Petőfi Népe, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-02 / 154. szám
4 1972. július 2, vasárnap 3. oldal Budapest — Solt — Kecskemét Megkezdődött • a vándorgyűlés Szombaton indult el Budapestről a Magyar Földrajzi Társaság, a Bács- Kiskun megyei Tanács és 8 TIT Bács-Kiskun megyei Szervezete által rendezett vándorgyűlés több résztvevője. Útvonaluk Solton keresztül vezetett Kecskemétre, melynek során megtekintették Ráckevét, ahol dr. Dobrai Lajos, a ráckevei Duna-szakasz idegenforgalmú jelentőségéről és üdülő- irületének fejlesztéséről ! irtott előadást. Déltájban . Kiskunsági Állami Gazdasággal ismerkedtek a résztvevők — itt lovasbemutatót is láthattak és megnézték a kacsatelepet. A délutáni programban Szalkszentmárton és környékének megtekintése szerepelt. A gyűlés szakvezetője ezúttal Majsai Károly tanár volt, aki kalauzolta a hallgatókat a Petrovics- házban és a Petőfi Múzeumban. Kecskemétre este hat óra tájban érkeztek meg az autóbuszok. A mai napon délelőtt előadásokra kerül sor Kecskeméten, a városi tanács dísztermében, ahol szó esik a tanyás településrendszerekről, az alföldi városok agrárszerkezetéről és megyénk iparosításának sajátos vonásairól. Hétfőn a Szikrai Állami Gazdaság és a Tőserdő várja a vendégeket. Hegemlékezés a nemzetközi szövetkezeti napról A Szövetkezetek Bács- Kiskun m'gyei Bizottságának Elnöksége szombaton délelőtt kibővített ülésen emlékezett meg az 50. nemzetközi szövetkezeti napról. Kecskeméten, a szövetkezeti székházban tartott ün- neoségen részt vett dr. Glied Károly, a megyei tanács elnökhelyettese, dr. Malos László, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője. Pesir Istvánnak, a bizottság elnökhelyettesének I bevezetője után Brachna János, a bizottság soros elnöke méltatta a nemzetközi szövetkezeti nap jelentőségét. Egészségügyiek kitüntetése Szombaton a Szentkirályi utcai Semmelweis-terem- ben kiváló, illetve érdemes címmel tüntettek ki több orvost és gyógyszerészt, valamint kiosztották az egészségügy kiváló dolgozója jelvényeket. Az ünnepi eseményen részt vett dr. Kornidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese. Bács-Kiskun megyében Kiváló orvos lett: dr. Ma- kay László, a Kiskunhalasi Városi Kórház igazgatója. Érdemes gyógyszerész: Varga Gyula, a Megyei Gyógyszertári Központ főgyógyszerésze, Kecskemét. Az Egészségügy kiváló dolgozója: Tóth Pálné, a Kiskunhalasi Városi Kórház ápolónője. Mindennapi kenyerünkért (Folytatás az 1. oldalról) jószág. Majdhogynem ma- gasföldszintnyi bakján zömök, szemüveges kormányos „viaskodik” most. hogy itt a dülöút közeli hepehupákon is engedelmesen teljesítse parancsát a gépmonstrum. Ahány mozgatható, „fognivaló” van a kezeügyében a kom— Megettük és megyünk tovább. A meteorológia esőt jósol — pillant a sötétedő fellegekre. — Mikor keltek? — Négykor, ötkor indulunk. Karbantartással kezMég ötvenegyben. Azóta kombájnosok vagyunk. Nemes Imre 1949-ben a gépállomáson kezdte. 1989- ben vette át a gépeket a téesz, azóta a Vörös Csillag kombájnosa. De már folytatja is társai bemutatását, ahogy közelebb s távolabb vonulnak gépeikkel. Patai József, Nyers Ferenc, Fári Sándor és Ágó Sándor. irtelen s türelmetlen zúgással működni kezd mellettünk. Nemes Imre kombájnja. Az imént pattant fel rá egy fiatalember, s pillanatok múlva benne „zíszik” a géppel az árpatengerben. Arcán ugyanaz a figyelő feszültség, ami a többié - kén. Ülnek, de testük szinte merevnek ható mozdulatlanságában csupa erő, összpontosítás. Karjuk a- zonban állandó munkában, izmaik együtt érzik a géppel a gabonaszárak csomóinak, a talaj buckáinak kötekedését. — Dömsödi Sándor segédvezető — int a távolodó fiatalember felé Nemes Imre, s magyarázza, hogy Szemerédi Istvánnal ők ketten a hat kQmbájnos mellé beosztott segédvezetők. — Mekkora a gabonaterület; mi a norma? — érdeklődöm egy kicsit azzal a hátsó gondolattal is, hogy megtudjam. tájékozottak-e „saját dolgaikról”? — E zerötszáznyolcvan- hat hold a gabonavetés két üzemegységben. Árpa csak ezen a részen van, 139 hold. Tervünk .a 6 kombájnra: 78 hold naponta, azaz gépenként 13 hold. Mázsánként 1 forint 58 fillért kapunk... Vajon egyik-másik ipari üzemben ismeri-e minden munkás, miért — mit kap? ondol-e az egykori aratásokra? — Csak úgy, hogy ma már parasztembernek se olyan feltűnő, hogy — ni, aratnak. Embert alig lát a földeken. Régen egy ilyen erős holddal ’ egy kaszás ' s egy marokszedő bírt el naponta. S hajnali kettőkor keltünk, hogy előre megcsináljuk a kötelet a kévékhez. Magunk raktuk a kereszteket is, hogy minden fillért megfogjunk.. 1 Kommencióért, ami vagy elég volt. de legtöbbször nem... Egyszer, — a repülőgépek akkor már az aratókat is megtámadták — nem volt kenyérnekva- ló se. Apámék kértek a gazdától, kölcsönbúzátj tudták, hogy vermelve van nekik jócskán: „Hát még mit nem? Majd a ti kedvetekért megbontom a gabonásvermet!” — ezzel elégített ki benünket a gazdasszony. Pedig egész famíliánk nekik szolgált __ D e nyájas lett az öregasz- szony, mikor a felszabadulás után, fogságból jövetelemkor találkoztunk: „Mikor jössz már el Imre gazdádat meglátogatni?” Hát még mit nemA. Búcsúzás előtt még a mai menüről számol be Nemes Imre. Lebbencsleves volt, burgonyajőzelék hússal és palacsinta. — Mindig príma, s amennyi kell. Autó hozza ki. Az árát elfelejtettem megkérdezni, A központban megtudtam: az aratásban közvetenül résztvevők• térítésmente- en kapják. Tóth István bájn bonyolult vezérlő szerkezetéből, igencsak mindet működteti. Ha „aránylik” is az óriásgép és vezetője körül a levegő, az biz’ nem aranypor. Nagyon is prózai, a verejtékes bőrt csípő tö- rektörmelék az. Kellemetlenebb, mint a napmeleg, ezért is visel még fakókék pulóvert is inge fölött Nemes Imre kombájnos. Barna svájcisapkája szorosan borul ezüstöződő hajára, amelyen jócskán megfogta a gabonaport az izzadság. Szemüvegének keretéből sem érkezett lecsurogni a veríték, felitta a borostái közt megült lö- rekpor. — Ennyi volt az ebédszünet? — kovpintok a karórámra. Nemes Imre: — Ebből az árpából 19 mázsát adott egy hold dunk, aztán ha a harmat felszáll, vágunk ... Este 7-ig, 8-ig; a harmattól függ. — Aratott-e valamikor kaszával? — Hogy arattam-e? Hatéves korom óta cseléd voltam. Cseléd, részesarató volt az apám is. Gyereknek is tudni kellett markot szedni. . . Kaszáltunk bizony. A többiek is — tekintett körül az érettsárga gabonatáblán. s ahogy szeme elkapja egyik, kombájnt a másik után, mondja a neveket, meg hogy ki milyen számú kombájnnal dolgozik. Ipari szervezettség. — Kurucz Mihály az 5- ösön ül. Vele együtt elsőként végeztük el a kombájnvezetői tanfolyamot.
