Petőfi Népe, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-21 / 170. szám

ms. Július SÍ. péntek 3. oldal Tisza kettő Ma ipari vásár nyílik Az Alföld tengert köve­tel magának. Vissza a va­lamikori időkbe, amikor még víz borított errefelé mindent, sík. merő víz, hatalmas tenger. Jövőjét éli, építi, for­málja a táj. A Tisza II. A nép még semmit sem lá­tott az eljövendő nagy vízből, de már találóan elnevezte Kisbalatonnak, alföldi tengernek. Mindenki épít Kisköre Heves megyé­ben található. A Tisza másik partján mindjárt Abádszalók. Az ország leg­szárazabb területe. Kevés a csapadék, évente 500— 530 milliméter. A földek mindig szomjazták itt az esőt. A táj elárulja az em­bert. A növények, a há­zak, a termesztett kultú­rák beszédesek. Egy idő­ben itt, kevéssel a felsza­badulás után boldog, bol­dogtalan rizst termelt. Be­ütött az első esztendőben. Aztán jött a betegség, a brunzone, s elvitte a ter­mést. elvitte a kedvet is. Néhány esztendeig még az elárvult, elhanyagolt föl­deken próbálkoztak néme­lyek, de lassan-lassan abbahagyták. S maradt minden, a hagyományos, megszokott formák között, kukorica, cukorrépa, kalá­szosok. A nagyüzemek lét­rejöttével, megerősödésé­vel néhány új kultúra is meghonosodott: szőlő, gyü­mölcs. De a táj még min­dig nem annyira intenzív, mint a dunántúli, vagy a Szeged környéki. Kisköre kis falu. De már a Tisza II. formálja. Moz­gékonyak, lüktetők a na­pok. A fodrászüzlet hét­köznap is tele, a ^ Tisza- gvöngve kisvendéglő szin­tén. Teherautók dübörög­nek át a falu főutcáján, hajnaltól késő estig, meg­állás nélkül. Itt minden építkezik. Az ember is. Aki eljárt messzi vidékre, most hazahívta a készülő víz­lépcső. a biztos megélhe­tés. A nádfedeles házak szomszédságában egyre- másra épülnek az újak, vagy csinosodnak a régiek. Az építkezés első üte­me tart. Vízlépcső készül, parti létesítmények, táro­zó tó. töltéserősítések egy szakasza, a bal parton Ti­szafüredig, a jobb parton Sarudig. Ugyanakkor a nagykunsági és a jászsá­gi főcsatorna. Látogatók jönnek, látogatók mennek. 1970-ben 2700 vendég volt, akikről hivatalosan is tud­nak. 1971-ben 714 millió forint volt a pénzügyi előirányzat, amit december végéig teljesíteniük kellett. Ebből 500 millió építési, 180 millió szerelési, 34 millió pedig egyéb tevé­kenységre. Új meder A duzzasztás 1973-ban kezdődik meg. Ehhez már június végén megkezdték a mederátvágást, vagyis a Tiszát a régi mederből új mederbe terelik. A mun­kák jgllege változó. 1970- ben az építési tevékenység dominált, tavaly az acél- szerkezeti elemek szere­lése. Piros daruk emel­kednek a magasba, való­ságos „kőhegyek”, beton­erődök. Pontosan halad itt minden, szigorúan ^meg­tervezve, szabályszerűen. A telep — ahol az irodák is találhatók. lakóházak, munkásszállás, étterem, presszó — már az építke­zés kezdetére elkészült, hogy az itt dolgozók meg­felelő szociális, kulturális körülmények közé jussa­nak, jöjjenek. Nincsenek „kutyaólak”, a végleges lakótelepen 120 lakás ta­lálható. zömében kétszo­bás és 120 személyes le­gényszállás. Megfelelő az úthálózat, 6 és fél kilométer,, 3 és fél kilométer az iparvá­gány-hálózat. A tömeg­Megváltozik a mikro- klima, nagy lesz a párol­gás. A szegedi József Atti­la Tudományegyetem meg­kezdte már a mikrokli- matikus vizsgálatokat, s két állomást telepít ide. Az öntözési hatásterület más­fél millió holdat érint, ezen belül 524 ezer hol­dat öntözhetnek majd a gazdaságok, p ez a mező- gazdasági dolgozók élet- és munkakörülményeit változ­tatja meg, teszi kedvezőb­Szegedem Kevés a Bács-Kiskun megyei kiállító A Szegedi Ipari Vásár­nak már nagy hagyomá­nyai vannak, hiszen a mai napon nyílik meg és tartja nyitva tíz napon át kapuit immáron a huszonhetedik. Ennek a jelentős vásárnak az ismertetésére hívták össze csütörtökön a sajtó tudósítóit, akiket dr. Csikós Ferenc, Szeged megyei Vá­ros Tanácsának vb-titkára tájékoztatott. A tanács vb- titkárától megtudtuk, hogy a kiállítók 15 ezer négyzet- méter területet vesznek igénybe, amelyből a be­épített rész 7 ezer négy­zetméter. A kiállítás egyik első számú újdonsága, hogy a vásár végleges helyén, a Marx téren, állandó jelle­gű vásárcsarnok épült, amelynek alapterülete 1140 négyzetméter. Ennek a megnövekedett kiállító területnek köszönhető az, hogy 116 hazai és 73 ju­goszláv kiállító vehet részt a vásáron. Sokan elsőként állítanak ki Szegeden Hevesből, Szolnokból, de új kiállító a Kecskeméti TÜZÉP Vál­lalat is. Sajnálatos módon meg kell állapítani, hogy a Kecskeméthez nagyon kö­zel eső szegedi kiállításon, a már említett TÜZÉP Vállalaton kívül csupán a Kecskeméti Ezermester Kis­ipari Szövetkezet vesz részt. De az már szinte ért­hetetlen, hogy az élelmi­szeriparból e kiállítók lis­táján egyetlen Bács-Kis­kun megyei névvel sem lehetett találkozni. A kiállítás, mint meg­tudtuk, szerves része a Szegedi Ünnepi Hetek ese­ménysorozatának, és min­den bizonnyal — ha az el­múlt évi nyolcvanezer lá­togató nagy sikernek szá­mított, akkor — ebben az esztendőben még több Iá­Miért nem kerül köztermesztéske a mapélkili girögdiniye? A Tisza II. kiskörei vízlépcső építői megkezdték a Tisza-medcr védőgátjainak bontását és a régi Tisza- ir.eder elzárási munkáinak előkészítését. A hatalmas acél zárószelvényeket NDK-szakemberek látják el korrózióvédővel. anyagokat vasúton szállít­ják, az acél- és vízgépé­szeti egységeket is. össze­sen 1600-an találnak nap mint nap munkát, tisztes­séges keresetet ezen a ha­talmas beruházáson. Nagy a gépesítés, a műszakiak száma H0. Sok az auto­mata és a félautomata be­rendezés .ilyen a „beton­gyár” is. Áram és öntözés A félautomata rendszer nagy teljesítményű, órán­ként 30 köbméteres. A sok ügyes elektromos be­rendezés segíti az embert. Beprogramozzák az idő- memória-egységet, amely kijavítja azokat az elemi hibákat — jobban mond­va inkább megelőzi —, amit esetleg az ember el­követne. Így épül a víz­lépcső. A Tisza helyzeti energiáját használják majd fel, és négy turbina segítségével áramot nyer­nek, vagy pedig öntöznek. A tározó tó környékén lé­nyeges változás lesz. El­sődleges az árvízvédelmi biztonság fokozása. _ Ügy szintén a belvízi kiépített­ség, vagyis a belvízkárok csökkentése, levezetése, a mezőgazdasági hasznosítás jobb feltételei. A hatal­mas tófelület alkalmas lesz haltenyésztésre, inten­zív halgazdálkodásra, ugyanakkor kialakulhat a víziélet, strandolás, vi­torlázás, sporthorgászás. Egyre-másra létre jöhet­nek, gomba módra szapo­rodhatnak az üdülőtelepek. Végeredményben a hasz­nos víziterület — duz­zasztással, 127 négyzetkilo­méter lesz, ami a Balaton egyötödének felel meg, vagyis találó az elnevezés: Kisbalaton. bé. A növényi kultúrák átalakulnak, s az állatte­nyésztés is, hatalmas és virágzó feldolgozóipar jön létre a környéken. A műtárgyakhoz, a az építkezéshez több millió köbméter földet mozgat­nak meg. Ezek helyén az agyaggödrökben erdőket telepítenek, és másodlagos mezőgazdasági hasznosítá­sú növényeket. 1970-ben 100 millió forintot adtak kártalanításra. A szövetke­zetek ezt csak üzemági fej­lesztésre fordíthatják. Védnökséggel ötszáznál több vállalat érdekelt a hatalmas épít­kezésen. Különösen a fia­talok, ugyanis a kiskörei (Tisza II.) vízlépcső és ön­tözőrendszer építésének, valamint mezőgazdasági hasznosításának megvaló­sulása véglegesen 1985-re várható. A feladatokat te­hát a fiataloknak kell el­sősorban megvalósítani. Ezért védnökséget vállalt a KISZ és szocialista szer­ződést kötött a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Minisztériummal, valamint az Országos Vízügyi Hiva­tallal. Budapesten és az érintett hat megyében több mint ezer KISZ- alapszervezet és 600 úttö­rőcsapat kapcsolódott be a nagy program megvalósí­tásába. A negyedik ötéves terv célkitűzései alapján a kiskörei főmű első szaka­szát 1973. június 30-ra, teljes kiépítését pedig 1975-re fejezik be. Az építkezés eddigi üteme ga­rancia erre. Mindenütt építkezés. S a falvak népe ámulattal, reménykedéssel figyeli. Űj élet készül, új élet szüle­tik ... Sz, Lukács Imre A köztermesztésben le­vő. elkorcsosult óriás gyü­mölcsű görögdinnyék le­váltására új fajtákat ne­mesítenek a kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézetben. Az évek óta tartó munka eredménye a már nagyüzemi termesz­tésbe került kecskeméti pi­roshúsú. s más kis gyü­mölcsű görögdinnye. Az intézet tenyészkert- jében úiabb kiváló tulaj­donságokkal rendelkező hibridek érlelik termésü­ket, s a mintegy 30 hazai és külföldi görögdinnye­fajta keresztezésével elő­állított fajtajelöltek tovább bővíthetik majd a válasz­tékot. Valamennyire jel­lemző, hogy húsa vörös és garantáltan édes. A gyü­mölcsméret 1.5—3 kilo­gramm, s így elfér a hűtő- szekrényekben. Megkezd­ték az új fajták magsza­porítását is. Az igények­nek megfelelően két-há- rom mázsa elit vetőmagot adnak át a nagyüzemi gaz­daságoknak. Évek óta termesztik az itt előállított magnélküli görögdinnyét. Nagyüzemi elszaporítására azonban nincs igény. Termesztésé­hez ugyanis minden évben elő keŰ állítani a magot, Huszonfit-harminc fürt így tőkén Időarányosan csaknem két héttel előbbre tart a szőlő érése a világhírű to- kaj-hegyaljai borvidéken. A korábbi hetekben felhasz­nált több mint félmillió li­ter permetlé megvédte a jó termést a peronoszpóra kár­tételétől. Eddig még a ter­mészeti csapások is elke­rülték Hegyalját. Egyes he­lyeken jég esett, de az nem tett számottevő kárt az ül­tetvényekben. A legtöbb helyen a tőkék kiheverték a kártételt, s újra kihajtva dús fürtöket nevelnek. A kedvező időjárás hatá­sára a fürtökön a bogyók mogyorószem nagyságúak. A fürtök kiteltek, „össze­záródtak”. A furmint tőké­ken araszosnál nagyobbak. Egy-egy tőke huszonöt-har­minc fürtpt is nevel s ez rendkívül megdrágít­ja nagyüzemi termeszté­sét. Egy kilogramm mag előállítási költsége 8000 forint, s egy hold beveté­séhez fél kiló mag szük­séges. Nagyüzemi termesz­tése ilyen költségek mel­lett csak akkor lenne gaz­daságos, ha a kereskede­lem a különleges dinnyéért többet fizetne. togató érdeklődésével talál­kozik majd. Ez annál is in­kább remélhető, mert a kiállított ipari termékek jelentős része (25 önálló árusító helyen) a helyszí­nen megvásárolható. * A Tisza-parti városban tegnap egy másik sajtó- tájékoztatóra is sor került. A szegedi városi KISZ- bizottság, az Express Ifjú­sági és Diák Utazási Iroda, a Szegedi Szabadtéri Játé­kok igazgatósága együtt­működésének eredménye­ként az idén augusztus 4— 5—6. és 7-én rendezik meg a hatodik szegedi ifjúsági napokat, amelyre 7000 fia­talt várnak az ország egész területéről — ismertette Könye Jenő, az Express osztályvezetője. Az ifjúsági napok nagy­gyűléssel egybekötött meg­nyitóját augusztus 5-én, a Széchenyi téren tartják meg, ezután lesz a szegedi KISZ-szervezetek tagjainak hagyományos karneváli felvonulása. Az ország különböző te­rületéről érkezett fiatalok részére augusztus 6-án egy­más után három alkalom­mal rendezik meg az „Ex­press Show ’72” című vi­dám, zenés műsort. Ugyancsak tegnap meg­kezdődött Szegeden a Tu­dományos Ismeretterjesztő Társulat művelődéspoliti­kai nyári egyeteme. Az első előadást Maróti Andor egyetemi adjunktus, a nyári egyetem igazgatója tartotta. Július 29-ig még 17 művelődéselméleti témát taglaló előadás hangzik el. írják : DÉLMAGYAIWRSZÁB Vasárnap, július 23-án Szegeden rendezi meg a Magyar Honvédelmi Szö­vetség Csongrád megyei vezetősége a repülőnapot. A műsor délelőtt 10 órától három órán keresztül pe­reg. Egyéni és csoportos műrepülést végeznek a leg­jobb magyar műrepülőink. A Zrínyi Miklós haditorna klub is bemutatja korhű öltözetekben lovasjátékait. A MÁV 200 kilométeres körzetben 33 százalékos utazási kedvezményt nyújt a repülőnapra. A finn Riihimäki város polgármester-helyettesének vezetésével küldöttség járt Szolnokon, a magyar test­vérvárosukban. A két vá­ros vezetői megállapodást kötöttek. Évenként négy tagú delegációt küldenek, illetve fogadnak, amelyek tájékoztatják a városok ve­zetőit a fejlesztés, a terve­zés, az építésügy, az egész­ségügy, a művelődésügy és a sport terén elért eredmé­nyekről. Húsz iskoláskorú fiatal két tanár vezetésével a balatonszepezdi úttörő­táborban, illetve Riihimä- kiban cseretáborozáson vesznek majd részt. (ílr= Az agrárértelmiség sze­repe a falvak-községek tár­sadalmi, gazdasági és kul­turális életében témakör­ben vizsgálatot folytattak a vásárosnaményi járásban. A szociológiai felmérés el­gondolkoztató tényeket tárt fel. A járás agrárszakem­berei 407 választott funk­ciót töltenek be, közülük 145 tsz-elnök. Tizenkét olyan tsz-elnök van, aki­nek öt vagy ennél több társadalmi megbízatása van. Az olcsvai tsz elnöke például 10 társadalmi funk­ciót tölt be, ugyanakkor a főagronómusnak és a fő­könyvelőnek egy sincs. Több a teher az elnökö­kön, s aránytalanul kevés a hasonló elfoglaltsága a főagronómusnak, s más agrárértelmiségieknek. Az elnökök közül 18, a főag- ronómusok közül 4, a fő­könyvelők közül mindösz- sze csak egy tanácstag. 'TS’cr." 'SZÍ Felmérte a Győri Textil­ipari Vállalat szakszerve­zeti bizottsága a dolgozók iskolai végzettségét. A vizs­gálódás felszínre hozta, hogy több mint 400 mun­kavállaló nem végezte el a'z általános iskola 7—8. osztályát. Túlnyomó több­ségük még nem érte el a 30. életévét, 263 nőnek nincs meg a szakképzett­ség megszerzéséhez szüksé­ges alapműveltsége, így többségük a legalacsonyabb keresetű kategóriához tar­tozik. A vállalat a közeli gyárvárosi iskolában mű­szakokhoz igazodó osztályo­kat szervez az általános is­kola 7—8. osztályát elvé­gezni akaró dolgozói ré­szére. összeállította: Cs. K.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents