Petőfi Népe, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-20 / 169. szám

1Í7Í. július 20, csütörtök 3. olda A tavalyinál kedvezőbb a külkereskedelmi mérleg (Folytatás az 1. oldalról) a kérdéssel foglalkozott, hogy a terméskilátások alapján várhatóan hogyan alakul az idén az ország mezőgazdasági exportja. Fejtegetésében abból a tervből indult ki, hogy az élelmiszergazdaság az idén az exportot 5—6 százalék­kal kívánja növelni, az Import pedig 6 százalék­kal csökkenne a tavalyihoz képest. A hazai termés je­lenleg megítélhető kilátá­sait, a piaci keresletet, a megkötött államközi szer­ződéseket figyelembe véve az élelmiszergazdasági ter­mékek külkereskedelmi forgalmának terve teljesít­hető. Kedvező kukoricatermés esetén a már eddig elha­tározott szemestakarmány- importon felül az állatál­lomány növekedése ellené­re az idén további takar- ményimportra nem lesz szükség. Élőmarha- és mar­hahúskivitelünk — annak ellenére, hogy az előirány­Az új egészségügyi tör­vénnyel összefüggésben az egészségügyi miniszter ren­deletet adott ki az egész­ségügyi dolgozók rendtar­tására. A rendelet aláhúz­za : Az orvosnak tevékenysé­gében és magánéletében a szocialista erkölcs szabá­lyainak megfelelően olyan magatartást kell tanúsíta­nia, amely az orvosi hi­vatásba vetett bizalmat és az orvosi hivatás erkölcsi tekintélyét biztosítja. Az orvosok nem létesít­hetnek egymással érdek- közösséget abból a célból, hogy anyagi előnyök, ille­tőleg magángyakorlatuk előmozdítása érdekében be­tegeiket kölcsönösen egy­máshoz irányítsák, vagy egymást szaktanácskozásra hívják. De ugyanígy nem létesíthetnek egymással olyan érdekközösséget sem, amely egymás meg nem engedett anyagi előnyét szolgálhatja. Az orvos fog- technikussal, kozmetikus­sal, ortopéd cipésszel, lát- szerésszel és más személy- lyel sem létesíthet érdek- közösséget abból a célból, hogy az orvos magángya­korlatának, vagy az érde­kelt személy üzleti forgal­mának előmozdítása érde­kében betegüket, illetőleg üzletfelüket egymáshoz irá­nyítsák. A rendelet hangsúlyozot­tan foglalkozik az ingyenes ellátásra jogosult betegek­kel kapcsolatos orvosi ma­gatartással is. Egyebek kö­zött kimondja: az állarrv egészségügyi szolgálatnál munkaviszonyban, vagy úgynevezett megbízásos jogviszonyban álló orvos­nak olyan magatartást kell tanúsítania, amely a mun­kakörében ellátott állam­polgárt — (beteget) meg­győzi arról, hogy a részé­re nyújtott szakszerű gyógykezelés (ellátás) in­gyenes, és ezért tőle anya­gi, vagy egyéb előny nem jár. Ilyen magatartást kell tanúsítania a beteg hozzá­tartozójával szemben is. A gyógykezelést (ellátást) in­gyen kell megteremteni. zott mennyiséghez képest bizonyos fokú lemaradás várható — a viszonylag kedvező külső piaci árak hatására értékben realizá­lódni fog. A sertéshúskivi­tel várhatóan túlhaladja az előirányzatot, a juhá­szat és a baromfitenyész­tés termékeit nagyjából az előirányzatoknak megfele­lően tudjuk exportálni, bár a broyler csirke kivitelé­ben némi visszaesés várha­tó. A kertészeti termékek közül a bor kivitele — amelyet az elmúlt évi ter­més alapozott meg, a nép- gazdasági terv számításai­nak megfelelően bonyolít­ható le. — Reméljük — mondotta a miniszter —, hogy a többi kertészeti ágazat termése sem marad el a tavalyitól, sőt egyes konzervipari zöldségfélék­ből a múlt évinél maga­sabb hozammal számolha­tunk. A miniszter ezután ke­reskedelempolitikánk együk Sérti az ingyenesség elvét és a szocialista etikát, ha olyan szellemet alakíta­nak ki, vagy tűrnek meg, amelyben rendszeressé vá­lik, hogy a betegtől (hozzá­tartozójától) anyagi jutta­tást fogadnak el. Fegyelmi, súlyosabb esetben büntető- eljárást von maga után, ha az orvos bármikor anyagi, vagy egyéb előnyt kér. A beteg (hozzátartozója) ál­tal önként felajánlott jut­tatást tilos elfogadni a be­tegnek gyógyintézetbe, kórházba, klinikára, szana­tóriumba, gyógyfürdő-in­tézménybe stb. — való el­helyezéséért, illetőleg fel­vételéért (helybiztosítá­sért), ugyanígy tilos önként felajánlott juttatást el­fogadni a munkára, illető­leg a szakmára (pályára) egészségügyi szempontból való alkalmasságnak, a keresőképességnek, a rok­kantság fokának és a meg­maradt munkaképesség mértékének és minőségé­nek, a további foglalkoz­tatás feltételeinek egész­ségügyi elbírálásért, továb­bá minden olyan egyéb ténykedésért, amely ható­sági, vagy államigazgatási jellegű tevékenységnek mi­nősül (orvosi bizonyítvány, orvosi látlelet kiállítása, segélyre való jogosultság igazolása stb.). A titoktartási kötelezett­ségről szólva a miniszteri rendelet kimondja: az or­vos (gyógyintézet) titoktar­tási kötelezettsége kiterjed az általa (gyógyintézetben) vizsgált személy, továbbá a gyógyintézetben gyógykeze­lés alatt álló beteg, vala­mint az általa (gyógyinté­zetben) gyógykezelt beteg egészségi állapotára vonat­kozó adatokra (kórisme, betegség tünetei, kór jóslat stb.) továbbá a vizsgálat alapján szükséges, vagy fo­lyamatban levő, illetőleg befejezett gyógykezelés jel­legére — ide értve a gyógy­szeres kezelést is —, a megbetegedés körülményei­re és a vizsgálattal, vagy a gyógykezeléssel kapcso­latos, megtudott egyéb adatokra alapvető céljaként emlí­tette, hogy valamennyi partnerünkkel megkülön­böztető korlátozás, diszkri­mináció nélkül keresked­hessünk. Nem kerülte el figyel­münket — mondotta a mi­niszter a Közös Piac bi­zottságának az európai parlament előtt tett azon nyilatkozata sem, amely szerint a Közös Piac a szocialista országokkal az egyenlőség és diszkriminá­ció-mentesség alapján kí­ván kereskedni. Végül a KGST-országok integrációs programjával foglalkozott. A KGST-tag- államok folytatni és fej­leszteni kívánják a többi országgal is gazdasági és tu­dományos-műszaki együtt­működésüket Különösen nagy jelentőséget tulajdo­nítunk a fejlődő országok­kal folytatott kereskedelem a gazdasági és tudományos­műszaki együttműködés bő­vítésének. (MTI) Orvosi magángyakorlatot csak az az orvos folytat­hat, aki e rendelet hatály­balépése napján orvosi ma­gángyakorlatra jogosult, vagy e rendelet alapján or­vosi magángyakorlatra en­gedélyt kapott. (MTI) Amint azt az előző rész utolsó mondataiban is érin­tettük, a mezőgazdasági szakszövetkezetek tagjaira vonatkozó nyugdíjszabá­lyok kis eltéréssel érvé­nyesek a szakszövetkezeti tagokra is. Csakhogy a szakszövetkezetek tagjaira 1970. január 1. előtt nem vonatkozott a kötelező nyugdíjbiztosítás, ők csu­pán betegségi biztosítás­ban részesültek. Ebből sok minden következik. Töb­bek között az is, hogy a szakszövetkezet tagjának csak rendkívüli esetben le­het meg a nyugdíjigény ér­vényességéhez szükséges három, öt, illetve tíz éve. Vegyük azonban sorra a feltételeket, a kivételeket, a rendhagyó eseteket. A szakszövetkezeti nyugdíj­Három hónapig további 500 forintos felár az export- szarvasmarháiért Az Állatforgalmi és Hús­ipari Tröszt a nyári—őszi hónapokban is egyenletes­sé akarja tenni a külföldi szállítást. Ezért az augusz­tusban, szeptemberben és októberben exportra át­adott állatok után további 500 forintos felárat fizet­nek a gazdaságoknak. Az 550 kg feletti súlyú, extra minőségű (A-kategóriájú) növendék, bika után — az eddigi mennyiségű és mi­nőségű felárral együtt — 1100 forint kiegészítő be­vételhez jutnak az állat­tartó gazdaságok, míg az AB minőségű növendék üszők után — amennyiben azok meghaladják az 500 kilós súlyhatárt — az 500 forintos új felárral és az eddig is érvényben levő 300 forintos prémiummal együtt állatonként 800 fo­rintot kapnak. Más kate­góriákban is jól járnak a termelők akkor, ha az em­lített három hónapban ad­ják át a felhizlalt állato­kat. Az 500 forintos kiegé­szítés természetesen nem fizethető azok után az ál­latok után, amelyeknek átvétele júliusban volt ese­dékes, de a termelők ké­sőbb adják át. Az Állatforgalmi és Hús­ipari Tröszt mezőgazdasági szakemberei üzemenként mérik fel, hogyan lehetne a leggyorsabban átállni az export növelésénél számí­tásba jövő intenzív hizla­lásra. A gyorsabb hizlalással lehetővé válik az export- szállítások idejének szét­húzása. biztosítás kötelező, tehát a tag és a szövetkezet akara­tától függetlenül létrejön pusztán azon az alapon, hogy valaki tagja lesz va­lamely szakszövetkezetnek. Az ilyen szövetkezeti tag­nál nyugdíjévnek számít minden olyan naptári év, amely alatt az illetőnek a nyugdíjbiztosítása megvolt (tehát tagsági viszonya volt) és a férfi legalább 150, a nő pedig legalább 100 tízórás munkanapon át részt vett a közös mun­kában és nyugdíjjárulék fi­zetésére kötelezve volt. A tagsági viszony megléte a beszámítható nyugdíjévek szempontjából két részre oszlik: 1970. január 1. előt­ti és utáni időszakra. Az 1970. január 1 előtti tagsági időt csak akkor le­Az orvosi magatartás, a titoktartás és a magángyakorlat Miniszteri rendelet az egészségügyi dolgozók rendtartásáról Dr. Gál Sándor sorozata a szövetkezeti nyugellátásról XXIII. A szakszövetkezeti tagok I. Ezt írják: DÉL! HÍRLAP A Miskolcon megjelenő napilap első oldalon fog­lalkozik az építőanyagel­látással. Lahucski Péter, a cikk írója megállapítja: A Borsodban 1975-ig elké­szülő új lakások csaknem felét a lakosság saját ere­jéből építi fel. Az építő­anyag ellátásban meglevő krónikus hiányok azonban már most alapvetően hát­ráltatják IV. ötéves lakás­fejlesztési tervünk megva­lósítását. Tavaly a megyében 3100 lakás épült magánerőből. Az idén azonban az állami lakásberuházások mérsé­kelt ütemű megvalósítása ellenére mindössze 2500 la­kás építése várható. mii'i Hétfőn kezdődött meg Hajdu-Bihar és a környe­ző, főként Szabolcs-Szat- már megyében tanuló har­madikos középiskolás tanu­lók nyári egyetemi előké­szítő tábora a Kossuth La­jos Tudományegyetemen. A megyei tanács, Debrecen Város Tanácsa és a Kossuth Lajos Tudományegyetem közösen teremt lehetőséget arra, hogy az idén csak­nem 170 fizikai dolgozó gyermeke készüljön fel az egyetemi felvételi vizsgák­ra. A kéthetes bentlakásos tanfolyam költségeit — az ellátást, szállást, oktatói keretet — az említett szer­vek vállalták. Ezalatt a bölcsészettudományi és ter­mészettudományi karra pá­lyázóknak a felvételi tár­gyak közül történelmet, orosz nyelvet, biológiát, kémiát, matematikát, fizikát adnak elő napi hat órában az egyetem fiatal oktatói. Az előkészítőn a hallgatóknak próbafelvételit kell majd tenniük, s a felvételi vizs­gákon megszokott feladato­kat oldanak majd meg. mämiMsg: A gyulai Vízgépészeti Vállalat úszó szivattyútele­peket készít és szállít az NDK részére. A második úszóművel összeszerelés után az elmúlt hónapban adták át. Torgautól délre, az Elbán. Az ünnepségen részt vett az NDK vízügyi minisztere és az ott láto­gatóban levő lengyel föld­művelésügyi miniszter is. A berendezésről elismerő­en nyilatkoztak. Dunaújváros jövője első­sorban a város iparának fejlődésétől függ. Azt, hogy milyen ütemben növeked­het a város az üzemek fejlesztése határozza meg. Dunaújvárosban a IV. öt­éves terv végére 10 ezer­rel nő a lakosság száma. Jelenleg 30 500 munkahe­lyet tartanak nyilván, ez négy év múlva 40 ezerre emelkedik. A városi ta­nács kölönös gondot for­dít arra, hogy az okta­tási intézményeiben 1975- ig végző 3200 • diák is ott helyezkedjen el. összeállította: Cs. K. hét nyugdíjévként figye­lembe venni, ha a szak­szövetkezeti tag az elisme­rés iránti igényét 1970. de­cember 31-ig az SZTK me­gyei igazgatóságához beje­lentette. A továbbiakról így rendelkezik a 37/1970. (X. 7.) Korm. sz. rendelet 8. paragrafusának (2) be­kezdése: „Szakszövetkezeti tagsággal szerzett nyugdíj­évként azt a naptári évet lehet figyelembe venni a) amelynek teljes tartama alatt a tagság 1971. január 1-én működő szakszövet­kezeteknél, vagy jogelődjé­nél állott fenn és b) amely alatt a közös munkában — tényleges részvétellel — az 1967. évet megelőzően a szakszövetkezet férfi tag­ja legalább 120, a nőtag­ja pedig legalább nyolc­van munkanapot, az 1966. évet követően pedig a szakszövetkezet férfi tagja legalább 150, nőtagja pe­dig legalább 100 munka­napot teljesített és végül, c) amelyre a szakszövet­kezeti tag a nyugdíjjárulé­kot megfizeti...” Az 1970. január 1. utáni tagsági idő nyugdíjéven­ként csak a következő fel­tételek esetén fogadható el: a tag nyugdíjbiztosítá­si jogviszonya fennállott, s az előbb említett ideig részt vett a közös munká­ban (150, illetve 100 mun­kanap) és — kivéve a ke­resőképtelenséggel járó be­tegség, szülési szabadság, katonai szolgálat idejét — nyugdíj járulék fizetésére kötelezve volt. Ha azonban a szakszö­vetkezeti tag egyidejűleg termelőszövetkezetnek is tagja, a két helyen végzett munka napjait össze kell adni. Viszont ha a szak­szövetkezet tagja egyidejű­leg munkaviszonyban áll, vagy kisipari, illetve házi­ipari szövetkezet tagja, a naptári évként teljesített minden harminc napot nyugdíjhónapnak kell szá­mítani és a közösben vég­zett munkájával elért nyugdíjhónapokhoz hozzá­adni. A töredékhónapot itt is figyelmen kívül kell hagyni. Vannak a szakszövetke­zeti tagoknál is olyan kü­lönös esetek, amikor a munkában töltött éveket akkor is nyugdíjévként kell figyelembe venni, ha a feltételek közül egy, vagy több hiányzik. Pél­dául az a családtag, akit 1970. december 31-ét kö­vetően vettek fel tagnak, egy éven belül kérhette annyi naptári év beszámí­tását, ahány évben, mint családtag dolgozott a kö­zösben. Legfeljebb azon­ban öt évről lehet szó. Eltérés van még az irányadó időszak tekinteté­ben (a nyugdíj összeg meg­állapítására vonatkozó irányadó időszak). Annak a szakszövetkezeti tagnak ugyanis, aki egyidejűleg munkaviszonyban is áll, az irányadó időszak tartamá­ra a munkabért is figye­lembe kell venni. Kivétel még, hogy a. szakszövetke­zeti tag üzemi baleset, foglalkozási betegség ese­tén csak akkor jogosult rokkantsági nyugdíjra, ha — bár egy nyugdíjévé sinc.s — a baleset 1970. de­cember 31. után történt, illetve a foglalkozási be­tegséget ezután állapítot­ták meg. (Következik: A szakszö­vetkezeti tagok 2.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents