy az Egyesült Államok nem tekinti támaszpontjának a szi­getet. Csupán „bizonyos beren­dezéseiket használ”. A legcifrább azonban az volt, amit a Jemeni Arab Köztársa­ságban mondott vasárnap. Ez az ország helyreállította diplo­máciai kapcsolatait az Egyesült i I Államokkal, s Rogers a jemeni I miniszterelnök által adott fo- i gadáson kijelentette, hogy azon I a napon, amikor a többi arab í ország is követi a Jemeni Arab Köztársaság példáját, Washing- ; ton „igyekszik teljes végrehaj- i tási érvet szerezni a Biztonsági Tanács közel-keleti határozatá- ; nak”. Tetszenek hallani? Azon a i napon. És: Washington igye- j kezni fog, teljes érvényt, stb. i Mintha az USA eddig csak is ! azért nem tudott volna segíte- : ni, mert hiányzott hozzá a dip- j lomáciai kapcsolat. De akkor 1 mindeddig, minden lehető úton- j módon — miért akadályozta a Biztonsági Tanács határozatá­nak érvényrejuttatáeát? . . . M. I/. : ' bad

Next

/
Thumbnails
Contents