Petőfi Népe, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-25 / 173. szám
1972. Július 25. kedd S. oldal Séta a kecskeméti piacon — Hol vannak már azok a ségi, hírős kecskeméti piacok, a bőséges árufelhozatal, az alacsony árak? — Így sopánkodott egyik gyerekkori ismerősöm. Van-e ebben igazság? S ha van, mennyi? Erre voltam kiváncsi, amikor a minap a piacra indultam. — Hogy a körte? — Hat forint. — Ötért tessék adni. — Nagyon finom ám, drága kisasszony, tessék venni. — ötért adja. — Sajnos, annyiért nem lehet. A „kisasszony” már távozóban van, amikor az eladó utána szól: Tessék visrzajönni, ötért odaadom. A vásárló Péter Gyuláné az Alföld Áruház dolgozója. Zöldséget, gyümölcsöt többnyire itt, a piacon vásárol. — Az árakról mi a véleménye? — Néha magasak, néha alacsonyabbak. Próbálok alkudni, látja, most is sikerült. Az eladó — egyben termelő — Gombkötő Mihály- né kecskeméti lakos. Harminc éve jár piacra áruival. Ballószögben van két hold szőlő és gyümölcsösük. — Mi a véleménye egy régi eladónak a harminc év előtti és a mai piacról? Régen kereskedőknek adtuk el az árut egy tétel- ben. Így előbb hazamehettünk. Az idő régen és ma is pénzt jelent nekünk. Ma tíz-tizenegy óráig itt állunk, míg a magánvásárlók elviszik a portékát. A mai vevő válogatós, igényesebb. Igaz, több a pénze, s ezért jobb árut akar. Ma érdemesebb a magánvásárlónak eladni. Nem egyszer kérik tőlem a kiskereskedők is, például az almát, négy forintért, a piaci vásárlók meg hétért viszik el. De ha valaki szépen megkér, odaadom hatötve- nért is. Ma általában minden negyedik érdeklődő vásárol. Néha el visszük a gyümölcsöt Szolnokra, Csongrádra. Megéri, mert jobb a piac, nagyobb a ke-1 resiet. • • * özvegy Nagy Lajosné Ürrét puszta 18. Most 69 éves. Még ma is zsákba rakja a zöldséget és bekerékpározik vele a piacra, úgy mint negyven évvel ezelőtt. Csak zöldséggel foglalkozik. Tsz-tag, s így a fél hold háztáji is segítséget jelent a megélhetésben. A földre terített zsákon tisztára mosott répa, zöldség, karalábé és főznivaló kukorica. Beszélgetünk, közben idősebb házaspár érdeklődik az apróbb répa iránt. Nyulaknak kellene. — Két forintért elviheti a maradékot. Egy-két fejbólintás és szatyorban a répa. — Hogyan látja a piac kínálat-kereslet mérlegét Lantos István, a Kecskeméti Városi Tanács Piac- kezelőségének árufelírója? — Az idei nyár piaci napjain elég változatos a felhozatal. A július 21-i hetipiacon például zöldségből és burgonyából 7870 kilogramm, gyümölcsből 8304, zöldpaprikából 6930, uborkából pedig 5282 kilogramm került piacra. Baromfiból jóval na- gyob a kereslet, mint a kínálat. Kevés a fejes és kelkáposzta, valamint a karfiol. Ez utóbbiért 8—12 forintot is megadnak. Véleményem szerint kevés a tsz-felhozatal. A Magyar- Szovjet Barátság Tsz például 21-én 5 mázsa új burgonyát, 100 csomó répát, 100 csomó gyökeret, 50 kiló kelkáposztát és 50 kiló paprikát hozott a piacra. Egyik-másik magántermelő ennek ötszörösét is hozza. Most épül a piacon a borbási Vörös Csillag Tsz árudája. Ígérik, hogy zöldség-gyümölcsből, terményből bőséges lesz a felhozataluk. Reméljük, szép árut kínálnak majd, s valamivel olcsóbban, mint a magántermelők. — Mi az igazság a régi és a mai piac „hírösségét” illetően? Erre már Nagy Sándor válaszol, aki __ 63 éves kora ellenére még'ma is a piac- kezelőség helyettes vezetője. — Jól ismertem a fel- szabadulás előtti piacot, de legalább úgy a mait is. Látszólag ma kisebb a felhozatal, mint negyven évvel ezelőtt. Akkor legalább 30 exportőr vásárolta fel a zöldség-gyümölcs és a baromfi mintegy 60—70 százalékát. Ez a mennyiség ma már el sem jut a piacra, a MÉK különböző telepeire viszik a termelők. A környéken megtermelt áruknak csekély hányada kerül a piacra, de ez is fedezi a szükségletet. Elmondhatjuk, hogy a kecskeméti piacon minden gyümölcs- és zöldségféle a maga idején jó minőségben és a hét szinte minden napján kapható. A tsz-ek bőséges árufelhozatalát azonban még kénytelenek nélkülözni a vásárlók. Reméljük nem sokáig. Sz. F. Űjabb (anyai iskola kapott villanyt Bács típusú villany fejlesztőt kapott a Bocsa külterületéhez tartozó zöldhalmi általános iskola. Az aggregátor ötvenezer forintba került, és havonta 200—250 forint a fenntartási költsége. Értesüléseink szerint a szerelési munkálatokat tegnap végezték el a Kecskeméti Szolgáltató Vállalat munkásai. Ősztől kezdve már a zöldhalmi gyerekek is figyelemmel kísérhetik az Iskolatelevízió műsorát, s felhasználva az árammal működe szemléltetőeszközöket, eredményesebb lesz az oktatás. Megnyílt a XIII. szegedi nyári tárlat Vasárnap Szegeden, a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai képtárában Szinetár Miklós, Kossuth-díjas érdemes művész, a Magyar Televízió főrendezője nyitotta meg az ünnepi hetek legjelentősebb képzőművészeti eseményét, a XIII. szegedi nyári tárlatot. Szeged megyei Város Tanácsa, a Móra Ferenc Múzeumban, a Képzőművészek Szövetségének Délmagyarországi Szervezete, Fiatalok szakmai, politikai vetélkedője A mezőgazdasági nagyüzemek fiataljainak nagyszabású vetélkedőjére kerül sor a hét közepétől. A versenyben a gépeknél dolgozó harminc éven aluliak vesznek részt, akik már előzőleg, az elmúlt hetekben lezajlott járási válogatókon jó helyezést értek el. A szakmai, politikai vetélkedő egyik fő rendezője a KISZ megyei bizottsága. Szerdán Hartán, az öntözőbrigádok versenyével kezdődik a rendezvénysorozat. A Béke Termelő- szövetkezetben hét öntöző brigád méri össze tudását, csütörtökön a vontató-vezetők vetélkednek a kiskőrösi Petőfi Szakszövetkezetben, szombaton a növényvédő brigádok versenyére kerül sor Kecskeméten, az Agroker Vállalat Ij alapszabályokat dolgoznak ki Megyénk mezőgazda- sági szövetkezetei e hetekben dolgozzák ki a működésüket meghatározó új alapszabályokat, amelyek elkészítéséről a Termelő- szövetkezetek Országos Tanácsának II. kongresszusa határozott. A bajai Vörös Fény Tsz-ben már befejeződött az alapszabály-tervezet összeállítása, amelyet megvitatás és elfogadás céljából a jövő hónap közepén terjesztenek a közös gazdaság tagjai elé. Feltárulnak a Venus titkai A TASZSZ hírügynökség tudósítója interjút készített dr. Mihail Marov szovjet tudóssal, a Vénus —8 szovjet automata űrállomásról, amely, mint ismeretes, szombaton 117 napos repülés és több mint 300 millió kilométer megtétele után sima leszállást hajtott végre a Veiiuson. Mint Mihail Marov elmondotta, ez a kísérlet eltér az előbbiektől éspedig abban, hogy első ízben próbáltak méréseket végezni a Venus légkörében és először szállt le űrállomás a bolygó felszínének napos részén. A szovjet űrállomások eddig a Venus légkörének gázösszetételét és jellegzetességeit tanulmányozták a hosszú ideig tartó, a mi „sarki” éjszakánkhoz hasonló venusi éjszaka viszonyai között. Amit ma a Venusról tudunk, az mind a bolygó meg nem világított részére vonatkozik. A tudományt természetesen a bolygó napos felének jellegzetességei is érdeklik. A kutatók feltételezik, hogy a bolygón az éjjeli és a nappali időszak között gyakorlatilag nincs nagy nyomás- és hőmérsékletkülönbség. Ismeretes, hogy a Venuson körülbelül 500 Celsius-fokos hőmérséklet és csaknem 100 atmoszféra nyomás uralkodik. Egyes adatok szerint a déli és éjféli hőmérséklet közötti különbség mindösz- sze egy fok, jóllehet a nappal és az éjszaka itt körülbelül két földi hónapig tart, olyan hőmérsékleten, amelyen megolvad az ólöm és az ón, elpárolog a jód, a higany, a bróm és a kén. Mint Marov megállapította, a Venus nem kis meglepetéseket tartogat a kutatók számára. A mostani kísérlet során megpróbálják megmérni, hogy a magassággal együtt, hogyan változik a nyomás és a hőmérséklet a bolygó napos oldalának sűrű légkörében. Az itteni légkörnek legalább 97 százaléka széndioxidból áll. A tudósok most megvizsgálják a „szennyeződéseket” is. A kísérlet során megpróbálnak további fényt deríteni arra: milyen elemekből tevődik össze a Venus kőzete. A bolygó tanulmányozása szempontjából ezeknek az információknak a jelentősége felbecsülhetetlen. A tudósok ugyancsak nagy érdeklődéssel figyelik azt a kísérletet, amely- lyel első ízben tanulmányozzák a napsugárzás gyengülésének jellegét a Venus légkörében. telepén. Vasárnap, az egyik legizgalmasabb versenynapon, a szántóversenyt rendezik meg a hartai Lenin Termelőszövetkezetben. A program hétfőn zárul. A Bajai Állami Gazdaságban két vetélkedőre kerül sor. Az egyik csoportnak a hibaelhárítás gyorsaságában kell bizonyítani, a másiknak pedig a munkagépek kezelésében kell kitűnnie. Egy-egy vetélkedőn 15— 20 fiatal vesz részt, akiknek nemcsak gyakorlatból, hanem elméletből is vizsgázniuk kell, tesztlapok alapján. A versenyzők ezen kívül politikai tájékozottságukról is számot adnak. valamint a kiállítási intézmények az ünnepi hetek alkalmából immár tizen- harmadszor rendezték meg a megyeszékhely és egyre inkább az ország egyik legrangosabb vidéki kiállítását. A tárlat 190 képzőművész 325 alkotását mutatja be. Ezek között 118 festmény, 82 grafikai lap, 73 szobor, 40 érem és 12 egyéb képzőművészeti al- kótás várja az érdeklődőket. A tárlaton nagyon sok festmény, grafika, szobor az alföldi, tiszántúli emberek életét, sorsát jeleníti meg. Ezek között a tárlat legértékesebb alkotásai Nagy Sándor Nemzedék és Tóth Sándor Kislány című szobra, Vecsési Sándor Ketten és Végh András Nyitott térben című festménye. A nyári tárlatot szeptember 17-ig tekinthetik meg az érdeklődők. T. L. Kétezer-százhatvankéí jelentkező, 1102 hely a megye hat felsőoktatási intézményében Befejeződtek a felvételi vizsgák a főiskolákon, egyetemeken. A fiatalok írásban és szóban adtak számot tudásukról, s ezekben a napokban várják az értesítést arról, hogy si- került-e elérniük a szükséges pontszámot. Bács-Kiskun megyében a hat felsőoktatási intézményben is megtörtént a felvételi vizsgák értékelése. A számadatok elsősorban arról tanúskodnak, hogy a túljelentkezés kétszeres volt. mert az 1102 helyre összesen 2162-en jelentkeztek. Az óvónőképző Intézet Kecskeméten nappali és levelező tagozatos hallgatók részére tartott felvételi vizsgát. A jelöltek elöljáróban egy dolgozatot készítettek. Akiktől a legtöbbet tanultam — címmel. Magyar nyelvből és irodalomból szóban is feleltek. Az ötszázhúsz jelentkező közül kettőszázhuszonketten a levelező. száztizenhárman a nappali tagozatra nyertek felvételét. (Hét helyet a fellebbezők részére tartalékoltak.) A Bajai Tanítóképző Intézetbe százhetvenegy fiatal a nappali, hatvankilenc pedig a levelező tagozatra kérte felvételét. A kétszáz- negyven jelölt közptt csak nyolc fiú akadt. A hetvenkét helyből hatvanhetet betöltötték — öt a fellebbezőké. A levelező tagozatra jelentkezettek közül ötvennyolcán érték el a felvételhez szükséges pontszámot. Ti- zenketten előfelvételisek voltak, ketten pedig óvónőképzőt végeztek, ezért felvételi vizsga nélkül lettek a tanítóképző intézet hallgatói. A felvételi bizottság tagjainak egyöntetű véleménye szerint a vizsgán részt vevő fiatalok átlag- eredménye jobb volt a tavalyinál. Csaknem háromszázan pályáztak a Kertészeti Egyetem Kertészeti Főiskolai Karára. (Az idén csak nappali tagozatosok számára tartottak felvételi vizsgát). Száztíz fiatal vettek fel a kecskeméti intézménybe. Az idén — első alkalommal — matematikatudásukról is számot adtak a leendő hallgatók. Száznégy „gólya” részére postázzák a behívókat —, hat helyet is a fellebbezőknek tartalékolnak. A kiskunhalasi kertészeti főiskolai karon az idén nem vettek fel elsőéves hallgatókat. Mivel a kecskeméti kar helyhiánnyal küzd — az új épületek elkészültéig — szó van arról, hogy néhány fiatalt, főleg kiskunhalasiakat, odairányítanak, ott kezdik meg a tanulást. A Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Karán, Baján, összesen száztíz lesz az elsőévesek száma. (A jelentkezők ösz- szesen 376-an voltak. Hazánkban csak Baján képeznek vízgazdálkodási üzemmérnököket, ezért ennél a főiskolánál különösen nagy jelentőségű a kollégiumai helyek elosztása. A diákjóléti bizottság augusztus 20-ig hozza meg határozatát és értesíti azokat a fiatalokat, akik helyet kaptak a kollégiumban. A Kecskeméti Gépipari Automatizálási Műszaki Főiskolára hétszázhuszon- nyolcan jelentkeztek. Közülük háromszázan levelező tagozatra kérték felvételüket. A matematika írásbeli dolgozatot nyolcvanöt jelöltnek nem sikerült megoldani, ők már nem vehettek részt a szóbeli vizsgán. Ezekben a napokban dönt a felvételi bizottság kétszázhatvan nappali és százötven levelező tagozatos hely betöltéséről. A leendő hallgatókat a bizottság döntéséről augusztus első felében értesítik. S. K. Sláger lesz belőle? Végre megkezdődött az idei táncdalfesztivál! Oázis ez ebben a rettentő nyári hőségben. Ha az első futamban a dalok színvonala alatta maradt is a várakozásnak, örömmel tapasztalhattuk, hogy Kudlik Ju- lika formában van és üde mosolyával mentőangyalként lebeg minden táncdalfesztiválok felett. Ebben még Ősz partnere sem tudja megakadályozni. A hangulat ezúttal egyre ájtatosabb, s végül a zsűri — ha Galambos Erzsi- kénk nem ülne közöttük derűs megbocsátással, vérfagyasztónak lehetne mondani a trónuson helyet foglaló arkangyalok arcát — egy időszerű zsoltárt jutalmaz az első helyet jelentő csillagászati pontszámmal. Kovács Kati interpretálta a búzaszentelőkor is elénekelhető könyörgő éneket, melynek címe: O, adj uram esőt! (A pénteki felhőszakadást bizonyára már a próbán is elharsogott fohásznak köszönhettük.) S ezzel lényegében vége is volt az. első stációnak, a „futottak még” felsorolására, azt hiszem, kár a szót vesztegetni. Hogy melyik táncdalból lesz végül is sláger? Bármilyen eső szűkében is legyünk, a Kovács Kati zsoltárából bajosan. Ki bírná azt szusszal? Hanem már vasárnap délelőtt egyszer csak azt hallom a konyhaablakból, hogy a házbeli gyerekek hangosan énekelik az udvaron: Dáj-dáj-dadidom dáj-dáj-dáj-didom.. Egy buta kis dalocska, nem sok értelme van az egésznek. A zsűri sem méltatta figyelemre. De a gyerekek fülében megmaradt a ritmusa és vidám hangulata. Ha sláger nem is, de kiszámoló játék még lehet belőle. T. P.
