Petőfi Népe, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-15 / 165. szám
4. oldal f*Ü WHna M, Ifjú egészségügyiek Az érdekeltek mindegyik rétege képviseltette magát azon a tanácskozáson, amelyet Baján a közelmúltban rendeztek. Száz- húszan gyűltek össze az ifjú egészségügyi dolgozók fórumán, hogy hangot adjanak elképzeléseiknek, szóljanak szándékaikról, feltárják problémáikat, és vázolják a tennivalókat. Hasznos és követésre méltó volt a kétnapos vita, amelynek keretében az egészségügy különböző ágaiban tevékenykedő fiatalok szakmai szekciókon tárgyaltak sajátos gondjaikról, feladataikról. A párhuzamosan ülésező csoportokban az orvosok és a gyógyszerészek, illetve a középkáderek és a műszakiak képviselői foglaltak helyet, s kaptak szót. Az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete megyei bizottságának azóta megtartott elnökségi ülésén summázták a most másodízben megrendezett fórum tapasztalatait, részletesen ismertetve a megye fiatal egészségügyi dolgozóinak sokrétű munkájával kapcsolatos nehézségeket. együttléti alkalmainak növelésére van szükség. Az új bérrendszer előnyeit értékelik, de igényt tartanak a még differenciáltabb elbírálásra. A fiatal egészségügyi dolgozók jó része nős, családos. Az anyagi gondok enyhítésére vállalt ügyeleti szolgálatot, a másodállásokat, helyettesítéseket — a szakmai, tudományos önképzés sínyli meg. A legfőbb gondok egyike a lakáshelyzet. A kezdő fiataloknak nincs alaptőkéje, s jó részük fizetése tetemes hányadát áldozza albérletre. Dicséretes kezdeményezés a bajai kórház támogatása : a lakásépítésben részt venni szándékozó fiatalok kamatmentes kölcsönt kapna'Megyénkben 6300-an dolgoznak egészségügyi munkakörben, s egyharmad részük még nincs harmincéves. Ezen belül 80 százalékot tesz ki a nők aránya. Az oly sokat emlegetett nemzedéki problémából kivezető utat a fiatalok a kölcsönös megbecsülés mellett az egészséges vitában és véleménycserében látják. A munkahelyi kollektíva szelleme, az idősebb szakmabeliek magatartása jelentős befolyásoló tényező, tudatformáló erő. Szólni kell arról is, hogy a szakmai féltékenység nem egyszer megnyirbálja a fiatalok szárnyait, gátolja kezdeményezéseiket. Elgondolkoztató, egyszersmind sürgősen orvoslásra váró jelenség, hogy nem kielégítő a fiatalok részvételi aránya a politikai képzésben. Sok még a teendő az általános műveltség színvonalának emeléséért, így a középiskolai végzettség fokozott kitérj esztésé- séért is. Ezenkívül több ifjúsági klubra, a szakmát kezdők munka utáni Eddig az általános nehézségekről szóltunk. Ami i most már az egyes szak-1 területek sajátos gondjait j illeti: az orvosok egyebek j közt a szakmai színvonal j emelésével együtt a kórházi felszereltség javítását I sürgetik, valamint a külföl- ' di tanulmányutakon való részvétel bővebb lehetőségét Harcot hirdetnek az anyagiasság ellen, amelynek kezdetben ugyan a hivatástudat fölébe kerekedik, később mégis sok esetben óhatalanul az előtérbe kerül. Javaslataik közt szerepel, hogy két évvel az egyetem elvégzése után szervezett továbbképzésen vehessenek részt. Szorgalmazzák minél több fiatal orvos bevonását a KISZ- munkába. egyúttal pedig azt tanácsolják, hogy a KISZ Véleményét a fiatalokat érintő döntések mindegyiké előtt a szakszervezet vegye figyelembe. Kapjanak a fiatalok garzonlakásokat, 3—4 évre, amely idő alatt a szövetkezeti lakáshoz szükséges pénzt összegyűjthetnék. Az ápolónők kedvezőtlen munkakörülményei gyakran olyan áldozatvállalást követelnek, hogy sokan megválnak ettől a pályától. Nem megfelelően szervezett a helyi továbbtanulás, emiatt az utazgatással járó hátrányok némelyeknek ugyancsak kedvét szegik. A vitában, jelentőségéhez mérten, helyet kapott a kisebb-na- gyobb gyermekek elhelyezésének gondja is. Mind a fórumon mind az elnökség ülésén egybehangzóan megállapították, hogy a felvetett problémák joggal sürgős megoldásra várnak. De nem elég csupán „tükröt tartani” a bajolt, a hiányosságok elé, hanem együttes erővel keresni is kell a célratörő megoldás útját. Az egészségügyi pályán működő, kétezernél több fiatal bízik abban, hogy a legközelebbi tanácskozáson több eredményt tehetnek majd le a fórum asztalára! Miért nem ga A TERMELÉSI szerkezet, a gyártmányösszetétel korszerűsítésének egyik módja a nem gazdaságos termelés visszaszorítása. A fejlesztés és a visszafejlesztés egymástól elválaszthatatlan tennivaló. Az új, a korszerű, a gazdaságos termék gyártási aránya csak akkor növekedhet megfelelő mértékben, ha ehhez tudato- ,san kapacitást, munkaerőt és más forrásokat teremtenek. A visszafejlesztés ép- penúgy tervszerű munkát, sokoldalú elemzést igényel, mint a fejlesztés. Különösen egy-egy termék gyártásának, illetve a termelési folyamatnak a teljes leállítása kíván alapos előkészíNégyszemköit a szeizmográffal Kecskeméten 44 éve kezdte meg működését a Földrengésjelző Állomás. Bizonyára közrejátszott ebben az is, hogy addigra már a városnak, ami ezt az elemi csapást illeti, szomorú „hagyományai” voltak. Murányi Károly, az állomás jelenlegi vezetője több mint háaom évtizede figyeli a műszer kormozott papírszalagokra rögzített jelzéseit, ellenőrzi a földrengésjelző készülék működését. (Pásztor Zoltán felvétele) tést Gondoskodni keö például a dolgozók folyamatos foglalkoztatásáról, az ellátás zavartalanságáról stb. Miért nem gazdaságos? Az okokat vizsgálva gyakran kiderül, hogy a nem gazdaságos tevékenység tervszerű, szervezett munkával gazdaságossá tehető és nem szabad azt megszüntetni A meglevő veszteségek mértékén, jellegén kívül a termék, vagy gyártási folyamat korszerűségét, jövőjét is szükséges vizsgálni. Mert előfordulhat, hogy az erőfeszítések éleve hiábavalók. Máskor meg esetleg a korszerűséggel tudatosan vállalt kockázati veszteségek felszámolása a feladat. Mert ritka az olyan korszerű új eljárás és termék, amely már a bevezetés pillanatában gazdaságos. A nem gazdaságos termelés tehát nem feltétlenül a rossz munka következménye. (Időnként persze rossz, főként szervezetlen munka is oka.) Még akkor sem, ha csak a visszafejlesztés és a leállítás az ( egyedül lehetséges megoldás. A fejlődés természetes velejárója a termékösszeté- ! tel változása. szüntelen megújulása. Csupán azok hibáznak, akik nem számolnak ezzel az objektív folyamattal: s nem gondoskodnak idejében a termék- összetétel felfrissítéséről; a fejlesztésről és a visszafejlesztésről. JELENLEG kétségtelen, hogy a természetes elavulásnál. a kívánatos mértéknél szélesebb a nem gazdaságos termelés köre. Mindenekelőtt azért, mert túl sok féle késztermék és részegység készül hazánkban, s így a gyártás nem lehet eléggé szakosított. Bizonyos termékek hiába, a legkorszerűbbek, ha nem elég nagy tömegben készülnek, szükségképpen ráfizetésesek. illetve nem versenyképesek. (Export esetén például állami támogatást igényelnek, hazai fel- használáskor viszont drágábbak az importtermékeknél.) A túl bőséges gyártmányválasztékot a nemzetközi munkamegosztás fejlesztésével csökkente hetjük. Ügy, hogy növeljük az importverseny szerepét. Lehetővé tesszük, hogy az olcsóbb, jobb, korszerűbb külföldi termék kiszorítsál a drágább és korszerűtlenebb hazait. S ezzel egyben más termékeink sorozat- nagyságát, exportképességet is fokozhatjuk. A NAGYOBB SOROZAT, az erősen szakosított gyártás korszerű és termelékeny technológia alkalmazását teszi lehetővé. Mindez persze beruházást, fejlesztési eszközöket követel. Sokan ez utóbbiak hiányával ma-' gyarázzák a nagyarányú nem gazdaságos ■ gyártást. Valójában — nemzetközi tapasztalatok szerint is — hazánkban nagy á termelő beruházások az új gépbeszerzések aránya. Csakhogy gyakran nem a technológia fejlesztése, hanem új munkahelyek létesítése a cél. A korszerű és termelékeny berendezések . is többnyire kihasználatlanok. A tennivalók egyértelműek. Felismerésüket viszont nem egyszer a tisztánlátás hiánya nehezíti. Tudjuk például, hogy a népgazdasági szinten is jelentős értékű vasúti járművek, motorvonatok, hajók, traktorok exportja nem gazdaságos. (A profilváltozás az érintett nagyvállalatok számára létkérdés.) De nem ismerjük a különböző vállalatok és termékek megbízható jövedelmezőségi rangsorát. A nyereség alakulása nem tükrözi megbízhatóan a gazdaságosságot. Az ár- és a jövedelem- szabályozás, az állami támogatások mértéke ’ stb. lényegesen befolyásolja, különböző irányba eltéríti a nyereség alakulását a nép- gazdasági szintű jövedelmezőségtől. Ez sokféle nehézséget, ösztönzésbeli torzulást okoz. Előfordulhat például, hogy nagyobb nyereséghányadot ér el az a vállalat, amely állami támogatással exportálja termékeit, mint az, amely nem szorul ilyen juttatásra^ EGY-EGY VÁLLALAT keretében azonban mindez nem zavarja számottevően a különböző termékek gazdaságosságának összehasonlítását, A vállalat gyártmányainak jövedelmezőségi rangsora alapján folyamatosan gondolkodni lehet a gyártmányösszetétel korszerűsítéséről: a listavezetők arányának növeléséről, s a sereghajtók felzárkózásáról, esetleg visszaszorításáról. K. J. 34. Szász a homlokára csapott. Pont e fölött a nagyon fontos megjegyzés fölött akart ő elsiklani. Hiszen ez annyit jelent, hogy Ehrenburgi Bayer Olgát bízták meg az ajánlat megtételével. Meg voltak győződve arról, hogy az anyagilag gyenge lábon álló, kiéheztetett mérnök kapva kap a 3 millió pengőn. Szász Balátai helyébe képzelte magát. Milyen nagyfokú önuralomra volt szüksége apósának, hogy nemet mondjon! Ha elfogadja a’ pénzt, nem árverezik el zártkutatmányait. Felesége a mellére borulva' kér bocsánatot, és újra a szerelmi kapcsolat néma és sötét, de boldog mennyországában élhetnek. Az új tröszt állandó munkát, elnöki tagságot kínál neki. Mindenbe beleegyeznek, csak ruházza' rájuk a lelőhelyek kiaknázási, értékesítési jogát. Bizonyára szerette a pénzt is. hiszen feleségének a márvány villa-ajánlat és a többi ígéret azt bizonyítja, hogy Balátai Jenő gazdag ember akart lenni. De Balátai emellett hazafi is volt. Inkább szakított az asszonnyal, inkább elment albérletbe, inkább vállalta az újabb adósságokat, csak ne kelljen átadnia a németeknek a baúxittelepeket. Ám, amire Balátai biztosan nem számított, az az árverezés volt A németek átlátszó trükkel a magyar állammal vetették el egy magyar ember felfedezéseit. Balátai azt hitte, a telepek maradnak, és azoknak a birtokában könnyen dacolhat a német zsarolással és anyósával is. Clodiusék.az ajánlat visszautasítására iszonyú dühbe gurulhattak. Még a bárónőnek is megmoshatták a fejét. Ludger Westrick és Schröder talán meg is fenyegették. De a németek nem ejtették a bárónőt, szükségük lehetett még rá. A kormányt sikerült rávenni az árverezésre és az új Bauxit RT megalakítására, sőt arra is, hogy abban a prímet a német megbízottak játsszák. Annyira azonban nem volttói biztosak a dolgukban, hogy Balátait is teljesen elfelejtsék. A németek világuralomra törtek, és a világuralomhoz nem volt elegendő a magyar bauxit. Az csak a villámháborúhoz kellett. Balátait később be akarták fogni újabb kutatásokra, ha kell, érőszak árán is. Európában számtalan tudóst dolgoztattak életveszélyes fenyegetésekkel, zsarolással, pénzzel, s módszereik szerint ehhez mindig felhasználták a családi adósságokat. Elrabolták az illető tudós lányát, bebörtönözték feleségét vagy fiát, és úgy kényszerítették munkára. Balátainál is végigpróbálták az összes elképzelhető eszközt, és nem rajtuk múlott, hogy csődöt mondtak. Balátait fel akarták használni,- voltak vele elképzeléseik. Ahhoz tehát, 'hogy eltegyék láb alól, még valaminek történnie kellett. Ebben az időben csak anyagilag akarták tönkretenni. A fizikai megsemmisítés gondolata még nem érett meg. És abban, hogy ez később felmerült, nem tudni, volt-e szerepe a Bauxit Tröszt vezetőinek. Miért követelt pénzt a bárónő ettől a kölni gyógyszerésztől, Alfred Flessburgertől? Ki ez az ember? Volt-e ennek valami köze akkor a magvarországi ügyekhez? ... Export-imnort céget vezetett. Melyiket? Jó lenne beszélni vele. Hátba tud valamit? Szász idegesen felnevetett. Agyongyötri agyát és már kényszerképzetei vannak. Flessburger és a Dédi biztosan érdekelt volt valamelyik üzleti tranzakcióban a sok közül. Onnan származik az ismeretségük. Az ügy szempontjából ez most lényegtelen. A megoldás kulcsa Balátainál van, azt kell megkeresnie. Dániel biztos volt a dolgában és tudta, jó nyomon jár. A következő kérdés, amire választ kell adnia, Balátai lelkiállapota az árverezés után. Elkeseredhetett-e a mérnök annyira, hogy véget vessen életének? Ha elkeseredett volna, s hiábavalónak tart minden közbeavatkozást, akkor nem megy el dr. Dénes György ügyvédhez, nem harcol a zártkutatmá- nyok visszaszerzéséért. Balátai azonban — mint ezt az ügyvéd számtalanszor kijelentette — elszánt akarattal küzdött. Az első fokon ; ugyan elutasították a kérvényét, de a második tárgyalás még .hátra volt. Sőt a Kúria döntése is... Miért lett volna öngyilkos a végső döntés előtt? Szász dr. Árvainak, a Műszaki Élet című lap főszerkesztőjének, egyik Balátairól írt cikkére emlékezett. Dr. Árvái Balátairól így írt:: „Pénztelenül, nyaki" adósságokbán tengődött, nyomorgott, lyukas cipőkben, rongyos télikabátban járt. Egy havas délután talá’koz tam vele. Nagy, fekete szeme lázasan égett árpában Lefogyott, keserű vonásai megkeményedtek. Olyan ember benyomását keltette, aki bármely pillanatban ütni, ölni, valamint felrobbanni képes. — Mit tehetek érted, Jenő? — állítottam meg. — Semmit! kiáltott dühösen és igaztalan vádakkal támadt rám, mintha mi, a mérnöki kamara, tudtunk volna valamit is tenni érte. Sajnáltam .. Balátai tehát a főszerkesztő szerint nyomorgott, emiatt dühös volt, ütni, ölni lett volna képes. De nem saját magát! Bár az események 1938-ban felgyorsultak. Hónapok alatt is sok minden történhetett. (Folytatjuk)
