Petőfi Népe, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-15 / 165. szám
Nyaral a gyerek Szabad Idő Méhészkedő nyugdíjasok Nyári vakáció Tízfordulós gyermekrejtvény-pályázat II. KIRÁNDULÁS A MÁTRÁBA Jancsi szüleivel autóbusz kirándulása vesz részt a Mátrában. A vízszintes 1. és 41. sorokból megtudjátok, melyik két helységben állt meg az autóbusz utasaival. Megfejtésül ezt a két helységnevet küldjétek be, július 20-ig szerkesztőségünk címére (Kecskemét. Kossuth tér 1.) 1 2 3 4 r~ 6 7 % 8 $ 9 10 11 $ 12 13 m 14 IS • 16 17 9 18 4 • 19 20 21 # • 21 5jj8 23 24 m 25 g£ao irr, 13 c 26 27 26 • 29 30 31 32 • 33 ?4 35 m 36 • 37 56 39 • • 40 • 41 $ Nem egyszer kísértem üdülésből hazaérkező gyermekeket. Már a pályaudvaron sugárzó arccal mesélték élményeiket. — Ne fecsegj annyit! Nézz Lacikára, micsoda jól néz ki! Híztál te egyáltalán valamit?... — korholta a minap egy mama már a pályaudvaron „túláradóan fecsegő” gyermekét. A tábor — nem „hizlalda” Sokan abból ítélik meg a tábori élet értékeit, hogy mennyit hízik a gyerek. Pedig neki esze ágában sincs hízni, vagy nem hízni! Ö csak egyszerűen jól akarja érezni magát: nagyokat fürdik, kirándul, számháborúzik, futballozik; és természetesen rendesen eszik is, hiszen a sok mozgás után óriási az étvágy. A gyerek részéről sohasem az étkezésen (még kevésbé a hízáson!) van a hangsúly. Hogy bőséges a koszt, természetesnek veszi, a régóta táborozok pedig megszokták. A táboroztatók- nak sem csupán a súlygyarapítás , a céljuk, hanem, hogy minél jobban érezze magát a nyaraló. Akkor is, ha esetleg egy izgalmas akadályverseny néhány dekába „kerül”. És így van az rendjén. Nem hizlaldában — táborban nyaral a gyerek. S ha élményeiről már a pályaudvaron is sugárzó arccal beszél, nyilván jól érezte magát. Ezért nem szabad, hogy a boldog találkozás hangulatát pont az rontsa el, akinek ölelésére — bármily nagyszerű is lehetett a tábor! — már annyira vágyott! Szakadt ruhában... — Istenem, hogy nézel ki?! Miket csináltatok ti ott?! Hát így adtam rád ezt a ruhát?... — hallottam ilyen és hasonló megjegyzéseket is. Pedig a pályaudvaron rendetlenül megjelenő gyerek inkább lehet figyelmeztetés a szülő számára, mint szidás tárgya. Általában azok érkeznek meg piszkos, esetleg szakadt ruhában, akiket otthon mindig és mindenben kiszolgálták. Az önállósághoz szoktatott diák nem eshet kétségbe, ha netán leszakad kabátjáról a gomb. A felső tagozatos már kimossa ingét, a szandál leszakadt pántját összetűzi — a szoktatástól és életkortól függően általában az összes „égető” rendbentartási munkát elvégzi két hétre szánt holmiján. A rendetlenül érkezők szüleinek inkább azon kell elgondolkozniuk — a találkozás örömét tompító korholás helyett —, hogy vajon eléggé önállóvá ne- velték-e gyermeküket? Természetesen nagyobb önuralomra van szükség, ha nemcsak rendetlenül tér haza, de pl. egy-egy értékesebb holmiját is elveszíti. Egyik esetet sem szabad elhallgatni, de ne az érkezés napján vonjuk felelősségre. Szeressen hazajönni... A tábori élet — közösségi élet. Meghatározott program szerint zajlanak a rendszerint romantikus, izgalmas napok. A szervezett, jó közösség pozitív hatással van az egyénre, ami nem egyszer abban is megnyilvánul, hogy a táborból érkező bizonyos új szokásokkal lepi meg az otthoniakat. Hogy a leggyakoribbakból ' említsünk: evés előtt megmossa a kezét, nem délig alszik, rendszeresen fogat mos stb. Nem azért teszi mindezt, mert a táborban bárki is pl. rendszeres fogmosásra kényszerítette volna, hanem mert szé- gyellte pajtásai előtt, hogy ő kevésbé igényes önmagával szemben. Ápoljuk\ ezeket az új, hasznos szokásokat, ha csak egy biztató szóval, dicsérettel is. Szükség esetén természetesen legyünk határozot- tabbak. Jó, ha az érkezés időpontjában együtt van a család. Tegyük kissé ünnepélyessé e napot, akár egy jobb ebéddel, szépen terített asztallal. A majdani felnőtt családhoz való hűségét, többek között, ilyen kedveskedésekkel alapozhatják meg a szülők. Törekedjünk hát arra, hogy — bármilyen hírrel és bármilyen körülmények között is — mindig szeressen hazajönni a gyerek. B. J. Lényegesen egyszerűbbek azok az előírások, amelyek a járadékok rendszerét tartalmazzák. Tulajdonképpen háromféle járadék adható a termelőszövetkezeti tagnak, de itt is, mint minden egyéb esetben, a járadékot feltételekhez kötik. Pontosabban fogalmazva, csak bizonyos feltételek mellett kaphat járadékot a termelőszövetkezet tagja. öregségi járadékra az jogosult (mondanunk sem kell, hogy csakis tsz-tágok- ról van szó), aki az öregségi nyugdíjhoz szükséges nyugdíjéveket nem szerezte meg, de legalább három éve tagja a termelőszövetTársadalmi tünet hazánkban, hogy egyre inkább egészségesebb, élet- erősebb emberek a nyugdíjba menő dolgozók. Ez így helyes, hiszen a megérdemelt nyugalom azért is van, hogy egy dolgos élet hátralevő részét minél szebben tölthesse. Sok embernek már előzetesen volt valami hasznos kedvtelése. Most, hogy nyugdíjba ment, folytatja. De akad nem egy idős ember, aki szeretne olyan hasznos elfoglaltságot keresni, ami nem nehéz, ahol elszösz- mötölhetne magános óráiban. Különösen vidéken adódik ilyen probléma. Nos, egyik hasznos időtöltés a méhészkedés. Sokan magukkal hozzák nyugdíjas életükbe, de többen választják is, mert némileg kiegészíti a nyugdíjat. A ma embere nem szereti a tétlenséget. Még nyugdíjas korban sem. Megszoktuk, megszerettük a munkát. Nem egy öregtől kaptam már ezt a választ; fiam, ha nem dolgoznék, már nem is élnék talán, mert elvitt volna a tétlenség rég! A nyugdíjasok esetében a munkavégzés nem annyira anyagi, mint inkább élettani, lélektani szükséglet. A ráérő nyugdíjasoknak ajánlanám, próbáljanak méhészkedni. Nem szégyen azt idősebb korban kezdeni! Nem is kell hozzá nagy szaktudás. Néhány kast majdnem mindenki tud kötni, egy-két ládát Qsszeszögelni. Rajt kezetnek és a férfi betöltötte hetvenedik, a nő pedig hatvanötödik életévét. Szükséges feltétel még az is, hogy sem neki, sem pedig vele együttélő házastársának számottevő jövedelme nincsen. Sokban hasonló feltételek szabályozzák a munkaképtelenségi járadékot is. Erre az a tsz-tag jogosult, aki a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges nyugdíjéveket nem szerezte meg, de legalább három éve tagja a termelőszövetkezetnek, az első, vagy a második csoportba tartozó rokkant és sem neki, sem pedig vele együttélő házastársának meg kapni szoktak, legfeljebb kér az ember az ismerős méhésztől, vagy nyugdíjához képest vásárol. Aztán kertjében elhelyezi azt a pár családot. Nem kell azzal neki vándorolnia! Kevés méhcsalád minden faluban megleli a szükséges legelőt. Egy nyugdíjas — ter- mészesen, ha egészsége és körülményei megengedik — 10—12 családot is el tud kezelni minden nagyobb nehézség nélkül. Csak hozzá kell látni. Az a néhány kas, köpű, láda ellátja népes családját — a nyalánk unokákat is! — aranyló mézzel. Bővebb esztendőkben még a piacra is jut, a felvásárlótelepre is kerül eladásra egy-két kanna méz. Sok idős méhészt láttam már, amint az ÁFÉSZ-te- lepen leadta méztermését. Megnyugtató, gyönyörködtető egy alkalmi méhes a kert zugában, ahol a napsütötte délutánokon meghúzódik a gazda, esetleg olvasgat ezt, azt, méhészkönyvet, régi korok és a mai világ sorát. Fáradó szemét méhein pihenteti. Ha nyugdíjban van is valaki, az még nem öreg! A ténykedő, tevékenykedő ember érzi, hogy rá még mindig szükség van, ha más módon is. Az átdolgozott élet második fejezetében is találni olyan elfoglaltságot, ami szép is, könnyű is és hasznos is magunknak, családunknak egyaránt. Ilyen a méhészkedés is. nincs számottevő jövedelme. A- harmadik járadék az özvegyi járadék. Erre az jogosult, akinek házastársa a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges nyugdíj évek megszerzése előtt, de legalább háromévi termelőszövetkezeti tagság után meghalt. Jogosult erre az öregségi, vagy munkaképtelenségi járadékos özvegye, ha hái zastársának halálakor a hatvanötödik (férfi a hetvenedik) életévét betöltötte, vagy az első, illetve a második rokkantsági csoportba tartozó rokkant és nincs számottevő jövedelme. Jogosult továbbá az özvegyi járadékra az is, aki hatvanötödik, illetve hetvenedik életévét a házastárs halálát követő 12 hónapon belül eléri, illetőleg az első, vagy a második csoporba tartozó rokkanttá válik. Ha az együttélő házastársak mindegyike jogosult öregségi, vagy munkaképtelenségi járadékra, ezt a járadékot csak a férj után lehet megállapítani. Külön élő házastársak részére csak akkor lehet kü- lön-külön öregségi, illetve munkaképtelenségi járadékot megállapítani, ha a házastársak az igénybejelentést megelőző öt év óta külön élnek, vagy ha ez a különélésük a termelőszövetkezetbe történt belépésük időpontjában is fennállott (még ha a belépéskor csupán három éve éltek külön akkor is) és beviteli kötelezettségüknek is külön-külön tet%k eleget. VÍZSZINTES: 8 Ilyen medve is van. 9. Fere ikerszava. H. Regényeket ír. 12. Harap. 14. Fogadás. 15. Rag, -re párja. 16. Gabona őrlési melléktermék. 18. Személyes névmás. 19. A nátrium vegyjele. 20. Minisztertanács. 22. A vízszintes 36. fordítottja. 23. Tartalék. 25. Férfinév. 26. Zseblámpa áramforrása. 28. Cin. 29. Gonosztevő. 33. Magyar Endre. 34. Élte. 36. Rossz tojás. 37. Félvendég. 38. Színültig. 40. Fedél. FÜGGŐLEGES: 1. Író, a szegedi városi múzeum igazgatója volt (Ferenc 1879—1934). 2. Kerti szerszám. 3. Állóvíz. 4. NépHa a konyhában vagy a fürdőszobában egy-egy csempelap meglazul, Az öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékhoz szükséges' háromévi tsz-tagsági időbe be kell számítani azt az időt is, amelyben a tsz-tag a termelőszövetkezetbe történt belépést megelőzően megszakítás nélkül szakszövetkezetnek, vagy mezőgazda- sági társulásnak, ifjúsági szövetkezetnek volt tagja. Az igénylő és házastársa jövedelmét a számottevő jövedelem szempontjából külön-külön kell figyelembe venni és ha így fejenként az nem éri el a 260 forintot, akkor úgy kell tekinteni, mint akinek nincs számottevő jövedelme. A háromféle járadékra való jogosultság annak a hónapnak az első napjától számít, amely hónapban a szükséges feltételek közül valamennyi teljesült. Nem jogosult öregségi, illetve munkaképtelenségi járadékra, akinek tsz-tagsága megszűnt (mivel ez az egyik alapvető feltétel). Munkaképtelenségi járadékra viszont az nem jogosult, aki rokkantságát szándékosan maga okozta. És természetesen nem kaphat özvegyi járadékot, aki a termelőszövetkezeti tag halálát, vagy a járadékos halálát szándékosan maga okozta. > > Az öregségi és a munkaképtelenségi járadék összege havonta 300 forint. Az özvegyi járadék viszont havonta 240 forintot tesz ki. « , | (Következik: A pótlékok) szerű magyar színész (István). 5: Keresztül. 6. Német Z. 7. A legelő. 8. Vonatkozó névmás. 10. Női név. 12. A Molibdén vegyjele. 13. Recept. 16. Boglya. 17. Az elektromos áramerősség egysége. 19. Helyhatározó- — nél párja 21. Taszít. 22. Csütörtököt követi. 24. . Halottak nyughelye. 25.’ Üzlet. 27. Nem jövő. 31. Barát, szövetséges. 32. Opus. 35. Nem mögé. 37. Ültet. 39. Több- e. 40. Személyes névmás. (Zala József) • Múlt heti rejtvényünk, a Hobby helyes megfejtése: Fényképezés, Sztárfotó, Gyufacímke. vagy leesik a falról, nem kell mindjárt javító vállalathoz vagy iparoshoz fordulnunk, mert a lapok visszahelyezését könnyűszerrel elvégezhetjük magunk is. A visszarakás egyszerűsége és gyorsasága abban áll, hogy nem kell a régi alapot levernünk, hanem egy tartósságot biztosító keverékanyaggal arra vissza kell ragasztanunk. Az eljárás a következő : Az összegyűjtött csempéket letisztítjuk, (a rátapadt szemcséket egy rossz késsel levakarjuk), egy vödör meleg vízben, melybe három evőkanálnyi oltott meszet tettünk, körülbelül 2—3 óráig áztassuk. A telítés után a felületeket, ahová a lapokat visszahelyeznénk, ebből a meszes vízből vett rongynedvesítéssel alaposan beitatjuk, egymásután többször is, míg a felrakást elkezdhetjük. Ezután híg pépet csinálunk két rész hígított mészből és egy rész ce- > mentből, s ez lesz a ragasztóanyagunk. A nedves csempelap közepét dúsan elkenjük a péppel, majd a falfelületbe nyomjuk. Egy fadarabbal gyengéden rákopogunk a csempelap minden részére, az anyag egyenlete^ terjeszkedése és tapadása érdekében. Ezzel a munka kész, következnek a többi csempelapok. Egy-egy csempelap visszaragasztása egy-két , percet vesz csak igénybe, tehát egy óra. alatt akár 50 csempét is fel tudunk rakni. Zs. Z. Zs. B. Dr. Gál Sándor sorozata a szövetkezeti nyugellátásról XXI. A járadékok Csempefelrakás — házilag
