Petőfi Népe, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-25 / 173. szám

Öten a börtönben JEzekben a napokban aligha akad valaki, aki irigyelné a brit kormányt. A munka nélküli „tarta­lékhadsereg” létszáma alig apadt. A munkanélküliség maradt, csak az árak nem: azok azóta is szüntetlenül emelkednek. Ami viszont a reguláris hadsereget il­leti: nos, az Eszak-lror- szágban állomásozó mint­egy 17 ezer brit katona létszámát, a hét végén lezajlott heves összecsa­pások után, amelyek so­rán 21 ember halt meg, 's száznál több megsebe­sült, már ezen a héten ismét feltöltik. Nyolcezer brit katona próbálta fenn­tartani a rendet Észak­írországban a múlt esz­tendőben. Idén nyáron már 17 ezerre növelték létszámukat, s az újabb véres események nyomán rövidesen talán a húszezer is kevés lesz. S ha még csak az észak­írországi, már-már a pol­gárháború felé tartó konf­liktus lenne ezekben a napokban szigetország egyetlen problémája. De itt van például, a dokk­munkás-sztrájk, amely a hét vége óta immár 70 százalékos, de van rá esély, hogy órákon, vagy napokon belül százszá­zalékos lesz. A Londonban levő pen- tonville-i börtön előtt a zuhogó esőben is több ezer főnyi tömeg tüntetett. Itt tartanak ugyanis fogság­ban öt dokkmunkást, munkahelyi bizalmiakat. Csak a második világhá­borúban fordult elő, s azóta sem, hogy sztrájk szervezése miatt Angliá­ban szakszervezeti veze­tőket börtönbe zártak, ak­kor azonban indokolta ezt a fasiszta ellenség veszé­lye, a hadiállapot. Ma vi­szont mi indokolja? Az „ipari viszonyok törvé­nyére”, Carr jelenlegi bel­ügyminiszter „találmányá­ra” hivatkoznak, amelyet a tory többségű parla­ment tavaly megszavazott ugyan, de amely azóta is a munkásság és a közvé­lemény éles ellenállásába ütközik. Tiltakozás és harcos ellenállás HANOI—SAIGON A Vietnami Demokrati­kus Köztársaság külügymi­nisztériumának képvise­lője vasárnap Hanoiban bejelentette, hogy az ame­rikai légierő hajnalban is­mét bombázta a főváros közvetlen környékét, töb­bek között Vang Dien-t, Hanoi egyik sűrűnlakott elővárosát. A bombázásnak igen sokan estek áldozatá­ul, többen megsebesültek; a lakóházak közül is el­pusztult jónéhány. A külügyminisztérium képviselőjének nyilatkoza­ta szerint az amerikai va­dászbombázók az elmúlt két nap alatt szüntelenül bombázták Hanoi sűrűn la­kott elővárosait. A főváros környékén kívül bombatá­madást intéztek Haiphong kikötőváros közvetlen kör­nyéke, s több vidéki város és falu ellen. A Vietnami Demokrati­kus Köztársaság külügy- mi nisztérduma megbélyegzi az Egyesült Államok szün­telen katonai akcióit, és követeli, hogy haladéktala­nul hagyjanak fel területé­nek bombázásával, hatás­talanítsák azokat az akná­kat, amelyekkel blokád alá vették a kikötőit, és szün­tessenek be minden olyan ellenséges akciót, amely a vietnami nép szuverenitá­sát és biztonságát veszé­lyezteti. A VDK légvédelme va­sárnap hat amerikai repü­lőgépet lőtt le az ország légterében, kettőt közülük Hanoi felett — jelentette a VNA. A hírügynökség egy­úttal azt is közölte, hogy kiegészítő jelentések sze­rint július 20-án a jelzet­teknél eggyel több ameri­kai gépet semmisítettek meg Az összesen hét meg­semmisített géppel 3778-ra emelkedett a VDK légteré­ben 1965 óta lelőtt ameri­kai repülőgépek száma. Hz ír protestánsok ultimátuma Az Ulsteri Védelmi Szö­vetség (UDA) újabb ulti­mátumban szólította fel az angolokat az Ír Köztársa­sági Hadsereg (IRA) azon­nali felszámolására. Amennyiben ez nem törté­nik meg — mondotta a szélsőségesek egyik szóvi­vője — „saját embereink­kel törünk be a római ka­tolikus negyedekbe és min­denkit megölünk, akit ott találunk.” A hét vége tragikus veszteségmérlege: péntektől vasárnapig 16 ember vesz­tette életét és 130 személy sebesült meg a bombarob­banások és a fegyveres ösz- szecsapások következtében. Kadhafi: Harc, ha kell késekkel is... Huszonöt évvel ezelőtt öt kontinens fiai, leányai se­reglettek össze Prágában, hogy részt vegyenek a fia­tal generációk történeté­ben példátlan méretű se­regszemlén, az 1. világifjú­sági találkozón. Hogy a világ fiatalsága rendszeresen találkozzék, eszmét ' cseréljen, állást foglaljon a nemzetközi élet j időszerű kérdéseiben, két évvel korábban, 1945-ben az , ifjúság nemzetközi kongresszusán az akkor még háborús romokkal te­li Londonban határozták el. A különböző nemzeti ifjúsági szervezetek, köz­tük a Magyar Demokrati­kus Ifjúsági Szövetség képviselői js ünnepélyes esküt tettek a londoni kongresszuson. „Esküszünk, hangzik a fogadalom né­hány mondata, hogy az egész világon megteremtő­jük a világ népeinek őszin­te és nemzetközi barátsá­gát, fenntartjuk az igaz­ságos és tartós békét, fel­számoljuk a nyomort, az Ínséget és a kényszerű he­nyélést. Eljöttünk, hogy hi­tet tegyünk az egész ifjú­ság egysége mellett, hogy megemlékezzünk a harc­ban elesett társainkról és megesküdjünk, hogy az if­júság dolgos keze, akotó elméje és lelkesedése so­hasem esik többé áldozatarf egy háborúnak.” A londoni eskü elhang­zásakor — ez egyben a Demokratikus Világifjúsá­gi Szövetség megalakulá­sának ünnepélyes aktusa volt — 63 ország fiataljá­nak képviselői voltak je­len. A legutóbbi VIT-en, amelyik sorrendben a ki­lencedik volt, Szófiában már 142 ország ifjúsága újította meg a londoni es­küt és fejezte ki akaratát: békét, szabad életet, test­véri barátságot a népek és országok között. Az első V1T negyedszá­zados évfordulója ma arra figyelmeztet mindenkit, hogy Vietnamban bűnös népirtás folyik, a Közel- Keleten változatlanul tart az izraeli agresszió, az elnyomott és félgyarmati sorban élő népek napról napra kénytelenek szen­vedni az idegen uralom­tól, A V1T az ifjúság fóru­ma, a világ ifjúsága azon­ban felnőttként foglal ál­lást napjaink égető nem­zetközi problémáiban is.. Jövőre Berlinben tized­szer rendezik meg a vár­hatóan minden eddiginél nagyobb szabású nemzet­közi ifjúsági összejövetelt. Bizonyos, hogy ez alkalom­mal a fiatalok ismét hitet tesznek a londoni eskü mellett. Vasárnap a líbiai Miszu- rában beszédet mondott Moammer Kadhafi ezredes, a líbiai forradalmi parancs­noki tanács elnöke. Beje­lentette, hogy februárban Egyiptom és Líbia „teljes és haladéktalap” egyesülé­sére tett javallatot Anvar Szadat elnöknek, aki azon­ban öt hónap gondolkodási' időt kért. Ez a határidő most közeledik lejártához. A javaslattal Líbia azt a célt, tartotta szem előtt, hogy minden erejét és tar­talékát az Izraellel meg­vívandó harc szolgálatába állítsa. „Hisszük, hogy az arab egység az egyetlen he­lyes válasz az imperializ­mus és a cionizmus kihívá­saira” — mondotta Kadha­fi. ' Kadhafi szerint a palesz­tin problémát — „közel-ke­leti válságról ő nem tud” — az araboknak „szent hadjáratban” kell rendez­niük. A líbiai elnök úgy véli, népi háborút kell vív­ni — akár késekkel is. „Ez katonailag megvalósítható cél, nem puszta fantáziálás” — tette hozzá. A Phanto- mok és a Skyhawk-ok szá­ma korlátozott, de nem így az embereké: Ha mi arabok, százak és százak, ezrek és ezrek, milliók és milliók harcba indulunk, győznünk kell”. Az áruló Nixon Jane Fonda amerikai filmszínésznő. az Egyesült Államok vietnami háború­ját ellenőrző amerikai moz­galom egyik vezéregyéni­sége az amerikai háborús bűnök okmányszerű' bizo­nyítékainak tárházával ér­kezett meg vasárnap késő este Párizsba a VDK-ban tett kéthetes látogatásáról. Jane Fonda a repülőtéren bejelentette, hogy kedden sajtóértekezleten számol be mindarról, amit látott —, különösen a polgári cél­pontok ellen végrehajtott amerikai légitámadásokról. „Valóban van közöttünk egy áruló, de úgy gondo­lom, Richard Nixon az” — jelentette ki Fonda újság­íróknak azzal kapcsolatos kérdésére, hogy Fletcher Thompson köztársaságpárti képviselő felkérte az ame­rikai igazságügy-minisztert, árulás vádjával indítson el­járást a színésznő ellen. Thompson szerint Jane Fonda azzal követett el árulást, hogy az amerikai katonákat a parancsok megtagadására szólította fel. Mint már jelentettük, az FBI, az amerikai szö­vetségi nyomozóiroda ügy­vezető igazgatója is úgy nyilatkozott, hogy „Miss Fonda hanoi kijelentései elegendő alapot biztosíta­nak az eljárás megkezdé­sére.” Áruló az. aki az el­képzelhető legsúlyosabb bűnt követi el — jelentet­te ki Párizsban Jane Fon­da. Az amerikaiak — fűzte hozzá — iskolákat, kórhá­zakat és gátakat bombáz­nak, súlyos megpróbáltatá­sokat pkoznak a polgári lakosságnak. W Uj űrlaboratórium A Los Angeles melletti Vandenberg légitámasz­pontjáról vasárnap Föld körüli pályára juttatták az Érts—1. elnevezésű, tudo­mányos kutatásokat végző űrlabóratóriumot. Az Érts—1 (Earth Res- sources Technology Satelli­te) űrlaboratóriumtól azt várják, hogy fontos adato­kat juttat a földre a geoló­giai, ‘geográfiai oceanográ­fiai, ökológiai és meteoro­lógiai kutatásokhoz, főként a nyersanyagfeltárás és a környezetvédelem céljára. A 891 kilogramm súlyú mesterséges bolygót igen érzékeny televíziós kame­rákkal szerelték fel. Az Érts—1-programbán 32 ország és nemzetközi űrkutatási szervezet há­romszáz tudósa vesz részt. (AFP) Gyárűzik a botrány Az Apollo—15 személy­zetének már hírhedtté vált „bélyegbotránya” után az Egyesült Államokban az amerikai holdutazásból származott újabb kereseti forrásra derült fény. Paul van Hoeydonck . belga szobrász a New York-i Waddell-galéria útján 950 példányt — darabonként 750 dollárért — forgalom­ba hozott abból a férfi­alakot ábrázoló, alig 9 centiméter magas alumí­niumszobrocskából, amely­nek eredetije immár egy holdkráterben van. A mi­niszobrot, amelyet alkotója a hősi halált halt szovjet és amerikai asztronauták emlékére készített, David Scött, James Irwin és Alf­red Worden az űrhajózási hatóság engedélyével vitték magukkal, de kereskedelmi értékesítésre természetesen senki sem gondolt. Jólértesült körök szerint a három űrhajóst a Tho­mas White tábornokról el­nevezett űrhajós trófeával valcT kitüntetésre javasol­ták. de a javaslatot most, „üzleti ügyek” miatt visz- szavonták. (AFP) A tengeri kapu Haiphongi mozaik Különben is minden vi­szony kétoldalú, tehát nyilván az ipari „viszo­nyok” is. Igaz: ez az új munkásellenes törvény tiltja az azonnali sztráj­kot, „lehiggadási” perió­dust ír elő. Ám az is igaz, hogy a dokkmunkások­nak, a rakodóknak a mun­kaadók még 1970-ben meg­ígérték: a dokkok korsze­rűsítésekor tekintetbe ve­szik érdekeiket, s ezt az ígéretet nem tartották be. Az ipari „viszony” a tő­kések ígéreteire vajon nem vonatkozik, Sztrájkolnak most Ang­lia dokkmunkásai, mert öt szaktársukat börtönbe zárták. És nemcsak ezért sztrájkolnak. Hanem azért Is, mert mindannyiokat, az egész angol munkás- osztályt a cselekvésképte­lenség és a kiszolgáltatott­ság börtönébe akarja zár­ni a Carr-féle „ipari vi­szonyok törvénye”. Marafkó László hanoi te­lex-tudósítása Sokfelé a világban a vá­rosokhoz közeledve üdvöz­lő táblák köszöntik az ér­kezőt: érezze jól magát városunkban. Haiphonghoz közeledve egy letarolt ke­rület: ezen a részen haj­tották végre a B—52-es légierődök a szőnyegbombá­zásokat. Azután a gépko­csi áthalad a folyó feletti hídon, s rögtön meghittebb kép fogadja az utast. Ter­mészetesen a bunkerek itt sem hiányoznak, de az em­berek nyugodtan üldögél­nek az utcán, vagy sietnek a dolguk után. Haiphongot mindenki úgy ismeri, mint a VDK legna­gyobb tengeri kikötőjét, a szocialista országokból ér­kező segítség kapuját. Ezt a kaput most 800 tengeri akna zárja el a világtól. Megnéztük a kikötőt. Szem­ben a bejárattal hatalmas szovjet hajó, a Gyivnogo- riszko áll, mellette a Ma- niuszko nevű lengyel ten­gerjáró, majd egy NDK hajó, aztán újabb szovjet óriás, a Babuskin. Mint a városi tanács képviselőjé­től megtudtuk, a vietnami katonák nem tétlenked­nek: míg az amerikaiak újra és újra leszórják, ők rendre-sorra szedik fel .az aknákat. A cél: utat törni az aknazáron keresztül. A hajószoros között, a tenger felé kitekintve lát­ni Ha .Long csodálatos szépségű szikláit. Persze most nem ajánlatos oda­menni. A város légvédel­me szempontjából egyik nehézséget éppen a tenger közelsége jelenti: a 7. ame­rikai flotta repülői ravasz taktikát alkalmaznak. Mintha kis karéjt akarná­nak kiszakítani a városból, rövid ívben berepülnek, s rögtön visszatérnek a ten­ger fölé. Mivel közel a tenger, a riasztás után na­gyon gyorsan a város fölé érkeznek a bombázók. En­nek ellenére nagyon heves légvédelmi tűz fogadja őket. Nixon elnöksége alatt 26 gépet lőttek le a város fölött. A hősöket az alkalom szüli. Dr. Tran Ngoc Dun- got a csehszlovák—vietna­mi barátság kórház fül-, orr- és gégeosztályának fő­orvosát nyugodtan nevez­hetem annak. Az egyik barbár amerikai bombatá­madás alatt, amely éppen kórházat érte, a főorvos műtétet végzett. Nem a bombabiztos óvóhelyen, ha­nem az egyik pavilonban. A bombák becsapódása után betörtek a műtő ab­lakai, repeszek szántották végig a falakat. Szeren­csére senki sem sérült meg komolyabban. A főorvos intézkedésére a műtőben segédkező személyzet szo­rosabban körülállta a mű­tőasztalon fekvő beteget, s az orvos befejezte a műté­tet. Megtekintettük az egyik haiphongi gyapjúgyárat is. A dolgozók túlnyomó több­sége nő. Azt hiszem, ma Vietnamban a nők több­szörösen felülmúlják ön­magukat. Ebben a haip­hongi gyárban a nők felé­nek a fronton van a fér­je. Az asszonyok három műszakban keményen dol­goznak a gyárban. Neve­lik a gyermekeket, néme­lyiknek öt, vagy ennél több is van, s még gyak­ran a gyári milíciában is tevékenykednek. A milícia parancsnoka egy harminc éves lány. Pillanatok alatt, ha kell, otthagyják a gé­pet, fogják a fegyvert, s a gyár egyik pontjáról tűzzel fogadják az ellensé­ges gépet. A milícista lá­nyok többségének munka­közben is a derekán van a tölténytáskája. A háború kezdete óta nem volt ter­meléskiesés ebben az üzemben. A milícista lányok fiata­lok, szépek. Hogyan illik az asszonyi szépséghez a puska? Azt hiszen nem hej lyes így feltenni a kér­dést. Nem ők választottak így, az amerikaiak kény­szerítették őket. De, ha kell, keményen fogják a fegyverüket. (KS) • Ny AVIT 25 éve

Next

/
Thumbnails
Contents