Petőfi Népe, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-12 / 162. szám

VUTt, Július 12, szerda S. oldal Szeged: nyári egyetem Első alkalommal rendez Szegeden művelődéselmé­lettel foglalkozó nyári egyetemet az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem és a TIT Csongrád megyei szervezete. Az 1972. július 19-én kezdődő egyetem célja, hogy a gyakorló népművelők, a közműve­lődés irányító szakemberei neves külföldi és hazai kutatók előadásaiból tájé­kozódjanak a kultúra és a művelődés filozófiai, poli­tikai és pszichológiai prob­lémáival kapcsolatos kuta­tások legújabb eredménye­iről. A tizenkét napos program egyik fő témája: a művelődés szerepe a szo­cializmusban. Az előadásokon kívül az egyetem hallgatói bekap­csolódhatnak Szeged válto­zatos, eseményekkel teli nyári életébe. Szabadtéri színház, néptáncfesztivál, orgonahangverseny, képző- művészeti tárlat várja az j érdeklődőket. Július 23-án Hódmező-, vásárhelyre, 26-án pedig Csongrádira és a Körös torkolatához látogatnak a hallgatók, hogy megismer­kedjenek Csongrád megye városaival, műemlékeivel, történelmi nevezetességei­vel, tanyavilágával. L. A. Tanszer másfél millió ^1^^^ kndlc a kereskedelem felkészüléséről Solton szedik a vöröshagymát Az új vöröshagyma-ter- mötájon, a Solti lapályon szedik a nyári vöröshagy­mát. A termőterület az idén mintegy 2000 hold. Az it­teni vöröshagyma-termesz­tés fejlesztése mellett szól, hogy az új körzetben egész­séges, jó minőségű hagyma érik be. A Bács-Kiskun megyei vöröshagyma kül­földön is keresett: az NSZK, Anglia és Svédor­szág a legnagyobb vásárló. íjra indul a szalag Munkához lát ma, nyolcnapi szabadság után Kiskunfélegyházán a Kis­kunsági Ruhaipari Vállalat négy szalagjának százhúsz dolgozója. A jól megérde­melt pihenő alatt az üzem tmk-részlege gondosan kar­bantartotta és kijavította a varrógépeket és új, a mun­kát gvorsító varia-asztalo- kat készített. Az 1972—73-as tanév tan­szerellátásáról tájékoztatták kedden a sajtó munkatár­sait Budapesten, a MUOSZ- székházában. A tájékozta­tót a tanszerellátással fog­lalkozó PIÉRT és ÁPISZ Nagykerekedelmi Vállala­tok közösen rendeztek. A két szerv vezetői egye­bek közt elmondották, hogy vállalataik a minél megfe­lelőbb ellátás érdekében beszerzési lehetőségeiket egyeztették. S mivel az is­kolai tanulók száma lénye­gesen nem változik, az idén is mintegy másfél millió diák tanszerellátásáról gon­doskodtak. A közelmúltban mérsék­lődött a bel- és a kül­földi írószerek ára, ami or­szágosan évi 50 millió fo­rint megtakarítást jelent. A szükséglet 80 százaléka egyébként már a kereske­delem raktáraiban van. Is­kolai füzetekből a múlt évi 35 millió darabbal szemben a vállalat 42 mil­lió darab — elsősorban fa­mentes — füzetről gon­doskodott. Emellett az ed­diginél 20—30 százalékkal több nagyalakú spirálfü­zet kerül forgalomba. Évről évre jobban kiszo­rítja a fából készült vonal­zókat a műanyag. Sajnos, ez utóbbiból az ellátás nem ígérkezik zavartalannak. Ellátási nehézségekkel kell számolni az olcsóbb diák- tollakból is, egyes alkat­részek hiánya miatt. Ezzel szemben jelentősen mérsé­kelt áron kerülnek majd forgalomba az aranyhegyű koreai töltőtollak. Gomb- festékekből — a korábbinál jobb minőségben és vál­tozatosabb színekben — hiánytalan lesz az ellátás. Az elmúlt évben hosszú ideig hiánycikknek számí­tott az iskolai kréta. Most importtal igyekeznek ja­vítani a helyzeten. Elegen­dő mennyiség áll majd rendelkezésre az egyre köz­kedveltebbé váló bőr- és műanyag tolltartókból. Uzsonnatasakokból, tiszta­ság-csomagokból, valamint olcsó diákíróasztalokból sem lesz hiány. A tanszerellátásra hiva­tott két vállalat csaknem fél ezer fajta iskolai cik­ket hoz forgalomba. J. T. Szeptemberre villanyfénynél Szombat délelőtt. Rekke- nő a hőség a fülöpházi ha­tárban. Amíg a szem ellát embert alig látni, a IV. számú tanyasi iskolánál azonban nagy a sürgés-for­gás. Amint közeledünk, egy épülő ház körvonalai bon­takoznak ki, amelynek az alapozása már el is készült. A helyszínen ismerősök, legtöbbjükkel az Észak- Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat irodáiban találkoz­tunk korábban. Most sza­bad szpmbatjuk van és tár­sadalmi munkában felcsap­tak alkalmi építőknek. Szekeres István, a vál­lalat főmérnöke meséli: — Szocialista brigádvezetőink értekezletén született a gondolat, hogy a vízmű is vállalja el egy tanyai iskola villamosítását. A megyei tanács ezt az isko­lát jelölte ki számunkra azzal, hogy 800 méter táv vezetéket építsünk ki. Már az első helyszíni teropszem- én kiderült, hogv ennél jó­val többre van szükség. Mi, városhoz szokott embe rek, csak néztük az elha­gyatott környezetben levő iskolát, az elavult épületet, amely valamikor útszéli kocsma volt. Tisztelettel nézünk a fiatal pedagógus házaspárra, Sőrés József ék­re, akik a Szabolcs megyei Nagykállót cserélték fel a Duna—Tisza közi külterü­lettel. A községi tanácsnál meg­tudtuk, hogy a fülöpházi tanyavilág művelődési centrumát szeretnék itt ki­építeni. Ennek érdekében már tettek is lépéseket. Azért, hogy pedagógus egy­általán itt megmaradjon, elsősorban megfelelő szol­gálati lakásra van szükség. A megyei tanács kecskemé­ti járási hivatalától erre a célra 240 ezer, az iskola felújítására pedig 150 ezer sére futotta. A tervező rész­leg elkészítette a két és fél szobás pedpgógusLakás ter­veit, s móst csinálják az iskola két tantermes bőví­tésének dokumentációját is. Olyan lesz majd ez az in­tézmény, hogy idejárhat a tanyai lakosság művelődni, esetenként pedig KISZ- klubnak is átalakítható, s még a szakkörök is működ­hetnek benne. — Mi egymás között nem társadalmi munkának, ha­nem kommunista szombat­nak nevezzük azt, amit itt teszünk — mondja a fő­Egyéves a lakásellátás rendszerének reformja Kereken egy évvel ez­előtt, 1971. július 1-én lép­tek hatályba az új lakás­ügyi jogszabályok a lakás­építés fejlesztéséről, a la­káselosztás és a lakbérek új rendszeréről. A reform fontos célja, hogy igazsá­gosabbá tegye a lakások el­osztását, arányosabbá a lakosság anyagi részvételét a lakásépítés és -fenntar­tás költségeinek viselésé­ben, s megfelelő gazdaság- politikai feltételek kialakí­tásával mind az állam, mind a lakosság érdekelt­ségét növelje, ösztönözze a lakáshiány megoldásában. A tanácsok a múlt év második felében kiutalt 7058 újonnan épült vagy megüresedett lakásnál szá­mítottak fel lakásépítési hozzájárulást vagy lakás- használatbavételi díjat. Ugyanakkor különféle ked­vezmények alapján csak­nem 3000 tanácsi lakás ki­utalásánál fizetési kötele­zettséget nem írtak elő. Eb­ben az időszakban majd­nem hatezer új bérlő ka­pott szociálpolitikai ked­vezményt A tanácsi érté- kesítésü — szövetkezeti — lakások vásárlóinak 80 szá­zaléka — 2374 család — részesült szociálpolitikai kedvezményben a gyerme­kek számának arányában. Az új rendelkezések le­hetővé tették a lakásépítés vállalati támogatásának ki- szélesítését. A munkáltatók tavaly csaknem 600 millió forinttal támogatták 1156 családi ház és 236 társas- házlakás felépítését, 1358 OTP-szervezésű társasház- lakás megvásárlását, 119 tanácsi bérlakás és 59 ta­nácsi értékesítésű lakás bérlő-, illetve vevőkijelö­lési jogának megváltását, s a szolgálati lakásokkal, va­lamint egyéb lakásépítéssel összefüggő munkálatokat. és vámügyi szerveit veze­tik félre. Aztán vannak más mód­szerek is. így például Ar­gentínában az amerikai társaságok a villamosáram fogyasztásának növelése érdekében tudatosan rossz villanyórákat helyeztek el a fogyasztóknál. A Brazil Nemzeti Bank számításai szerint az elmúlt három év alatt a külföldi társaságok törvényellenesen 200 millió dollárt csempésztek ki külföldre. Mexikóban egy amerikai cég (az Ander­son and Cleyton) rendkí­vül olcsón jut nyersgya­pothoz és ezt a terméket — felemelt áron — texasi gyapotként adja tovább a nemzetközi piacokon. A mexikói pénzügy-miniszté­rium adatai szerint külön­böző csatornákon ebből az országból is minden évben több mint 200 millió dol­lár szivárog ki illegálisan. Kolumbia volt bánya- Iróniái ina rí mi­nisztere egyik beszédében a következőket mondta: „Akadnak emberek, akik elszörnyülködnek azon, hogy az IPC nemzetközi olajtársaság 40 év alatt 690 millió dollárral maradt Peru adósa. Ugyanakkor Kolumbiának ugyanez alatt az idő alatt a külföldi olajtársaságok legalább kétmilliárd dollárról nem számoltak el”. Chilében az Anaconda és más amerikai konszer­nek 1970-ben lenyomták a réz árát és 83 millió dol­lárral maradtak adósak, il­letve ekkora összegtől fosztották meg az államot. A kicsiny Costa Ricában — az ország elnökének szavai szerint — az itteni legnagyobb amerikai cég a kávé árának mesterséges letörésével évente hozzá­vetőlegesen 30 millió dol­lárt lop ki az államháztar­tás kasszájából. Ez jellemzi tehát az amerikai biznisz „egyedi kapcsolatait” a latin-ame­rikai országokkal. Az amerikai monopóliu­mokra azonban rossz idők következnek. A Busines Week című folyóirat pa­naszkodik az amerikai tő ke szempontjából negatív jelenségek fokozódására. Ezek fő oka az, — írja a folyóirat —, hogy a dél­amerikaiak mindinkább el­lenőrzésük alá akarják vonni az üzleti tevékeny­séget. A lapnak valóban iga­za van — a kubai ajtó pél­dául egyszer, s mindenkor ra bezárult a monolpóliu mok előtt. Nagy eredmé­nyeket ért el a chilei és a perui nép is. Egyre ké­nyelmetlenebbül érzik ma­gukat az amerikai mono­polisták Venezuelában és Costa Ricában. S ez az irányzat egyre erősödik egész Latin-Amerikában. a déli részektől egészen a Rip-Grande-ig. J. Lapsev Általában arra törekszenek, hogy minél több dolgozót támogassanak kissebb ösz- szegekkel, holott célszerűbb lenne a lakásépítési alap koncentrált felhasználása. A lakbérek rendezésével kapcsolatban csaknem egy­millió bérlakást kellett fel­mérni, és — a komfort nélküli lakásokat leszámít­va — mintegy 650 000 la­kásra kellett ismét meg­állapítani a lakbért. A lak­bérbevételi többlet az ál­lami lakásoknál mintegy évi 900 millió forint, de az első években a tervezett­nél kevesebb, hiszen a kor­mány lehetővé tette, hogy az átalakítási és korszerű­sítési munkák értékének | jelentős részét a bérlők be­számítsák — visszamenő- legesen — a bérbe. A több­letkiadásokhoz 834 000 bér­lő, illetve második kereső részére havonta 84 millió forint lakbérhozzájárulást ad az állam. Az új lakbé­rek természetesen sem amortizációt, sem nyeresé­get nem tartalmaznak, hi­szen csak az a cél, hogy a lakóépületek fenntartási költségeit fedezzék, és ez­zel megteremtsék a folya­matos és színvonalas la­káskarbantartás anyagi for­rását. Az utóbbi egy évben a lakásszövetkezetek érdek- képviseleti szerveinek, to­vábbá az OTP-nek és a tanácsoknak a segítségével gyors fejlődésnek indult az új lakásépítő szövetkezeti forma. A szövetkezetek le­hetőséget kaptak a karban­tartó-javító szolgáltatások­nak saját részlegekkel tör­ténő megszervezésére is. A lakásellátottság tovább javult. A múlt év végén az ezer személyre jutó la­kások száma 314 volt, öttel több, mint az előző év vé­gén. Ennek alapján Európa államai közül Magyaror­szág a középmezőnyben helyezkedik eh Épül a tanyai iskola pedagóguslakása (Tóth Sándor felvétele) forintot kaptak. Ám akár­hogy is számolnak, ez a pénz kevés, még legalább 200 ezer forintra lenne szükség. A gond, amiről Fülöphá- zán tájékozódtak, egyszeri­ben a Vízmű Vállalat egész kollektívájának gondjává vált. Mindenki segíteni akart, s így gyűlt össze 5 ezer óra társadalmi mun­kafelajánlás, amiből termé­szetesen már nemcsak a villamos-távvezeték építő­mérnök. — Komolyan vesz- szük vállalásunkat. Leg­közelebb már az ácsok, te­tőfedők, villany- és vízve­zetékszerelő szakmunkások jönnek ide, és Sőrésék rö­videsen átköltözhetnek a régi pedagóguslakásból. Szeptemberre pedig, mire megkezdődik az új iskola­év az eddigi egy helyett, már két tanteremben, még­hozzá villanyfénynél foly­hat a tanítás ... Nagy Ottó Termékforgalmazási értekezlet Országos termékforgal­mazási értekezletet rendez­tek kedden a MÉM-ben. Vereczkei Imre főosztály- vezető elmondotta, hogy az első félévben az ország élelmiszer-ellátása kiegyen­súlyozott volt. Néhány ko­rai zöldség- és gyümölcs- félétől eltekintve bőséges készletek várták a fo­gyasztókat. A húsellátás is jobb volt, mint az elmúlt év azonos időszakában. Az állami húsipar 700 ezerrel több sertést vásárolt fel, mint 1971. első hat hó­napjában. A gazdaságok az előirányzottnál több te­jet adtak. Ez azonban még nem tette lehetővé, hogy a belföldi fogyasz­tást teljes egészében ha­zai tejtermékből elégítsék ki. Egyebek között na­gyobb mennyiségű vajat importáltak. A termékforgalmazás a nyári hónapokban nagy feladatok előtt áll. Külö­nösen sok gondot okoz a gabonatermés elhelyezése, tárolása. A felvásárló vál­lalatok ugyanis nem ren­delkeznek elegendő rak­tártérrel. ezért bértáro­lásra kötnek szerződéseket a mezőgazdasági nagyüze­mekkel. Az értekezleten elége­detten állapították meg: míg az elmúlt években az aratást megelőző időszak­ban kisebb-nagyobb zök­kenők mutatkoztak a ta­karmányellátásban, az idén májusban és júniusban is elegendő takarmányt kí­nált az állami kereskede­lem. Az első félévben pél­dául 11 és fél százalékkal több abraktakarmányt ad­tak el. mint 1971 első hat hónapjában. A takarmány­gabona-terméskilátásokból, valamint a kukorica je­lenlegi fejlettségéből arra lehet következtetni, hogy az év hátralevő időszaká­ban és az 1973-as év első hónapjaiban megfelelő, za­vartalan lesz a takarmány­ellátás. A jövő nyárig 360 ezer vagon takarmány-fé­le eladását tervezik.

Next

/
Thumbnails
Contents