Petőfi Népe, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-20 / 169. szám
Technika a műkincsekért Párizsban egy UNESCO- konferencia nemrégiben a szabadban álló és a pusztulásnak fokozottan kitett műemlékek helyzetével foglalkozott. Az épületeket, szobrokat — földrajzi helyzetüktől függően — a szeny- nyezett atmoszféra, az eső, a fagy, a szél, az algák, a moszatok, baktériumok stb. károsítják. A tudomány és a technika számára elsősorban a szabadban álló műemlékek megmentése jelenti a nagyobb gondot. A műemlék- védelem területén mérnökök, vegyészek fognak ösz- sze és igyekeznek orvosságot találni a szabadban álló épületek és szobrok megmentésére. Idővel a kövek is meghalnak. Nemcsak Velence példa erre, de szerte a világon pusztuló székesegyházak, mecsetek, nagyértékű Buddha-szobrok... Francia és kambodzsai szakemberek két évtizede dolgoznak Angkor romváros megmentésén. Jelenleg nehéz korszakában van ez a _ munka, mert Angkor időnként hadszíntérré változik. Templomait, szobrait, épületmaradványait helyenként fekete színű oxidációs réteg vonja be. Évszázadok alatt számos épület, szobor és relief elporladt. Megmentésük ma igen nehéz feladatot jelent, mivel igen nagy felületek restaurálásáról van szó. A hatvanas évtizedben számos országban végeztek kísérleteket olyan vegyianyag előállítása érdekében, amely — mint egy filmréteg — bevonná a szabadban álló műemléket és védené a különféle korróziós hatásoktól. A legutóbbi hírek szerint cseh mérnököknek sikerült olyan szilikon-bevonatot kikísérletezni, amellyel be lehet vonni a szobrokat, épületeket. A szilikon régóta ismert víztaszító hatásáról, de jól ellenáll a különféle vegyi hatásokkal szemben is. A prágai Lőportornyot például ezzel a módszerrel védik. A szilikon bevonatot négyezer négyzetméter felületre kellett rávinni, amely kb.: másfél évtizedre nyújt tartós védelmet a műemlék számára. Tartó- sabb és hatásosabb módszer tehát ez, mint az épületek mosdatása, amelyet Párizsban végeznek és amely csak átmeneti megoldás a műa szahadban álló műemlékek megmentésének technikájával kapcsolatosak. Kiss István szobrászművész kapott megbízást, hogy készítse el Pest-Buda egyesítésének emlékművét. A Műalkotást a Margitszigeten, a szökőkút előtt állítják fel ebben az évben, Budapest centenáriuma alkalmából. Képünkön: Az emlékmű bronzhói készült makettje és a művész. — Mi jut eszébe a forró nyári napokon? — Tanyák, szőlőtáblák és az, hogy az arra járó kocsik vasabroncsos kerekeinek nyomát mindig betemeti az áttüzesedett, szétpergő homok. — Vízpartra nem emlékezik? — Kicsi koromban alig láttam nagyobb vizet, mint ami a vályogvetők gödreiben megmaradt, ötven lépés hosszú, húsz lépésnyi széles. De nagy melegben a gödrök is kiszáradtak. Néha elmentünk a rétre, és Bofvinnik emlékiratai Moszkvában százezres példányszámban adták ki nemrég Bobby Hall, az ismert kanadai jégkorongozó könyvét: „Sportom a jégkorong.” Ezzel a könyvvel folytatódik „A világ sportcsillagai” című sorozat, amelyet a szovjet kiadó korunk legkiválóbb sportolóinak szentel. A sportkedvelő szovjet közönség már megismerkedhetett Cornelius Verkeerkkel, a gyorskorcsolyázás olimpiai, világ- és Európa-bajnokával. Hamarosan megjelenik a Peter Snellt, az új-zélandi középtávfutó olimpikont és a Felix Stammot, a lengyel ökölvívó-iskola megalapítóját bemutató kötet. Kiadták többek között a többszörös világbajnok jégkorongozó, Borisz Majorov, a tokiói olimpián győztes ökölvívó Valerij Popencsenko könyvét. Most rendezik sajtó alá a volt sakkvilágbajnok, Mihail Botvinnik emlékiratait. messziről szemügyre vehettük a Tiszát. Közelébe sose merészkedtem, ugyanazon szorongás miatt, mint amit tízéves koromban éreztem, megpillantva a Balatont a vonat ablakából. Félelmetes, mikor annyi víz van egy helyen ... — Pillantson erre a képre! — Szép, egészséges, magabiztos kisgyerek. Igen, ha én ilyen idős koromban a vízpart homokján próbálgathatom az első lépéseket ... Neki máris kevesebbje van egy szorongással: nem fél a nagy vizektől. Anneliese Meinert: Piroska, 1972 — Piroska — szólt a mama —, összepakoltam egy kis kosarat a nagymamának. Süteményt és whiskyt. Sürgős tárgyalásom van. Légy szíves vidd el neki. Piroska egyáltalán nem örült. Ugyanis találkája volt. Mégis, mint jólnevelt lány, félvállról odavetette: — Add ide! — Nehogy megint az erdőn menj keresztül! Piroska beugrott sportkocsijába. Keresztül hajtott az erdőn. Igaz, ez nem az autósztráda volt, de a csekély forgalom miatt itt sokkal gyorsabban lehetett haladni. Egy -ötét alak integetett. hogy vigne magával. Piroska azonban nem állt meg. A nagymama korántsem volt elragadtatva a látogatástól. — Nem a legjobbkor jössz, gyermekem. Épp bridzs- partim lesz. És mi jut eszébe anyádnak, hogy süteményt és whiskyt küld! Épp fogyókúrázom! Vidd vissza, mielőtt engedek a csábításnak. — Igenis, nagymama —. És megragadta a kosarat: — De mondd csak, miért csillognak így a szemeid? — Hogy jobban láthassalak — nevetett a nagymama. — Kontakt Üveg. Sokkal csinosabb, mint a szemüveg. —■ És miért olyan nagyok a fülbevalóid? — Hogy jobban halljalak. Ez a legutolsó találmány. A nagyothalló készüléket beépítik a fülklipszbe. Piroska is nevetett. — De nagymama! A szád is más, mint máskor. — Azért, hogy jobban bekaphassalak? Nem! Csupán új műfogsorom van. De nem akarlak tovább fenntartani gyermekem. Piroska beszállt a kocsiba és elindult. 'Az erdőnél már várta az udvarlója, a fiatal vadász. — Pontatlan! Hol késtél megint? — A nagymamánál. Ha nem hiszed, c. itt a kosár, amit adott.. A vadász kinyitotta a whiskys üveget. — Nem valami magántalálkozó? — és jót húzott az italból. — Ah, hová gondolsz! Az öreg Farkas is integetett, hogy vigyem magammal. .. Majdnem elütöttem. — Mmm — szólt a vadász, mivel a szája tele volt süteménnyel. Keresztülhajtottak az autósztrádán és az erdőn. Azt, hogy az útszélen virágok nőttek, s beljebb, a fáknál még szebbek, nem látták. Dehát hogyan is vehették volna észre! 180 kilométeres sebesség mellett? fordította: Steiner Katalin mozaik Az afrikai folklór megmentése Amikor Afrikában meghal egy idős ember — tartja a mondás — mindany- nyiszor egy könyvtár száll sírba. A nigériai nemzetgyűlés elnöke. Boubou Hama, 32 mű írója, idejének legnagyobb részét annak szenteli, hogy magnószalagra vegye ezeknek az élő „archívumoknak” a kincsét Nem riad vissza attól sem, hogy átlépjen Nigéria határain is, Féló — mondja —, hogy ezek a nyomok örökre a semmibe vesznek, hiszen „a fiatalok nem alkalmasak, nem is hajlandók rá, hogy átmentsék a jövőbe az ősök üzenetét.” Megtalálták a maják negyedik kódexét? A világsajtót nemrég bejárta a hír, hogy megtalálták a maják negyedik kódexét. A Kolumbusz előtti Közép-Amerika történetét kutató tudósok szenzációsnak minősítik a felfedezést. A maják meghódítása után a fanatikus spanyol szerzetesek a tűz martalékává tették a maják kéziratos irodalmát, amiből csak három kézirat maradt meg: a drezdai, a madridi és a párizsi kódex. Dr. Michael Cove antropológus professzor és a maja történelem neves tudora az új kézirat New York-i bemutatása előtt bejelentette, hogy bár a kéziratot még nem vetették alá vegyi ellenőrzésnek, ennek ellenére nem kételkedik eredetiségében. A tudós szerint a negyedik kódex teljesen új fényt vet a maják társadalmi berendezkedésére. Olimpia előtti hajrá Utolsó simítások és egy kis hajrá jellemzi a müncheni olimpiai várost a július eleji napokban. Az olimpiai szervező bizottság és az építők azt ígérik, július utolsó napjáig befejezik a munkálatokat és már augusztus 1-től a világ legkiválóbb sportolóinak rendelkezésére áll minden az olimpiai faluban és a stadionokban egyaránt. Képünkön: Az olimpiai sajtóközpont, ahonnan 2800 újságíró tudósítja majd a világsajtót. Lépések Pusztulásnak indult Buddha-szobor Vientianéban. emlékvédelemben. Más országokban is folytatják azokat a kísérleteket, amelyek
