Petőfi Népe, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-28 / 176. szám

I 197*. Július *8, péntek I. oktel Az ifjúmunkás klubban szerepelnek Váci Mihály, Goór Imre és Juhász Gyula költemé­nyeiből állította össze mű­sorát a Calipso, a Buda­pesti Rádiótechnikai Gyár kecskeméti gyáregységének irodalmi színpada. Bemu­tató előadását ma este tartja a Szilády Károly ut­cai ifjúmunkás klubban. Szerdai hírünkben még a Zrínyi Ilona általános is­kola pinceklubját jelöltük meg az előadás helyeként, időközben azonban az is­kola vezetősége visszavon­ta a klub használatának engedélyét. Az ifjúmunkás klubban szeretettel várják a kecskeméti gyár fiatal­jait. Új tizenkét savas autópályák Moszkva körül Hat gyorsforgalmi autó­pálya építését határozták el a moszkvai városi és te­rületi tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi együttes ülésén. Az össze­sen hatszáz kilométer hosz- szú kereszteződés nélküli gyorsforgalmi utak Voloka- lamszk, Dmitrov, Kasira, Klin, Kolomna és Szerpu- hov Moszkva környéki vá­rosokkal kötik össze a szovjet fővárost. A mindkét irányban nyolc-nyolc sávos autópá­lyán minden gépkocsifajta maximális sebességgel köz­lekedhet majd, s a belső sávokon, amelyeket kizáró­lag a személygépkocsik szá­mára tartanak fenn, mini­málisan száz kilométeres óránkénti sebességű forga­lomra számítanak. A harmadik évtized küszöbén Ünnepi közgyűlés a bajai Új Élet Halászati Szövetkezetben Kerek húsz esztendő telt el azóta, hogy hazánkban termelőszövetkezetbe tö­mörültek a felszabadulás után megalakult halászati bérlő közösségek tagjai. 1952-ben Baján, Nagyba- racskán, Hercegszántó és Kiskunhalas környékén, az országban elsők között jöt­tek létre a halászok szö­vetkezetei. Ezek később egyetlen közösségbe léptek, így alakult meg a bajai Űj Élet, Magyarország legna­gyobb halászati szövetke­zete. Csütörtökön ünnepi megemlékezésre gyűlt ösz- sze Baján a jubileum al­kalmából a halászati tsz száznegyvenhat tagja, nyugdíjasa és hatvanegy alkalmazottja. Eljöttek az ünnepi közgyűlésre az or­szág minden tájáról a társ­szövetkezetek, területi szövetségek, továbbá a Me­zőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium, a Bács- Kiskun megyei pártbizott­ság és a tanács képviselői, hogy kifejezzék jókívánsá­gaikat az ünnepeiteknek. Felvidéki István elnök beszélt a szövetkezet egy­kori és jelenlegi tagjainak áldozatos munkájáról, amellyel erős termelőkö­zösséggé fejlődött az ősi mesterséget korszerű ala­pokra helyezett, a tudo­mány és a gyakorlat leg­újabb eredményeit alkal­mazó szövetkezet. Dr. Glied Károly megyei tanács­elnök-helyettes a megyei tanács nevében köszöntöt­te a közgyűlés résztvevőit és átadta a Mezőgazdaság kiváló dolgozója kitünte­tést Csányi János, Margit József halászoknak és Fel­vidéki István elnöknek. Ez alkalommal kapták meg az arany törzsgárdajelvényt Farkas József aranyérmes halfőzőmester munka köz­ben. az alapító és húsz éve ott dolgozó tagok, közöttük Éváid József, a Munka Ér­demrend bronz fokozatá­val kitüntetett nyugdíjas halász, aki alapítója volt 1919-ben a bajai halász­munkások első szövetkeze­tének is. Ifjúsági találhosó A szövetkezet alapító és kitüntetett tagja Somogyi Gábor nagybaracskai ha­lász, akit az ünnepi köz­gyűlés előtt kerestünk fel munkahelyén, a Ferenc csatornán dolgozó halászok brigádközpontjában. El­mondta, hogy hovatovább gyökeresen megváltozik a halászok munkája. Üj mód­szerek és eszközök terjed­nek el, amelyek könnyítik, eredményesebbé teszik a szövetkezeti halászok fá­radozását. — Nemrég kapta meg a nagybaracskai brigád az elektromos halászógépet, egy magyar villamosmér­nök nagyszerű találmá­nyát. Teljesen zajtalanul működik, szinte játék ve­le a halászat Több halat lehet vele kifogni, mint száz varsával. Nemrég itt jártak nálunk halászati szakemberek az NDK-ból. Ök is érdeklődnek a gép iránt, szeretnék bevezetni a belvízi halászatban. Ki ne ismerné Nagyba- racskán, sőt, a bajai já­rásban Farkas Józsefet, a szövetkezet halárusítóját, a nagybaracskai halászlé or­szágos hírű halfőzőjét. A nyolcszoros aranyérmes mester szerény ember. Ha­lásztársai említették, meg, hogy többszörös életmentő. Eddig hat vigyázatlan em­bert mentett ki a Ferenc- csatorna vizéből, a biztos halálból. Életmentő kitün­tetést is kapott. Alapítója a halászati szövetkezetnek és a Kiváló termelőszövet­kezeti tag kitüntetés birto­kosa. Tegnap az ünnepi közgyűlésen ő is kézhez vette az arany törzsgárda­jelvényt. Ilyen hivatásszerető em­berek dolgoznak a harma­dik évtizedébe lépő bajai Űj Élet Halászati Szövet­kezetben. K. A. Kádár lános látogatása a Népstadionban Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának el­ső titkára csütörtökön dél­előtt látogatást tett a Nép­stadionban és megtekintet­te a XX. nyári olimpiai játékokra készülő sporto­lók edzését. A látogatáson részt vett Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizott­ságának osztályvezetője és dr. Beckl Sándor, az MTS Országos Tanácsának elnö­ke. Az olimpiai új atléti­kai csarnok bejáratánál dr. Csanádi Árpád, az MTS Országos Tanácsának el­nökhelyettese, valamint Né­meth Imre, a Népstadion és intézményei igazgatója fogadta a vendégeket. (MTI) OTP-siékház-avatás Kecskeméten Csütörtökön délután ün­nepélyesen birtokba vette új székházát Kecskeméten, a Szabadság tér és a Nagykőrösi utca sarkán emelt reprezentatív épület­ben az Országos Takarék- pénztár megyei igazgató­sága. A vendégeket — köztük dr. Romány Pált, az MSZMP Bács-Kiskun me­gyei Bizottsága első titká­rát, dr. Gajdócsi Istvánt, a megyei tanács elnökét, Szabó Lajost, a kecskemé­ti városi pártbizottság első titkárát és Reile Gé­zát, a városi tanács elnö­két, valamint számos társ- intézmény képviselőjét — Deák István igazgató üd­vözölte. Beszámolt az igazgatóság gazdasági eredményeiről, amelyek kö­zül említésre méltó, hogy 300 millió forintos idei betétállomány-előirány­zatukat már az első félév végén csaknem háromne­gyedrészt sikerült telje­síteni. Beszéde végeztével a székház építésének mun­káiban élenjáró három dolgozónak — Bocskor Im­rének, a Budapesti KER- IPAR Vállalat munkave­zetőjének, Horváth Ist­vánnak és Kalán Mihály­nak, a Bács-Kiskun me­gyei Állami Építőipari Vállalat szakmunkásainak — pénzjutalmat adott át. Ezután Szirmai Jenő, az OTP vezérigazgatója átad­ta rendeltetésének az új munkahelyet, amelynek — mint mondotta — szem elől nem téveszthető leg­főbb feladata a lakosság igényeinek minél mara­déktalanabb kielégítése. Az ünnepség résztvevői ezután végigjárták a szék­házat, ismerkedve a gond­dal kialakított, ízlésesen berendezett munkater­mekkel, hivatali helyisé­gekkel. Az új székházban dolgozók — a takarékbeté­tek gyűjtésének, valamint a rövid lejáratú termelési és fogyasztási hitelek en­gedélyezésének kivételével — átvették a most körze­ti szerepet betöltő régebbi, Arany János utcai fiók valamennyi feladatát. J. T. Kilenc nap Bulgáriában (2.) A cseresznyefa ágyú A kalocsai járás ifjúsági , klubjának találkozóját ren­deztek meg 1970-ben a Szelidi-tónál, Dunapatajon. Tavaly ugyanitt a megye ifjúsági klubtagjainak rész­vételével : Fiatalok Európa biztonságáért jelszóval tar­tottak nagygyűlést. Most augusztus 5-én és 6-án az egész ország ifjú­sági klubjainak vezetői, il­letve tagjai tartanak ta­lálkozót. A cél, melyet a Bács-Kiskun megyei KISZ- bizottság és a kalocsai já­rási KISZ-bizottság veze­tői és munkatársai kitűz­tek: Üj módon politizálni, tiltakozni a vietnami há­ború ellen. A találkozó első napján, augusztus 5-én, majd két­száz klub-vezető érkezik a tanácskozásra. A tervek szerint megbeszélik az if­júsági klubok programjá­nak tapasztalatait, a to­vábblépés lehetőségeit. Délután a Szelidi-tóval is­merkednek, majd 5 órakor részt vesznek Pólyák Fe­renc fafaragó kiállításának megnyitóján. Este tábortűz­nél folk-beat műsort mu­tatnak be. Vasárnap, augusztus 6-án mintegy kétezer fiatal ér­kezik a Széliéi-tó partjára. Az ország minden részéből ifjúsági klubok tagjai, éne­kesei, zenekarai rendeznek nagyszabású felvonulást. A déli szabad program után dá'után különböző együtte­sek a tó körül különböző műsorokat mutatnak be. A legnépszerűbb tiltakozóda­lok szövegét sokszorosít­ják, kiosztják a jelenlevők között Szelidi-tó ’72 Űj ötletnek számít, me­lyet a kalocsai Fórum if­júsági klub tagjai élükön Kelemen Katival megvaló­sítanak: a Kalocsai Textil­feldolgozó Vállalat támo­gatásával színes feliratos sapkákat készítenek, áru­sítanak a résztvevőknek. (A találkozó költségeit ré­szint ebből akarják fedez­ni.) A tervekben szerepel a hulladékbőrből készített rendkívül ízléses megoldá­Az Országos Borminősítő Intézet az elmúlt hónapok­ban nagyszabású ellenőrző sorozatot tartott a borpin­cékben, raktárakban, vala­mint a kereskedelmi és a vendéglátóipari egységek­ben. Megállapították, hogy a forgalomba hozott borok minősége jobb az elmúlt évinél. A választék is gaz­dagabb: a vevők a külön­böző alkalmakhoz illő ita­lok között válogathatnak. Az intézet 'szakemberei három hónap alatt 76 hely­színi ellenőrzést tartottak, és 260 bortételt vizsgáltak meg, összesen csaknem 8000 hektóliter mennyiségben. Tizenhét esetben találtak kifogásolni valót, az esetek döntő többségében azonban csak kisebb kezelési hibák­ról volt szó. A Balaton körüli poha- razókban széles körű vizs­gálatokra került sor az el­sú préselt bőr jel vény, me­lyen az atomháború elleni szárnyas jelvényt helyez­ték el, alatta felírták: Sze­líd ’72. A nap záróakkordjaként tábortüzet gyújtanak, a ta­von pedig húsz csónakon fáklyákkal és tiltakozó fel­iratokkal teszik emlékeze­tessé az eseményt a részt­vevők. S. K. múlt hetekben. Az ellen­őrök úgy találták, hogy a kifogásolható italok ará­nya lényegesen a tavalyi alatt maradt. A vásárlók jó minőségű, tájjellegű bo­rokból választhatják ki a számukra legmegfelelőbbet. Három hónap alatt 131 palackozott bor minőségét különleges pontrendszerrel értékelték az italminősítők. A legmagasabb pontszám négy volt. Ezt egész sor minta érdemelte ki; egye­bek között a Hosszú hegyi Állami Gazdaság muskotá- lyos és cabernet bora, a Kunbajai Állami Gazdaság semillonja és ezerjója, a mecseki bikavér, a ten- keshegyi olaszrizling, vala­mint a sátoraljaújhelyi borkombinát furmintja. A borok átlagos pontértéke 2.9 volt. ami a szakembe­rek szerint jó eredmény­nek számít. (MTI) Már Szófiában érzé­keltem, hogy a bolgár nép szívébe zárta nagy íróját, Iván Vazovot. Konstantin bácsi el is kísért a sírjá­hoz, amely bent a város­ban, Szófiában van. Em­bermagasságú és terebé­lyes szikla nyugszik a sír­ján. Ugyanaz a szikla, amelyen sokszor ült gon­dolataiba merülve. Halála után a környék lakói sze­kerekkel vitték le a hegy­ről. De miként emelték rá a szekerekre, arról Kon­stantin bácsi sem tud sem­mit Csak azt tudja, hogy így adóztak Ivan Vazov- nak, aki „Iga alatt” című regényében emelt emléket azoknak, akik 1876. ápri­lis 26-án felkeltek a török elnyomás ellen. A felkelés helye a Ró­zsák völgyében fekvő Kliszura városka. Itt meg­látogattuk a felkelés ve­zetőjének, Pvurdzsevnek házát, amely most mú­zeum. Az udvaron egy hosszabb színben a rózsa- clajgyártás múlt század­beli eszközeit állították ki, ugyanis Pvurdzsev olajat gyártott. Bent az egyik szobában kis asztalkán he­ver egy nyitott evangé­lium, rajta pisztoly és kés. Itt tettek esküt a felkelők szervezői* hogy utolsó Csepp vérükig küzdenek a török elnyomás ellen. Az elnyomók a felkelők közül négyezer embert mészá­roltak le. A tettet nagy felháborodás követte. Az orosz hadsereg segítségére sietett a bolgár népnek. Szolétov tábornok csapatai a Sipka-szorosnál döntő vereséget mértek a törö­kökre és Bulgária felsza­badult az 500 éves elnyo­más alól. Pvurdzsev házával szemben van a városi mú­zeum, melynek bejárata felett egy cseresznyefa ágyú hirdeti a hősi küz­delmet. A felkelők gyár­tottak ilyeneket, melyek hangjától visszhangzott _ a Rózsák völgye, adott hírt, hogy eljött az idő az iga lerázására. Ezeket az em­berfeletti harcokat örökí­ti meg Ivan Vazov az „Iga alatt” című regényében, mintegy mementóként, hogy a nép ne tűrje a zsarnokságot. Bizonyságát adta ennek a bolgár nép jó félévszázad után is, amikor Dimitrov vezetésé­vel felkelt a fasizmus el­len. És ez teremtette meg a lehetőségét annak, hogy ne csak lerázza az igát a bolgár nép, hanem rátér­hessen a jobb élet útjára. Ivan Vazov apja ke­reskedő volt, s fiát is er­re a pályára szánta. Az írói-költői vénát Vazov az anyjától örökölte. A fiatal Vazov nagyon szerette töb­bek közt Victor Hugót, Puskint, és sokat tanult a néptől, amely utolsó csepp véréig képes harcain) g zsarnokság ellen, s ami­kor nincs acél, cseresznye- fából képes ágyút készíte­ni, puszta kézzel sziklákat elhordani. Megváltoztatni a természetet. Mert Bul­gária megváltozott. Talán csak a rózsaültetvények változatlanok és a leven­dula, amely nagy táblák­ban kéklik a Rózsák völ­gyében. A Fekete-tenger Bulgária legfőbb termé­szeti kincse. Tíz esztendő alatt, amióta ott jártam, olyan üdülőhellyé vált, ahol megfordulnak szov­jet, lengyel, keletnémet, svéd, cseb, francia és más turisták. Egy évben 320 ezren. Hogy ennyien meg­fordulhassanak a Fekete­tengernél, 22 ezer szállo­dai ágy van ma már az üdülőhelyen és Várnában. Másként kifejezve ez 98 szállodát jelent. Az 52 vendéglőben, tíz cukrász­dában, hét falatozóban, négy bárban, s az 55 szál­lodai bárban 25 ezer ülő­hely van. Ezek a Balkán Turiszt tulajdonában van­nak. Ezeken kívül a vál­lalatoknak, szakszerveze­teknek is vannak üdülői. Hogy mennyit kell itt a vendégnek fizetnie? Egy- harmad annyit, mintha a Balkán Turiszt szállóiban nyaralna. És ez így jó. Cserei Pá3 (Következik: Lenini ag- r iirkombin.it.) Négypontos hosszúhegyi és kunbajai borok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents