Petőfi Népe, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-15 / 165. szám

1972. július 15, szombat 3. oldal •• Ötvenéves a Japán Kommunista Párt 1922-ben alakult meg, jú­lius 15-én ünnepli fennál­lásának 50. évfordulóját a Japán Kommunista Párt. A párt — amelynek japán neve Nihon Khjoszánto — fél évszázados működése során mindig felvette a harcot a reakció, az elnyo­más erőivel. Sokszor igen nehéz körülmények között. 1923-ban letartóztatták a JKP vezetőit, 1924-ben il­legalitásba kényszerült a párt, 1929^ben a reakciós több prefektúrában közös' jelöltet állítottak. A kom­munista párt minden poli­tikai csoporttal hajlandó együttműködni, a követ­kező elvek alapján: az USA és Japán közötti ka­tonai szövetség felbontása, az ország semlegessége, harc a nagytőke ellen, küzdelem a militarizmus ellen, a nép érdekeit szem előtt tartó gazdaságpoliti­ka. Az 1969 decemberi parlamenti választásokon a Szállítják a takarmányt az átvevő telepekre kormány terrorhadjárata nyomán számos kommu­nista vezetői meggyilkol­tak. A fasiszta rendszer ve­resége után 1945-ben legá­lis lett Japán kommunis­táinak pártja. 1950-ben azonban az amerikai meg­szállók a koreai háborút kihasználva, üldözési kam- pahyt indítottak a JKP el­len, törvényen kívül helyez­ték a központi bizottság tagjait, betiltották a párt­sajtót. 1955-ig a JKP gya­korlatilag féllegális hely­zetben volt. 1961-ben a párt új programja mérle­gelve az országban levő helyzetet, a lehetséges fel­adatokat, megfogalmazta az antiimperialista és anti- monopolista harc legfonto­sabb célkitűzéseit. A JKP arra törekszik, hogy nem­zeti demokratikus egység­frontba tömörítse az ösz- szes demokratikus szerve­zeteket, csoportokat, és együttműködést teremtsen a szocialista párttal.. Az 1971 márciusi önkormány­zati választások előtt egy ilyen megállapodás alapján a JKP és a szocialisták párt 3 millió 200 ezer sza­vazatot kapott (ez az ösz- szes szavazatok 7 százalé­ka — az 1967. évi válasz­tásokon elért 4,7 százalék­kal szemben). A parla­mentben a korábbi 10 he­lyett 14 kommunista kép­viselő ül. A városi taná­csokban^ ahol eddig nem volt a pártnak képviselete, 70 kommunista foglal he­lyet. 1970-ben, a legutóbbi kongresszuson — amely an­tiimperialista programot fogadott el, — megállapít­hatták, hogy a JKP-nak 300 ezer tagja van és két- millióan olvassák a párt sajtóorgánumó.t, az Akaha- tát, a Vörös Zászlót. Képünk gyakran megis­métlődő mozzanatról ké­szült. Egy .tüntetésre — amelyet a párt szervezett — rátörnek a rendőrség osztagai. Az utóbbi időben e tömegdemonstrációra el­sősorban a japán kormány Amerika-politikája adott okot. A felvételünkön lát­ható tokiói megmozdulá­son százezren veitek részt. —y —s már arra utalt, hogy „az elnök megújulási elképzelé­seit alighanem alárendelte a folyamatosság igényé­nek ...” Ezek a finom sza­vak azt jelentik, hogy új ember ide, új ember oda, azért elsősorban mégis ar­ra ügyeltek, hogy a nagy­tőkét at eddigi kulcsembe­rek megtartásával meg­nyugtassák. A belső „ötös­fogat”, vagyis a pénzügy-, a külügy-, a hadügy-, az igazságügy- és a belügymi­niszter a helyén maradt, a kormányátalakítás tehát a legfontosabb hatalmi posz­tokat nem érintette. És hogy a jobboldalnak nyúj­tott kedvezményt is ellen­súlyozzák, a liberálisnak te- kifitett Edgar Faure volt miniszterelnököt, is bevon­ták a kormányba, s meg­bízták az ún. szociális kér­dések felügyeletével. A párizsi lapok szerint vár­ható, hogy Faure egész sor szociális jellegű . ígérettel áll majd elő — amint ez egyébként a választások előtt szokásos Franciaor­szágban. Maga Messmer miniszterelnök (aki nem a nemzetgyűlés előtt, hanem tévé-nyilatkozatban mutat­kozott be és ezzel is jelez­te, hogy a kormány nem sokra tartja a parlamentet) máris ^megígérte, hogy újabb munkaalkalmakat teremt, növeli az életszín­vonalat és csökkenti az adóterheket. A kommunista és a szo­cialista párt közös kor­mányprogramja nem hol­mi választási katalógus, nem üres Ígéretek listája, hanem nagyónis reális, megvalósítható program, amely lehetővé tenné a né­pi egységkormány sikerét, egy olyan demokratikus al­ternatíva kibontakozását, amely lényegében megnyit1 hatná a szocialista Fran­ciaországhoz való átmenet útját. Óriási tehát a tét. Ezért rendkívül éles vá­lasztási küzdelem tanúi le­szünk majd a jövő tavasz- szal, de lehetséges, hogy már ezen az őszön. R. 1. (Folytatás az 1. oldalról) 14,5 százaléknál magasabb nedvességtartalmút még nem' találtak, és 78,8 kg volt az átlagos hektoliter­súlyuk az átvett kenyér­gabona-tételeknek. Sajnos, acélosságban nem közelítet­ték meg a tavalyi termést. A városföldi Dózsa Tsz bú­záját mérték a legjobbnak, amelynek 65 százalékos volt az acélossága. 1971- ben számos gazdaság ka­pott a búzájáért minőségi felárat, mert a termény­ben 80 százalékot megha­ladta az acélos búzaszemek aránya. A kecskeméti körzeti üzemnek a városföldi Dó­zsa Tsz az egyik legna­gyobb terményszállítója. Amikor az értékesítési szerződést megkötötték, a városföldi szövetkezet 140 vagon búza átadását vállal­ta. Azóta a közös gazdaság 220 vagonra emelte fel az állami felvásárlónak szállí­tandó mennyiséget. Szabadszálláson Mohácsi István, a kecskeméti kör­zeti üzem malmának ve­zetője közli, hogy szerdán reggel megkezdték az új­búza őrlését. A helyi Jó­zsef Attila, a Lenin, a Ma- thiász valamint á Zöld­mező Termelőszövetkezet, a szalkszentmártoni Hunyadi és a kunszentmiklósi Bösz- töri Tsz küldött eddig na­gyobb mennyiségű ter­ményt. Kedd estig 235 va­gon búzát vásároltak meg a környékbeli szövetkeze­tektől. A szabadszállási ma­lom lisztjéből sütik a ke­nyeret a helyi pékségen kí­vül Izsákon, Fülöpszállá- sön, de rendszeresen kül­denek finomtészta lisztet Budapestre és környékére. A napokban Fótra indítot­ták nagy szállítmányt. Példás rend és tisztaság a szabadszállási malom ud­varán. A hatalmas szín alatt a Zöldmező és a Le­nin Tsz járműveit ürítik a szövetkezeti terményát­adók és a malom rakodói. Munkájukat könnyíti a nemrég felszerelt pneumati­kus gabonafelszedő, amely az ömlesztve tárolt búza lapátolásának fárasztó munkájától mentesíti az üzem dolgozóit. A szűkös pénzügyi keretek ellenére a Gabonafelvásárló és Fel­dolgozó .Vállalat folytatja körzeti üzemeinek műszaki fejlesztését, hogy ezzel is zökkenőmentesebbé tegye a terményfelvásárlást. K. A. AMERIKAI ÉVTIZEDEK Több millió magyar, ma­gyarul beszélő ember él külföldön. Közülük sokan forradalmi, demokratikus gondolkodásúakat egyesítő ták el hazájukat. Magam olyanokkal is találkoztam, akik kint ismerték fel a társadalmi ellentmondáso­kat, a kor fejlődésirányát. Elég erős a kinti, haladó gondolkodásukat egyesítő magyar szervezetek von­zása. A sommás ítéletek, az általánosítások veszélyre figyelmeztet, hasznos ada­tokat tartalmaz az ameri­kai évtizedek címmel, Gárdos Emilről készített portréfilm. Eljött az ideje, hogy mű­ködési területüktől füg­getlenül számba vegyük a munkásmozgalomban dol­gozó valamennyi magyar ember tevékenységét. A szerda este vetített film megfelelt a fenti cé­loknak. Hasznos, . értékes alkotás. UNGOR ELTŰNT? Sajátos Urbán Ernő-mű- vet láttunk csütörtökön es­te. Az újabban a mikro­fonnal is nagyszerűen bá­nó író mindig a kiegyen­súlyozott, harmonikus em­beri lét lehetőségeit kere­si. Csodálja azokat, akik szembe szállnak a sanyarú körűim ény ekkel. Eddigi dokumentumfilm­jeinek a hősei kitartóan harcoltak az élet — a kör­nyezet, a társadalom, bo­tor rendelkezések —, igaz­ságtalanságaival és a fény­re küzdötték magukat. A hajthatatlanságot, a már­Évente tízmillióval több csirkét hizlalnak Bács-Kiskun megye te­kintélyes szerepet tölt be az ország baromfitenyész­tésében. Tyúkfélékből, ví­ziszárnyasokból itt találha­tó a hazai állomány tíz százaléka. Annak a 3360 vagon szárnyasnak, ame­lyet a Kecskeméti Baromfi­feldolgozó Vállalat a kör­zetéhez tartozó öt megyé­ben évente megvásárol, 32 százaléka a Kiskunság és a Bácska állami, szövetkezeti és háztáji gazdaságaiból származik. A megyei tanács vb me­zőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya, az Agrártu­dományi Egyesület és a gö­döllői Kisállatlenyésztési Kutató Intézet pénteken azért rendezett tanácsko­zást Kecskeméten, hogy a megye gazdaságainak a korszerű baromfitenyésztés fellendítéséhez elméleti és gyakorlati segítséget nyújt­son. Dr. Király László, a megyei tanács vb mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes veze­tője köszöntötte az érte­kezleten megjelent szövet­kezeti, állami gazdasági szakembereket, ÁFÉSZ-el- nököket, kutatóintézeti ve­zetőket. Megnyitó beszédében han­goztatta, hogy a táplálko­zás korszerűsödése folytán igen keresett lett a barom­fihús. Ezzel magyarázható, hogy a megye ■ baromfite­nyésztése az elmúlt tíz esz­tendő alatt 75—80 száza­lékkal emelkedett. Bár az évente értékesített tyúkfé­lék és víziszárnyasok 70 százaléka a háztáji gazda­ságokból származik, igen jelentős a nagyüzemi állat- tenyés^tőtelepek hozamá­nak növekedése. Ehhez nyújt évről évre nagyobb támogatást a gödöllői inté­zet kutatóinak tudományos munkája. Ennek részleteiről beszélt vitaindító élő--'1 '«óban Pe- tőházi Gábor. - gödöllői Kisállattenyésztési Kutató Intézet igazgatója. Elmon­dotta, hogy. az ott klte­nyésztett broilercsirke igen jó tulajdonságokkal rendel­kezik. A gödöllői telepeken már 2,1 kg abrak felhasz* nálásával előállítható egy kilogramm magas tápérté­kű baromfihús. Az 1960-as évek elején, amikor hib­ridbaromfi még nem volt a szocialista országokban, átlagosan 5,8 kg abrakra volt szükség egy kilogramm baromfihús termeléséhez. Most az új hibridfajták tar­tásával 1985-ig évente tíz­millióval több broilercsir- két hizlalnak meg Magyar- országon és bevezetik a gazdaságos ketreces tartási módszert. Az előadást követő vita során a gödöllői intézet munkatársai válaszoltak a kutatással összefüggésben hozzájuk intézett kérdések­re. Az Agrártudományi Egyesület, a megyei mező- gazdasági szakigazgatás kezdeményezésére e szak­mai tanácskozás összehívá­sára hasznosnak bizonyult. Kár, hogy az érdekeltek közül sokan távol marad­tak a megyei tanácsháza dísztermében lezajlott ren­dezvényről. • K. A. már reménytelen megkí­sérlését, aj emberfeletti erőfeszítést ábrázolta sor­sukban. Nappirkadattól sötétedés­ig dolgoznak a vasfejű ungoriak is. A munka ná­luk nemcsak a kiteljesedés eszköze, az élet értelme, hanem a szerzésé is. Ungor tulajdonképpen már eltűnt a föld színéről. A vagyon, a javakat min­denek fölé helyező szem­lélet szereplői viszont ma is riasztanak^ A szorgal­mas. vasfejű ungoriak egyike-másika fontosabb­nak tartja a „mégegykis- szőlőt, mégegj^iázat” am­bíciókat saját egészségé­nél. Szűcs László rendező és Neumann László operatőr nevét is említenünk kell> amikor a sikeres doku­mentumfilmet méltatjuk. Hcltai Nándor A vb-ülések napirendjén a szociálpolitika és a kereskedelem Hároméves munka ered­ményeiről, gondjairól szá­molt be Kecskemét Város Tanácsa Végrehajtó Bizott­ságának Halász Erzsébet, a szociálpolitikai csoport ve­zetője. Bevezetőként hangsúlyoz­ta, hogy az eltelt idő alatt nagy fejlődést értek el az öregekről való gondosko­dásban. A beszámoló a to­vábbiakban tájékoztatta a végrehajtó . bizottságot a tsz-tagok, a vakok és csök­kent munkaképességűek szociális segélyének mérté­kéről, majd ismertette, mi­lyen anyagi segítségben ré­szesítik a sokgyermekes anyákat. Megkülönböztetett gon­dossággal foglalkozott mind a beszámoló, mind a vég­rehajtó bizottság a szabad­ságvesztésből szabadultak Utógondozásával és elhe­lyezkedési lehetőségeivel. A beszámoló végül a házi gondozás jelenlegi helyze­téről adott tájékoztatót, majd a vb figyelmét a szo­ciális otthoni ellátás továb­bi javítására irányította. A végrehajtó bizottság a beszámolót elfogadta, és a. csoport munkáját elisme­résben részesítette. Második napirendi pont­ként a városközpont for­galmi tervpályázatának eredményéről Juhász Ist­ván, a városi tanács főmér­nöke tájékoztatta a végre­hajtó bizottságot. A Kecskeméti Városi Ta­nács Végrehajtó Bizottsá­gának ülése bejelentések­kel ért véget. * Ugyancsak tegnap tartott ülést Kiskunhalas város tanácsának végrehajtó bi­zottsága. Elöljáróban dr. Fodor Jó­zsef vb-titkár a lejárt ha­táridejű határozatok vég­rehajtásáról adott tájékoz­tatót, majd Mészáros Imre, a kiskunhalasi ÁFÉSZ igazgató elnöke beszámolt a szövetkezet 197Í. évi ke­reskedelmi tevékenységé­ről. Á vb a beszámolót ja­vaslatokkal kiegészítve el­fogadta. Végül megtárgyalta és elfogadta a végrehajtó bi­zottság a szövetkezetek személyzeti munkájáról szóló tájékoztatót. *5z. F. N övényvédelmi tanácskozás , A kiskőrösi járási agrár­klub és a Mezőgazdasági Szakszövetkezetek Területi Szövetsége pénteken nö­vényvédelmi tanácskozást tartott Kiskőrösön. A kör­zet szakszövetkezéteinek el­nökeinek és szakemberei­nek dr. Bognár Sándor, a Kertészeti Egyetem tan­székvezető tanára, a me­zőgazdasági tudományok kandidátusa tartott előadást a szőlő- és gyümölcsültet­vények kártevőiről, illetve az időszerű növényvédelmi teendőkről. Az előadást kö­vetően pedig a szakembe- ’ rek kérdéseire válaszolt, megbeszélték a növényvé- d őszerek használata közben előadódó leggyakoribb problémákat, Tilos belépődíjat szedni a lemezkluhokban A Belkereskedelmi Mi­nisztérium hivatalos lapjá­ban, a Kereskedelmi Érte­sítőben megjelent közle­mény egy szabálytalanság megszüntetésére figyelmez­teti a vendéglátóipari üze­meket. Egyes vendéglátó- üzletekben ugyanis „lemez­klub” címén belépődíjat szednek, holott a vendéglá­tóipari árak szabályozásá­ról még 1967-ben kiadott utasítás értelmében csak zene- . vagy műsorszolgálta­tás alkalmával lehet felszá­molni belépődíjat. Kimond­ja ugyanis az.utasítás, hogy a gépzene — rádió, lemez­játszó, wurlitzer stb. —ese­tén zenés árat felszámítani nem szabad, tehát belépődí­jat sem kérhetnek, mert ilyen díjazásra csak „élő zene” vagyis jelenleg ze­nekar játéka esetében van lehetőség.

Next

/
Thumbnails
Contents