Petőfi Népe, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-20 / 169. szám

Z. oldal 1972. július 20. csütörtök Texas világszerte ma is az óriás farmok, cowboy- kalapok, olajkutak földje­ként él az emberek kép­zeletében, a coltok és az ököljog világaként. Itt kel­lett történnie — mondták sokan, amikor Dallasban eldördültek a Kennedy elnök életét kioltó lövé­sek. Most másfajta hír ér­kezett Texasból. Houston városban, az amerikai űrhajózás cent­rumában végétért a Szov­jetunió Tudományos Aka­démiája és az Amerikai Országos Űrhajózási Hi­vatal (NASA) szakértői­nek tizenkétnapos tanács­kozása. A találkozó a moszkvai szovjet—ameri­kai .megállapodás jegyé­ben jött létre és ered­ményében, konkrét meg­egyezésekkel ért véget. A szovjet és az ameri­kai tudósok kidolgozták annak a tervnek a részle­tes forgatókönyvét, amely szerint 1975-ben közös munkával összekapcsol­nak egy Szojuz és egy Apollo típusú űrhajót. Számos más kisebb jelen­tőségű döntés is szüle­tett, de aligha vitás, hogy az összekapcsolás ígérke­zik a legbonyolultabb és leglátványosabb közös műveletnek. Nagy túlzás lenne a texasi tanácskozást dagá- lyos jelzőkkel illetni. A houstoni találkozó mégis sok mindent jelez abból a világot átfogó — és megváltoztató — folya­matból, amelynek vala­mennyien részesei va­gyunk. Ez a megállapítás mind tudományos, mind politikai értelemben meg­állja a helyét. Tudományos értelem­ben azért, mert a tőkés és a szocialista világ legerő­sebb nagyhatalma teheti természetesen a legtöbbet a kozmosz meghódítá­sáért. Politikailag pedig azért, mert a Szovjet­unió a lenini békés együttélési koncepció alapján mindig is vallot­ta, hogy a különböző tár­sadalmi rendszerű orszá­gok az élet számtalan te­rületén együttműködhet­nek. Nagyon sok más fej­lemény mellett a houstoni megállapodás is ennek a lenini külpolitikának a gyümölcse. A texasi hírrel egyidő- ben jelentették Moszkvá­ból, hogy a Venus—8 auto­matikus szovjet űrállo­más 312 millió kilométe­res út megtétele után szombaton éri el a távoli bolygót. Az ember lehető­ségei kitágulnak. A hous­toni megállapodás óhatat­lanul eszünkbe juttatja, mennyit tehetne közösen a két nagyhatalom nemcsak a kozmoszbeli, hanem a földi problémák megoldá­sáért. Ennek azonban politikai feltételei vannak. Min­den attól függ, mennyire, hajlandó következetesen arra az útra lépni XVa- sington, amelyen Moszk­va mindig is haladni akart: az együttműködés és a béke útjára. Elutazott U He Win Szerdán délután eluta­zott Magyarországról U Ne Win, a Burmái Unió For- [ radalmi Tanácsának elnö­ke. miniszterelnök, aki a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és kor­mányának meghívására ba­ráti látogatást tett hazánk­ban. A burmai állam- és kormányfővel együtt el­utazott kísérete is. A búcsúztatásra a ma­gyar és a burmai zászlók­kal, búcsúfeliratokkal dí­szített Ferihegyi repülőté­ren megjelent Losonczi Pál, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke, valamint Fock Jenő, a Mi­nisztertanács elnöke, Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnö­ke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Cse- terki Lajos, az Elnöki Ta­nács titkára, Bondor Jó­zsef, Keserű Jánosné, Pé­ter János, a kormány tag­jai, dr. Kós Péter, a Ma­gyar Népköztársaság ran- gooni nagykövete, s a po­litikai élet több más ve­zető személyisége. Losonczi Pál és Fock Jenő szívélyes, baráti kéz­fogással búcsúzott a bur­mai állam- és kormányfő­től, majd a repülőgép né­hány perc múlva a magas­ba emelkedett. A Burmai Unió Forra­dalmi Tanácsa elnökének magyarországi látogatásáról közös közleményt adtak ki. U Ne Win burmai láto­gatásra hívta meg a Ma­gyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsának elnökét és a Minisztertanács elnökét. E meghívásokat köszönettel elfogadták (MTI) Átalakítják-e a brit kormányt Reginaid Maudling távo­zása megrendítette az an­gol konzervatív pártot és londoni politikai megfigye­lők arra számítanak, hogy Heath miniszterelnök a közeli hónapokban még egyszer kénytelen lesz át­szervezni az alig több, mint kétéves kormányt. A volt miniszterelnök-helyet­tes és belügyminiszter, aki egy panamaügyben indí­tott nyomozásnak köszön­heti bukását, szerdán dél­előtt még hivatali gépko­csin kereste fel a Buc- kingham-palotát, s átnyúj­totta a királynőnek hiváta- 11 jelvényeit. Reginaid Maudling bu­kása — jóllehet fel lehet “tételezni, hogy a bűnügyi nyomozás személyére néz­ve következmények nélkül marad — tátongó rést ütött a vezetőcsoportban. Maudling hivatalosan a második ember volt Heath mögött, hivatalos vezérje­lölt arra az esetre, ha va­lamely politikai megráz­kódtatás Heatht személyé­ben érintené. I Merre tart Franciaország PÁRIZS (MTI) Párizsi hivatalos körök­ben eddig nem nyilatkoz­tak bővebben Debré had­ügyi államminiszternek legutóbb Washingtonban tett látogatásáról. A fran­cia sajtó azonban most részletesen közölte azt a nyilatkozatot, amelyet Laird amerikai hadügymi­niszter ' tett a megbeszélé­sekről. . Laird hangsúlyoz­ta, hogy szó volt a katonai együttműködésről. Arról, | hogy „Nyugat-Európa tel- | jes erejét miként alkal- | mázhatják a legjobban a varsói paktum és különö­sen a Szovjetunió fenyege­tésével szemben”. A francia lapok egyelőre nem kommentálják Laird e nyilatkozatát. A L’ Huma- nité csupán annyit fűz hozzá: az állásfoglalás is bizonyítja a Pompidou- ‘ rendszernek az atlantizmus felé csúszását. „Minden- | esetre jó lenne tudni, hogy Debré pontosan milyen kötelezettségeket , írt alá” — jegyzi meg a lap. Ugyanakkor a Le Nou- velle Observateur hosz- szabb cikkben foglalkozik Debré washingtoni látoga­tásával, s felveti a kérdést, vajon ez a „NATO-ba va­ló diszkrét visszatérést” vezeti-e be ? Ellsberg visszautasítja a vádat LOS ANGELES (MTI) A Daniel Ellsberg és Anthony Russo ellen Los Angelesben folyó per során kedden a vád képviselői azt az állítást próbálták bizonyítani, amely szerint a vádlottak által közzétett kormánydokumentumok — az úgynevezett Pentagon­papírok — olyannyira bi­zalmasak voltak, hogy sem az elnök, sem a hadügy­miniszter nem férhetett ^hozzájuk. A vádnak ez a kísérlete nyilvánvalóan ar­ra irányul, hogy rábizo­nyítsa a Rand Corporation két volt magas rangú al­kalmazottjára a hazaáru­lás vádját. Ellsberg, aki — mint is­meretes — az elmúlt év­ben eljutatta a New York Times és a Washington Post című lapokhoz a viet­nami háborút leleplező Pentagon-iratokat, vála­szában visszautasította a vád feltételezéseit és kije­lentette: minthogy évekig dolgozott valóban bizal­mas jellegű anyagokkal, jól tudja, hogy az általa nyilvánosságra hozott do­kumentumok a legcseké­lyebb mértékben sem sér­tik az Egyesült Államok biztonságát. Tizenrtyolc év tanulsága A kommunista és mun­káspártok 1969. évi moszk­vai tanácskozásán 75 test­vérpárt döntött úgy, hogy július 20-át a vietnami szo­lidaritás nemzetközi napjá­vá nyilvánítja. Emlékez­tetve arra, hogy 1954. jú­lius 20-án írták alá Géni­ben az általános fegyver­szüneti egyezményt. Akkor megcsillant a lehetősége annak, hogy ez a nagyszerű nép, amely hősiességével, kitartásával kivívta az egész emberiség elismeré­sét, és csodálatát, eljut az igazi szabadság, a békés alkotó munka korszakába. Hamar szertefoszlott azonban a remény, hiszen a baljós jelek már Géni­ben érezhetők voltak, ami­kor John Forster Dulles, az Egyesült Államok kor­mányának akkori külügy­minisztere megtagadta a genfi egyezmény aláírását. Eisenhower amerikai el­nök pedig sietett kijelen­teni : „Az Egyesült Álla­mok nem vett részt az ér­tekezlet határozatainak meghozatalában, s azok nem kötik őt”. Néhány év­vel később könyvében ezt írta: „Azok az indokínai ügyekben jól tájékozott emberek, akikkel beszél­tem, vagy leveleztem, kivé­tel néllíül egyetértettek ab­ban, hogy ha akkor válasz­tásokra került volna sor, a lakosságnak valószínűleg 80 százaléka nem Bao , Dajra (a francia gyarmatosítók, jelöltjére — a szerk.), ha­nem a kommunista Ho Si Minh-re szavazott volna”. Washingtonban tehát már akkor elhatározták, hogy a régi gyarmatosítók helyét ők foglalják el In­dokínában. A vietnami háború a. genfi egyezmény semmibe­vételével kezdődött, indo­kolt tehát, hogy a vietna­mi béke létrehozásának feltételeit a genfi egyez­mény lényegéhez való visz- szatérésben keressük. A megoldást, a genfi szelle­met leginkább a Dél-Viet­nami Ideiglenes Forradal­mi Kormány hétpontos ja­vaslata fejezi ki, amikor a kivezető út alapvető köve­telményének az amerikai csapatok teljes kivonását, a kivonás határidejének pontos megjelölését, a kül­földi beavatkozástól men­tes nemzeti egyetértés kor­mányának létrehozását je­löli meg. Thieunak és ter­rorapparátusának távoznia kell! A világpolitika egyik sorsdöntő háborúja folyik a távoli földrészen. Olyan háború, amelyben az állás- , foglalás megmutatja, hogy ki van az igazság mellett, és ki áll a jogfosztás, a barbarizmus, az agresszió oldalán. Ez a harc a csa­tatereken és a tárgyaló- asztaloknál egyaránt folyik. „Ami a politikai hatalom kérdését illeti Dél-Viet- namban — mondta július 13-án a párizsi tárgyalások kéthónapos szünet után történt folytatásakor Nguyen Thi Binh asszony, a Dél-Vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormány kül­ügyminisztere —, már is­fl cél elét! a Vsnns-8 Négyhónapos világűrbeli száguldás, 312 millió kilo­méteres út megtétele után szombaton éri el úti célját a Venus—8 szovjet auto­matikus űrállomás. Mint a Szocialisztyicsesz- kaja Indusztrija című moszkvai lap szerdai szá­ma közölte, az űrrakéta repülése pontosan a gra­fikon szerint folyik. A Földtől a Venus—8 jelen­leg 55 millió kilométer tá­volságra van, s a földi irányítóközpont rendszeres rádióösszeköttetésben áll vele. Várható, hogy az űr­állomás július 22-én a nappali órákban éri el a bolygót. A Venus—8 közvetlen elődje, a Venus—7 auto­matikus űrállomás — mint emlékezetes — 1970 decem­berében sima leszállást hajtott végre a Venus boly­gón, s húsz percen át tu­dományos adatokat közve­tített annak felszínéről. Lemondott a finn kormány Lemondott a finn kor­mány. Rafael Paasio mi­niszterelnök személyesen tájékoztatta kabinetjének döntéséről Kekkonen köz- társasági elnököt. Eddig még nem érkezett jelentés a lemondás pontos okáról, de egyes Ijüsinki megfi­gyelők a gazdasági problé­mákkal hozzák összefüg­gésbe. A szociáldemokrata kormány miniszterei hiva­talukban maradnak az új kabinet megalakításáig. 9 hektár Nyugat-Berlinnek Nyugat-Berlinben para­fáitok annak a megállapo- i dásnak a szövegét, amely­nek értelmében a Német Demokratikus Köztársaság körülbelül 9 hektárnyi te­rületet ad át Nyugat-Ber- linnek. Az 503. Kozmosz» Szerdán a Szovjetunió­ban felbocsátották a Koz­mosz—503 jelzésű mester­séges holdat. A szputnyik feladata: a világűr kutatá­sának folytatása a régeb­ben meghirdetett program­nak megfelelően. A szputnyik berendezé­sei kifogástalanul működ­nek. (TASZSZ) >/■ . X'; ■ :r : Valóságos rabszolgake- reskedő-hálózat nyomára bukkant az olasz rendőr­ség. Az ügy egy véletlen foly­tán került napvilágra. A franciaországi Aix-les- Bains meljett tengelytörés ért egy országúti kamiont, amelynek leplombált ra­kodóterében a rakomány mellett 59 szenegáli és mali néger munkás uta­zott. A kamion Milánóból szállított árut Párizsba. A gépkocsivezető 500 000 lí­ráért vállalta az „élő-fu­vart” is, és illegálisan át­vitte a feketéket a fran­cia határon. (Legális belé­pésükhöz ugyanis hatósági munkavállalási engedély kellett volna.) A francia hatóságok az illegális utasokat vissza- toloncolták Olaszországba, kihallgatásuk nyomán szé­les körű munkaerő-keres­kedelmi szervezet működé­sére derült fény. A Szene­gálban, Maliban és más afrikai országokban tobor- ’zott munkaerőt Tuniszban gyűjtötte össze a szervezet egyik főnöke. Onnan ha­jón, vagy repülőgépen Olaszországba továbbítot­ták a szerencsétleneket. A szervezet olaszországi kép­viselői Rómában, Nápoly­ban, Szicíliában működtek.. A rendőrség felfedte azt á római külvárosi lakást, ahol a hálózat római meg­bízottja összeállított egy- *egy szállítmányt és az em­lítetthez hasonló alkalmi fuvarral útnak indította Franciaországba. Az afrikaiak a leplom­bált kamionban, emberte­len körülmények között történő utazásért 100 000 lírát fizettek a „rgbszolga- kereskedőknek”. Ezenkívül háromhavi bérüket kellett lekötniük a minimálisan honorált foglalkoztatás dí­jaként. mételten kijelentettük, hogy a DIFK nem akar monopólhelyzetet biztosíta­ni magának. Határozottan szembeszáll azonban azzal, hogy az Egyesült Államok hatalmon tartsa a Thieu- csoportot. A logikus meg­oldás az, hogy Dél-Viet- namban megalakítsák a széles körű nemzeti egyet­értés kormányát, amely há­rom tényezőből állna (a hazafiak, a saigoni admi­nisztráció és a semleges körök képviselőiből — a szerk.) és e kormány sza­bad és demokratikus vá­lasztásokat rendezne, hogy lehetővé tegye a dél-viet­nami lakosságnak a politi­kai jövőjéről való szabad döntést”. Ugyanezen a tanácskozá­son Xuan Thuy, a Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttségének vezetője azt hangsúlyozta: „A VDK küldöttsége jó akarattal, és komoly tárgyalási szán­dékkal tér vissza a tár­gyalóasztalhoz, elő akarja segíteni, hogy tárgyalások útján létrejöjjön az igaz­ságos megoldás, mert a há­ború megszün+etése' és a béke helyreáSítása csak tárgyalások útján lehetsé­ges, s ez az út előnyös mind a vietnami nép, mind az amerikai nép számára”. Mert ez Genf és azj azóta eltelt 18 esztendő legfőbb tanulsága: az imperialisták nem kényszeríthetik térd­re a vietnami népet. Kato­nai eszközökkel nem győz­hetnek, mert az indokínai hazafiak hősiessége, a Szov­jetunió, a többi szocialista ország, valamennyi béke és szabadságszerető nép szolidaritása áttörhetetlen falat emel az ilyen próbál­kozások útjába. Akárcsak Genfben a franciáknak, az amerikaiaknak Párizsban kell feladniuk gyarmatosító 'elképzeléseiket. A magyar nép a Szov­jetunió oldalán maga is elkövet mindent, hogy sze­rény lehetőségeihez mérten minél jobban kivegye ré­szét a vietnami nép poli­tikai, erkölcsi, anyagi, ka­tonai megsegítéséből. Ezen a napon újra kifejezésre juttatjuk törhetetlen szoli­daritásunkat, biztosítjuk vietnami elvtársainkat, ba­rátainkat: mellettük állunk igazságos ügyük végső győzelméig!

Next

/
Thumbnails
Contents