Petőfi Népe, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-15 / 165. szám

4. oldal f*Ü WHna M, Ifjú egészségügyiek Az érdekeltek mind­egyik rétege képviseltette magát azon a tanácskozá­son, amelyet Baján a kö­zelmúltban rendeztek. Száz- húszan gyűltek össze az ifjú egészségügyi dolgozók fóru­mán, hogy hangot adjanak elképzeléseiknek, szóljanak szándékaikról, feltárják problémáikat, és vázolják a tennivalókat. Hasznos és követésre méltó volt a kétnapos vita, amelynek keretében az egészségügy különböző ágaiban tevékenykedő fia­talok szakmai szekciókon tárgyaltak sajátos gondja­ikról, feladataikról. A pár­huzamosan ülésező csopor­tokban az orvosok és a gyógyszerészek, illetve a középkáderek és a műsza­kiak képviselői foglaltak helyet, s kaptak szót. Az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete megyei bizottságának azóta megtartott elnökségi ülésén summázták a most másod­ízben megrendezett fórum tapasztalatait, részletesen ismertetve a megye fiatal egészségügyi dolgozóinak sokrétű munkájával kap­csolatos nehézségeket. együttléti alkalmainak nö­velésére van szükség. Az új bérrendszer elő­nyeit értékelik, de igényt tartanak a még differen­ciáltabb elbírálásra. A fia­tal egészségügyi dolgozók jó része nős, családos. Az anyagi gondok enyhítésé­re vállalt ügyeleti szolgá­latot, a másodállásokat, helyettesítéseket — a szak­mai, tudományos önképzés sínyli meg. A legfőbb gondok egyike a lakáshelyzet. A kezdő fi­ataloknak nincs alaptőkéje, s jó részük fizetése tetemes hányadát áldozza albérlet­re. Dicséretes kezdeménye­zés a bajai kórház támoga­tása : a lakásépítésben részt venni szándékozó fia­talok kamatmentes köl­csönt kapna'­Megyénkben 6300-an dol­goznak egészségügyi mun­kakörben, s egyharmad ré­szük még nincs harminc­éves. Ezen belül 80 száza­lékot tesz ki a nők aránya. Az oly sokat emlegetett nemzedéki problémából kivezető utat a fiatalok a kölcsönös megbecsülés mel­lett az egészséges vitában és véleménycserében látják. A munkahelyi kollektíva szelleme, az idősebb szak­mabeliek magatartása je­lentős befolyásoló tényező, tudatformáló erő. Szólni kell arról is, hogy a szak­mai féltékenység nem egy­szer megnyirbálja a fia­talok szárnyait, gátolja kezdeményezéseiket. Elgondolkoztató, egyszer­smind sürgősen orvoslásra váró jelenség, hogy nem kielégítő a fiatalok részvé­teli aránya a politikai kép­zésben. Sok még a teendő az általános műveltség színvonalának emeléséért, így a középiskolai végzett­ség fokozott kitérj esztésé- séért is. Ezenkívül több ifjúsági klubra, a szakmát kezdők munka utáni Eddig az általános ne­hézségekről szóltunk. Ami i most már az egyes szak-1 területek sajátos gondjait j illeti: az orvosok egyebek j közt a szakmai színvonal j emelésével együtt a kór­házi felszereltség javítását I sürgetik, valamint a külföl- ' di tanulmányutakon való részvétel bővebb lehetősé­gét Harcot hirdetnek az anyagiasság ellen, amely­nek kezdetben ugyan a hi­vatástudat fölébe kereke­dik, később mégis sok eset­ben óhatalanul az előtérbe kerül. Javaslataik közt sze­repel, hogy két évvel az egyetem elvégzése után szervezett továbbképzésen vehessenek részt. Szorgal­mazzák minél több fiatal orvos bevonását a KISZ- munkába. egyúttal pedig azt tanácsolják, hogy a KISZ Véleményét a fiata­lokat érintő döntések mind­egyiké előtt a szakszerve­zet vegye figyelembe. Kap­janak a fiatalok garzonla­kásokat, 3—4 évre, amely idő alatt a szövetkezeti la­káshoz szükséges pénzt összegyűjthetnék. Az ápolónők kedvezőt­len munkakörülményei gyakran olyan áldozatválla­lást követelnek, hogy so­kan megválnak ettől a pá­lyától. Nem megfelelően szervezett a helyi tovább­tanulás, emiatt az utazga­tással járó hátrányok né­melyeknek ugyancsak ked­vét szegik. A vitában, je­lentőségéhez mérten, he­lyet kapott a kisebb-na- gyobb gyermekek elhelye­zésének gondja is. Mind a fórumon mind az elnökség ülésén egybehang­zóan megállapították, hogy a felvetett problémák jog­gal sürgős megoldásra vár­nak. De nem elég csupán „tükröt tartani” a bajolt, a hiányosságok elé, hanem együttes erővel keresni is kell a célratörő megoldás útját. Az egészségügyi pá­lyán működő, kétezernél több fiatal bízik abban, hogy a legközelebbi tanács­kozáson több eredményt tehetnek majd le a fórum asztalára! Miért nem ga A TERMELÉSI szerkezet, a gyártmányösszetétel kor­szerűsítésének egyik módja a nem gazdaságos termelés visszaszorítása. A fejlesz­tés és a visszafejlesztés egymástól elválaszthatatlan tennivaló. Az új, a korsze­rű, a gazdaságos termék gyártási aránya csak akkor növekedhet megfelelő mér­tékben, ha ehhez tudato- ,san kapacitást, munkaerőt és más forrásokat teremte­nek. A visszafejlesztés ép- penúgy tervszerű munkát, sokoldalú elemzést igényel, mint a fejlesztés. Különö­sen egy-egy termék gyártá­sának, illetve a termelési folyamatnak a teljes leállí­tása kíván alapos előkészí­Négyszemköit a szeizmográffal Kecskeméten 44 éve kezdte meg működését a Föld­rengésjelző Állomás. Bizonyára közrejátszott ebben az is, hogy addigra már a városnak, ami ezt az elemi csapást illeti, szomorú „hagyományai” voltak. Murá­nyi Károly, az állomás jelenlegi vezetője több mint háaom évtizede figyeli a műszer kormozott papírszala­gokra rögzített jelzéseit, ellenőrzi a földrengésjelző készülék működését. (Pásztor Zoltán felvétele) tést Gondoskodni keö pél­dául a dolgozók folyama­tos foglalkoztatásáról, az ellátás zavartalanságáról stb. Miért nem gazdaságos? Az okokat vizsgálva gyak­ran kiderül, hogy a nem gazdaságos tevékenység tervszerű, szervezett mun­kával gazdaságossá tehető és nem szabad azt meg­szüntetni A meglevő vesz­teségek mértékén, jellegén kívül a termék, vagy gyár­tási folyamat korszerűsé­gét, jövőjét is szükséges vizsgálni. Mert előfordul­hat, hogy az erőfeszítések éleve hiábavalók. Máskor meg esetleg a korszerűség­gel tudatosan vállalt koc­kázati veszteségek felszá­molása a feladat. Mert rit­ka az olyan korszerű új el­járás és termék, amely már a bevezetés pillanatában gazdaságos. A nem gazdaságos terme­lés tehát nem feltétlenül a rossz munka következ­ménye. (Időnként persze rossz, főként szervezetlen munka is oka.) Még akkor sem, ha csak a visszafej­lesztés és a leállítás az ( egyedül lehetséges megol­dás. A fejlődés természetes velejárója a termékösszeté- ! tel változása. szüntelen megújulása. Csupán azok hibáznak, akik nem szá­molnak ezzel az objektív folyamattal: s nem gondos­kodnak idejében a termék- összetétel felfrissítéséről; a fejlesztésről és a visszafej­lesztésről. JELENLEG kétségtelen, hogy a természetes elavu­lásnál. a kívánatos mérték­nél szélesebb a nem gazda­ságos termelés köre. Minde­nekelőtt azért, mert túl sok féle késztermék és részegység készül hazánk­ban, s így a gyártás nem lehet eléggé szakosított. Bi­zonyos termékek hiába, a legkorszerűbbek, ha nem elég nagy tömegben készül­nek, szükségképpen ráfize­tésesek. illetve nem ver­senyképesek. (Export ese­tén például állami támoga­tást igényelnek, hazai fel- használáskor viszont drá­gábbak az importtermé­keknél.) A túl bőséges gyártmányválasztékot a nemzetközi munkamegosz­tás fejlesztésével csökkente hetjük. Ügy, hogy növeljük az importverseny szerepét. Lehetővé tesszük, hogy az olcsóbb, jobb, korszerűbb külföldi termék kiszorítsál a drágább és korszerűtle­nebb hazait. S ezzel egyben más termékeink sorozat- nagyságát, exportképességet is fokozhatjuk. A NAGYOBB SOROZAT, az erősen szakosított gyár­tás korszerű és termelékeny technológia alkalmazását te­szi lehetővé. Mindez per­sze beruházást, fejlesztési eszközöket követel. Sokan ez utóbbiak hiányával ma-' gyarázzák a nagyarányú nem gazdaságos ■ gyártást. Valójában — nemzetközi tapasztalatok szerint is — hazánkban nagy á termelő beruházások az új gépbe­szerzések aránya. Csak­hogy gyakran nem a tech­nológia fejlesztése, hanem új munkahelyek létesítése a cél. A korszerű és terme­lékeny berendezések . is többnyire kihasználatlanok. A tennivalók egyértel­műek. Felismerésüket vi­szont nem egyszer a tisz­tánlátás hiánya nehezíti. Tudjuk például, hogy a népgazdasági szinten is je­lentős értékű vasúti jármű­vek, motorvonatok, hajók, traktorok exportja nem gazdaságos. (A profilválto­zás az érintett nagyvállala­tok számára létkérdés.) De nem ismerjük a különböző vállalatok és termékek megbízható jövedelmezősé­gi rangsorát. A nyereség alakulása nem tükrözi meg­bízhatóan a gazdaságossá­got. Az ár- és a jövedelem- szabályozás, az állami tá­mogatások mértéke ’ stb. lényegesen befolyásolja, kü­lönböző irányba eltéríti a nyereség alakulását a nép- gazdasági szintű jövedel­mezőségtől. Ez sokféle ne­hézséget, ösztönzésbeli tor­zulást okoz. Előfordulhat például, hogy nagyobb nye­reséghányadot ér el az a vállalat, amely állami tá­mogatással exportálja ter­mékeit, mint az, amely nem szorul ilyen juttatásra^ EGY-EGY VÁLLALAT keretében azonban mind­ez nem zavarja számotte­vően a különböző termékek gazdaságosságának össze­hasonlítását, A vállalat gyártmányainak jövedelme­zőségi rangsora alapján fo­lyamatosan gondolkodni le­het a gyártmányösszetétel korszerűsítéséről: a listave­zetők arányának növelésé­ről, s a sereghajtók felzár­kózásáról, esetleg visszaszo­rításáról. K. J. 34. Szász a homlokára csapott. Pont e fölött a nagyon fontos megjegyzés fölött akart ő elsiklani. Hiszen ez annyit jelent, hogy Ehrenburgi Bayer Olgát bízták meg az ajánlat megtételével. Meg voltak győződve ar­ról, hogy az anyagilag gyenge lábon álló, kiéheztetett mérnök kapva kap a 3 millió pengőn. Szász Balátai helyébe képzelte magát. Milyen nagyfokú önuralomra volt szüksége apósának, hogy nemet mondjon! Ha el­fogadja a’ pénzt, nem árverezik el zártkutatmányait. Felesége a mellére borulva' kér bocsánatot, és újra a szerelmi kapcsolat néma és sötét, de boldog menny­országában élhetnek. Az új tröszt állandó munkát, el­nöki tagságot kínál neki. Mindenbe beleegyeznek, csak ruházza' rájuk a lelőhelyek kiaknázási, értékesítési jo­gát. Bizonyára szerette a pénzt is. hiszen feleségének a márvány villa-ajánlat és a többi ígéret azt bizo­nyítja, hogy Balátai Jenő gazdag ember akart lenni. De Balátai emellett hazafi is volt. Inkább szakított az asszonnyal, inkább elment albérletbe, inkább vál­lalta az újabb adósságokat, csak ne kelljen átadnia a németeknek a baúxittelepeket. Ám, amire Balátai biz­tosan nem számított, az az árverezés volt A németek átlátszó trükkel a magyar állammal vetették el egy magyar ember felfedezéseit. Balátai azt hitte, a tele­pek maradnak, és azoknak a birtokában könnyen da­colhat a német zsarolással és anyósával is. Clodiusék.az ajánlat visszautasítására iszonyú dühbe gurulhattak. Még a bárónőnek is megmoshatták a fe­jét. Ludger Westrick és Schröder talán meg is fenye­gették. De a németek nem ejtették a bárónőt, szük­ségük lehetett még rá. A kormányt sikerült rávenni az árverezésre és az új Bauxit RT megalakítására, sőt arra is, hogy abban a prímet a német megbízottak játsszák. Annyira azonban nem volttói biztosak a dol­gukban, hogy Balátait is teljesen elfelejtsék. A néme­tek világuralomra törtek, és a világuralomhoz nem volt elegendő a magyar bauxit. Az csak a villámhábo­rúhoz kellett. Balátait később be akarták fogni újabb kutatásokra, ha kell, érőszak árán is. Európában szám­talan tudóst dolgoztattak életveszélyes fenyegetések­kel, zsarolással, pénzzel, s módszereik szerint ehhez mindig felhasználták a családi adósságokat. Elrabolták az illető tudós lányát, bebörtönözték feleségét vagy fiát, és úgy kényszerítették munkára. Balátainál is végigpróbálták az összes elképzelhető eszközt, és nem rajtuk múlott, hogy csődöt mondtak. Balátait fel akar­ták használni,- voltak vele elképzeléseik. Ahhoz tehát, 'hogy eltegyék láb alól, még valaminek történnie kel­lett. Ebben az időben csak anyagilag akarták tönkre­tenni. A fizikai megsemmisítés gondolata még nem érett meg. És abban, hogy ez később felmerült, nem tudni, volt-e szerepe a Bauxit Tröszt vezetőinek. Miért követelt pénzt a bárónő ettől a kölni gyógy­szerésztől, Alfred Flessburgertől? Ki ez az ember? Volt-e ennek valami köze akkor a magvarországi ügyekhez? ... Export-imnort céget vezetett. Melyiket? Jó lenne beszélni vele. Hátba tud valamit? Szász idegesen felnevetett. Agyongyötri agyát és már kényszerképzetei vannak. Flessburger és a Dédi biztosan érdekelt volt valamelyik üzleti tranzakcióban a sok közül. Onnan származik az ismeretségük. Az ügy szempontjából ez most lényegtelen. A megoldás kulcsa Balátainál van, azt kell meg­keresnie. Dániel biztos volt a dolgában és tudta, jó nyomon jár. A következő kérdés, amire választ kell adnia, Balátai lelkiállapota az árverezés után. Elkese­redhetett-e a mérnök annyira, hogy véget vessen éle­tének? Ha elkeseredett volna, s hiábavalónak tart minden közbeavatkozást, akkor nem megy el dr. Dé­nes György ügyvédhez, nem harcol a zártkutatmá- nyok visszaszerzéséért. Balátai azonban — mint ezt az ügyvéd számtalanszor kijelentette — elszánt aka­rattal küzdött. Az első fokon ; ugyan elutasították a kérvényét, de a második tárgyalás még .hátra volt. Sőt a Kúria döntése is... Miért lett volna öngyilkos a végső döntés előtt? Szász dr. Árvainak, a Műszaki Élet című lap főszer­kesztőjének, egyik Balátairól írt cikkére emlékezett. Dr. Árvái Balátairól így írt:: „Pénztelenül, nyaki" adósságokbán tengődött, nyomorgott, lyukas cipőkben, rongyos télikabátban járt. Egy havas délután talá’koz tam vele. Nagy, fekete szeme lázasan égett árpában Lefogyott, keserű vonásai megkeményedtek. Olyan ember benyomását keltette, aki bármely pillanatban ütni, ölni, valamint felrobbanni képes. — Mit tehetek érted, Jenő? — állítottam meg. — Semmit! kiáltott dühösen és igaztalan vádakkal támadt rám, mintha mi, a mérnöki kamara, tudtunk volna valamit is tenni érte. Sajnáltam .. Balátai tehát a főszerkesztő szerint nyomorgott, emiatt dühös volt, ütni, ölni lett volna képes. De nem saját magát! Bár az események 1938-ban felgyorsul­tak. Hónapok alatt is sok minden történhetett. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents