Petőfi Népe, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-20 / 169. szám
Két történet az erőszakról ' Ritkán kerül sor arra, hogy a filmszínházakban egymást követően, azonos rendező két különböző alkotása kerüljön műsorra. A véletlen szerencse úgy hozta, hogy Martin Ritt, népszerű amerikai rendező, aki Elia Kazan keze alatt tanulta mesterségét, most egyszerre két filmjével mutatkozhat be a magyar mozilátogatók előtt. És mindkettő rangos, élvezetes alkotás. Viszontlátásra a pokolban — ez az első film címe. S noha ez a véres krimit sejtető, sokat ígérő cím néhánya- kat megtéveszt, amikor az első képek nyomán kiderül, hogy a történet sötét bányaaknákban, omló vájatok között játszódik. A kezdeti csalódást mégis gyorsan feledteti a feszült, fordulatos cselekmény. A film a múlt század végén, a pennsylvániai szénbányákba kalauzolja a nézőket, ez az a pokol, ahol valóságosan véres harc dúl az embertelen robottól elcsigázott bányászok és a tulajdonosok érdekeit védő rendőrség között. Gyilkosság, erőszak, megfélemlítések alkotják e küzdelem sajátos fegyvereit — mindkét részről. A jól szervezett, „egyenruhás” terrorral szemben a munkások titkos szervezetet alakítanak, melynek tagjai brutalitást brutalitással, gyilkosságot gyilkosságcsak megtalálható Ritt, — a századelő neves néger nehézsúlyú ökölvívó —, Jack Johnson életéről forgatott másik filmjében a Jefferson utolsó menetében is. Míg az előzőben a nagyobbrészt ír származású bányamunkások és a tulajdonosok rendőri szervezete adta a feszültség két ellentétes pólusát, mely között a főhős ingadozott, — addig emitt a gettók fekete társadalma áll szemben a fehérek „állami” hatalmával és alkotja az öldöklő iramú küzdelmektől fűtött szorítót körülvevő, egymással összebé- kíthetetlen szurkolótábort. A néger nehézsúlyú világbajnok verhetetlen a mérkőzéseken, fehér ellenfeleit sorra kiüti, de éppen ereje által válik színtestvérei küzdelmének szimbólumává — és a két ellentétes tábor ösz- szecsapásának áldozatává. Martin Ritt mindkét filmje lebilincselően érdekes alkotás. A rendező figyelme elsősorban a nagy hozzáértéssel adagolt feszültség fokozására irányul — és ezt nemcsak a nagy rutinnal és leleményességgel megoldott jelenetek beállításával dramaturgiai sorrendjével éri el, hanem kitűnően összeválogatott szereplőivel is. Richard Harris teljes hitelességgel játssza el az ügynök megnyerő, de mégis visz- szataszító figuráját, de nem kisebb a „teljesítménye” a boxolót alakító James Earl Jones színészi játékának sem. Pavlovits Miklós James Earl Jones — a bokszoló gal torolnak meg és egy- re-másra teszik használhatatlanná a tárnák gépeit A bányatulajdonosok és a rend őrei tehetetlenek a szervezkedéssel szemben — így kerül sor James McParlon detektív megbízatására, hogy épüljön be a munkások közé és leplezze le vezetőiket. A film az ő munkájának „sikeréről” számol be; arról, hogy egy ügynök, aki kiemelkedni vágyik a kiszolgáltatottak közül, mesterségének sajátos eszközeivel miként juttatja rendőrkézre és akasztófára azokat az embereket, akik maguk közé fogadták és megbíztak benne. Az erőszak ábrázolása, drámai sűrítettség, bizonyos társadalmi ellentmondások és hatásos, izgalmas jelenetsorok — e rendezői kelléktár ugyan£li> Omega Richard Harris, a beépült detektív. AZ ÖREG TA A kiskunfélegyházi takács, Bajzák László nyolcvan esztendős. Látása az utóbbi években megromlott. Ha rövid időre a szövőszék mögé ül, nem követi szemével a vetélő mozgását. Azt mondja, elég tapintani az anyagot, hallani a ritmust. Évtizedek során kialakult finom érzékkel kiszűri a pontatlan váltásokat. — Nem gondoltam én kérem arra, hogy takács legyek... — tűnődik — de apám meghalt, anyám a szomszéd takácshoz adott dolgozni. Tizenkét éves voltam. Naponta egy krajcárt kaptam a munkámért. Akkor még nem volt divat, hogy tanították a kisinast, — annak úgy kellett ellesni a mestertől mit hogyan kell csinálni. Száz rőf anyagot szőttünk hetenként mikor már tudtunk dolgozni. Először csak lepedőből kellett eny- nyit csinálni, később már díszített abroszból, törölközőkből is. Néhány napos házas voltam, amikor kitört a háború. Elvittek a frontra, s 1921-ben jöttem haza. Három gyermekem van. Mindegyik ért a szövéséhez, de más foglalkozást választott. A fiam főművezető, vele lakunk együtt. Ö veti fel nekem a szálat. Most már csak keresztszemes kézimunkához csinálom az anyagot. 840 szálat kell felvetni egy méter szélesen, hogy a leszövésnél minden méterre 840 szál jusson, egyforma sűrűségű legyen a vászon. Csak a rendes munkát szeretem. Ha tévesztek, azt most sem adom ki a kezemből. — Pestről kapom az anyagot. A 44-es háború előtt Szegedre jártam le: én, magam. Akkor, a mi Móránk ott volt igazgató. Megismert az utcán, hogy félegyházi vagyok, behívott, beszélgettünk. Párszor bementem hozzá magam is. Egyszer megmutatta nekem az egész múzeumot. Szerette szegény a félegyháziakat. Az egyik székemet a Kiskun Múzeumnak adtam. Ezt a mesterséget már úgysem tanulja senki sem. Keveset dolgozom már én is. Az idős mester két esztendő múlva ünnepli házasságkötésének hatvanadik évfordulóját. Kérésemre megpróbálja összeadni mennyit szőtt életében. Nem megy! Sem rőffel. sem méterrel... Azt azért kiszámítjuk, hogy több- ezerszer mentek vásárba. J ászkarajenőn, Lajosmi- zsén, Szentesen, Csongrá dón, Kiskunhalason és másutt jól ismerték őket. S. K. Ma már külföldön is ismerik a szakkörök Németh Tivadar meteorológus nevét, aki megállapította az összefüggéseket a Nap életjelenségei és a földi időjárás alakulása között. Az új feltevés természetesen arra nem tud választ adni, hogy adott helyen adott másodpercben hány fok lesz és hull-e csapadék, de arra igen, hogy a naptevékenység, pontosabban» a Nap korpuszkuláris és ibolyántúli sugárzása milyen hatást gyakorol a földmágnesességre és a légtömegek mozgására, amitől függ az időjárás alakulása, természetesen nagy mértékben. Jól bizonyították az elméletet a tavalyi időjárási adatok is. 1971. április 10 és 25., között erőteljes volt a naptevékenység, és ezalatt a sokéves átlagot a kezdetben 4 fokkal meghaladó napi középhőmérséklet 2 fokkal az átlag alá süllyedt. Utána május 25-ig — amikor gyakorlatilag nem volt aktív nap- tevékenység — a hőmérséklet ismét emelkedett, és végül is 6 fokkal haladta meg a sokéves átla- got. Egy ideig a helyzet változatlan maradt, majd június 15 körül megint erőteljes naptevékenység és újabb lehűlés következett: a hőmérséklet ismét 4 folíkal a szokásos szint alá süllyedt. mm A PETŐFI NÉPE Szerkesztette: Csató Károly MELLÉKLETE Foto: MTI—KS—Tóth S. A Nap „életében” a to-: domány már számos törvényszerűséget ismert fel. Így azt is, hogy a naptevékenység jellege körülbelül 22 évenkint ismétlődik^ Németh Tivadar részint magyar, részint külföldi feljegyzések alapján több évszázadra visszamenőleg a naptevékenység és a földi időjárás alakulását és meggyőző párhuzamosságokat talált. Legutóbb például az idei március, április és május időjárása nagy vonalaiban kísértetiesen hasonló volt a pontosan 22 évvel ezelőttihez. Ugyanezen az . alapon természetesen meg lehet ítélni az időjárás jövőbeli alakulását is. Eszerint az idén jó meleg nyárra készülhetünk fel. Részletesebben: május 20-tól kisebb lehűlés következett be, utána a 30 fokot is megközelítő hőség volt, amely eltartott a hónap végéig. Az újabb lehűlést követően ismét felmelegedés jött, és az már kitart a nyár végéig, csak július közepén volt az előrejelzésnek megfelelően, körülbelül egy hétig tartó lehűlés. De ettől eltekintve már csak egy-két napos felüdülésekre számíthatunk az egyébként szívósan kitartó hőség közben, amit a csapadék is csak nagyritkán és csupán kis mértékben fog enyhíteni, augusztusban és szeptemberben. Kíváncsiskodók isi@§ nyarunk lesi a naptevékenység szerint A zenei igényesség legfőbb jellemzői a dinamizmus és az improvizatív készség. Az Omega együttes felbomlása •— tavaly' kivált a zenekarból az igen tehetséges orgonavirtuóz vényein hangzott el. 1972. január 17 és március 10. között. A „Hűtlen bará- tok”-at — a lemez első 'száma — Presszerék kiválása ihlette. A jellegzetes összhangzatokon alapuló, — az előadásmód dinamizmusával felfokozott — pátosz kétségtelenül a régi Omega stílusa. A hang- szerelés kifinomultabb — Molnár György többféle gitáron játszik — és ez az improvizációk kibontását jól árnyalja. A Blues című kompozícióban Molnár Gábor — a szám saját szerzeménye — megmutatja, hogy a dzsesszhez van legtöbb köze, s önmagukat ebben tudják igazán kifejezni. Adamis Anna költői igényű szövegei viszont igazán hiányoznak. A kiválásból ez érintette legérzékenyebben az együttest. Kóbor János jó énekes, de kevésbé jó szövegíró, s így van ezzel a zenekar többi tagja is: Ben- kő László, Mihály Tamás, Molnár György és Debreceni Ferenc is. A nagylemez borítója mondhatnám kísérleti anyagból, alufóliából készült. Ez már elárulja azt is, hogy a fém kicsit még távol esik a reklámgrafika bevált, nyomdatechnikához jól alkalmazható anyagától. Reped, igen köny- nyen töredezik és az exkluzívnak szánt hatást sem éri el. No, de nem ez a lényeg, hanem a tartalom, és az Omega új lemeze igényes. Csató Károly Presszer Gábor és Laux József dobos — átmenetileg megtorpanáshoz vezetett, de nem a vállalt stílus és a zenei igényesség visszaeséséhez. Sokan azt várták, hogy az Omega a kommersz tánczene útjára téved. Hogy ez nem történt meg, bizonyítja legújabb nagylemezük, amely Az Élő Omega címet viseli. (Válasz ez a cím.) A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat a felvételek elkészítésénél ezúttal nem a stúdiót választotta, hanem a koncertet. A számok többsége vidéki városok ORI-rendez-
