Petőfi Népe, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-02 / 154. szám

Z. oldal 1973. július 2, vasárnap Sikeresen indult a komplex program A KGST titkárának cikke Hazaérkezett az MSZMP küldöttsége A Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bi­zottságának meghívására június 28-tól július 1-ig Moszkvában tartózkodott a Magyar Szocialista Mun­káspárt küldöttsége. A de­legációt Aczél György, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára és Óvári Miklós, a Köz­ponti Bizottság titkára ve­ZGttG. Az MSZMP küldöttsége időszerű ideológiai, tudo­mányos és kultúrpolitikai kérdéseket tanulmányozott, s megismerkedett az SZKP XXIV. kongresszusán ho­zott határozatok megvaló­sításának tapasztalataival az ideológia területén. A küldöttség tagjai látogatást tettek az SZKP Központi Bizottságának osztályain, az SZKP Központi Bizott­sága mellett működő Marxizmus—Leninizmus Intézetében, a központi bi­zottság mellett működő Társadalomtudományi Aka­démián, a Szovjetunió mi­nisztertanácsa mellett mű­ködő állami tv- és rádió bizottságban és a MOSZ- FILM stúdióban. A delegáció szombaton hazaérkezett Budapestre. Hazánkba látogat Ne Win Ne Win, a Burmái Unió forradalmi tanácsának el­nöke a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsának és kormányának meghívá­sára július folyamán baráti látogatásra hazánkba érke­zik. (MTI) Események sorokban Castro Voronyezsbe látogatott A hivatalos baráti látoga­táson a Szovjetunióban tar­tózkodó Fidel Castro, a Ku­bai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első ' titkára, a forradalmi kor­mány elnöke szombaton | Moszkvából a Don melletti Voronyezsbe utazott. Fidel Castrót vidéki látogatására elkísérte Alekszej Koszigin, a Szovjetunió miniszterta­nácsának elnöke, Konsztan- tyin Katusev, az SZKP Központi Bizottságának tit­kára és több más hivatalos személyiség. így búcsúzik Szato Az utolsó napjait élő Sza- to-kormány, amely egymás után emeli a közszolgálta­tások árait, nem feledkezett meg az államkassza számá­ra egyáltalán nem mellékes bírságolási rendszer meg­szigorításáról sem. Huszon­négy év óta először, de mindjárt négyszeresére nö­velték a bírságolási díjakat július elsejével. Kínai—ceyloni megállapodás Pekingben Szirimavo Bandaranaike asszony cey­loni miniszterelnök, Csou En-laj kínai miniszterelnök és Li Hszien-nien minisz­terelnök-helyettes jelenlété­ben aláírták a Kínai Nép- köztársaság és Ceylon gaz­dasági és műszaki együtt­működéséről, valamint egy gyapotfeldolgozó üzem épí­téséről kötött megállapodá­sokat. MOSZKVA (MTI) Bár a szocialista gazda­sági integráció komplex programjának elfogadása óta még egy év sem telt el, az indulás jó volt. — írja a Szocialisztyicseszka- ja Indusztrija című szov­jet napilap szombati szá­mában Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára. Most dolgoznak azokon a javaslatokon, amelyek szá­mos nagy kohászati, vegy­ipari, cellulóz és faipari üzem közös létrehozását irányozzák elő a Szovjet­unió és néhány más ország területén. Nagy munka folyik a nemzetközi gazdasági és tu­dományos-műszaki szerve­zetekben — a közös teher­vagonparkban, a csapágy­WASHINGTON, NEW YORK George McGovern szená­tor, az elnökjelöltségre pá­lyázó demokratapárti me­zőny legesélyesebb tagja pénteken a jelentős politi­kai befolyással rendelkező AFL—CIO szakszervezeti szövetség washingtoni ren­dezvényén tartott beszédet és eddigi választási „témá- itt” folytatva reagált Nixon elnök csütörtöki kül- és belpolitikai sajtóértekezle­tére. McGovern rámutatott, hogy Nixon elnök szándé­kosan félrevezeti az ame­rikai népet, amikor azt ál­lítja, hogy az amerikai fog­lyok szabadon bocsátása érdekében kell folytatnia Észak-Vietnam bombázását. A dakotai szenátor han­goztatta, hogy ezzel a poli­tikával csak megnehezíteni lehet az amerikai foglyok kiszabadítását, majd ismét kijelentette: ha elnyeri az elnökséget, 90 napon belül kitűzi az amerikai haderők Vietnamból való teljes ki­vonásának határidejét és Megdöbbentő hír járta be a héten a világsajtót a politikai zűrzavarral, s a jobbratolódás veszélyével küzdő Olaszországból. Az Olasz Köztársaság 1948-ban és 1952-ben tör­vényeket hozott a jeloszla­tott fasiszta párt újjászer­vezésének megakadályozá­sára. A törvényeket azon­ban sohasem alkalmazták az Olasz Szociális Mozgalom (MSI) elnevezésű újfasisz­ta pártra. Ez a párt, fő­képp a Reggio Calabria-i zavargások óta, mindin­kább elszemtelenedetl, oly­annyira, hogy mindeddig senki sem akadt a törvény- hozásban, aki vállalni mer­te volna a veszélyt, ame­lyet a törvények alkalma­zása jelenthet számára. Mígnem egy milánói fő­ügyész, Luigi Bianchi d’Es- pinosa aláírta végre a bead­ványt. Ebben kéri a képvi­selőházat, hogy engedélyez­ze eljárás folytatását az újfasiszta párt főtitkára Giorgio Almirante ellen. Almirante épp eleget tett azért, hogy vád alá helyez­zék, különösen legutóbbi firenzei beszéde alkalmá­ipari együttműködés szer­vezetében, az Intermetall- ban is. A gazdasági együttmű­ködés nemzetközi bankjá­nak szélesedik a tevékeny­sége, tökéletesedik az át­utalási rubelben megvaló­suló sokoldalú elszámolá­sok rendszere. A KGST nemzetközi be­ruházási bankja megkezdte a hitelnyújtást. Például a magyarországi tranzit va­súti fővonal villamosításá­ra, dieselesítési programra, az Ikarus gyár bővítésére. A szocialista gazdasági integráció egyik jellemző vonása, hogy olyan objek­tív folyamat körülményei között valósul meg, amely a KGST-országok gazdasági színvonalának fokozatos megvonja az amerikai tá­mogatást a saigoni rezsim­től. Belpolitikai témákra át­térve McGovern elmarasz­talta a kormányt a magas munkanéküliségért, a dü­höngő inflációért és az olyan adópolitikáért, amely lehetővé teszi sok vállalko­zónak, hogy „amerikai gyártmány” jelzésű árucik­keket külföldön állítson elő. s így több ezer amerikai munkást megfosszon az ál­láslehetőségtől. A mintegy ötszáz szakszervezeti veze­tő nagy tetszésnyilvánítás­sal fogadta a szénátór be­szédét. Jóllehet Nixon még gon­dosan titkolja, hogy Ag- new-t választja-e újra alel- nökjelöltjének, a választási kampány most folyó beve­zető szakaszában ismét harcba veti a közismerten erőszakos stílusú politikust. Agnew most is elsősor­ban az elnöki politika bí­rálói ellen indít féktelen támadásokat és ennek so­rán egy republikánuspárti val, amikor nyíltan polgár- háborúval fenyegetőzött. A főügyész lépése egyébként nemcsak egyszerűen Almi- rantét, hanem az egész új­fasiszta pártot helyezi vád alá a közvélemény előtt. A hírben nem azt nevez­tük megdöbbentőnek, hogy végre-valahára akadt, aki vádat emel Almirante el­len, hanem azt, hogy erre az elszánt lépésre csak egy halálos beteg mer vállal­kozni a mai Olaszország­ban Luigi Bianchi d’Espino- sa ugyanis már a milánói klinikán feküdt, amikor alá­írta a beadványt és néhány napra rá gyógyíthatatlan betegsége • következtében meg is halt. A nagy tekin­télyű antifasiszta múltú jogász utolsó hivatalos cse­lekedetének híre éppen te­metése napján került nyil­vánosságra. Ez a hősiesnek bár nem minősíthető, de nemes tett a halálba induló végső fi­gyelmeztetése volt: Embe­rek vigyázzatok! Gyűlöle­tes, mindenre elszánt el­lenség áll lesben az ajtótok előtt!... M. L. közelítésére és kiegyenlíté­sére irányul — állapítja meg Faggyejev. Mint a KGST titkára ír­ja, a szocialista nemzetközi munkamegosztás a világ­méretű munkamegosztás fi­gyelembevételével valósul meg. Egyes országok, ame­lyek nem tagjai a K.GST- nek, most tanulmányozzák a szervezettel való együtt­működés lehetőségeit. A KGST jelentős sikere­ket ért el. A korábbi évek­hez hasonlóan, a KGST- tagországok 1971-ben az ipari termelés növekedési ütemének vonatkozásában jelentősen felülmúlták a fejlett kapitalista országo­kat — hangsúlyozza befe­jezésül Nyikolaj Faggye­jev. Akcióban Nixon „kidobólegénye” McGovern válasza az elnöki szózatra Halálos veszély vacsorán „az egyik legna­gyobb szélhámosnak” ne­vezte McGovernt azok kö­zül, akik valaha az elnök­ségre pályáztak. Főleg azért kelt ki McGovern ellen, mert az egy korábbi be­szédében megígérte, hogy ha kell, Hanoiba is eluta­zik és tárgyalások útján ki- eszközli az amerikai piló­ták szabadon bocsátását. Agnew ennek alapján a Hitlerrel egyezkedő Cham- berlain-hez hasonlította a demokrata szenátort. McGovern egyébként pén­teken némileg helyreállí­totta megtépázott tekinté­lyét a Demokrata Párt man­dátumvizsgáló bizottságá­nál, amely Í51 kaliforniai delegátus elvétele után most neki ítélt legalább negyven illinoisi elektort. McGovern ezzel a nyere­séggel ismét közel került ahhoz, hogy az elnökjelölő konvención az első fordu­lóban megszerezze a győ­zelmet. A mandátumviták azonban valószínűleg még ott is folytatódnak. (AP, UPI, Reuter, MTI) Új köztársaság születik Újságírókkal találkozott szombaton — a Hazafias Népfront székhazában — a magyar szolidaritási bi­zottság vendégeként Buda­pesten tartózkodó Amilcar Cabral, a Guinea, Bissau és Zöldfok-szigetek afrikai függetlenségi pártjának fő­titkára. Elmondta egyebek között, hogy hazájában — amely a portugál gyarma­tosítók ellen, a teljes nem­zetközi önállóságért és sza­badságért küzd — az el­múlt években sikeresen elő­rehaladtak a párt szerve­zeti kiépítésében és meg­erősítésében, s a függet­lenségi harc eredménye­ként megteremtették az alapjait az önálló állami létnek. Várható, hogy en­nek az évnek a végén ki­kiáltják a köztársaságot. Az ország új, végleges nevéről még nem döntöttek. A vá­lasztások — általános, tit­kos és egyenlő választójog alapján — az idén kezdőd­tek meg. Tekintettel a je­lenlegi katonai helyzetre, a meg-megújuló bombázások­ra: a legtöbb helyen éjsza­ka tartják a választási ese­ményeket. AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HÉTFŐ: Moszkvába érkezett Fidel Castro. Megalakult az olasz kormány. KEDD: A Biztonsági Tanács elítélte Izraelt a Libanon elleni támadások miatt. A Közös Piac miniszte­reinek tárgyalása Luxemburgban a valutaválság­ról. SZERDA: A nyári szünet előtti utolsó Kohl—Bahrrta- lálkozó. Indira Gandhi és Ali Bhutto Simlában megkezdte tárgyalásait. CSÜTÖRTÖK: Tüntetések Argentína nagyvárosaiban. Véget ért a Szocialista Intemacionálé bécsi gyű­lése. PÉNTEK: Nixon sajtóértekezleten kilátásba helyezte, hogy az USA visszatér a párizsi tárgyalóasztal­hoz. Schumann francia külügyminiszter befejezte bécsi látogatását. SZOMBAT: Az észak-írországi protestánsok megmoz­dulásai a tűzszünet ellen. Nixon nyilatkozata után is folytatódik a VDK területének amerikai bom­bázása. így látta a hetet hírmagyarázónk, Pálfy józsef: Ezen a héten sor került egy olyan csúcstalálkozó­ra, amely történelmi jelen­tőségű lehet a földrész­nagyságú India és észak- nyugati szomszédja, Pa­kisztán között. Közismert, hogy negyed százada tart az engesztelhetetlennek lát­szó ellentét a két ország között, — a volt gyarma­tosítók, az angolok, India függetlenségének kénysze­rű megadásakor gondos­kodtak arról, hogy elhint­sék a viszály magvait. Pa­kisztán létrehozásával egy mesterséges államot terem­tettek, lakosságcserével ide költöztették át az indiai mohamedán vallású népek egy részét, Kashmirnál éppúgy vitás területet hagytak, mint ahogyan a bengál népet is kettésza­kították, így az Indiához csatolt Nyugat-Bengáliá- ban és a Kelet-Pakisztán- nak mondott részen egy­formán laktak bengálok. Az utóbbiból lett Bangla Desh, a Bengál Népi Köz­társaság. Emlékezetes, a múlt év végén és az esz­tendő elején lezajlott in­diai—pakisztáni háború, amely végül is a pakisz­táni központi kormány ve­reségét hozta. Akkor úgy látszott, hogy szinte fel­oldhatatlan az indiai—pa­kisztáni ellentét. Indira Gandhi határozott politi­kája és Ali Bhutto reali­tásérzéke most mégis lehe­tővé tette a csúcstalálko­zót. Az indiai miniszter- elnök és a pakisztáni ál­lamfő megbeszélésein a két ország között a megálla­podástervezetről volt szó. Bizonyos kompromisz- szummal, kölcsönös enged­ményeken alapuló megál­lapodással ért véget —leg­alábbis átmeneti időre — az a huzakodás, amely he­tek óta megfigyelhető a li­banoni kormány és palesz­tin partizánok között. A Tel Aviv-i repülőtéren tör­tént vérengzés következ­ményeként Izrael soroza­tos támadásokkal igyeke­zett provokálni a bejrúti kormányt, hogy az fordul­jon szembe a Dél-Libanon földjén tábort vert palesz­tin gerillákkal. A kompro­misszum eredményeként nem számolják fel a Li­banonban működő palesz­tin gerillamozgalmat, a ge­rillák viszont — legalábbis egy időre — beszüntetik akcióikat Izrael ellen. Nem fölösleges emlékeztetni ar­ra, hogy Libanon tulaj­donképpen nem tisztán arab állam, de nemcsak lakosságának többsége miatt tart az arab világ­gal, hanem azért is, mert — a Közel-Kelet bankárja ez a kis ország. Tőkés ural­kodó osztálya inkább ame­ri kabarát. Nem volt tehát meglepő, hogy 1967-ben Li­banon kormánya nem üzent hadat a déli szomszédjá­nak, Izraelnek. Bejrút po­litikusai semlegességet hir­dettek ... Azóta azonban Libanon politikájában las­sú változás ment végbe, amely többek közt Izrael agresszivitásának a követ­kezménye is. A mostani iz­raeli akciókat az ENSZ Biztonsági Tanácsa ismét megbélyegezte. A hét legfontosabb ese­ménye — mert a világ első számú háborús probléma­körével, a vietnami vál­sággal kapcsolatos — Ni­xon elnöknek az a beje­lentése, hogy az Egyesült Államok küldöttsége ismét vissza kíván térni a pári­zsi tárgyalóasztalhoz, ön­magában véve örvendetes­nek lehetne mondani ezt az amerikai elhatározást. De azzal, hogy bejelentését bombák hullása, az akna­zár fenntartása és a há­borús erőfeszítések foko­zása kíséri, kételyeket és aggodalmat támaszt. „Az erő helyzetéből” tárgyalni eddig sem volt célraveze­tő. Felmerül a kérdés, hogy Nixon puszta tárgyalási ígérete minden kedvezőt­len tényező fenntartása kö­zepette elvezethet-e a 150. üléshez a párizsi Vietnam- konferencián? A nemzetközi közvéle­mény figyelmeztetésként értékelte Leonyid Brezs- nyevnek két nappal a ni- xoni sajtókonferencia előtt Moszkvában, a Fidel Cast­ro kubai kormányfő tiszte­letére adott banketten egy pohárköszöntőben mondott szavait. A Szovjetunió ha­tározottan elítéli az USA délkelet-ázsiai agresszióját, a VDK kikötőinek blokád alá helyezését, népgazda­sági objektumainak, közle­kedési vonalainak és la­kott településeinek foko­zott bombázását — mon­dotta az SZKP főtitkára. A Szovjetunió követeli az Egyesült Államok és szö­vetségesei csapatainak tel­jes kivonását Dél-Vietnam- ból, az igazságos politikai rendezést mindennemű kül­ső beavatkozás nélkül. Brezsnyev hangoztatta: „A Szovjetunió álláspontja eb­ben a kérdésben világos és változatlan. A vietnami nép számára nyújtott támoga­tásunk és sokoldalú segít ségünk folytatódni fog a vietnami nép igazságos ügyének győzelméig.”

Next

/
Thumbnails
Contents