Petőfi Népe, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-20 / 169. szám

Technika a műkincsekért Párizsban egy UNESCO- konferencia nemrégiben a szabadban álló és a pusztu­lásnak fokozottan kitett műemlékek helyzetével fog­lalkozott. Az épületeket, szobrokat — földrajzi hely­zetüktől függően — a szeny- nyezett atmoszféra, az eső, a fagy, a szél, az algák, a moszatok, baktériumok stb. károsítják. A tudomány és a techni­ka számára elsősorban a szabadban álló műemlékek megmentése jelenti a na­gyobb gondot. A műemlék- védelem területén mérnö­kök, vegyészek fognak ösz- sze és igyekeznek orvossá­got találni a szabadban ál­ló épületek és szobrok meg­mentésére. Idővel a kövek is meg­halnak. Nemcsak Velence példa erre, de szerte a vi­lágon pusztuló székesegy­házak, mecsetek, nagyérté­kű Buddha-szobrok... Francia és kambodzsai szakemberek két évtizede dolgoznak Angkor romvá­ros megmentésén. Jelenleg nehéz korszakában van ez a _ munka, mert Angkor időnként hadszíntérré vál­tozik. Templomait, szobrait, épületmaradványait helyen­ként fekete színű oxidációs réteg vonja be. Évszázadok alatt számos épület, szobor és relief elporladt. Meg­mentésük ma igen nehéz feladatot jelent, mivel igen nagy felületek restaurálá­sáról van szó. A hatvanas évtizedben számos országban végeztek kísérleteket olyan vegyi­anyag előállítása érdeké­ben, amely — mint egy filmréteg — bevonná a sza­badban álló műemléket és védené a különféle korró­ziós hatásoktól. A legutób­bi hírek szerint cseh mér­nököknek sikerült olyan szilikon-bevonatot kikísér­letezni, amellyel be lehet vonni a szobrokat, épülete­ket. A szilikon régóta is­mert víztaszító hatásáról, de jól ellenáll a különféle vegyi hatásokkal szemben is. A prágai Lőportornyot például ezzel a módszerrel védik. A szilikon bevonatot négyezer négyzetméter fe­lületre kellett rávinni, amely kb.: másfél évtizedre nyújt tartós védelmet a műemlék számára. Tartó- sabb és hatásosabb módszer tehát ez, mint az épületek mosdatása, amelyet Párizs­ban végeznek és amely csak átmeneti megoldás a mű­a szahadban álló műemlé­kek megmentésének techni­kájával kapcsolatosak. Kiss István szobrászművész kapott megbízást, hogy készítse el Pest-Buda egyesítésének emlékművét. A Műalkotást a Margitszigeten, a szökőkút előtt állítják fel ebben az évben, Budapest centenáriuma alkalmá­ból. Képünkön: Az emlékmű bronzhói készült ma­kettje és a művész. — Mi jut eszébe a forró nyári napokon? — Tanyák, szőlőtáblák és az, hogy az arra járó kocsik vasabroncsos kerekeinek nyomát mindig betemeti az áttüzesedett, szétpergő ho­mok. — Vízpartra nem emlé­kezik? — Kicsi koromban alig láttam nagyobb vizet, mint ami a vályogvetők gödrei­ben megmaradt, ötven lé­pés hosszú, húsz lépésnyi széles. De nagy melegben a gödrök is kiszáradtak. Né­ha elmentünk a rétre, és Bofvinnik emlékiratai Moszkvában százezres példányszámban adták ki nemrég Bobby Hall, az ismert kanadai jégkorongozó könyvét: „Sportom a jégkorong.” Ezzel a könyvvel folytatódik „A világ sportcsillagai” című sorozat, ame­lyet a szovjet kiadó korunk legkiválóbb sportolóinak szentel. A sportkedvelő szovjet közönség már megis­merkedhetett Cornelius Verkeerkkel, a gyorskorcso­lyázás olimpiai, világ- és Európa-bajnokával. Hamaro­san megjelenik a Peter Snellt, az új-zélandi középtáv­futó olimpikont és a Felix Stammot, a lengyel ököl­vívó-iskola megalapítóját bemutató kötet. Kiadták többek között a többszörös világbajnok jégkorongozó, Borisz Majorov, a tokiói olimpián győztes ökölvívó Valerij Popencsenko könyvét. Most rendezik sajtó alá a volt sakkvilágbajnok, Mihail Botvinnik emlékiratait. messziről szemügyre vehet­tük a Tiszát. Közelébe sose merészkedtem, ugyanazon szorongás miatt, mint amit tízéves koromban éreztem, megpillantva a Balatont a vonat ablakából. Félelme­tes, mikor annyi víz van egy helyen ... — Pillantson erre a kép­re! — Szép, egészséges, ma­gabiztos kisgyerek. Igen, ha én ilyen idős koromban a vízpart homokján próbál­gathatom az első lépése­ket ... Neki máris keve­sebbje van egy szorongás­sal: nem fél a nagy vizek­től. Anneliese Meinert: Piroska, 1972 — Piroska — szólt a mama —, összepakoltam egy kis kosarat a nagy­mamának. Süte­ményt és whiskyt. Sürgős tárgyalásom van. Légy szíves vidd el neki. Piroska egyálta­lán nem örült. Ugyanis találkája volt. Mégis, mint jólnevelt lány, fél­vállról odavetette: — Add ide! — Nehogy me­gint az erdőn menj keresztül! Piroska beugrott sportkocsijába. Ke­resztül hajtott az erdőn. Igaz, ez nem az autósztráda volt, de a csekély forga­lom miatt itt sok­kal gyorsabban le­hetett haladni. Egy -ötét alak intege­tett. hogy vigne ma­gával. Piroska azonban nem állt meg. A nagymama ko­rántsem volt elra­gadtatva a látoga­tástól. — Nem a leg­jobbkor jössz, gyer­mekem. Épp bridzs- partim lesz. És mi jut eszébe anyád­nak, hogy süte­ményt és whiskyt küld! Épp fogyókú­rázom! Vidd vissza, mielőtt engedek a csábításnak. — Igenis, nagy­mama —. És meg­ragadta a kosarat: — De mondd csak, miért csillognak így a szemeid? — Hogy jobban láthassalak — ne­vetett a nagyma­ma. — Kontakt Üveg. Sokkal csi­nosabb, mint a szemüveg. —■ És miért olyan nagyok a fülbevalóid? — Hogy jobban hall­jalak. Ez a leg­utolsó találmány. A nagyothalló ké­szüléket beépítik a fülklipszbe. Piroska is neve­tett. — De nagymama! A szád is más, mint máskor. — Azért, hogy jobban bekaphas­salak? Nem! Csu­pán új műfogsorom van. De nem akar­lak tovább fenntar­tani gyermekem. Piroska beszállt a kocsiba és elindult. 'Az erdőnél már várta az udvarlója, a fiatal vadász. — Pontatlan! Hol késtél megint? — A nagymamá­nál. Ha nem hiszed, c. itt a kosár, amit adott.. A vadász kinyi­totta a whiskys üveget. — Nem valami magántalálkozó? — és jót húzott az italból. — Ah, hová gon­dolsz! Az öreg Farkas is integetett, hogy vigyem ma­gammal. .. Majd­nem elütöttem. — Mmm — szólt a vadász, mivel a szája tele volt sü­teménnyel. Keresztülhajtottak az autósztrádán és az erdőn. Azt, hogy az útszélen virágok nőttek, s beljebb, a fáknál még szeb­bek, nem látták. Dehát hogyan is vehették volna ész­re! 180 kilométe­res sebesség mel­lett? fordította: Steiner Katalin mozaik Az afrikai folklór megmentése Amikor Afrikában meg­hal egy idős ember — tart­ja a mondás — mindany- nyiszor egy könyvtár száll sírba. A nigériai nemzetgyűlés elnöke. Boubou Hama, 32 mű írója, idejének legna­gyobb részét annak szen­teli, hogy magnószalagra vegye ezeknek az élő „ar­chívumoknak” a kincsét Nem riad vissza attól sem, hogy átlépjen Nigéria ha­tárain is, Féló — mondja —, hogy ezek a nyomok örökre a semmibe vesz­nek, hiszen „a fiatalok nem alkalmasak, nem is hajlandók rá, hogy át­mentsék a jövőbe az ősök üzenetét.” Megtalálták a maják negyedik kódexét? A világsajtót nemrég bejárta a hír, hogy megta­lálták a maják negyedik kódexét. A Kolumbusz előtti Közép-Amerika tör­ténetét kutató tudósok szenzációsnak minősítik a felfedezést. A maják meg­hódítása után a fanatikus spanyol szerzetesek a tűz martalékává tették a ma­ják kéziratos irodalmát, amiből csak három kéz­irat maradt meg: a drez­dai, a madridi és a pári­zsi kódex. Dr. Michael Cove antro­pológus professzor és a maja történelem neves tu­dora az új kézirat New York-i bemutatása előtt bejelentette, hogy bár a kéziratot még nem vetet­ték alá vegyi ellenőrzés­nek, ennek ellenére nem kételkedik eredetiségében. A tudós szerint a negye­dik kódex teljesen új fényt vet a maják társadalmi berendezkedésére. Olimpia előtti hajrá Utolsó simítások és egy kis hajrá jellemzi a mün­cheni olimpiai várost a jú­lius eleji napokban. Az olimpiai szervező bizottság és az építők azt ígérik, július utolsó napjáig befe­jezik a munkálatokat és már augusztus 1-től a vi­lág legkiválóbb sportolói­nak rendelkezésére áll minden az olimpiai faluban és a stadionokban egy­aránt. Képünkön: Az olim­piai sajtóközpont, ahonnan 2800 újságíró tudósítja majd a világsajtót. Lépések Pusztulásnak indult Buddha-szobor Vientianéban. emlékvédelemben. Más or­szágokban is folytatják azo­kat a kísérleteket, amelyek

Next

/
Thumbnails
Contents