Petőfi Népe, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-20 / 169. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek’ XXVII. évf. 169. szám 1972. július 20, A Dráva vize átbukott a nyári gátakon A szervezett idegenforgalomért Megalakultak a DUTIB albizottságai Különböző szinten és té- l makörben rendezett tanácskozásokon megbeszélése- | ken mindannyiszor felvető- j öik az igény: használjuk [ ki jobban a lehetőségeket. Ha a néhány hónappal ezelőtt megalakult Duna— Tisza közi Intéző Bizottságra azt mondjuk, hogy eppen ezzel a céllal, az idegenforgalommal összefüggő lehetőségek jobb kihasználása érdekében jött létre, azért dolgozik, akkor tömören meg is fogalmaztuk a bizottság általános tennivalóit. Vegyük azonban közelebbről is szemügyre e lehetőségeket, az általános feladatok helyett inkább néhány konkrét/ tervet, megvalósuló félben levő törekvést soroljunk fel. A DUTIB megalakulását követően létre jöttek a területileg szervezett albizottságok. Ezeknek az a feladatuk — amint a nevükben is megtalálható — hogy az adott területi egység (Kecskemét és környéke, Baja, a Tisza menti terület stb.) idegenforgalmi szempontból vonzó, kirándulásra, turizmusra alkalmas részeit felkutassák, megismertessék az érdeklődőkkel, s alkalmassá tegyék a kulturált pihenésre, kikapcsolódásra. Ehhez természetesen sok mindenre szükség van. így például kempingekre, vendéglátó egységekre, vízre, utakra. Mit tettek eddig az albizottságok. milyen újabb lehetőségeket tártak fel? A teljesség igénye nélkül máris beszámolhatunk néhány jó ötletről, lehetőségről, sőt folyamatban levő munkáról is. Például a kiskunsági albizottság elsőrendű feladatnak tartja megfelelő pronaganda füzet kiadását a Kiskunságról, amelyet sokan emlegetnek országszerte. de kevesen tudják, hogy valójában ho-[ gyan is néz ki. Ezzel párhuzamosan természetesen szükség van a szolgáltatások és a vendéglátás javítására, a fizető vendegszol- gálat megszervezésére. A bajai albizottság már nagyobb feladatot tűzött ki: kempingtábort akarnak létesíteni, tervezik a cső-1 nakkölcsönzést, s a fizető vendégszolgálat bővítését. Bajáról például régen hiányzik a várost bemutató képeslapok kollekciója, főleg színes kivitelben. Ezt is az albizottság közreműködésével remélik megoldani. Különösen sok és szép lehetősége van a Tisza menti albizottságnak, amelyhez területileg négy község tartozik: Alpár, Lakitelek, Tiszakécske, Tisza- újfalu. Tervük gerincét képezi például egy tőser- dei szálláshely kialakítása, ifjúsági táborhely létrehozása. Megvalósulóban van a tiszakécskei iskola és az állami gazdaság közötti kapcsolat eredményeként egy ötvenágyas szálláshely kialakítása Kerekdombon pedig már a fürdő téliesítésének gondolatával foglalkoznak. Réizt vállalnak ebből a munkából az ÁFESZ-ek is. Például az idegenforgalmi szempontból látogatott helyeken zavartalan sörellátást kívánnak megvalósítani, szálláshelyek létrehozásával foglalkoznak Bácsalmáson, Tasson, Bácsbo- kodon és Kecskeméten is. Kerekegyházán, Lakiteleken üzemanyagtöltő-állo- más épül, Solton — részben az Országos Idegenforgalmi Tanács támogatásával — megoldódik a vendéglő és a presszó végleges kialakítása. Ugyanakkor Lakiteleken autóscsárda épül. Bővülnek a takarékszövetkezetek szolgáltatásai, s foglalkoznak valutabeváltással utazások szervezésével. Kalocsán tervezik a népművészeti tárgyak készítését és forgalmazását Mint említettük, nem teljes a felsorolás és csupán a kezdeti terveket, elsődleges célokat vázoltuk. De bizonyára kiderül az elmondottakból, hogy bőségesen van munkája valamennyi albizottságnak, s hogy a néhány hónapja megalakult DUTIB még sokat tehet és sokat is fog tenni annak érdekében, hogy megyénkben, szervezettebb legyen az idegen- forgalom, a vendégek jobban megismerjék adottságainkat, s elégedetten távozzanak innen. G. S. Nagy István, a Dunántúli Napló munkatársa jelenti: A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság repülőgépe a Dráva felett állandóan levegőben van, hogy lépésről ■lépésre kövessék a folyó levonuló árhullám útját és a védekezés menetét. Szerdára virradó éjszaka a Dráva vízszintje olyan magasra emelkedett, hogy a Szoborca községtől délre húzódó nyári gátak koronamagasságát meghaladta. Tizenkét kilométeres körzetben szakadás keletkezett a töltésen. Ettől feljebb, Majlátpuszta irányában még két helyen volt jelentősebb vízátbukás A nyári gátak rossz állapotára való tekintettel és a várható vízszintemelke- dés miatt reménytelenné váltak a további töltéserősítési munkák. A védekező emberek a gátról vissza^ A mezőgazdasági export kilátásai Dr. Bíró József külke-, reskedelmi miniszter szer-1 dán tájékoztatta az újság-! írókat a külkereskedelem i helyzetéről, problémáiról,; ■eg első félév forgalmának í alakulásáról. Elmondotta, hogy 1972 j eleje óta érvényesülnek a kedvező irányzatok az export-importban. így alakult ki külkereskedelmi forgal- j műnk első félévi eredménye : exportunk kereken! 23 százalékkal magasabb, j importunk viszont hat szá-j zalékkal alacsonyabb volt,! mint a múlt év azonos idő- '• szakában. A miniszter részletesen j foglalkozott azzal á kérdés-1 sei, hogy célszerűen hasz-1 náljulc-e fel a külkereskedelmi mérleg hiányával járó, illetve az azt pótló külföldi hiteleket. Importunk állandóan növekszik a .műszaki fejlesztést szolgáló gépek és berendezésék, a mezőgazdaság fejlesztését segítő áruk behozatala. Az import-többlet is lényegében ezekből a termékekből adódik. Ebből következik, hogy a felvett hiteleket célszerűen használjuk fel. Ezután a miniszter elmondotta. hogy vállalataink az elmúlt időszakban számos olyan új cikkel jelentek meg külföldön, ezen belül az európai fejlett tőkés országokban is, amelyeket azelőtt csak jelentéktelen mennyiségben vagy egyáltalán nem szállítottak. Különösen örvendetes, hogy az új termékek jelentős része gépipari cikk, ami iparunk újabb sikereit jelenti. Szembetűnően nőtt exportunk Franciaországba és Olaszországba, az NSZK-ba. Ausztri • ába, Svédországba a tengerentúli országok közül pedig Japánba és Kanadába. Az előrejelzések alapján 1972-ben éves szinten is általában a jelenlegi tendenciák folytatódásával számolhatunk. A miniszter ezután azzal (Folytatás a 3. öldalon) Júliusi kánikula. A hőmérő higanyszála 30 fok fölé emelkedik. Szinte már kibírhatatlan a napok óta tartó rekkenő hőség. De mit szólnak azok, akik 70— 70—80 fokos a . bőség — magyarázza Gyarmati János. — Hét éve dolgozóm itt,, megszoktam a meleget. A kánikulát azért én is nehezebben viselem el. Egy útban. Mint előbb a tűz- forróság, ez a -jéghideg is elviselhetetlennek . tűnik. — Csak az első 16 év a nehéz, én ugyanis ennyi ideje dolgozom a gyárban A kemence mellett 70—80 fokos hőség 80 fokos tűzforróságban dolgoznak? . .. Az ajtóban eldobjuk a cigarettát, veszünk két mély lélegzetet, s amint belépünk a LAMPART jZo- máncipari Művek kecskeméti gyára zománcozó üzemébe, megcsap a forróság. Izzik a levegő is. A kemence ontja a meleget. Tóth János zománcozó éppen kinyitja a vasajtót. Bent vörösen izzik a 920 fokra hevített kád. A rák ollójához hasonló villás szerkezettel kiemeli a kemencéből a tüzes munkadarabot, amelyet Gyarmati János szakmunkás fehér színű porral szór be. Az úgynevezett zománcpúdert a kemencében ráolvasztják a kádra. — Az üzemben most körülbelül 50 fok meleg lehet, de - a kemence mellett műszak alatt másfél-két li- | tér sózott szódavizet is megiszom. Délután pedig a strandon pihenek. — Nemrég kerültem a kecskeméti gyárba — veszi át a szót a fiatalabb Tóth János. — Azelőtt is a „tűz mellett” dolgoztam, bár a ballószögi Egyetértés Szak- szövetkezet öntödéjében nem volt ilyen meleg. A néhány foknyi különbséget szinte észre sem veszem, mert az már szerintem mindegy, hogy 50 vagy 60 fokos a hőség. Vajon jobb, kellemesebb-e azoknak, akik ilyenkor is vattás kabátot, sapkát, csizmát vesznek fel, s 30—40 fokos hidegben dolgoznak? A rövid vattakabát „könnyű öltözetnek” számít a Magyar Hűtőipar kecskeméti gyárában. Néhány perc alatt szinte megdermed a kezünk a mínusz 46 fokos gyorsfagyasztó alag( — jegyzi meg tréfásan Lukács László rakodó. — A szakma titka: a tárolóban, ahol órákon át dolgoznak, egy percig sem szabad leállni. Mozgás közben nem fázik az ember. Másfél évtized alatt még csak egy torokgyulladásom sem .volt... — A kánikulát mi is nehezebben viseljük el— veszi át a szót Tóth József rakodómunkás. — Köny- nyebb a munka, ha kint hideg van. Gondoljon csak arra, mielőtt bejöttünk volna a tárolóterembe, 30 fokos hőségben izzadtunk. Itt mínusz 30 fok hideg van. Ez 60 fokos hőmérsékletkülönbség __ — Még csak néhány hónapja dolgozom a gyárban — mondta végül Batka László rakodó. — A jövő nyári kánikulában már én is könnyebben elviselem az itteni zimankót... T. L.— T. S., vonultak. A tegnap reggeli repülőgépes felderítés alapján úgy látszott, hogy a víz a mezőgazdasági területeket csak igen lassan borítja el és remény van arra, hogy az átfutó víz- mennyiség csökken. A folyó tetőzésének időpontjáig a mezőgazdasági területeknek csak egy része fog víz alá kerülni. A drávaszabolcsi vízmércén a vízszintemelkedés tartós, de óránként kismértékű növekedés tapasztalható csak. Szerdára virradó éjszaka kiürítették Majlátpusztát és jelentős erővel vonultak ki a védekezéshez. A budapesti ár- vízvédelmi és készenléti szolgálat osztaga tegnap este 6 óra tájban érkezett Drávaszabolcsra, m'ert a szakemberek megfigyelése szerint ennek a településnek a fokozott védelme indokolt. A tárolóteremben mínusz 30 fok ü tavalyinál kedvezőbb a külkereskedelmi mérleg T űzforróságban — jéghidegben Száz fok különbség két munkahely - közölt
