Petőfi Népe, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-30 / 178. szám

I. oldal

1972. július 30, vasárnap

A Krím — közelről

A hámok földjén szabadon

Britannia, Franciaország és Törökország ellen vívott harcban — a hadműveletek központja volt. '

Krím legújabbkori történelmét forradalmi események alakították. A kapitalizmus fejlődésével, a munkások számának növekedésével a századfordulón kialakult a forradalmi mozgalom. Szociáldemok1944 áprilisának első felében szétzúzták a Krímben védekező fasisztákat; május 13-án Szevasztopol is felszabadult.

A romok eltakarítására, az újjáépítésre — a párt és a kormány felhívása nyomán — Ukrajnából, Kubányból és a Szovjetunió más területeiről — siettek Krímbe a dolgozók

Szovjetunióbeli testvérmegyénk, az Ukrán SZSZK-hoz tartozó Krím terület, az azonos nevű félszigeten fekszik, az Azovi- és a Fekete-tenger között. A szárazfölddel a keskeny Perekop földszoros köti össze. Területe Bács-Kis- kun megyének a háromszorosa : 25 600 négyzetkilométer. Orosz és ukrán nemzetiségű lakosainak száma — az 1970-es népszámlálás szerint — 1

millió 810 ezer fő.

A terület nagyobb városai: az alig 200 éves területi székhely: Szimferopol, a hős város: Szevasz- topol, a krími konferencia színhelye:

Jalta, illetve Keres, Feodoszija; Jevpa- torila, Dzsankoj, Bahcslszeráj.

Felszíne és szerkezete alapján egymástól jól elkülöníthető részekre tagozódik. Az északon elterülő nagy síkság korábban aszályos sztyeppe volt. Részben ennek az öntözésére épült és épül a Krím—

Dnyeper csatorna, amely elkészülte után 425 kilométer hosszan vezeti el a folyó vizét. A tengerpart mentén húzódik — a Kaukázus folytatásaként — a palából, homokkőből és mészkőből álló Krímihegység. Ennek legmagasabb pontja 1545 méter. A félsziget , ..„félszigete”: Keres, a világ legnagyobb j vasérclelőhelyei közé far- ' tozik. Több- minit 2 millátd tonna érckészlet vár itt ipari feldolgozásra.

Éghajlata a hegyek és a tengerek hatása miatt részben tengeri, részben szárazföldi. A Krími-hegységtől északra a száraz, hideg telű éghajlat a jellegzetes. A hegység árnyékában enyhe, mediterrán éghajlat uralkodik, télen esőkkel. A leghidegebb hónap középhőmérséklete itt plusz 4 C-fok, a legmelegebbé 24 C~fok. Ennek megfelelően a növényzet is kifejezetten szubtrópikus, vegetációja télen sem szünetel. 500 méter magasságig füge, mandula, olajfa, stb. tenyészik. Ilyen adottságok teszik Krímet az egész Szovjetunió „gyógyintézetévé”.

Krím története hosz- szú évezredekbe nyúlik vissza. Kedvező földrajzi fekvése miatt már az őskorban lakott terület volt. Az időszámítás előtti évszázadokban görög gyarmatok, boszporuszi királyság alakult a területén. Itt volt a szkíta birodalom központja, s a félsziget egy része egy ideig római uralom alá került.

Az időszámításunk utáni Ili. századtól a hunok, avarok, besenyők, kunok, a nomád népek támadásának színterévé vált Krím. A tatár támadás következtében az Arany Horda része lett, s ennek széthullása után, a XV. században önálló krími kánság alakult a területen. 1475-ben török fennhatóság alá került. és hosszú harc után 178S-ban az orosz birodalomhoz csatolták. A krími háborúban — az 1853— 56-os években a NagyDélihábos ég alatt

rata csoportok, körök és szervezetek alakultak, amiben jelentős szerepet játszott Lenin lapja, az Iszk- ra. Széles körű bolsevik agitációt fejtett ki Szevasz- topol, Jalta, Keres és Fe- J doszija pártszervezete. A szervezetek egyesüléséből alakult az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt Krími Szövetsége. A szevasztopoli tengerészek felkelése és a parasztok lázongásai, a bolsevik Pravda hatására alakult illegális sejtek és csoportok — mind, mind a forradalmi mozgalom fellendüléséről tanúskodtak. '

A szovjet hatalom

kissé késve, a történelmigazdasági okok következtében, 1913 elején győzött Márciusi 21-én kiáltották ki a szocialista köztársaságot. Megkezdődött a szocialista építés időszaka, amelyet már áprilisban félbeszakított az imperialista intervenció, maid Gyenyi- kin és Vrangel fehérgárdista uralma. A Vörös Hadsereg hősi harcokban 1920. november 16-ra kiűzte a Krímből a fehérgárdistákat. Szimferopolban, a harcok utáni napokban azonnal megkezdte munkáját a bolsevik párt területi bizottsága, amelynek Kun Béla — a Krími Forradalmi Bizottság elnöke — is tagja volt'. Az újjá- építés, a szocialista építés i elkövetkező húsz éve, az ötéves tervek teljesítése nagy eredményeket hozott az iparosításban, a szocialista mezőgazdaság létrehozásában.

A hitszegő fasiszta támadás után, 1941 szeptemberére a harcok Krímre is kiterjedtek. Szevasztopol hősei 250 napon át védték városukat, a bátorság és hősiesség számos példáját mutatva fel. A fasiszták győzelme csak ideiglenes lehetett. Egy percig sem érezhették magukat biztonságban a több mint 30 partizánegység és az illegálisan tevékenykedő ellenálló csoportok miatt. A 4, Ukrán Front csapatai,

építőbrigádjai. Rövid idő alatt helyreállították az ipar és a mezőgazdaság háborús kárait, újjászülettek a városok és a falvak. Krím terület gazdasága — amely ipari-agrár jellegű — jelentős részt vállal a kommunizmus építéséből adódó népgazdasági feladatokból. Bizonyítja ezt az a magas állami elismerés is, amelyet 1970 decemberében testvérmegyénk kapott. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének rendeletére Krím területet — a gazdasági és kulturális építőmunkában, az ötéves terv feladatainak a mező- gazdasági termelés fejlesztésében elért sikerekért — a Munka Vörös Zászlója Érdemrenddel tüntették ki.

Az Újabb sikerekkel, nagyszerű eredményekkel ismerkedhetünk meg a Krímet bemutató sorozat további részeiben, illetve a Kecskeméten rövidesen megnyíló testvérmegyei kiállításon.

Bársony Ferenc,

. az MSZMP

Bács-Kiskun megyei Bizottságának munkatársa

A városlakó emberek szemében a juhászat az egyik legromantikusabb foglalkozás. A népdal megfogalmazása szerint a juhásznak jól megy dolga ... terelgeti nyáját, fújja furulyáját ... Lelet, hogy a népdal keletkezésének idejében így volt ez de azóta igen sok víz folyt le a Tiszán, s itt-ott már panasz- szal is találkozik az érdeklődő, hogy nincs utánpótlás, a fiatalok nem szívesen mennek juhásznak, bár viszonylag jó a kereset. Ok azonban a nyáiőr- ! ző munkát unalmasnak, i valami korszerűtlen tény- | kedésnek tartják. Nem szí- j vesen állnak reggeltől es- j tig a forró pusztaság kö- ! zepén néhány száz birka,

I egy szamár, és egy kutya I „társaságában”. Viszont a j nyájat valakinek mégis őrizni kell.

Kunszentmiklós és Szabadszállás között, a Bösz- törnek nevezett határrészen fehér falú tanyákat, kazlakat emelget, táncoltat a délibáb. „Ott, ahol az ég a földet éri...” dús lombú akácfák, égbetörő jegenyék lila ködlombja im- bolyog. Meleg van. Hőség. A pusztaság szélén, közel az országúihoz mélyebb és magasabb hangú kolom- pokkal jelt adva egy nyáj legel. Komplett ez a nyáj: szamárral, kutyával „felszerelve”. Ami a rendhagyó: egy fiatal lány, a 21 éves Halupka Anna őrzi a 271 birkát és kezében nem a hagyományos kampósbo- tot látom, hanem egy egyszerű koronaakác ágat. Mikor beszélgetni kezdünk, a kutya elsomfordál mellőlünk, s bogarászni kezd a gyér tarlón.

— Hogyan lett magából, fiatal lány létére juhász és mióta foglalkozik ezzel a mesterséggel — kérdezem tőle némi meglepetéssel a hangomban.

— Második éve csinálom ezt. Most az édesapámat helyettesítem. Ö az igazi juhász, de most a kosokkal bánik. A tsz-nek 75 darabból álló kosfalkája van, s ezt tavasszal két hónapig tartják az anyabirkák között, aztán elkülönítik őket. Sok vesződség van a kosokkal, egyáltalán nem olyan szelídek, mint ezek. Hogy hogyan lettem birka- pásztor? Az általános iskola nyolc osztályát végeztem. Nem voltam olyan jó tanuló, hogy tovább mehettem volna, hát itt a szövetkezetben kerestem munkát, s jelenleg ez a feladatom — mondja a „pásztorok királya”, illetve „királynője”.

Mit kell tudni egy juhásznak, milyen alapismeretekkel kell tisztában lennie ahhoz, hogy kint a pusztán egyedül is boldoguljon a nyájjal? Azt gondolhatnánk, hogy csupán arra kell ügyelni: az állatok ne menjenek a kukoricába, ne tegyenek kárt a vetésben. Pedig ennél magasabb, több a tudomány. Például elmondja Halupka Anna, hogy az elmúlt télen, amikor a kevés hótól ki tudták hajtani a nyájat a búzára, sok birka felfúvódott a pipacstól. Ez pedig végzetes lehetett volna, ha nem tudják, mit kell ilyenkor tenni: meszes vizet öntöttek minden beteg állatba. Egy sem pusztult el. Aztán — mivel a nyájat vásárolta a tsz — nem tudják megmondani, pontosan milyen idősek a birkák. Anna azonban megállapítja,

hogy melyik az öreg: amelyiknek mozog a foga, az hamarosan vágóra megy, kiöregedett. Tudni kell azt is, hogy mi a körmölés, hogyan és miért kerül erre sor. A fiatal lány sorolja, sorolja.

— Most télen lesz két éve, hogy igen nagy baj történt. Mi felelünk a birkákért, a bárányokért. Akkor decemberben kezdődött az ellés, de hodálya nem volt a tsz-nek. Kétszáz bárány pusztult el a hidegben, de ezért minket nem büntethettek meg ugye, mert nem volt ho- dály. Tavaly aztán már elkerültük az ilyet — mondja Anna, s most is áthul- lámzik arcán az akkori rémület árnyéka.

A furulyát már régen a táskarádió helyettesíti. Halupka Anna karján is van egy, azon kívül a szatyorban a Ludas Matyi tarka lapjai virítanak. Megkérdezem tőle, hogy nyáj őrzés közben mit szokott csinálni, mivel köti le gondolatait, idejét?

— Főleg tánczenét hallgatok a rádióból, vagy ha éppen más a műsor, akkor olvasok, például újságot. De néha elhozom magammal még iskolás testvéreim könyveit, azokat olvasgatom, de csak nézegc tem inkább. Más könyv i nincs. Azért be keller: menni Kunszentmiklósr; de erre nincs idő. Réggé hatkor kihajtok, tizenegyi legel a nyáj, aztán négyi pihenő, majd újra ki a tar lókra, rétre, s csak est nyolc óra körül tér akolb. a birka.

— Amikor nem olvas nem is hallgat tánczené! mire gondol, nem terve valamilyen más jövőt ma gának, nem vágyódik vala merre, máshová Bösztör ről?

— Tudja, van itt a: egyik tanyában egy lány Tizenhét éves, s mindösszi négy osztálya van. E akart menni valahová dolgozni, egy üzembe. Nerr talált helyet magának. Otthon van egész nap és sem. mit sem csinál. Hát ér nyolc osztályt végeztem munkám van, a keresette] elégedett vagyok. Mire gondolok itt közben? Semmire, csak a közvetlen napi feladatokra. Horgolni is szoktam. Mit tervezhetnék ezeken túl, mert most úgy érzem, jó lesz nekem itta tsz-ben. Egy testvérem, a nővérem már férjhez ment. Valahol Pest körül laknak...

Télen sokkal több munkája van a juhásznak, mint tavasztól őszig. Ha a földeket ellepi a hó, akolba szorul a nyáj, s etetni kell, tisztán tartani az almot, betegségektől óvni az állatot, nem beszélve az ellés időszakáról. Fejes nincs Bösztörön, mert akkor kétszer akkora volna a fáradság. Most a termelőszövetkezet a gyapjúhozam és a bárányok után fizet. Tavaly például Halupka Anna édesaDja 30 ezer forintot kapott, ebből 12 ezer a lányt illette.

Közeledik a 11 óra. Lassan jól laknak a birkák és közülük egyre több lepihen a földre. A szamár még szaporán ropogtatja a füvet, látszólag környezete iránti legnagyobb közönynyel. Meg is kérdezem Annát: minek a szamár a nyájban?

— Figyelje meg. Néhány perc múlva a szamár elindul az akol felé, s a birkák követik. Maguktól nem mennének, de a szamarat követik.

S perceken belül a nyáj útban van az akol felé. Természetesen elöl megy a szamár.

Gál Sándor

íf?

47.

Elrohant a benzinkút mellett, az éppen tankoló gépkocsi vezetője, a kocsiban levő utasok, egy piros nyak- kendős lány és a mamája, valamint a kút kezlője hosszan bámultak utána. A kikötőben hajók horgonyoztak, utasok szálltak le róluk. Matrózok, táskarádiót cipelő hosszú hajú fiúk hancúroztak a parkban. Szász megkerülte a kikötőnek ezt a részét, és a betonjárdán szaladt tovább a halász móló felé. A veszteglő bárkák, csónakok és vitorlások között már messziről felfedezte a köteleivel bajlódó Flessburgert. — Nem lehet, nem igaz, nincs nekem ilyen szerencsém. Miért késett? Talán ő is elkövette azt a hibát, amit minden bűnöző elkövet? Valami miatt nem tudott elindulni? Talán nem vett fel annyi üzemanyagot, hogy Olaszországig kifussa, vagy nem indult be a motorja?... Mindegy, itt van, megvan. De a hatalmas, katonai rohamcsónakra emlékeztető jármű motorja már járt,

kékes felhőt eresztett magából. Flessburger éppen akikötésre szolgáló kötél eloldozásán fáradozott, amikor Szász odaért.

— öreg már, nem mozognak az izmai úgy, mint régen. Amikor Dániel ugrott, Flessburger már a kormánynál ült, gázt adott, és a csónak „kilőtte” magát a kikötő betonpárkánya mellől. Szász nem a csónak belsejébe, hanem szerencsétlenül a párkányra esett, kis híja, hogy mindjárt a tengerbe nem fordult. Egyik lába a combhajlatától a lábfejéig így is a vízbe merült. Kezével görcsösen kapaszkodott a csónak peremébe, de azt vékony falemezből készítették, félő volt, hogy letörik. Szász kitűnő úszó volt.

Flessburger későn vette észre a féléié futó férfit, mert a motorja túlszívta magát és jó tíz percig elbabrált rajta, mire rájött- miért nem indul. Most már késő, hiába rohan teljes gázzal a tenger felé, az a bamba képű firkász ott lóg a csónak végén. Majd megtáncoltatja egy kicsit, és úgy lerázza, mintha sose látta volna.

Ha kiér a nyílt vízre, két fordulatot csinál, élesen veszi a kanyart, és ez az ostoba barom úgy vágódik a tengerbe, mint egy szigony. Frisch szeme felcsillant, mohón szívta magába a színjátékot. A ragyogóan süjtő nap rövid időre eltűnt, majd újra áttört a fellegeken. A kéklő hegyek, a fehéren izzó város egyre messzebbről látszott, egyre kisebbedett a hátuk mögött. Az erdők már folttá olvadtak össze, a kikötőben levő két hajó makettnak tűnt.

— Frisch! — ordított# Szász, hogy túlbarsogja a

A bátorság emlékműve a hős városban, Szevasztopolban.